HAMVAZÓSZERDA
Március
A nagyböjti idő kezdőnapja. Elnevezése a hamuval kapcsolatos.
Már az ószövetségi nép is ismerte a bűnbánat fogalmát, sőt gyakorlatát a vallási törvények között jegyezték le. Így közösségi és egyéni nyilvános bűnvallomást tettek, és a bűnbánat jegyében pl. megszaggatott ruhát viseltek, hamut szórtak a fejükre, böjtöltek. Az Ószövetségi Szentírásban számtalan helyen olvashatunk bűnbánati zsoltárokat és imádságokat.
A hamu a bűnbánatnak, az elmúlásnak a jelképe lett. Hamvazószerda hagyománya a homlok hamuval való megjelölése, és az emlékeztető szavak: Emlékezzél, ember, hogy por vagy, és porrá leszel.
Részletesebben: Szolgáló gondolatok / Hamvazószerda
|
| á LAP |
NAGYBÖJT
Március-Április
A nagyböjt a húsvét előtti 40 nap, a lelki tisztulás, az Istenhez való megtérés ideje. Lemondással, jócselekedettel és imádsággal készülünk húsvét ünnepére.
Keresztúti imádság/Március - Április
Jézus keresztútjáról szóló imádság (keresztúti ájtatosság) a nagyböjti időben. Hagyománya Jeruzsálemből származik, ahol Jézus szenvedésének útját járták végig a Golgotáig. Minden katolikus templomban megtalálható a 14 állomásból (stációból) álló keresztút ábrázolása.
Szokás még templomok kertjében, dombos területen keresztút állítása ezeket Kálváriának nevezzük.
Nagyböjt 5. vasárnapja
A nagyböjti idő utolsó vasárnapja. Régi hagyomány a kereszt lila vagy fekete lepellel való letakarása. Ennek oka, hogy a keresztek és a szobrok nem az önmagát feláldozó, szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges, királyi Krisztust. A mennyei királyságot koronával, palásttal fejezték ki, de szokás volt a keresztek közepére helyezett drágakő is. Ezen a vasárnapon a dicsőség jelképeit letakarták. Innen ered a fekete vasárnap elnevezés.
(A nyakláncokon hordott kereszt közepére helyezett drágakő ma is szokás - én is ilyet viselek - jelentése: "Krisztus az igaz érték."
|
| á LAP |
|
VIRÁGVASÁRNAP
Április
Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe, a nagyhét kezdőnapja. Az emberek Jeruzsálemben pálmaágakat lengetve, ruháikat elé terítve királyként fogadták a szamárháton érkező Jézust: "Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!" A Messiás jeruzsálemi bevonulásának megünnepléséről már a IV. századból vannak leírások. Ezen a vasárnapon a tavasz elsőként rügyező bokrának ágait, barkát visszük a templomba, és a megáldott ágakkal körmenetet tartunk. A Passiót - Jézus kínszenvedésének történetét - olvassák vagy éneklik a szentmisén. 
|
| á LAP |
NAGYCSÜTÖRTÖK
Az utolsó vacsora ünnepe. Jézus e napon rendelte a Oltáriszentséget, és alapította a papi rend szentségét.
A szentmisén a "Dicsőség" éneklése után az orgona és a harangok elhallgatnak, és húsvét ünnepéig nem szólnak. A szentmise után oltárfosztás van (az oltárról leveszik a gyertyatartókat, könyvet, oltárterítőt), mellyel Jézus elfogatása után, ruháitól való megfosztására emlékezünk. A nagycsütörtöki szertartás szentségimádással végződik.
A székesegyházakban ezen a napon krizmaszentelési szentmise van, amikor a püspök megszenteli az év többi napján a keresztelés, bérmálás, betegek szentségének kiszolgáltatásához használt olajat és krizmát. Ezen a szentmisén a lelkipásztorok megújítják papszenteléskor tett ígéretüket.
Sajátos szertartás nagycsütörtökön (elsősorban székesegyházakban) a lábmosás szertartása. Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát: "Példát adok nektek, ti is így cselekedjetek." Jézus ezzel a tettével mások szolgálatára és szeretetére tanít minket. "Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást."
|
| á LAP |
NAGYPÉNTEK
Jézus keresztútjának és halálának - a megváltásnak az ünnepe.
E nap reggelén Pilátus halálra ítélte Jézust, majd keresztjét a Golgotára magának kellett felvinnie. Délben keresztre feszítették, délután 3 órakor halt meg. Az esti órákban Arimatiai József Pilátustól engedélyt kérve sziklasírba temette Jézust.
Ez az egyetlen nap az egész év során, amikor a katolikus templomokban világszerte nincsen szentmise. A templomokban délelőtt 9 órakor (Jézus elítélésének órájában) vagy leginkább délután 3 órakor (halálának órájában) keresztúti imádságot tartanak.
A nagypénteki szertartás vagy délután 3 órakor, vagy az esti órákban van. Harang és orgonaszó nélkül, csendben zajlik az imádság, az oltár megfosztottan áll.
E napon a templomokban Passió van, nagypénteki egyetemes könyörgések, és hódolat a Szent Kereszt előtt.
Jeruzsálemben a Szent Sír-templomban imádkoznak ezen a napon a zarándokok. A keresztesháborúk idején erre nem volt lehetőség, így egyre több helyen szokássá vált a helyi "Szentsír" állítása, amellyel Krisztus áldozatos szeretetére emlékezünk. A korpuszt (a meghalt Krisztus szobrát) fehér virágokkal borított helyre (a templomokban mellékoltárra) helyezik, és gyertyát gyújtanak. A hagyomány szerint az Oltáriszentséget Jézus sírjánál helyezik el.
Ez a nap szigorú böjti nap, amely azt jelenti, hogy 14 éves kortól húst nem fogyasztunk, és a 18 és 60 év közöttiek napi háromszor étkeznek. (A betegeknek és a közétkeztetésben részesülőknek felmentése van.)
Részletesebben: Hittan oldal / Kisbiblia
|
| á LAP |
NAGYSZOMBAT
A szombati napon Jézus a sírban feküdt. A meghalt Jézusra emlékezve e napon már az első évszázadban zsoltárokat imádkoztak.
A vigília szó éjszakai virrasztást jelent. Az ünnepre készülő, az egész éjszakát átvirrasztó közösségről a Szentírásban az Apostolok Cselekedeteinek sorai között olvashatunk. A vigília hagyománya a nagyobb ünnepekre készülve alakult ki (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Vízkereszt és még 14 ünnep). Később az éjszakai virraszt az ünnepet megelőző késő estére tették.
Húsvét vigíliája (esti vagy éjszaki időben tartják a templomokban)
A tűzszentelést a húsvéti gyertya meggyújtása követi. Az égő gyertya a feltámadt Jézus, "a világ világosságának" jelképe. A nagy alakú húsvéti gyertyára szokás felírni az évszámot, a görög abc első és utolsó betűjét (alfa és ómega: "Isten a kezdet és a vég"), és a kereszt rajzolatában elhelyezett öt tömjénszem Krisztus öt Szent sebére emlékezteti a keresztényeket.
A Húsvéti Örömének (Exsultet) elhangzása után az ószövetségi olvasmányok, zsoltárok következnek. A "Dicsőség" éneklésekor újra megszólalnak a harangok és az orgona. Az evangélium felolvasása után azokban a templomokban, ahol keresztséget kérő felnőttek (katekumenek) vannak a keresztelés szertartása következik vízszentelés szertartásával. A szentmise a felajánlással, átváltoztatással folytatódik. Áldoztatás után tartjuk a húsvéti körmenetet.
A körmeneten való részvétel kereszténységünk, a feltámadt Krisztushoz tartozásunk megvallása.
|
| á LAP |
| á LAP |
| á LAP |
