Kalendárium / SZOLGÁLÓ hittan - katolikus lelkiségi honlap

MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL, július 2.

SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL (SARLÓS BOLDOGASSZONY)

Mária az Angyali üdvözletből értesült arról, hogy rokona, Erzsébet gyermeket vár. Látogatóba indul ekkor a hegyek közé, megkeresni az örömét titkolót, és együtt ünnepelni saját titkát is a rejtekben. Erzsébet segítségre szorult, természetes hát, hogy Mária sietett hozzá.

Megérkezésekor Mária üdvözlő szavaira örömmel repesett a magzat Erzsébet méhében, és mindkét anya boldog énekbe kezdett. Ezeket a lelkendező áradozásokat az Egyház azóta is ünnepi imáiban ismétli. Minden beteljesült álom ünneplésének alapgondolatai ezek.

Az ünnepet VI. Orbán pápa 1389-ben vezette be a Római Naptárba. de a ferencesek Szent Bonaventúra kezdeményezésére már 1263-óta ünneplik. Az ünnep hosszú ideig parancsolt ünnep volt, IX. Piusz pápa tette másodrendűvé.

Gondolat: Járjunk mi is Jézussal a szívünkben...

Olvasmányok: Szof 3, 14-18, vagy Róm 12, 9-16; (Iz 12, 2-6); Lk 1, 39-56

Irodalom: B67; C479; F702; I128; M1044; Z1587

SzVU énekek: 255, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, és még sok más Máriáról szóló.

SZENT TAMÁS, apostol július 3.

L. más Tamás: Aquinói Becket Mórus

SZENT TAMÁS apostol életét kutatva Tamás apostol háromféle tulajdonságát ismerhetjük meg az evangéliumból: a lelkest, a kérdezőt és a kételkedőt. Kezdettől szerepel az apostolok névsorában, de meghívásának történetét nem ismerjük.

A lelkes Tamás buzdít: "menjünk, mi is, haljunk meg vele együtt!" (Jn 11, 16)

A kérdező Tamás az utolsó vacsorán vezeti be "Az Út" kinyilatkoztatását: "Uram nem tudjuk, hova mész, hogyan ismerhetnénk hát az utat" Jézus válasza egyértelmű: "Én vagyok az út, igazság és az élet." (Jn 14, 5)

A kételkedő Tamás a húsvéti örömnek a hitre vonatkozó tanulságával gazdagít: "Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek..." (Jn 20, 24-29)

A hagyomány szerint Perzsia és India népeinek hirdette az evangéliumot. Egy pogány férfi fegyverétől nyerte el a vértanúság koronáját 67 körül. Az úgynevezett Abgár legenda szerint Jézus Tamás apostollal szerveztette meg Edesszában az evangélium hirdetését. Szíria északi részében ezért Tamást a kereszténység egyik megalapítójának tekintették és nagyon tisztelték. Xavéri Szent Ferenc még találkozott Tamás-keresztényekkel.

Euszebiosz Origenésztől úgy tudja, hogy a pártusok földjén hirdette az evangéliumot. A 3. századi apokrif Tamás evangélium szerint Indiában térített, és ott is halt vértanúhalált. Tamás apostol nevéhez több apokrif irat fűződik.

Edesszában ezen a napon a IV. századtól holttestének átviteléről emlékeznek meg. Ereklyéi 1248-ban Chiosba, majd az Adria melletti Ortonába kerültek. Ma is itt tisztelik.

Példája: Legyünk lelkesek, kérdezők, kételkedők, de végül boruljunk oda: Én uram, én Istenem...

Olvasmányok: Ef 2,19-22; (Zsolt 116, 1-2); Jn 20, 24-19

Irodalom: B68; BL1768; C213; F703; VI365; Z1592

PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET, özvegy július 4.

L. más Erzsébet: Árpád-házi

PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET (IZABELLA) Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, nevét is tőle kapta. 1271-ben született Aragóniában királyi családból, anyja Jolánta volt, II. Endre magyar király leánya. Hazájában Izabellának nevezik. Már születése békét szerzett: az örömre kibékült atyja, Péter trónörökös és nagyapja, Jakab aragóniai király, akik éppen háborúban álltak egymással. 12-13 éves gyermeklányként felesége lett a portugál Dénes királynak. Két gyermeket szült.

Hősies volt a gyötrelmekben és a nehézségekben: imádkozott és jót cselekedett. Férje hűtlenségét és iszákosságát türelemmel viselte. Még törvénytelen gyermekeit is nagy szeretettel nevelte. Szeretete győzött, anélkül, hogy férje legyőzötté vált volna. A jámborság és emberszeretet mintaképe lett: betegeket gondozott, szegényeket ruházott, táplálta őket, gyakran szegény lányokat kiházasított, csakhogy megvédje őket a zülléstől. Férjét annyira megváltoztatta, hogy a néptől az ?igazságos? jelzőt kapta.

Békeszerző működése hozta a legáldásosabb eredményeket. Közvetített Portugália, Kasztília, Aragónia között, békét szerzett Nápoly és Szicília között is. Okossága és személyes varázsa hatásosabb volt mint a hadszíntér pokla.

Férje halála után javait a szegényekre hagyta és ferences harmadrendi lett. De még a zárdából is segítséget kellett nyújtani nagy problémákban. Szeretett volna békét teremteni egymás ellen háborúzni készülő fia és veje között. Ez az utazás volt utolsó útja, a békekötést már nem érte meg, lázba esett. Életereje gyorsan fogyott, már csak néhány napig élt csupán.

1336. július 4-én Estremosban hunyt el menye és fia karjaiban. A coimbrai klarissza zárdában temették el. 1612-ben sírját felbontották és testét teljes épségben találták. 1625-ben avatta szentté VIII. Orbán pápa.

Példája: A szeretet kitartó csendessége hatékonyabb, mint a látványos ?fellángolások!?

Olvasmányok: 1Jn 3, 14-18; (Zsolt 111, 1-9); Mt 25, 31-40

Irodalom: B69; C216; F704; III31; Z1595

ZACCARIA SZENT ANTAL MÁRIA áldozópap július 5.

L. más Antal: Claret Páduai Remete

ZACCARIA SZENT ANTAL MÁRIA 1502-ben született Cremonában, előkelő családból. Ártatlan életet élt, különösen a szegényeket gondozta. Orvosnak készült Páduában, kitűnő eredménnyel tanult, hitoktatással is foglalkozott.

26 éves korában, 1528-ban pappá szentelték. Mindenkinek mindene lett. Honfitársai a ?haza atyja? és az ?angyal? jelzővel tüntették ki. Milánóban folytatta szeretet-tevékenységét. Munkatársakat keresett és talált, akik önzetlenül tudtak dolgozni. Bevádolták egyesek az inkvizíciónál irigységből, ám a vizsgálatok őt igazolták, sőt megkapta III. Pál pápa támogatását

1533-ban megalapította a Szent Pálról elnevezett (paulánusok) rendjét. Szabályzatot és nevet adott az 1530-ban Torelli Lujza által alapított női rendnek, a "Szent Pálról nevezett angelikák szerzetének". Ezek a rendek a hívek erkölcseinek javítására szolgáltak. Egyesült erővel sikeresen reformálták meg az északolasz területen az erkölcsi életet. Kezdeményezésére terjedt el a negyvenórás szentségimádás gyakorlata.

Egy viszály elsimítására Guastallába utazott, sikeresen békítette meg a polgárokat, de súlyos betegségbe esett. Édesanyjához szállíttatta magát, és hozzátartozói körében Cremonában halt meg, 1539. július 5-én. Testét Milánóba vitték és az angelika apácák templomában temették el. Halála után néhány évvel a rendjük megszerzett egy kolostort a külvárosban. Erről a Barnabás kolostorról nevezték el később a paulánusokat barnabitáknak. 1890-ben XIII. Leó pápa boldoggá, 1897-ben pedig szentté avatta. Szent Pál levelével, kereszttel és szentségmutatóval ábrázolják.

Példája: Mindenkinek mindene lenni, nincs ennél csodálatosabb érzés!

Olvasmányok: 2Tim 1,13 ? 2,3; (Zsolt 1, 1-6); Mk 10, 13-16 (v., lelkipásztorok, v. férfi nevelők)

Irodalom: B70; C480; F705; III17; M1050; Z1596

GORETTI SZENT MÁRIA, szűz és vértanú július 6

GORETTI SZENT MÁRIA szegény parasztcsaládban született 1890-ben, első gyermekként, Rómától délre, Corinaldóban (Ancona tartomány). Apjuk korán meghalt maláriában. Nettunó közelében, Ferriere di Conca-ban édesanyjának Máriával együtt kellett ellátnia a földet és a háztartást. Amíg a nagyobbak a földön dolgoztak, Mária az öt kisebbeket gondozta és főzött. Volt egy bérlőtársuk is a szomszédban, egy özvegyember és fia, Alessandro, nekik is Mária főzött. A fiúnak tetszett Mária, szeretett volna vele szórakozni, azonban közeledése eredménytelen volt. A kislány többre becsülte a tisztaság erényét. Mária mélyen vallásos életet élt, rendszeresen imádkozta az olvasót, most tizenkétévesen volt elsőáldozó. Alig győzte a vasárnapot kivárni, hogy újra áldozhasson. Mindig engedelmes volt, ha megszidták nem mentegetődzött, nem duzzogott. Minden apróságnak örült, mindenért hálás volt. Szerény volt, sohasem hazudott. A fiú zaklatását nem merte elmondani édesanyjának, nehogy az amúgyis feszült viszonyukat még jobban megrontsa, vagy terhelje, meg aztán a fiú meg is fenyegette, megöli, ha el meri árulni őt. Inkább még többet imádkozott az Égi Anyához erőért.

Így érkezett el 1902. július 5-e, ez a végzetes szombat, amikor Mária megint egyedül maradt Alessandróval. A fiú a szobájába akarta csalogatni a leányt, amikor azonban megint sikertelen maradt csábítása, erőszakkal cipelte be. A kislány szüzessége védelmében keményen ellenállt, kiabált, védekezett. A felbőszült fiú ekkor felkapott egy kést, és 18 szúrással, vágással sebesítette meg a szerencsétlen gyermeket.

Az elősiető szomszédok segítségével kórházba került Mária, kétórás műtéttel próbálták megmenteni, hasztalan. Másnapra meghalt. Halála előtt megbocsátott gyilkosának, mint Jézus is megbocsátott a bűnbánó latornak, és megáldozott.

A fiút 30 évi kényszermunkára ítélték. Pár év után Goretti Mária megjelent neki, ettől kezdve a gyilkos megváltozott, megtért. Szabadulása után Mária édesanyjától is bocsánatot kért, együtt áldoztak az éjféli misén.

Goretti Máriát 1947-ben boldoggá, majd 1950. június 24-én szentté avatták. A hatalmas tömeg miatt először történt, hogy a Szent Péter téren kellett az ünnepséget megtartani. Az eseményeken jelen volt a kislány édesanyja is, gyilkosa is, ami szintén egyedülálló volt az egyháztörténelemben.

Példája: Őrizd Máriás tisztaságodat, de becsüld is meg mindenkiben ezt!

Olvasmányok: 1Kor 6, 12-20; (Zsolt 30, 3-17); Jn 12, 24-26 (v. vértanúk, v. szüzek)

Irodalom: B71; C219; F706; T475; Z1596

10.

11.

NURSIAI SZENT BENEDEK apát július 11.

L. más Benedek: Remete

NURSIAI SZENT BENEDEK 480 táján született a középitáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult, keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kísértéseivel. Már 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a világot, ezt azonban csak dajkájával közölte.

Előbb egy falusi plébánián Enfidében (ma Affile) élt, de innen is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén, az Anio folyó völgyében vette fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Háromévi magány után pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kísértését is jelentette számára. A vicovarói szerzetesek elöljárójukká választották, de nem akarták őszintén megkomolyítani életüket, sőt még a megmérgezésére is kísérletet tettek, emiatt visszatért barlangjába, Subiacoba.

Egyre több remete vette körül, ezeknek egymásután épített kolostort. Ezekben igazi szerzetes családi élet folyt, ő legszívesebben a kezdők nevelésével foglalkozott. 35 éves remeteségét egy féltékeny pap áskálódása miatt szakította meg, elvándorolt délre, és a Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott, sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség atyjának is szokták nevezni.

Meghalt 547. március 21-én(, más forrás szerint 543-ban). Azóta követői, a bencések Európát megtérítették, műveltségre tanították, ma is a társadalom legkiválóbb tagjait nevelik. A 8. századtól július 11-én emlékeznek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

Példája: Imádkozzál és dolgozzál!

Olvasmányok: Péld 2, 1-9; (Zsolt 33, 2-4.6.9.12.14-15; Mt 5, 3); Mt 19, 27-29 (v. szerzetesekről)

Irodalom: B73; C219; F0711; I290; M909; T117; Z1598

12.

13.

SZENT I. HENRIK császár és hitvalló július 13.

SZENT I. HENRIK 973. május 6-án született Abbach várában (Bavariában, a bajorországi Regensburg mellett). Civakodó Henrik bajor herceg és Gizella burgundi hercegnő voltak a szülei. Bátyja volt Boldog Gizellának, Szent István feleségének. Szent Imre a keresztségben az ő nevét kapta. Hildesheimben és Regensburgban Szent Wolfgang püspöknél nevelkedett szentségre és uralkodásra.

Súlyos betegségéből történt gyógyulását Szent Benedeknek tulajdonította, szeretett volna a rendbe belépni, de sorsa az uralkodás volt. Huszonhárom évesen, 995-ben átvette a bajor hercegség vezetését. Első intézkedései közt a bencés rend megerősítése, kolostori reformja és az Egyház hitterjesztő tevékenységének támogatása szerepelt.

A szentéletű és később szentté is avatott Kunigunda luxemburgi hercegnővel kötött házasságot. 1002-ben a német koronát is elnyerte, 1014-ben pedig VIII. Benedek pápa a nyugatrómai birodalom császárává koronázta. Püspökségeket alapított, a világi főurak helyett az Egyház támogatását használta fel. Hivatásuk magaslatán álló papokat nevezett ki a megüresedett püspöki és apáti székekre. Szigorú határozatot hozatott a papi nősülés ellen az 1022-es páviai zsinaton. Tervezte egyetemes zsinat összehívását is, de ez csak mérsékelt eredménnyel zárult. Előmozdította a missziós munkát.

A rokonok lázadozása, a politikai gáncsoskodások, rágalmak belefárasztották az uralkodásba, kolostorba szeretett volna vonulni. A kolostor apátja azonban a szent engedelmesség nevében visszaküldte a trónra, Henrik engedelmeskedett, tovább hordozta keresztjét. A bencés oblátusok pártfogója volt.

Gyermeke nem volt, ezért minden vagyonát végrendeletileg az Egyházra hagyta. 1024 július 13-án hunyt el a szászországi Gronában. Holttestét Bambergben, az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomba. Itt nyugszik felesége, Szent Kunigunda is. 1146-ban emelte III. Jenő pápa a szentek sorába.

Példája: Az állapotbeli kötelességet kell elsősorban teljesíteni!

Olvasmányok: Mik 6, 6-8; (Zsolt 1, 1-6; Jn 14, 23); Mt 7, 21-27 (v. szent férfiak)

Irodalom: B73; C231; F713; III61; M1063; Z1600

14.

SZENT KAMILL áldozópap július 14.

LELLISI SZENT KAMILL 1550-ben született az abruzzokbeli Chieti közelében. Édesanyja már születésekor meghalt. (Más forrás szerint Kamill 12 éves korában halt meg.) Apja a császári hadsereg tisztje volt. A nevelése rokonokra maradt, akik elhanyagolták, kallódni engedték. Nem tanult, csavargott, szerencsejátékokkal töltötte az idejét. Apja a katonaságnál igyekezett hasznossá tenni fiát, de útközben az apa meghalt (egyik forrás szerint háborús sérülésbe halt bele a kis Camillo hatéves korában).

Katona lett, majd elkockázva vagyonát és a lábán nagy, nem gyógyuló seb keletkezett. A katonaság felmondott neki. Előbb korházban, majd kőmíveseknél keresett munkát egy jótevője segítségével. Itt is kártyázott, még felső ruháját is elvesztette a játékban. Többszöri elhatározás és visszatáncolás után kapucinus szerzetesnek állt, majd onnét is elküldték. Néri Szent Fülöp vezetése alatt megtérve a betegek szolgálatára kötelezte el magát.

Pappá szentelték és 1582-ben megalapította a Jó halál atyái társaságot. Ők negyedik fogadalmukban a járványos betegek ápolását vállalják. Ezenkívül a hajléktalanok befogadásával és a betegek szolgálatával foglalkoznak. Társulatuk 1586-ban megkapta V. Szixtusz pápa megerősítését. 1607-ben súlyos betegsége miatt lemondott rendje vezetéséről, de betegen is szolgálta a betegeket.

Rómában, 1614. július 14-én halt meg, székházuk mellett, a Szent Mária Magdolna templom főoltára alá temették. 1746-ban avatták szentté. 1886-ban a kórházak, betegek és haldoklók védőszentjévé lett. Neve benne van az Egyház haldoklókért mondott imájában. 1929-ben XI. Piusz pápa a betegápolók és hivatásszervezeteik védőszentjévé tette Szent Kamillt.

A betegek pártfogója. Ruhájukon vörös keresztet hordtak, hogy jól felismerhetők legyenek. A Nemzetközi Vöröskereszt megalapításakor az ő jelvényüket vette át a Szervezet.

Példája: Segítséget nyújtva embertársainknak, Krisztusnak nyújtunk segítséget!

Olvasmányok: 1Jn 3, 14-18; (Zsolt 111, 1-9; Jn 13, 34); Jn 15, 9-17 (v. jótékonykodók)

Irodalom: Z1600; M1067; T301; III74; C233

15.

SZENT BONAVENTURA püspök és egyháztanító június 15.

SZENT BONAVENTURA 1218 körül született az etruriai Bagnoregnióban, eredeti nevén mint Fidanza János. Apja orvos volt. Hároméves korában halálos betegségbe esett, édesanyja ekkor Assisi Szent Ferenc közbenjárását kérte. A nem remélt gyógyulás után ragadt rá a "bon aventura" (= jó szerencse olasz nyelven) név. Anyja ferencesnek nevelte.

Egy évig Orvietoban tanult a ferences főiskolán, de mindjárt utána 1236 és 1242 között Párizsban tanult bölcseletet és hittudományt. 1243-ban ferences szerzetes lett. Tanárrá nevezték ki már 24 éves korában. Rendtársait eredményesen tanította. Rendjét okosan és bölcsen kormányozta, amikor rendfőnökké választották. 1257 és 1274 közt volt rendje vezetője. A bencés-ágostonos eszme és az eredeti ferences regula között Bonaventúra középutat képviselt.

1273-ban albanói bíboros püspökké nevezték ki. Számos hittudományi és bölcseleti művet írt. A "doctor seraphicus" és "minden misztikus fejedelme" jelzőkkel szokták említeni. Aquinói Szent Tamás mellett a skolasztikus teológia legnagyobb tudósa volt. A világban Isten nyomait olvasta. Rámutatott, hogy Istent mindenkinek fel kell ismernie.

Lyonban halt meg 1274. július 15-én, a II. lyoni zsinaton. A lyoni Szent Ferenc templomban van eltemetve. 1482-ben avatták szentté, 1588-ban elismerte V. Szixtusz pápa egyházdoktornak, a "Doctor seraphicus" címet ekkor kapta.

Szent Bonaventúra a tükörgyárosok védőszentje.

Példája: Ne csak szüleink jó szándéka vezessen az életbe, tehetségeinket is hasznosítsuk tudatosan!

Olvasmányok: Ef 3, 14-19; (Zsolt 118, 9-14); Mt 23, 8-12 (v. lelkipásztorok, v. egyháztanítók)

Irodalom: B74; C480; F715; III55; M1062; T243; Z1601

16.

KÁRMEL-HEGYI BOLDOGASSZONY július 16.

KÁRMEL-HEGYI BOLDOGASSZONY

A Bibliai Kármel hegye ősidők óta szent tiszteletben állt. Illés próféta is védelmezte itt az élő Istenbe vetett hit tisztaságát. Már egy 570 táján írt tudósítás említ egy Elizeusról nevezett kolostort a hegyen. 1160-ban Illés próféta kolostora és a prófétaiskolának nevezett barlang leírása szerepel emlékeink között.

A 12. században néhány remete erre a hegyre vonult el a világtól. 1212-ben Brocard (aki francia szülőktől Jeruzsálemben született remete) alapszabályt kért Albert apostoli kiküldött és jeruzsálemi pátriárkától. Ezekkel az alapszabályokkal alakult meg az Istenszülő Szűzanya pártfogása alatt a szemlélődő életet élő karmeliták rendje. Szent Bertold és Szent Brocard erényei sok hivatást és fogadalmat eredményeztek, a karmelita szerzetesek elterjedtek egész Európában.

Az angol Stock Szent Simon húsz évig élt egy öreg fatönk odvában remete életet. Szűz Mária megjelenése nyomán a karmelita rendbe lépett, és a Szentföldre zarándokolt. Hat évet töltött a Karmel-hegyi kolostorban. Hazatérése után a rend generálisává választották. Egy újabb látomásban a Szűzanya skapulárét, vagyis egy vállruhát mutatott neki. Ennek viselete ezután rendkívül gyorsan terjedt. 1245-ben megalapította a Kármelhegyi Boldogasszony skapuláréja társaságát.

A skapuláré ünnepét a Karmell-hegyi Boldogasszony ünnepe címen V. Szixtusz pápa, majd XIII. Benedek pápa hagyták jóvá.

Gondolat: Gyakorold a csendben, magányban végzett elmélkedő imát!

Olvasmányok: Zak 2, 10-13; (Lk 1, 46-55; Lk 11, 28); Mt 12, 46-50 (v. Szűz Mária olv.)

Irodalom: B74; BL931; C480; F716; III70; M1063; Z1601

SzVU énekek: 255, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, és még sok más Máriáról szóló.

17.

SZENT ZOERÁRD-ANDRÁS remete június 17.

SZENT ZOERÁRD-ANDRÁS (SZÓRÁD) valószínűleg lengyel származású volt, és Lengyelországból jött Magyarországra a 10. században. Tagja lett a Nyitra melletti Zobor hegyen élő Szent Hippolit (Ibolya) bencés kolostornak. Ekkor vette fel az András nevet.

A még tökéletesebb élet iránti törekvésből Trencsén melletti Szkalkán remete lett. A remeték a világtól elvonulva végzik engesztelő, vagy dicsőítő imáikat, a legegyszerűbb körülmények közt. A magányosság egyrészt távol tart a világ kísértéseitől (szórakozás, bűn, kényelmesség, hiúság, lustaság, stb.), másrészt zavartalan körülményeket biztosít az ima és önmegtagadás gyakorlására.

1010 körül halt meg. Tanítványával, Remete Szent Benedekkel együtt, Szent László idején, 1083. július 17-én avatták szentté őket. Ereklyéiket a nyitrai Szent Emerán székesegyházban nagy tisztelettel őrzik. Legendájukat a bencés származású pécsi püspök, Szent Mór írta meg 1064 körül.

Példája: Imádhoz keress csendes magányos helyet - akár egy templomban.

Olvasmányok: 2Kor 6, 4-10; (Zsolt 33, 2-9; Mt 5, 3); Mt 16, 24-27 (v. szent férfiak)

Irodalom: Z1602; F717; C480; III71

REMETE SZENT BENEDEK remete július 17.

L. más Benedek: Nursiai

SZENT BENEDEK Trencsén közelében volt bencés remete. A táplálékát képező diókat minden nap megszámolta, így tájékozódott az idő múlásáról. Ennek zörgését vélték rablók pénz csörgésének. 1013 körül rablók (a pénz reményében) megölték, és a Vág-folyóba dobták. Testét egy sas útmutatása nyomán pár nap múltán a hívek megtalálták.

Tanítómesterével, Szent Zoerárd-Andrással együtt, Szent László idején, 1083. július 17-én avatták szentté őket. Ereklyéiket a nyitrai Szent Emerán székesegyházban nagy tisztelettel őrzik. Legendájukat a bencés származású pécsi püspök, Szent Mór írta meg 1064 körül. Remetéskedésük színhelyén 1224-ben a szkalkai bencés apátságot alapította Jakab nyitrai püspök. Ennek temploma ma is forgalmas búcsújáróhely.

Példája: A Világ képtelen megérteni, hogy a mi számunkra Isten a legnagyobb kincs!

Olvasmányok: 2Kor 6, 4-10; (Zsolt 33, 2-9; Mt 5, 3); Mt 16, 24-27 (v. szent férfiak)

Irodalom: C480; F717; II121; III71; Z1602

18.

BOLDOG HEDVIG királyné július 18.

L. még: Sziléziai

BOLDOG HEDVIG (Jadwiga) Nagy Lajos királyunk kisebbik lánya volt, 1372-ben, vagy 1374-ben született. Anyja Boszniai Erzsébet volt. Már négyéves korában eljegyezték a nyolc éves Vilmos osztrák herceggel. Tíz éves volt, amikor árva lett. 12 évesen, 1384. október 15-én Lengyelország királynőjévé koronázták. Vilmost a lengyelek, mint trónkövetelőt nem fogadták el. Hedvignek hamarosan új kérője akadt, Jagelló Ulászló litván nagyherceg, aki azt ígérte, hogy népe is, ő is megtér a katolikus hitre, ha feleségül megy hozzá Hedvig. Hedvig szerette vőlegényét, Vilmost, de a lehetőség, hogy egy egész népet megtéríthet nagyon kemény lelki vívódást okozott neki. Hosszú és kínos belső tusa után végül igent mondott a fejedelmi kérő követeinek. A gyermekkorban tett ígéretet, a formális házasságot a Wawel-katedrálisban ünnepélyesen semmisnek nyilvánították Jagelló 1386-ban bevonult Krakkóba, és már hat nap múlva meg is keresztelkedett, majd ugyanaznap megtartották az esküvőt is. Jagelló II. Ulászló néven lengyel és litván király lett. A házasságot érvényesnek nyilvánította VI. Orbán pápa, majd később IX. Bonifác pápa is. Hedvig ettől kezdve a litvánok megtérítésén fáradozott, és a lengyel szegények gondozásán. 1388-ban sikerült megalapítani a vilniusi püspökséget. Prágában kollégiumot alapított litván teológusok számára. Nagyon sokat imádkozott, kemény önsanyargatást is vállalt. A hit, szeretet és alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a krakkói egyetem megújítása, a hittudományi kar felállítása.

Az erényekben és érdemekben gazdag példája nyomán a nép már életében rajongva szerette, és amikor 1399. június 15-én elhunyt, azonnal boldogként kezdték tisztelni, és testét a főoltár alá temették, remélve, hogy hamarosan hivatalosan szentté avatják. Az Egyház hivatalosan sokáig nem avatta boldoggá, de nem is emelt kifogást tisztelete ellen. 1933-ban ismét kérte a lengyel püspöki kar a boldoggá avatást, ami végül is 1950-ben történt meg. A lengyelek Jadwiga néven ünnepelik február 28-án.

Példája: Nagyon nehéz eldönteni mi az igazi hivatásunk,

de ha eldöntöttük, maximális igyekezettel dolgozzunk a beteljesítésén!

19.

20.

21.

BRINDISI SZENT LŐRINC, áldozópap és egyháztanító július 21.

L. más Lőrinc: Diakónus

BRINDISI SZENT LŐRINC 1559. július 22-én született Brindisiben. 1575. február 15-én a kapucinus rendbe lépett, 1583-ban pappá szentelték, de csak az engedelmesség parancsával lehetett erre rávenni. Rendtársait teológiára tanította, új házakat alapított és gyorsan haladt a rendi ranglétrán egyre fontosabb megbízások lépcsőire.

Vándorprédikátorként bejárta Európát, fáradhatatlanul és eredményesen hirdetve Isten Igéjét. 1601-ben Magyarországon is járt. Székesfehérvár és Csókakő ostrománál győzelemre segítette a magyarokat a törökök ellen.

Több nyelven beszélt. Sok könyvet írt, ezekben a hitet mutatta be. Nagy alázatosságban, csak Isten dicsőségét szolgálva, csodálatos eredményeket ért el, ezek azonban soha nem tették beképzeltté. Eredményes követségeket teljesített különböző királyi udvarokban.

Lisszabonban halt meg 1619. július 22-én, 60. születésnapján. 1783-ban boldoggá avatták, 1881-ben pedig szentté.

Példája: A tehetséged nem biztos, hogy divatos kenyérkereseti lehetőséget nyújt,

de csodálatos eredmények elérését teszi lehetővé! Élj a tehetséged nyújtotta adottságokkal!

Olvasmányok: 2Kor 1-2.5-7; (Zsolt 39, 2.4.7-10); Mk 4, 1-10.13-20 (v. lelkipásztorok, v. egyháztanítók)

Irodalom: Z1606; C482; III98

22.

MAGDALAI MÁRIA MAGDOLNA, bűnbánó július 22.

L. más Mária Magdolna; Pazzi

SZENT MÁRIA MAGDOLNA neve tanúsága szerint Magdalából származott, korábban nyilvános bűnösként élt. Simon farizeus házában illatos kenettel kente meg Jézus lábát. Jézus nem utasította el, hanem bűnei megbocsátásával jutalmazta.

Krisztus tanítványai közé tartozott. Jelen volt halálánál. Húsvétvasárnap elsőnek találkozott a Feltámadottal (Mt 28, 9)

A nyugati Egyházban I. Gergely pápa óta a liturgia a három Máriát egy személynek veszi. A magdalai mellé állítja Lázár és Márta testvérét, a betániait és a "bűnbánót".

Tisztelete főként a 12. században terjedt el a nyugati egyházban. Egy legenda szerint Provenc-ban hunyt el, súlyos vezeklésekkel a háta mögött. Megbízhatóbb hagyomány a görög egyházé, akik szerint Effezusba költözött bátyjával, Lázárral.

Példája: Bánjuk bűneinket, tanuljunk Krisztustól, találkozzunk Vele!

Ez a bűnbocsánat és az Eukarisztia szentségével élés!

Olvasmányok: Én 3, 1-4 vagy 2Kor 5, 14-17; (Zsolt 62, 2-9); Jn 20, 1.11-18

Irodalom: B78; BL1162; C237; F722; III94; M1075; Z1606

23.

SZENT BRIGITTA szerzetesnő július 23.

SZENT BRIGITTA Svédországban született 1303-ban gazdag családban. Jámbor nevelésben részesült. 1314-ben édesanyja elhunyt, 1316-ban, kislánykorában férjhez adták. Udvarhölgy, sőt udvarmesternő volt. Nyolc gyermeke született, négy fiú és négy leány. Ferences harmadrendi lett férjével együtt.

Férjével és gyermekeivel 1341-ben Spanyolországba zarándokoltak Szent Jakab sírjához, Compostellába. Hazatérés közben férje Franciaországban súlyosan megbetegedett és csak 1343-ban térhettek haza. A férj ekkor a feleség beleegyezésével cisztercita kolostorba lépett, s 1344 februárjában el is hunyt. (A ciszterciták boldogként tisztelik Szent Ulfot)

Férje halála után Brigitta aszketikus életet élt: sokat böjtölt, imádkozott, virrasztott. Sok természetfölötti látomásban volt része. Szerzetesrendet alapított, amit róla neveztek el. A hivatalos jóváhagyó 1370-ben V. Orbán pápa volt.

1349-ben Rómában telepedett le a jubileumi évre, de aztán végleg ott maradt. Igyekezett rávenni a pápákat, hogy Avignonból Rómába visszatérjenek. Ez a visszatérés csak halála után, 1377-ben történt meg.

Kiváló erényeivel mindenki számára példakép volt. Engesztelésül lányával, svédországi Szent Katalinnal együtt a Szentföldre is elzarándokolt 1372-ben. Misztikus élményeit itt a szent környezetben ismét végiggondolhatta. Ezeket különben nyolc kötetben mondta el.

A Szentföldről visszatérve végleg ágynak esett. Rómában hunyt el súlyos lázban, 1373. július 23-án. Egy év múlva Svédországba, Wadstenába szállították maradványait apácái körébe. 1391. október 7-én avatta IX. Bonifác pápa szentté. Emiatt hosszú ideig október 7-én, majd 8-án ünnepelték.

Példája: Ima és böjt! Jézus szerint ez a Legrosszabbat is legyőzi! Tényleg így van! Ő igazán tudja!

Olvasmányok: Gal 2, 19-20; (Zsolt 33, 2-11; Jn 15, 9.5); Jn 15, 1-8 (v. szerzetesek)

Irodalom: B79; C482; F723; IV32; Z1610

24.

ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG KINGA szűz július 24.

ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG KINGA 1224. március 4-én született. IV. Béla fejedelmünk és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Testvérei: Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit. Szüzességi fogadalmát államérdekből feloldották, V. Boleszláv krakkói herceggel, ?Szemérmes Boleszlávval? jegyezték el 1239-ben.

Királynéként is buzgón imádkozott (a hagyomány imájának tulajdonítja, hogy Lengyelország megmenekült a tatárdúlástól), ápolta a szegényeket és betegeket.

Amikor a tatárjárás után hazalátogatott Magyarországra, Szlatinán kapott ajándékba egy sóbányát. Ő a szokásoknak megfelelően az egyik tárnába dobta aranygyűrűjét. Krakkóba visszatérve Wieliczkánál ásatni kezdett és csakhamar sóra bukkantak. Egy sótömbben megtalálták a Máramarosban eldobott gyűrűjét. A bányászok jámbor hagyománya azt tartja, hogy a sóbánya költözött át Lengyelországba. Ez a híres bánya Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, igen látványos sószobrokkal és földalatti templommal.

Férje halála (1279. december 7.) után, klarissza apáca lett a Krakkótól délkeletre levő ószandeci kolostorban. Ennek főnöknőjeként halt meg 1292. július 24-én.

Sírja búcsújáróhely lett. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1695-ben XII. Ince pápa Lengyelország védőszentjei közé sorolta, XI. Kelemen pápa pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította.

Példája: Királynőként, vagy özvegyként, de akár egyszerű tanulóként imádkozz, segíts másokon...!

Olvasmányok: Sir 26, 1-4.16-21; (Zsolt 15, 1-2.5.7-8; Mt 5, 3); Lk 12, 32-34 ((v. szüzek, v. szent nők)

Irodalom: Z1610; F724; III61; C482

25.

SZENT JAKAB APOSTOL, idősebb július 25.

L. még: Fiatalabb

IDŐSEBB SZENT JAKAB apostol Zebedeus és Szalóme fia volt, János apostol testvére. Betszaidában született. Keresztelő Szent János tanítványai voltak. Jézus hívására felállt hálójuk javításától, és követte Jézust. (Mt 4, 21-22) Jézus kedvelt tanítványai közé tartozott Péterrel és Jánossal. Tanúja volt Jézus főbb csodatetteinek.

Hirtelen haragú, indulatos emberek voltak, ezért a "mennydörgés fiai" melléknevet kapták. Amikor az egyik szamariai faluban nem akarták befogadni Jézust és a tanítványokat, tüzes mennykövet kért volna rájuk. Jézus szelíden intette le őket: "Az Emberfia nem azért jött, hogy lelkeket pusztítson, hanem, hogy megmentsen." (Lk 9, 56)

Édesanyjuk, Szalóme szerette volna fiai számára a legfőbb miniszteri helyet megszerezni. Ezért Jézushoz fordult. Jézus az értetlen kérést a Mennyei Atyára hárította. Neheztelt is a többi apostol a "protekció" keresés miatt. (Mt 20, 20-28)

Heródes ölette meg 42 körül, mert szeretett volna kedvében járni a zsidóknak, akik hatalomra törése miatt nem szerették.

Az ünnep a szent sírjának megtalálását, vagy a Santiago de Compostella bazilika felszentelését ünnepli. A szent csontjait még az iszlám terjeszkedése előtt ugyanis Spanyolországba vitték és elrejtették, majd a sírt elfelejtették. A 9. században találták meg újra a sírt, a város híres búcsújáróhely lett. A spanyolországi Compostellában, sírjának kiemelkedő tiszteletére II. Alfonz király 829-ben templomot emeltetett. Az ereklyék ebben a hathajós bazilikában nyugszanak. 1883-ban hitelességüket a Rítus-kongregáció megvizsgálta, valódiságukat XIII. Leó pápa 1884. november 1-én ünnepélyes bullával erősítette meg.

A 7. századból van olyan adat is, hogy halála előtt Spanyolországban is járt Jakab apostol, ez azonban nem bizonyított esemény. Spanyolország és a zarándokok védőszentje. Az ábrázolásokban könyvtekerccsel mint apostolt, vagy bottal és kagylóval mint zarándokot láthatjuk.

Példája: Se az indulat, se a nagyratörés nem vezet az üdvösségre; csodáljuk inkább Krisztust!

Olvasmányok: 2Kor 4, 7-15; (Zsolt 125, 1-6; Jn 15, 6); Mt 20, 20-28

Irodalom: B81; BL779,1081; C244; F725; III105; Z1611

26.

SZENT JOAKIM július 26.

SZENT JOAKIM, a Boldogságos Szűz Mária édesapja

A 2. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit: Annát és Joakimot. Ez az úgy nevezett Jakab-ősevangélium elbeszéli, hogy mivel nem volt gyermeke, egy férfi megakadályozta Joakimot az áldozat bemutatásában. A szégyentől visszavonult. Ezután imával, jótékonykodással, böjttel kérték Istent a gyalázatuk elvételére.

Sok könny, keserűség és várakozás után született meg gyermekük, Mária. A várva várt gyermeket hároméves korában a templom szolgálatára ajánlották fel. Szent Joakim tekintélyes idős korban hunyt el, Szent Anna és Szűz Mária karjaiban.

Szent Joakim tisztelete az újkorban fejlődött ki. 1584-ben vették fel ünnepét a Római Naptárba. Szent Annával együtt a házastársak védőszentje és segítője.

Példája: A megpróbáltatásokban hűségesek adják a legnagyobb kincseket a világnak!

Olvasmányok: Sir 44, 1.10-15; (Zsolt 131, 11.13-14.17-18; Lk 2, 25); Mt 13, 16-17

Irodalom: B82; C482; F726; I290; III210; Z1614

SZENT ANNA július 26.

SZENT ANNA, a Boldogságos Szűz Mária édesanyja

A 2. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit: Annát és Joakimot. Ez az úgy nevezett Jakab-ősevangélium elbeszéli, hogy mivel nem volt gyermeke, egy férfi megakadályozta Anna férjét, Joakimot az áldozat bemutatásában. A szégyentől Joakim visszavonult. Imával, jótékonykodással, böjttel kérték Istent a gyalázatuk elvételére.

Szent Annát keleten már a 4. századtól tisztelték, nyugaton pedig a 10. században kezdett kialakulni kultusza. 500-ban Konstantinápolyban ugyanis templomot épített tiszteletére Jusztinian császár, de XIII. Gergely pápa tette általánossá 1584-ben az ünnepet. Szent Anna a bányászok, hajósok, anyák, szülő anyák védőszentje. Szent Anna Szent Joakimmal együtt a házastársak védőszentje és segítője.

Veszprémben Szent Anna, az egyházmegye védőszentje - ezt a napot ünnepi ranggal ülik meg.

Példája: Az Isten iránti végtelen szeretet adta Máriát és Jézust a világnak!

Olvasmányok: Sir 44, 1.10-15; (Zsolt 131, 11.13-14.17-18; Lk 2, 25); Mt 13, 16-17

Irodalom: B82; BL68; C482; F726; III113; M1085; Z1614

SzVU ének: 214

27.

28.

29.

SZENT MÁRTA szűz július 29.

SZENT MÁRTA Máriának és Lázárnak volt a nővére. Jézus Betániában vendégük volt. Míg testvére, Mária az Urat hallgatta, Márta buzgó lélekkel szolgálta az Urat. Igaz, elvesztette egy pillanatra türelmét, amikor Jézusra szólt: ?Nem törődöl azzal, hogy a nővérem egyedül hagy szolgálni?? Jézus megértette és nem hibáztatta Márta fáradtságát, csak csöndesen állapította meg: ?Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha.? (Lk 10, 38-42)

Márta könyörgésére Jézus feltámasztotta a már négy napja halott Lázárt. (Jn 11, 17-44)

Későbbi életéről nem tudunk biztosat. Egy későbbi hagyomány szerint a keresztényüldözés idején kormány nélküli hajóra tették nővérével, Máriával együtt. A hajó azután Marseillesnél ért partot. Életszentségben, a tevékeny szeretet apostolaként halt meg 80 körül. Sírját Tarasconban tisztelik.

A látszatra haszontalan hétköznapi munka szentje.

Példája: Munkával, vagy Krisztusra figyeléssel - igyekezzünk a ?jobbik részt választani?...

Olvasmányok: 1Jn 4, 7-16; (Zsolt 33, 2-11; Jn 8, 12); Jn 11,19-27 vagy Lk 10, 38-42 (v. szent nők)

Irodalom: B83; BL1169; C251; F729; III124; M1088; Z1617

30.

ARANYSZAVÚ SZENT PÉTER püspök és egyháztanító július 30.

L. más Péter: Apostol Kaniziusz Chanel Damiáni Székfoglalás Vértanú

ARANYSZAVÚ (KRIZOLÓG) SZENT PÉTER 380 körül született az emiliai Imolában (Olaszország). Itt pap lett, majd 424-ben Ravenna püspökévé választották. Sem ő, sem a Ravennaiak nem akarták ugyan elfogadni az ő személyének kiválasztását, de a kinevező Szent III. Szixtusz pápa látomására hivatkozva ragaszkodott Péterhez. Nagy hatású beszédeket mondott, írásaival hatékonyan tanított. Megreformálta a papsága életét, gondját viselte a szegényeknek és raboknak.

Galla Placidia császárnő udvarában igyekezett a szabadosságokat, a pogány maradványokat irtogatni. Naponta háromszor is prédikált. Kortársaitól az ?aranyszavú? jelzőt kapta. Beszédei találóak és rövidek voltak. 176 csodálatos beszéde maradt ránk.

Halálát közeledni érezve hazatért, és misét mondott Szent Kasszián vértanú oltáránál, felajánlotta magát. 450 körül halt meg, Imolában temették el Szent Kasszián mellé a főoltár közelében. Ünnepe 1729-ben került a Római Naptárba.

Példája: Tanulj olyan beszéd stílust, ami a környezetedben a leghatékonyabb, "aranyszavú"!

Olvasmányok: Ef 3, 8-12; (Zsolt 118, 9-14; Jn 15, 5); Lk 6, 43-45 (v. lelkipásztorok, v. egyháztanítók)

Irodalom: Z1619;F730;IV295;C483

31.

LOYOLAI SZENT IGNÁC áldozópap július 31.

L. más Ignác: Antióchiai

LOYOLAI SZENT IGNÁC baszk származású, 1491-ben született a cantabriai Loyolában (Spanyolország). Katonai ambíciókkal apród (1504-1517) volt a királyi udvarban. Dicsőségről álmodott, nagyvilági életstílusa volt. Pamplónánál a lábán megsebesült 1521-ben. A törött lábát nem sikerült jól összeforrasztani; harmadszor is eltörette. Hiába - egész életére sánta maradt. A betegágyban Jézus életét és a szentek legendáit olvasta. Ekkor elhatározta, hogy Krisztus katonája lesz.

1522. a manrézai barlangban vezekelt és imádkozott. Kardját a Szent Szűznek ajándékozta a szomszédos zarándokhelyen, Monserratban. Megírta lelkigyakorlatos könyvét. A Szentföldre kívánt zarándokolni, de hamar belátta, hogy megfelelő felkészültség nélkül ez nem megy. Ez okból 1523-ban tanulmányokba kezdett, műveltségének kifejlesztésére. 1537-ben Párizsban befejezte tanulmányait. Embereket vezetett életük megreformálására. Az egyházi hatóságok gyanakvással fogadták fáradozásait. Többször került vizsgálati fogságba, de minden esetben bebizonyosodott ártatlansága.

1534. hat társával titkos fogadalmat tettek egymás közt a Monmartre temetőkápolnájának kriptájában: Istenért és a lelkekért küzdenek, majd a Szentföldre zarándokolnak. 1537-ben el is indultak a Szentföldre, de háború következtében tervük nem sikerült. Felvették az egyházirend szentségét, majd felajánlották szolgálatukat a pápának. 1540. szeptember 27-én III. Pál pápától pápai jóváhagyást kapott a Jézus Társasága.

1541. április 22-én ünnepélyes fogadalmat tettek a római Szent Pál bazilikában. Ignác szervezett, konstitúciót írt, árvaházakat alapított, hitjelölt otthont létesített, fáradozott a gyakori gyónás és áldozás terjesztésén. Pápákat és királyokat békített össze, sokat tett a tridenti zsinat összeülése és sikere érdekében, segítette a hitújítás viharaiban küzdő Egyházat, új alapokra helyezte a papképzést a Collegium Germanikum (a mai Germanico-Hungaricum) megalapításával. Életét teljesen Isten szolgálatára adta.

Életereje a sok munkában lassan felőrlődött, betegség is kínozta. Római halálakor, 1556. július 31-én, már 1000 jezsuita tevékenykedett négy világrészben. Halála után fél évszázaddal V. Pál pápa boldoggá, 1622. március 12-én XV. Gergely pápa szentté avatta. Teste Rómában a Jézus Neve templomban nyugszik.

Példája: Isten ügyéért a legnagyobb műveltséggel kell harcolnunk!

Olvasmányok: 1Kor 10, 31-11, 1; (Zsolt 33, 2-11; Mt 5,3); Lk 14, 25-33 (v. lelkipásztorok, v. szerzetesek)

Irodalom: B84; C253; F731; III129; M1091; T304; Z1620