Hittan ma - 1.rész / SZOLGÁLÓ hittan - katolikus lelkiségi honlap

Tanároknak - Szolgáló pedagógia

Hittan ma? - 1. rész Római katolikus hittan
	A HITTANRÓL Fontos kérdés-e a plébánián a hittan? Mi a feladata a hitoktatásnak? TANÍTSUNK-E? Tanítsunk-e hittant az óvodákban? Szükség van-e iskolai hittanra? Milyen indíttatásból jönnek a gyerekek hittan órára? Hol legyen plébániai hittan? LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Hittan csoportok szervezése (hol és ki tanítson hittant?) Ifjúsági hittanos közösségek ÚJ Folytatjuk


	Hittan A 2007/2008-as tanévtől szerkesztett hittan oldalon terveink szerint fontos kérdésekre szeretnénk együtt keresni a választ. Elsősorban az önkormányzati iskolákban, óvodákban végzett hitoktatásra szeretnénk tenni a hangsúlyt, hiszen az egyházi iskolák hittan tanítása több száz éves tapasztalatot tud maga mögött, viszont az általam "vándor hittannak" vagy még pontosabban "missziós hittannak" nevezett, úgymond külső hitoktatás hazánkban még féllábon áll. Van miről beszélnünk, írnunk e kérdésben - tapasztalatokat, kérdéseket és megoldásokat egyaránt.


	Fontos kérdés-e a plébánián a hittan? Mindannyian tudjuk, hogy egy plébánia sokféle feladatot lát el. A kérdés most azonban az, hogy ezen feladatok között a hittan milyen hangsúlyt, szerepet kap. Van-e olyan értéke, jelentősége, hogy szóbakerüljön a plébániánkhoz kötődő hitoktatás, vagy egy olyan ötöd, hatod rangú kérdés, amiről beszélni sem érdemes, vagy éppen idő sosem jut rá. Talán több helyen úgy vannak vele: nehéz ügy, ne bonyolodjunk bele. Valóban nehéz ügy, de amelyik plébánia gyerekek nélkül marad, jövő nélkül marad. Ezen túlmenően azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyház feladata a jövő nemzedék keresztény nevelése. Már hallom is a halkan búgó véleményeket: nincs rá igény. Mikor befolyásolta az Egyház tevékenységét az emberek igénye? Soha. Mert az Egyház az Isten igényei szerint éli életét. Ki meri kimondani azt, hogy az Istennek nincsen igénye a hittan tanuló gyerekekre, fiatalokra. Olvasta valaki a krisztusi tanításban?: hagyjátok a gyerekeket. Ugye nem. Engedjétek hozzám őket - ezt igen, ezt olvashatjuk. A hitoktatás feladata, hogy ajtó legyen - nem több és nem kevesebb. Ajtó, ami Krisztus felé nyitva áll. A nevelés, így a hitoktatás is a család, a szülők feladata - vélekednek így többen is. Milyen igazuk van. A szülő tud elsősorban keresztény nevelést adni, de ez nem zárja ki a hitoktatás egyházi küldetését. Nem lehet csupán a szülők nyakába varrni a felelősséget. Inkább válasszuk ketté a kérdést, mert egy dolog a szülők felelőssége, és egy másik dolog az Egyház felelőssége. Ezután szokott következni ez a válasz: nálunk az ajtó nyitva áll, bárki jöhet hittanra, szeretettel fogadjuk. Ez mind nagyon szép, de kevés. Nem elég az ajtót kinyitni, nekünk kell kimenni, és hívni másokat, hogy a küszöbön lépjenek át. Misszió
2008.szeptember


	Mi a feladata a hitoktatásnak? Most azt nézzük meg, hogy mi az Egyház feladata. Ehhez bizony a hitoktatást 3 területre kell osztanunk. Az első rész az egyházi iskolák nevelése és hitoktatása, a második a plébániai hitoktatás, és a harmadik a külső (általam missziósnak nevezett) önkormányzati óvodákban, iskolákban folytatott hitoktatás. Az első területről most nem szólnék, bár nagyon fontos terület, de lényegesen eltér a másik kettőtől. Most inkább a plébániai és a missziós hittannal foglalkozzunk. Bevallom magam is régebben úgy gondoltam, hogy a kettő egy és ugyanaz, csak a helyszín változik. Ez a hittan a plébánián vagy a templomban van, az pedig az iskolában. Ezzel a gondolkodással nekiindulva kezdtem a hitoktatást. Az élet azonban megtanított rá, hogy rosszul gondolkodom. A plébániai hittannak és a missziós hittannak egészen más a célja - és ez a cél határozza meg a "miért"-et és a "hogyan"-t. A plébániai hittan célja a krisztusi tanítás egyházban történő megélése és a szentségi felkészítés. Nagyon fontos, hogy azok a gyerekek, akik plébániai hittanra járnak, szinte kivétel nélkül keresztény családi háttérrel rendelkeznek. Persze ennek is vannak különböző megélt fokozatai, de a hit létezése és az Egyházhoz való kapcsolódás igénye él ezekben a családokban. Ezzel szemben a missziós hittan célja egészen más. Egy olyan közösségbe lép be a hitoktató, ahol nemhogy a keresztény háttér, de javarészt a családi háttér is bizonytalan. Hogyan lehet itt szó szentségről, egyházi megélésről? Hiányzik hozzá a háttér, az alap. Értetlen fülekre talál az ember. Idegenként tekintenek rá. Nem értik a szavait, mint akik nem beszélik az ő nyelvét. Mért küldött engem ide az Isten? Miért? Mit adhatok így nekik? Sok gyerek szemébe néztem, míg megtaláltam a választ: Az Isten szeretetét kell adni nekik. Ez az első és legfontosabb. Téged ismer az Isten, figyel rád, fontos vagy neki, szeret. Bár én csak egy ember vagyok, de én is szeretlek, látom a szemedben mosolygó Istent, fontos vagy nekem. Úgy gondolom ez a missziós hittan célja: nem téríteni, hanem élni. Élni köztük, velük - keresztényként gondolkodni, beszélni.
2008.szeptember


	Tanítsunk-e hittant az óvodákban? Nagyon érdemes óvodákban hittan tanítani. Gyerekek: Ebben a korban a gyerekek nagyon fogékonyak, és nagyon őszintén mondom, hogy szinte megdöbbentően okosak! Így már kicsi korukban bekapcsolódnak, és ahogy iskolába kerülnek ismerősként folytatják a hittant. Ezért nagyon előnyös, ha ugyanaz a személy tanítja a hittant az óvodában is, és az iskola 1. osztályában is. Már szeptemberben ismerősként szaladnak a hitoktató felé. Igazából így megélheti a hitoktató, hogy ő az egyetlen személy aki összeköti nekik az óvodát az iskolával, mert ő az, aki ott is, és itt is jelen van. Sokszor előfordul, hogy még olyan gyerekek is köréje gyűlnek, akik az oviban nem jártak hittanra, de most ismerősként üdvözlik, sőt így többen hittanórára is eljönnek. Szülők: az óvodás szülők nagyon nyitottak. Fontosnak tartják gyerekük okosodását, és hittanra is sokkal könnyebben engedik őket, mint esetleg később. Az összes óvodás 20%-a vesz részt hittanon, pedig a kiscsoportosoknak még nincs hittan (tehát ez még magasabb százalék.) Két olyan esettel találkoztam amikor a gyerek akart hittanórára járni, de a szülő nem engedte. Mindkettő esetben a szülők a Hit gyülekezete tagjai voltak. Kollégák: az óvonénik nagyon elfogadóak, toleránsak, szenzitívek. Örömmel mentem közéjük, és ők is valóban örömmel fogadtak. Minden segítséget megadtak. Az óvodába sokkal könnyebben befogadnak minket hitoktatókat, mint az iskolákba. Óvodai hittan szervezése A középső és a nagycsoportosoknak tartsunk hittant. A kiscsoportosok még nagyon kicsit, nagyon ragaszkodnak az óvonénihez, a hetente egyszer érkező hitoktató "idegen nekik". Ráadásul sokan nehezen szoknak be az óvodába, nem szabad megtörnünk napirendjüket. A középsősöknek és nagycsoportosoknak külön kell hittanórát tartani, mert nagyon nagy ebben a korban a különbség érdeklődésben, kifejezésmódban, figyelemben. Egyszerűen más módszert, más szókészletet igényelnek. A középsősök aktív figyelme 15-20 percre köthető le, a nagycsoportosoké 25-30 percre. Ezt az időkeretet felesleges túllépni, mert a lényeg veszik el. Az óvonők véleménye is megegyezik ezzel az elgondolással. Véleményem szerint a két csoporttal egymás után érdemes foglalkozni, és ez a két óvodás óra éppen kiad egy teljes, azaz 45 perces óraidőt. Mikor érdemes az óvodában hittant tartani? Csakis délelőtt, mert több gyerek van, akik ebédidőig maradnak csak az óvodában, így tőlük a délutáni hittannal elvennénk a lehetőséget. Nehogy azt mondja valaki, hogy majd a szülő visszahozza a gyereket a hittanra, mert aki ilyet mond nem él a világban. Tehát az óvodás hittan alkalmas ideje a délelőtt. Egyeztessünk az óvonénikkel, hiszen az óvoda napirendjét nem boríthatjuk fel.
2008.szeptember


	Szükség van-e iskolai hittanra? Már régen meg szerettem volna írni ezt a pár sort, de most újabb indíttatást és alkalmat adott rá az Új Ember újság 2009. szeptember 20-i számában Jelenits István gondolatai. Nagy örömmel olvastam sorait és végtelen módon egyetértek vele. Egy olyan álláspontot vélek felfedezni, hogy vannak plébániák, ahol az a gondolat kezd gyökeret verni, hogy minek az iskolai hittan, elég a plébániai, mert aki hittanra akarja járatni a gyerekét, majd elhozza oda. Ez ma olyan tévedés, ami csak zsákutcába vezet! Az iskolai hittanra végtelen szükség van. Nekünk a világba az emberek közé kell mennünk. Nem mondok újat vele: "Menjetek az egész világba!" - Nem csak Brazíliába van szükség misszióra, hanem itt nálunk is. Nem karba tett kézzel várni kell a gyerekekre a plébánián, hanem oda kell menni közéjük. Jelen kell lennünk hívők és hitetlenek közt egyaránt, hogy megtapasztalhassák milyen a katolikus ember. Az életünk az élő tanítás nekik: köszönünk, beszélgetünk, nevetünk, elmondjuk véleményünket jó és rossz dolgokról egyaránt. Jelen vagyunk! Erre van szükség! Sok gyereknek ködös, furcsa gondolatai vannak a vallásról. Kell, hogy találkozzanak velünk, hogy lássák mi is emberek vagyunk. Kell, hogy szóba elegyedjenek velünk. Hogyan történik ez meg? Nagyon egyszerűen. A gyerekek végtelen plegykások, minden kibeszélnek egymás közt. Ha jófejek vagyunk azt is, ha uncsi - bénák vagyunk, azt is. Egy kis történet: Odaszalad hozzám az iskolában egy kissrác, azt mondja: te tényleg hittan tanítasz? Igen - válaszolom. És te templomba is jársz? Igen, persze! Nahát, nem is gondoltam volna. Azt mondják jó fej vagy. Kösz, igyekszem - válaszolom. Lehet egyszer én is elmegyek hittan órára. Gyere, szívesen látlak - válaszoltam, és a kissrác már szaladt tovább. Ezért kell az iskolában is jelen lennünk! Sok-sok ilyen történetet tudnék mesélni. Az egyik tényleg eljött hittanórára, a másik nem (attól függően mit hallott otthon), de egy biztos, hogy ezeknek a gyerekek pozitív élmény volt velünk találkozni, és ez lehet, hogy életre meghatározza véleményüket a vallásos emberről. De hogy ne csak a magam véleményét mondjan el, idéznék Jelenits István atya cikkéből: Hitoktatás és keresztény nevelés Iskolában vagy a templomban – ez itt a kérdés? Az állami iskolákban is lehessen hittan tanulni minden korosztálynak! „… arra is igényt formál az egyház, hogy az állami iskolákban is jelen legyen – legalább válaszható tantárgyként – a hittan” „… az állami iskolába … is meg kell kapniuk azt a lehetőséget, hogy más tanulmányaikkal egyidejűen hitoktatásban részesüljenek” A rendszeres hitoktatás természetes helye az iskola, a templomi hittan azt nem pótolja! „Az egyháznak valóban van a templomban s a templom körül állandó tanító tevékenysége, s ezzel tudatosan fordul a fiatalokhoz is. A rendszeres vasárnapi prédikáció és a plébánián folyó, főként a szentségek fölvételére előkészítő katekézis azonban nem pótolja, inkább csak személyesebbé teszi, kiegészíti a rendszeres hitoktatást, annak viszont természetes „helye” az iskola. Az iskolában tantárggyá válik a hittan, s ezzel veszít személyes, megszólító jellegéből, viszont teljesebbé, rendszeresebbé lesz. A hívő ember a társadalom része. A hittan az iskola vérkeringésének része legyen! Itt találkoznia kell a hitbeli és a világi műveltségnek! „… a hitbeli műveltséget átadjuk …. „a világi műveltséggel folytatott párbeszédben”. Ez történik az iskolai hitoktatásban.” A hittan hitre és tudásra alapul. Ennek természetes helye az iskola! „II. János Pál pápa „A hit és az értelem” enciklikája – a hit és az értelem mintha két szárny volna, amely lehetővé teszi, hogy az emberi szellem az igazság szemléletére eljusson. A hit és az értelem módszeres párbeszédének, együtt növekedésének természetes helye az iskola.” Új Ember 2009. szeptember 20. Jelenits István "Menjetek az egész világba!"
2009.szeptember


	Milyen indíttatásból jönnek a gyerekek hittan órára? A szülők e tekintetben három csoportba oszthatóak: 1. szeretném, hogy a gyerekem hittant tanuljon, (külön csoportba tehetnénk azokat a szülőket, akik azt mondják: "a nagyszülők akarják, hogy a gyerek hittant tanuljon") 2. ha a gyerek hittant akar tanulni, hadd menjen, 3. nem engedem, hogy hittant tanuljon. A gyerekek: 1. a szülők, nagyszülők küldik - szívesen jön 2. a szülők, nagyszülők küldik - nem szívesen jön 3. senki nem küldi, mégis jön Nem reprezentatív felmérés alapján, saját tapasztalatból mondom (de úgy gondolom mindenhol igaz lehet), hogy a missziós hittanra (pl.általános iskolában) hittanosok 1/3-a (egyharmada) saját maga jön hittan órára - vagyis senki nem küldi, a kétharmad az, aki szülői vagy nagyszülői indíttatásból jön. Olyan gyerekkel, aki nem szívesen járt hittan órára csak év elején találkoztam, a későbbiekben nem, és ezzel nem magamat akarom fényezni, csak azt hangsúlyozni, hogy a gyerekek legjobban a szeretetre vágynak. Ha azt érzik, hogy szereted őket, ott már baj nem lehet. Itt nem fellengzős domáról van szó: "de szeretem a gyerekeket! de szeretem a gyerekeket! de szeretem a gyerekeket!", hanem valódi személyes kapcsolat kialakításáról, érdeklődésről, figyelemről, én és te kapcsolatról, barátságról.
2009.szeptember


	Hol legyen a hittan óra? A templomban vagy a plébánia épületében? Részemről egyértelmű a válasz: a templomban. A plébánia épülete a gyerekek szemében egy ugyanolyan ház mint a többi. Ezzel a szemben a templom egészen más. És bizony milyen igazuk van egészen más, mert a templom Isten háza. Ezt bizony még szavak nélkül is értik. Vagyis nem értik, hanem érzik. Belépnek a templom ajtón, vagy éppen a sekrestye ajtón, és megváltoznak az arcvonásaik, a mozdulataik. A templomban mi hittanosok otthon vagyunk! A béke tölt el mindenkit, a figyelem természetesen irányul Istenre. A templomi hittan óráknak olyan mély leírhatatlan légköre van, melyet nem válthat fel egy plébániaépület. Az iskolai hittanosok az iskolában járnak hittan órára, de azoknak a gyerekeknek, akik nem a helyi iskolába járnak, vagy a hittanóra időpontja nem megfelelő, azoknak (minden korosztálynak!) biztosítani kell a templomi hittan órákat, hogy őnekik is lehetőségük legyen hittant tanulni. Azokat a gyerekeket, akik iskolai hittanra járnak, el kell vinni a templomba évente legalább 4-szer. Együtt csoportosan kell a templomba menni, a hittan óra idejében - vagyis ez egy-egy hittan óra. El kell velük menni mindegyik csoporttal külön-külön: tanévkezdéskor, adventben, nagyböjtben és a tanév vége előtt. Még azokat a gyerekeket is, akiket szüleik nem hoznak templomba, olyan személyes élmény éri, hogy ők maguk "cibálják" el szüleiket. A hittan órákat a templomban tartsátok!
2009.szeptember


	Hittan csoportok szervezése (hol és ki tanítson hittant?) A tanév eleje a hittan csoportok szervezésével telik. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a különböző plébániák adottságaiktól függően különböznek a hittan csoportok kialakításában. Mi határozza meg a hittan csoportok kialakításának módját: Milyen múltja van a plébánián a hitoktatásnak? - az előző évek hitoktatási módja, rendszere Milyenek a személyi feltételek? - hány hitoktató van, milyen csoportokat, és heti hány órát vállalhatnak Milyenek a területi adottságok? - hány óvoda, iskola van a plébánia területén Javaslat: ÓVODA Két hittancsoport: Középső csoportosok Nagycsoportosok ÁLTALÁNOS ISKOLA (Önkormányzati) 1 osztályosok 2-3. osztályosok 4-5. osztályosok 6-8. osztályosok Amit soha nem szabad elfelejteni: - minden lehetőséget ki kell használni a hitoktatásra (óvodában, iskolában, templomban) - minden korcsoportnak biztosítani kell a hittant (a templomban is és az intézményekben is) - a hittan órák időpontjának alkalmazkodnia kell a gyerekek, a szülők időbeosztásához, az intézmények napirendjéhez - szakértelem: teológiai és pedagógiai tudásunkra alapozzunk - a hittant tanító is ember, ne tegyünk túl sok terhet rá, mert akkor elébb-utóbb belefárad - az Isten szeretetét kell továbbadnunk - aki nem szereti a gyerekeket (nem érzi jól magát köztük) inkább virágot locsoljon, mint hittan tanítson - aki nem érzi az Isten jelenlétét a gyerekek közt - ne is menjen közéjük - aki karitatív feladatnak (jót teszek) tartja a hittan, az ne tanítson, hanem enni vigyen a gyerekeknek, mert a hittan nem jótékonyság, hanem egyházunk tanításának továbbadása - aki keresztény jócselekedetnek tartja a hittant, az az öregek otthonába menjen, mert a hittan a jövő nemzedék nevelése, ami felelőséggel és következményekkel jár - aki úgy gondolja, ő a legjobb keresztény, az ne tanítson hittant, mert nagyon messze áll a krisztusi tanításról - az tanítson hittant, aki legalább már egyszer érezte, hogy a hittan óra közben az Isten szolgálója lett
2009.szeptember


	Ifjúsági hittanos közösségek Ma már több plébánián vannak hittanos kisebb közösségek. Ezek a közösségek a hittanórákon kívül is tartanak összejöveteleket. Véleményem szerint ennek elsőrendű célja a baráti közösségek kialakítása. Az egymáshoz kötő barátság nagyon jelentős, hiszen az egyház önmaga is közösség, és ezek a barátságok az építőkövei. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek a baráti összejövetelek nem helyettesíthetik a hittanórát. A hittanórán tudatos, célzott tananyag feldolgozás folyik. De mi legyen a közösségi összejövetelek témája. Amint több helyről is hallottam már, ez igen fontos kérdés. A válaszhoz először nézzük meg mi a fiatalok problémája. (Sőt mindannyiunké.) A világ, amiben élünk és a keresztény tanítás között egy hatalmas űr van. Valóban olyan mértékű morális válság van Magyarországon (és egész Európában, sőt a világon!), amiben keresztényként megállni a lábunkon valóban nagy kihívás. Erre kell megtanítani a gyerekeinket! Legyen katolikus véleményük!!! Miről? Mindenről, az egész világról. Mi a mai helyzetünk? Tanítjuk a gyerekeinket hittanra, a világból naponta hallnak ezt-azt. És nem tudják, hogy jobbra vagy balra van a helyes út. Ezekben a nap mint napi döntésekben kell segítenünk őket. A kialakult vagy kialakuló kisközösségek a legnagyobb jelentősége, hogy a 10-20 év közötti gyerekek, fiatalok elsősorban saját korosztályuk véleményét fogadják el. Egy jó közösség minden tagjának keresztény értékeket, keresztény jövőt adhat! Kik legyenek a közösségek vezetői? Nagyon komoly felelősségteljes döntés ez, hiszen a vezető határozza meg az értékeket. Olyan fiatalt kell megbíznunk, aki mint példakép állhat a többiek közé, elé. A teljes csoport véleménye múlhat az ő véleményén, hiszen ezek a gyerekek nagyon befolyásolhatóak, arra várnak, hogy valaki megmondja nekik a "tutit". Az én véleményem szerint ez annyira jelentős, hogy az ifjúsági vezetőknek katolikus morális alapismereteket kell adni, hogy ennek fényében léphessenek társaik közé, elé. Sőt biztos vagyok benne, hogy felnőtt vezetés nélkül vak vágányra futhat a közösség tagjainak katolikus élete. Ez nemcsak a gyerekek, de a megbízók, a szervezet felelőssége is. Ne gondoljuk sose, ez csak gyerekes bohóckodás, attól sokkal jelentősebb. Néhány téma, amivel igenis érdemes foglalkozni a baráti közösségekben: A világ, amiben katolikusok vagyunk Filmek - történet, szereplők értékelés (vallásos és egyéb filmek is) TV műsorok értékelése (pl. Való Világ, X faktor, stb.) Zenék - milyen csoportok kedvelik ezt a zenét, mi a szövege (szövegek elemzése, értékelése!) A világ - napi Magyarországi hírek, egyházi hírek Most - azt láttam, azt hallottam (utcán, osztálytársak, ismerősöktől látottak, hallottak értékelése) További témák lehetnék még sok-sok katolikus kérdés: Hogyan töltsem az időt? / Istenes versek / Az igazi barátság / Szerepem a családban / Miért járok templomba? / Minek a tetkó? / Milyen ma egy katolikus lány, fiú? / Hogyan öltözködjek? /Miért ne drogozzak? / Minek imádkozzak? / Ki a lúzer, ki a menő? / Mi az amiben tehetséges vagyok? Mi leszek, ha nagy leszek? Miért? A különböző munkáknak milyen értéke van? Mi a becsület? Mi a felelősség? stb. - minden olyan kérdés, ami ma a fiatalokat foglalkoztatja. Milyen tapasztalatok alapján mondom mindezt? Véleményem kialakulásában a legjelentősebb a saját gyerekeim. Együtt megnéztünk filmeket, TV adásokat, és megbeszéltük mi történt, mért jó, mért rossz. Beszélgettünk zenéről, amit hallgattak, világi, hazai, politikai, egyházi hírekről. Nap mint nap elmesélték ki mit csinált, mondott a suliban. És mindennek a lényege, hogy az jó, vagy rossz. Sokszor a jó választ nem tudták maguktól, vagy féligazságokat állítottak. De mi lett az eredmény? Ma már huszonévesek, komoly, határozott katolikus véleménnyel a világról. Véleményemet jelentősen meghatározza az is, hogy ifjúsági hittanosokat tanítottam. Minden hittan óra végén megkérdeztem őket: Mi volt a suliban a múlt héten? Eleinte azt mondták semmi. De mikor tovább kezdtem kérdezgetni őket: mit mondott a barátod? milyen filmet néztél, stb. Ömlött belőlük a szól. - Ó, hát mégsem olyan unalmas a ti életetek! Mi a legfontosabb a kérdésben? Hozzászóltak egy más történeteihez. Véleményt mondtak történetekről, dolgokról. Bizony eleinte sokszor tévútra jutottak. Nekem kellett kimondanom és megmagyaráznom, hogy a katolikus értéket szerinti jó vagy rossz ami történt, és miért? Kb. egy év után boldogan hallgattam véleményeiket - jó úton jártak. Ha beszélgettek öten-hatan egy biztos volt mindig köztük, aki megtalálta az igaz utat, és a többi csatlakozott ehhez az igaz véleményhez. A hittanóra végén való beszélgetést egészen kicsiknél is nagyon fontosnak tartom, hiszen nem csak oktatás a feladatunk, de nevelés is. A harmadik jelentős kérdés, hogy az ifjúsági vezetőt tanítani kell. Ne beszéljen olyanról, amit nem tud. Mért gondolom ezt? Egyszer régen, vagy húsz éve alakult nálunk egy fiatalokból álló kisközösség. Többször hívtak, hogy menjünk mi is. Gondoltam elhívom hozzánk őket egy összejövetelükön (hiszen már régen is többször voltak nálunk együtt). Mindig volt egy feldobott téma, amiről valaki "kiselőadást" tartott, és megbeszélték. Ezen alkalommal is így volt. Olyan komoly teológia kérdésbe ütköztek a beszélgetés során, hogy a kiselőadást tartó tudás hiánya miatt teljesen tévútra vitte a többieket. Így nem sok értelme van az együtt gondolkodásnak. Először tanulj, aztán taníts!
2012.szeptember


	További kérdések - amelyekre válaszolunk A hitoktatás jövője - lehetőségek A hittanórák időbeosztása: egy-egy órarend kiértékelése Mivel jutalmazzuk a gyerekeket? Hogyan értékeljük a gyerekeket? Legyen-e osztályzat a hittan órán? Panaszkodjunk-e a szülőnek, ha baj van a gyerekkel? Kit büntessünk, ha a gyerek nem jön templomba? Legyen-e gyerekeknek szánt mise? És mikor legyen? Miért nem használjuk azt a kifejezést, hogy katolikus nevelő? További témák Kapcsolat a hittanossal és családjával Ki, hol, mikor - Tanítson hittant? Fegyelmezés a hittan órán Mikor legyen a hittan óra? Mit tanítsunk? Hittant az egész családnak?