Máté: -Szia Ágika!

Ági: - Szia Máté!! De, jó, hogy megjöttél a hittanóráról!!! Miről tanultatok???

Máté: -Arról tanultunk, hogy Jézus arra tanított minket, legyünk a föld sója.

Ági: -Micsoda???? Nem Szent Miklósról tanultatok???  Ma van december 6-odika. Én azt hittem, hogy Miklós püspökről beszélgettetek!!!!

Máté: - Jaj, Ágika! Te még kicsi vagy! Nem érted! Azért tanultuk Jézus azt a mondását, hogy legyetek a föld sója, mert Szent Miklós püspök egész életében ezt valósította meg!

Ági: - Na, ne!! Szent Miklós püspök só lett??!!!!

Máté: - Jaj, ne butáskodj!! Nem tudod, mi az a só?

Ági:  -Dehogynem!! Levesbe, főzelékbe, húsokra tesszük, hogy jó ízük legyen. Ha nem tennénk bele, ízetlenek lennének.

Máté: - Ez az, látod!!! Jézus ezért mondta, hogy legyünk a föld sója, mert a mi feladatunk, hogy ízessé varázsoljuk a világot.

Ági: - Lehet, hogy te iskolás vagy és ezt érted, de én óvodás vagyok és még mindig nem értem. Hogyan lehet a világot ízessé tenni????

Máté: - Úgy, hogy odafigyelsz a másikra, észreveszed a problémáját, segítesz neki. Úgy, mint szent Miklós püspök!!!! Ő is észrevette a szegény ember 3 lányát, hogy nem tudja férjhez adni őket pénz nélkül. Vagy észrevette, hogy városa mennyire éhezik.

Ági: Jó azt értem, már, hogy Miklós püspök ezeket észrevette, de jó lenne, ha mi is észrevennénk a másik gondját?? Menjünk vacsorázzunk és aludjunk, én már elfáradtam.

Narrátor: Máté lefekvés előtt elővette elsőáldozásra kapott Bibliáját, és kikereste védőszentje írását. Elolvasta a Máté evangéliumból a hegyi beszédet, amiben szerepel: ”Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg?”

REGGEL

Narrátor: Mátét édesanyja többször is ébresztgette. Máté szokás szerint lustálkodott. Egyszer csak bevillant: „Legyetek a föld sója!!!”. Az is eszébe jutott, hogy milyen büszkén magyarázta húgának, hogy ő ezt érti. Rádöbbent, hogy példát kellene mutatnia. Ezért gyorsan kipattant az ágyból, megmosakodott, felöltözködött. Szétnézett a szobában és gyorsan összepakolta, összehajtogatta ruháit, könyveit is helyre tette. A kupac alján pedig meglátta Ágika kedvenc kismackóját. Szép csendesen odahelyezte az alvó Ágika párnájára, hadd örüljön az elveszettnek hitt mackójának!!!

Anya: - Máté, gyere reggelizni!!!

Máté: -Azonnal jövök!!

Anya: - Máté, rád sem ismerek!!! Mikor volt utoljára, hogy idejében ideértél a reggelire???

Narrátor: Máté csak mosolygott, de nem árulta el a titkot: ő ma só akar lenni!

AZ ELSŐ ÓRÁN

Tanítónő:- Máté, miért nem figyelsz??!!!

Máté: Elnézést kérek, tanárnő, kicsit elgondolkoztam.

Narrátor:- valóban. Máté azon töprengett mit is tegyen a mai napon. Nagyon -nagyon szerette volna megvalósítani Jézus mondását, és az lebegett szeme előtt, hogy Miklós püspöknek sikerült. A tanárnő figyelmeztetése után összekapta magát és egész délelőtt figyelt, ráadásul még jelentkezett is. Pedig ez nem volt szokása. Sokkal jobban szeretett kiesni a padból és belekotyogni az órába.

Máté: - Végre vége a tanításnak!! Az egésznap jó voltam!!!!! Indíts ebédelni!!

Narrátor:  Máté már száguldott is az ebédlő felé. Egyszer csak lefékezett.

Máté: Hűha! én ma ígértem valamit. Na, jó előre engedem a többieket.

Narrátor: - többiek legnagyobb ámulatára Máté mindenkit előre engedett az osztályából. Tanárnője nem győzte dicsérni.

Délután Máté edzésre indult. Felszállt a buszra, ahol megpillantotta Andrist. Múlt héten nagyon összevesztek, ezért megpróbált úgy fordulni, hogy ne találkozzanak.

Máté: Jaj, Istenem! Arról nem volt szó, hogy ma meg is kell valakinek bocsátanom. Nem, ez nekem nem megy!!!! Feladom!!!

Narrátor: Máté még sokáig tépelődött magában, de csak rászánta magát a nagy lépésre.

Máté: - Szia, Andris! Ne haragudj, hogy olyan dühös voltam az edzésen, amiért nem sikerült nyernünk. Otthon már rájöttem, hogy nem kellett volna téged hibáztatnom, hiszen nekem se sikerül minden. Ugye azért maradunk barátok!!!

Andris: Persze!! Akkor nagyon bántott, de rájöttem, hogy igazából nem rám vagy mérges, csak a vereséget viseled nehezen. Gyere, az edzésen tovább gyakorlunk és következő meccse jobban sikerül!!!

Narrátor: - jó barátként értek az edzésre . A többiek egymásnak sugdolóztak: nem vesztek ők múltkor össze???

ESTE a vacsoránál

Ági: - Máté, hogy sikerült a napod? Tudtál só lenni???

Anya: Miről beszéltek gyerekek? Kiborult a só és nem is tudok róla??!!!

Apa: Én itt nem látok semmiféle sót!!!

Ági: Nem is kell látni. Apa, anya ti nem is értitek!! Én Jézus tanítására gondoltam: legyetek a föld sója! Máté ma ezt próbálta megvalósítani…

Narrátor: eközben Máté végiggondolta a napját

Máté:- Képzeljétek el!! Nagyszerű napom volt!! A suliban mindenki meglepődött, először is, hogy a tanár néni agyondicsért, mert mindig jelentkeztem és nem kotyogtam bele az órába. Ráadásul az ebédlőben is előreengedtem a többieket, és azt hitték, hogy beteg vagyok.

Anya: Tehát akkor ezért raktad rendbe a szobádat…

Ági:  A macim is meglett, akkor te voltál…!!!!

Apa: Na és mi volt az edzésen?

Máté:  Az nehéz ügy volt…találkoztam Andrissal a buszon…kibékültünk, együtt mentünk az edzésre és többiek majd elájultak.

Apa: Gratulálok, ez férfias tett volt!

Narrátor:  Vacsora további részében is folytatódott a beszélgetés. Mindenki nagy békességgel feküdt le. Máté ismét végiggondolta a napját az ágyban. Meglepődve tapasztalta milyen boldog, kis erőfeszítésekkel mennyi jót lehet tenni. Most már értette, hogyan lett Szent Miklós püspök a Föld sója.

Összes szereplő: Ti is legyetek a Föld sója!