| MAGYAR SZENTEK ALBUM |
| MAGYAR SZENTEK ALBUM |
| SZENT MARGIT A magyar történelem szomorú napjait éli Margit születésekor, a tatárjárás sújtja országunkat. IV. Béla király és Mária királyné gyermekeként látott napvilágot (1242-ben). Már születése előtt Istennek ajánlják a királyi szülők az ország megmeneküléséért. (A kán halála miatt a tatárok ekkor visszafordultak.) Margit három éves kora után a veszprémi domonkos rendű kolostorban nevelkedik. Szívvel- lélekkel fordul a keresztény hit felé: az Egyház nyelvét (latint) tanul, Szentírást olvas, Krisztus tanításán elmélkedik, a szentek életét igyekszik megismerni, és nagy áhítattal fordul a magyarság első századainak szentjei felé (Szent István, Szent Gellért, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet). Már kicsiny korában is imádságban éli napjait, imádkozik népéért, hazájáért. A király leányaként is a többiek barátságát keresi, kedvességével, segítőkészségével mindenki szeretetét kiérdemli. Tizenéves korában édesapja a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) domonkosrendi Boldogasszony-kolostort épít. Itt folytatja életét Margit, itt tesz szerzetesi fogadalmat. Társai a király leányaként tekintenek rá, de ő nem tűri a megkülönböztetést. Apja ágyat hozat neki, de ő nem fogadja el, hiszen a többiek is gyékényen pihennek. Új ruhát sem fogad el. Ha az elszakadt, megvarrja (egyszer látták, hogy a sárból vett fel egy darab ruhát, melyet otthon kimosott, majd ez lett ruhája foltja). Minden rendi munkában részt kíván venni egyenlőképpen. Szívesen gondoz betegeket, ápol elhagyottakat, főz rendtársainak, takarítja a kolostort. Munkája végzése közben is imádkozik. Tizennyolc éves korában édesapja arra kéri, hogy a szerzetesi élet helyett királyi házasságot kössön, a fogadalom alóli felmentést maga a király fogja megkérni a pápától. Anjou Károly (a francia király öccse) házassági kérését elutasítja. Elnézést kér döntéséért, de nemet mond. Nem sokkal később Ottokár cseh király kopogtat a kolostor ajtaján, és feleségül kéri Margitot. Ő azonban most sem mond igent még apja kérésére sem. (Ottokár azt mondta róla, hogy még szerzetesi ruhában is szebb volt, mint bármely más királylány.) Margit folytatta mindennapi életét. Lelki békességét, imádságos elmélyülését látva rendtársai már életében szentként néznek rá. 29 éves volt, amikor súlyos lázas betegségben halt meg (1271. február). Az esztergomi érdek a kolostorban temette el, sírjánál már ekkor csodák történtek. Az imádság szentjeként tiszteljük őt, aki a magyarok védőszentje. Istenünk, szüzesség kedvelője és őre, kinek jóvoltából szolgálód, a mi Margitunk a szűzi tisztaság ékességét a jó cselekedetek érdemével egyesítette, kérünk, segíts, hogy lelkünk épségét az üdvös bűnbánattal visszanyerhessük! |
| á LAP |
| SZENT LÁSZLÓ Ki Szent László király? Egy szóval válaszolni nem lehet, mert: keresztény, lovag és király. Történelmi ismereteink szerint 1046 körül született. Magyarország Szent István király után politikai és vallási viszályok voltak („a nemzet nemcsak politikailag, de vallásilag is megoszlott). A pogány magyarok véleménye szerint: a kereszténység és a magyarság tűz és víz nem lehet valaki egyszerre jó keresztény és jó magyar.Szent László király a magyar Béla herceg és a lengyel Richeza lengyel királylány gyermekeként született, a herceg száműzetése miatt Lengyel földön. Kisgyermekként és fiatalként a Tiszántúli bihari várban nőtt fel – kereszténységre és magyarságra nevelték szülei. Szent László nevét nemzetünk először lovagként ismerte meg, amikor a besenyők visszaverésében részt vett, és a csata hőseként éljenezték. Mindenkit megdöbbentett bátorsága és hite. Szerte az országban mesélték a magyar lány megmentéséről szóló történetet, és a foglyok iránti könyörületét: ,,Atyámfiai! Ne öljük meg ezeket az embereket, hanem csak ejtsük foglyul őket; hadd éljenek, ha megtérnek!'' Már így fiatal korában legendákat meséltek róla. Szent László király a magyarság és a kereszténység példaképe lett. Szavai és tettei bebizonyították, hogy e kettő nem tűz és víz, hanem a kenyér és a só, mert só nélkül a kenyér ehetetlen és kenyér nélkül a só nem étel. 1077-ben közkívánatra királlyá koronázták. Királysága alatt (1095-ig) védte és építette az országot. A belső rendet helyreállított, kiépítette a vármegyerendszert, a fosztogatás, öldöklés megfékezésére új igazságszolgáltatást törvényesített. Templomokat épített, kolostorokat alapított, a szegények, elhagyottak érdekeit mindig szem előtt tartotta. Az imádságos lelkületű királyt a nép kegyes királynak nevezte. Békességet kereső, megbocsátó szívéről beszéltek. Az országon belül és határon túl tisztelet övezte lovagiasságát és kereszténységét egyaránt. ,,Testedben tiszta, lelkedben fényes, szívedben bátor.” – erre tanította népét a király. Szerénységét, szentségét mutatják egyik levelében írott sorai – a fényes győzelmek nem az én érdemeim, hanem az érettünk imádkozóké. Szent István, Szent Gellért és Szent Imre tisztelője volt. A már életében szentként tisztelt királyról szóló legendákat mindenki ismerte: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, és a lezúduló kövek megvédték a király csapatát, az éhező katonáknak nem volt mit adni, és szarvascsorda érkezett a táborhelyre, a szomjazó katonák sehol nem találtak vizet, és a király imádságára víz fakad a sziklából, az ellenség túlerővel támadt, és a király pénzt dobott eléjük, melyek kövekké változtak, a betegek gyógyulására a király ismeretlen füvet adott, és meggyógyultak, ezt nevezzük ma is gyógynövényként ,,Szent László füvének''. Halála után maga a nép avatta szentté, nagyváradi sírjához zarándokoltak. A király imádságát, közbenjárását kérték gyógyulásért, viták megszűnéséért, családok közötti békességért. Szokássá vált, hogy sírjánál döntsenek fontos kérdésekben (itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot). Szent László király ma is kereszténységünk, magyarságunk védőszentje. A „Szolgáló” honlap ifjúságnak készülő hittanos oldalának védőszentjeként őt választottuk, hogy közbenjárásával a keresztény nemzedék nevelésében segítsen. Istenünk, aki Szent László királyunkat, a te hitvallódat csodálatos könyörületességeddel a vétekből a bocsánatba, s mert igaz volt, a dicsőségbe vitted föl, kérünk, add, hogy aki kormányzónk volt a földön, pártfogónk legyen a mennyben! |
| á LAP |
| ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET ÉLETE Istennek kedves leánya. Szent Erzsébet 12O7-ben született Sárospatakon. Szülei II. András magyar király és Merániai Gertrúd. Szent István, Boldog Gizella, Szent László családjából származott, unokatestvére volt Szent Margit. Már kicsiny korától kezdve szeretetben, imádságban élt. Négyéves korában Wartburg várába kellett költöznie, hogy megismerkedhessen leendô férjével a thüringiai Hermannal. Gyermekként vesztette el édesanyját, majd vôlegénye is meghalt. Az egyedül maradt gyermek egyetlen jóbarátja Hermann bátyja Lajos lett. 1221-ben házasságot kötöttek a pesti belvárosi templomban. Békességben, szeretetben éltek együtt, három gyermekük született: Hermann, Zsófia, Gertrúd. Egyik szolgájuk így beszélt róluk: "Csodálatos szeretettel szerették egymást és jámbor szavakkal kölcsönösen Isten dicsôítésére és szolgálatára buzdították egymást." Erzsébet nagy szerettel fordult az emberek felé, éhínség idején a vár tartalékait osztotta szét a rászorulók között. A ke resztes háborúk harcba szólították Lajost, a Szentföld visszafoglalásáért állt hadban. Lajos a háburóban pusztító járvány áldozata lett. Erzsébet egyedül maradt három gyermekével, Wartburg várából elköltöztek, majd Martburgban éltek. Lelki vezetôje Martburgi Konrád ferences szerzetes volt. Erzsébet maradék vagyonából menhelyet alapított betegeknek, szegényeknek. Isten iránt érzett rajongó szeretetben élt. A szegénység úrnôjének nevezték, az irgalmasság szeretete volt élete. Minden éhezôben, szenvedôben Krisztus szenvedô arcát látta. "Amit a legkisebbek közül tettetek, velem tettétek." 1231 novemberében - 24 évesen Erzsébet megbetegedett. Mindenét szétosztotta, derus lélekkel halt meg. Sírjához szegények, betegek zarándokoltak. A “Szolgáló” honlap lelkiségi gondolatainak védőszentjeként őt választottuk, hogy imádságos közbenjárásával segítse a keresztény értékeket szerint élő embereket. Gaude felix Pannonia Vigadj, boldog Pannónia, mert Krisztus téged így szeret: zengjen a himnusz dallama, mondjál szívedbôl éneket. Hiszen belôled származott Erzsébet, édes asszonyunk, ki minden földit elhagyott mert hívta Krisztus, jó Urunk. Királyi házba küldetett, de Isten kedves leánya lett, ezek közül ôt lelte meg, s vezette így az égi kegy. Ámul, vigad Türingia, természet rendje változik, csodákat láthat sok fia, gyakran, ha ô imádkozik. Méltó dicséret álda ôt, dícsérje szó és zengje dal, ô pártfogónk az Úr elôtt buzgó imádságaival. (Csanád Béla fordítása) Sancta Elisabeth Hungariae A II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reform megvalósítása során meg fogal mazták a latin nyelvű hivatalos Min den szentek litániájának szövegét. Elhagyták belôle több szent nevét, és beiktattak néhány új, korunkhoz lelkiségben, szel lemében közelebb álló szent nevét, azoknak a szenteknek nevét, akiket különösen nagyra tart a katolikus egyház. Minthogy több szent neve azonos, azért az új litániában megkülönböztetô jelzôket illesztettek nevük mellé. Ezek általában városnevek: így került a litániába Antiochiai Szent Ignác, Sziénai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz , és mások. Végül pedig felbukkan az új Mindenszentek litániájában a magyar Szent Erzsébet neve is. II. Endre király leánya, thüringiai Lajos ôrgróf felesége, Erzsébet a szegények és a betegek iránti határtalan szeretetével ámulatba ejtette korát és felejthetetlen emlékeket hagyott az utókorra. Élete rövid volt, de ragyogó példája most is él milliók szívében. Mivel több Erzsébet nevu szentet tisztelünk, ezért szükség volt megkülönböztetô jelzôre. Ez a jelzô nem városnév, mint a többi szent esetében, hanem országnév: "Sancta Elisabeth Hungariae", "Magyarországi Szent Erzsébet"! Így került be ismét a "Hungariae", "magyarországi" szó a mindenszentek litániájába. Már nem a félelem szavaként, hanem közbenjárónk, példánk és reményünk csillagának jelzôjeként. Ez az egyetlen országnév az egész litániában. Nem hadvezér vívta ki népünknek ezt a dicsôséget, hanem egy egyszeru, szelíd, jóságos asszony, aki Assisi Szent Ferenc kortásaként és szellemében minden szegény barátja volt. Jel ez számunkra, mely megmutatja, milyen Magyarországnak van jövôje. Annak, melyet Szent Erzsébet alakja képvisel. A hit, remény, jóság, ima, testvéri szolgálat által áthatott élet nyit jövôt minden egyes ember és minden nép számára. Mert az igazi jövô Isten ajándéka. És ettôl a keresztény Magyarországtól nem kell már félnie senkinek, még maguknak a magyaroknak sem. Árpádházi Szent Erzsébet a mi védôszentünk! Az imádság erejében teltek mindennapjai! Rajongó szerettel szerette Istent! Krisztus szenvedô arcát látta az elesettekben! Odaadó szeretettel szerette házastársát! Az önátadó Istenszeretetre nevelte gyermekeit! Az árvákat magához ölelve gondozta! A szegényeket vagyona szétosztásával segítette! A betegeket, öreget az isteni szeretet megnyilvánulásával ápolta! Nehézségekben a jóságos Istenben bízott ! Mosolygó szeretettel halt meg Isten közelségére vágyva! A 24 éven át szent életet élô - világ szentje, egyházközségünk híveinek védôszentje legyen példaképünk: Hitünkben! Önfeláldozásunkban! Embertársaink elfogásában, segítésében, szeretetében! Mosolyogjunk! Mint Szent Erzsébet mosolygott a Krisztusi szeretetben bízva! |
| á LAP |
| á LAP |
| á LAP |
