Kalendárium / SZOLGÁLÓ hittan - katolikus lelkiségi honlap

NAGY SZENT GERGELY pápa és egyháztanító szept. 3.

L. más Gergely: Nazianzi VII. Gergely

NAGY SZENT GERGELY pápa 540 körül született Rómában, nemesi családból. Az örökségéből hat kolostort alapított, még szülei volt palotáját is kolostorrá alakította. Róma prefektusa lett. 578-ban szerpap lett, majd Konstantinápolyban pápai követ. Bencés szerzetes volt. II. Pelágiusz pápa tanácsadója volt.

590. szeptember 3-án pápává választották: jó pásztor volt, segítette a szegényeket, megtéríttette az angolokat. Sokat írt erkölcsi és hittudományi kérdésekről. Összeállította a misekönyvet, megszervezte a liturgiát. Megkezdte a népvándorlás népeinek megtérítését.

604. március 12-én halt meg. A négy egyházatya egyike.

Példája: Légy művelt, segítőkész és példamutatóan vallásos!

Olvasmányok: 2Kor 4, 1-2.5-7; (Zsolt 95, 1-3.7-8.10; Jn 15, 15); Lk 22, 24-30 (v. pápák, v. egyháztanítók)

Irodalom: B97; C307; F903; I257; M902; PK59; T121; Z1672

KŐRÖSY SZENT MÁRK, áldozópap vértanú szept. 7

L. más Márk: Evangélista

KŐRÖSY SZENT MÁRK 1588-ban született a horvátországi Kőrösön. Bécsben, Grácban és Rómában tanult. A nagyszombati papnevelde rektora volt, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes és széplaki apát volt. A gazdálkodás sok feladata nem elégítette ki, szeretett volna visszakerülni a lélekmentő munkához.

A protestáns hadak betörésének hírére Kassára ment a katolikus hit védelmére, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuiták segítésére. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel nem voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.

Kőrösy atyát kezénél fogva mezitelenül a ház gerendájára kötötték, testét égő fáklyával sütögették és bárdokkal hasogatták. Az elképzelhetetlen kínokat panasszó nélkül viselte el a kanonok, egyre csak Jézus és Mária nevét hajtogatta. A kínzást megelégelve, a hóhérok ?szánalomból? egyetlen vágással lefejezték a hős vértanút, testét a szennygödörbe vetették.

1620-ban kerültek maradványaik méltó helyre, az alsósebesi templomba, majd a hertneki várba. 1635-ben ólomkoporsóba zárva Nagyszombatba szállították az ereklyéket, és mindmáig az akkor még klarissza, de 1784-től orsolyita templomban vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá őket, majd II. János Pál pápa 1997-ben szentté avatta hármójukat.

Példája: Hitedet semmiképp sem tagadhatod meg!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: C313; III308; Z1673

PONGRÁCZ SZENT ISTVÁN áldozópap vértanú szept. 7.

L. más István: Diakonus Király

PONGRÁCZ SZENT ISTVÁN 1582-ben született Alvincen ősi erdélyi nemesi családból. Jezsuittáknál tanult Kolozsváron, majd 1602-ben szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Homonnára küldték hitszónoknak, majd Sárosra került a súlyosan beteg Péchy Zsigmond lelkének ápolására. Innen a protestáns hadak előrenyomulásának hírére Kassára sietett az ottani katolikusok bátorítására. Kassán társa volt Kőrösi Márk és Grodecz Menyhért.

Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel nem voltak hajlandók áttérni, pénzt sem lehetett tőlük kicsikarni, Bay Zsigmond kapitány emberei borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket, majd a szennygödörbe dobták a haldoklókat.

István atyát leütötték, majd mezítelenül a ház gerendájára kötötték. Testét karddal vagdosták, fáklyával sütögették. Még egy napig volt életben a szennygödörben, sőt beszélni is tudott néhány szót a kápolna gondozójával, Eperjessy Istvánnal. Egész nap hallható volt megtört sóhajtozásuk. Csak néhány nap múlva kerültek ki a gödörből a holttestek.

Példája: Hitedet semmiképp sem tagadhatod meg!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: C313; III308; Z1673

GRODECZ SZENT MENYHÉRT áldozópap vértanú szept. 7.

GRODECZ MENYHÉRT 1584-ben született Lengyelországban, a sziléziai Teschenben. A bécsi jezsuitáknál tanult, majd 1603-ban Brűnben a jezsuita rendbe lépett. Prágában az ottani árvaház lelkésze lett. Több nyelven beszélt. A harmincéves háborúban, 1618-bana kassai helyörség tábori lelkésze volt, a katonák szelídsége és jóindulata miatt nagyon szerették. Nagy hatása volt a szláv és német nyelvű legénységre.

Kassára kerülve Pongrácz Istvánt majd Kőrösi Márkot kapta segítőül. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel nem voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.

Őt is mezitelenül a ház gerendájára kötötték, testét késekkel össze-vissza szúrkálták, majd kardokkal és bárdokkal vagdosták, fáklyákkal sütögették. Végül a szennygödörbe dobták a haldoklót. István atyával még egy napig szenvedtek magukra hagyva, egész nap hallható volt megtört sóhajtozásuk. Csak néhány nap múlva temették el őket.

Példája: Hitedet semmiképp sem tagadhatod meg!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: C313; III308; Z1673

KISBOLDOGASSZONY - MÁRIA SZÜLETÉSE szept. 8.

SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE

Öröktől ki volt szemelve az Isten-anyaságra (febr.2), ezért mentes volt minden bűntől, szeplőtelenül fogantatott (dec.8) (Péld 8, 22-31).

Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakimtól és Annától született (szept.8). Idős szülei Máriát Alkana felesége példájára ajándéknak kapták (1Sám 1, 1 - 2, 11). Születésének sem a helyét, sem az időpontját nem ismerjük, de régi hagyomány szerint Jézus születésekor még nem volt 20 éves. Későbbi hagyomány, hogy Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve.

Szent Józseffel, a szintén Dávid nemzetségéhez tartozó Jákob fiával jegyezték el (jan.21). Gábriel angyal közölte vele a nagy hírt, az Istenanyaság titkának valóra válását (márc.25), a messiási igéretek valóra válását (Iz 7, 14; Mik 4, 7; Dán 7, 13-14), meg azt is, hogy rokona, Erzsébet is anyai örömök elé néz (Lk 1, 26-38). Názáretből Jeruzsálembe ment Erzsébethez (júl.2), és ott maradt Keresztelő Szent János megszületéséig.

Visszatérve Názáretbe, József az áldott állapotban lévő Szüzet - igaz ember lévén - nem akarta botrányos helyzetbe hozni, inkább elbocsátotta volna titokban. Angyali jelenés adta tudtul Józsefnek a nagy Titkot, ennek hatására feleségül vette Máriát (Mt 1, 18-24).

Betlehembe kellett menniük a római adóösszeírásnak megfelelően. Ott az összeírás napjaiban megszületett Mária gyermeke, aki a Jézus nevet kapta (jan.1). Jeruzsálemben a templomban bemutatták a Mózes törvénye szerinti tisztulási áldozatot (febr.2) az elsőszülött fiú megváltására. Ekkor az agg Simeon megjövendölte Mária szomorú anyai sorsát (Lk 2, 34).

A gyermek születését angyalok adták hírül a pásztoroknak (Lk 2, 8-20), csillag a keleti bölcseknek (Mt 2, 1-12). A zsarnok Heródes félre akart állítani bármiféle trónörököst, és a betlehemi gyermekeket mind lemészároltatta. Jézus családjával a gyilkos Heródes haragja elől Egyiptomba menekültek, valószínűleg Heliopoliszba. csak Heródes halála után tértek vissza Názáretbe (Mt 2, 13-23).

Názáretben nevelték Jézust (Lk 1, 26), megtaníttatták írni, olvasni, és a szentírás alapos ismeretére is. Amikor Jézus 12 éves lett, az egész család és rokonság elzarándokolt Jeruzsálembe. A templomban nagy volt a tömeg, külön udvarokban imádkoztak a férfiak és nők. Valószínűleg a fiatal fiúk számára is külön tartottak a tanítók hittan foglalkozást. Itt Jézus egy félreértés következtében elveszett szemük elől, Mária és József nélküle indultak hazafelé. Kétségbeesett keresés után, nagy örömükre a templomban a tanítók közt végül megtalálták (Lk 2, 41-52).

Mária jelen volt Fiával és annak tanítványaival Kánában egy mennyegzőn, Jézus első csodájánál (Jn 2, 1-12). Mária többször kísérte Jézust tanítói körútján (Mt 12, 46-50; Mk 3, 20-35), és a keresztfa alatt is ott állt. A haldokló Jézus Máriát János apostol gondjaira bízta (Jn 19, 25-27). József ekkor már bizonyára elhunyt.

Mária együtt imádkozott az apostolokkal (ApCsel 1, 14), velük együtt ő is megkapta a Szentlelket. Régi hagyomány szerint még 11 évig nagy szegénységben élt, majd boldog halála után fölvétetett a mennybe ( aug.15). Halálának helye az Olajfák hegyének tövében van, ott most bencés templom emelkedik.

Tisztelete a negyedik században igen gyorsan terjedt, beteljesedett saját jövendölése: ?Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék?. Az ünnepet a magyar nép a Kisboldogasszony, vagy Kisasszony néven használja. Mária szent nevét külön ünneppel üli meg az egyház szeptember 12-én.

Gondolat: Mária mindannyiunk példaképe:

az isteni Gondviselés útja beláthatatlan, hittel kell járnunk!

Olvasmányok: Mik 5, 2-5 vagy Róm 8, 28-30; (Zsolt 12, 6; Iz 61, 10); Mt 1, 1-16.18-23 vagy Mt 1, 18-23

Irodalom: BL176; C488; III318; Z1675

SzVU énekek: 255, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, és még sok más Máriáról szóló.

10.

11.

12.

MÁRIA SZENT NEVE szept. 12.

MÁRIA SZENT NEVE

Mária nevének eredete és jelentése bizonytalan. Héberül Mirjam. Jézus idejében a 'Marjam' formát használták. Az arám 'Mara' (= Úr) szóból eredeztetve, jelentése Úrnő.

A rabbik a 'marar' (=keserűség) tőből származtatják.

A görög szentatyáknál három értelmezése szerepel:

Úrnő; megvilágosító, tengernek mirhája.

Szent Jeromos 'a tenger csillagának' mondja.

Mária nevét helyi ünnepként az újkorban ünnepelték. Boldog XI. Ince pápa rendelte el az egyetemes ünneplését Bécs törökök alóli felszabadítása (1683. szeptember 12.) emlékére.

Gondolat: Imádkozzál érettünk, Istennek Szent Anyja!

Olvasmányok: Sir 24, 23-31; (Jud 13, 23-25; Jud 15, 10); Gal 4, 4-7; Lk 1, 26-28

Irodalom: C488; III334; Z1680

SzVU énekek: 255, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, és még sok más Máriáról szóló.

13.

ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS, püspök és egyháztanító szept. 13.

L. más Jánosok: Apostoljanosapo Bosco Brebeufizsakjog Damaszkuszi De la Salle Eudes Fisher Istenes Kapisztrán Kenty Keresztelő szül. Keresztelő vért. Keresztes Leonardi Nepomuki -pápa, I. Vianney

ARANYSZÁJÚ (KRIZOSZTOMOSZ) SZENT JÁNOS 344 és 349 között Antiochiában született, előkelő családja révén kitűnő nevelést kapott. 368-ban megkeresztelkedett. Magasrangú katonatiszt apját korán elvesztette. Anyja nem kötött új házasságot, csakhogy teljesen fia nevelésének szentelhesse magát. János 18 évesen keresztelkedett meg. Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után aszketikus életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta ?A papságról? című híres művét arról a papi eszményről amit ő szeretett volna szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.

Ötévi ima, Szentírás-tanulmányozás, vezeklés és elmélkedés után egészsége megromlott, vissza kellett térnie a városba. Itt diakónussá szentelik, majd hat év múlva, 386-ban pappá szentelték, nagyhatású szónok lett, nyelve kristálytiszta görög nyelv volt. Világosan fejtette ki az igazságot, szebbnél szebb képeket és hasonlatokat alkalmazott. Csodálatosan beszélt az Oltáriszentségről, ezért a ?Doctor eucharisticus? címet kapta. Az új adókivetések hírére a nép lázadozását sikerült bűnbánatra fordítania és a császár kegyelmét is sikerült kieszközölnie.

A császár csellel 397-ben Konstantinápoly püspökévé, pátriárkájává tette. Konstantinápolyban is szigorú beszédeiben az erkölcs pontos szabályozására törekedett, szembeszállt a császári fényűzéssel, szót emelt az igazságtalanságok ellen. Emiatt a féltékeny előkelők 403-ban megfosztották főpapi székétől, és kétszer is száműzték Kis-Örményországba. A viszontagságoktól elcsigázva Kománában (Pontusz) a Fekete-tenger mellett halt meg 407. szeptember 14-én.

Holttestét 438-ban átvitték Konstantinápolyba. Ezer bárka vett részt az ünnepi ceremóniában, és a gyermekei azoknak, akik száműzetésbe küldték, vagy küldették.

Példája: Mindenkor a legtökéletesebben végezd feladatodat!

Olvasmányok: Ef 4, 1-7.11-13; (Zsolt 39, 2.4.7-10); Mk 4, 1-10.13-20 (v. lelkipásztorok, v. egyháztanítók)

Irodalom: B99; C488; I99; T82; Z1681

14.

KERESZT FELMAGASZTALÁSA szept. 14.

SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA

326. A keresztényüldözések idején eltünt Szent Keresztet megtalálták a keresztrefeszítés helyéhez közel. 335. szept. 14-én itt bazilikaszentelés volt a Szentsírnál, Szent Ilona (Nagy Konstantin felesége) buzgolkodott ebben.

Felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Csodálatos szekrényben őrízték, gazdagon díszítették (ékkövek, arany, ezüst).

614. a perzsák (II. Kozrov) zsákmányul megszerezték Jeruzsálem elfoglalásakor. 628-ban a görög Heraklius császár visszaszerezte. Szept. 14-én a császár ünnepélyesen, mezitláb, szegény ruhában az Aranykapun vitte vissza.

A 7. szd óta nyugaton ezen a napon ünneplik ezeket az eseményeket. Már Nagy Szent Gergely pápa bevezette (+604 Róma) ezt az ünnepet, a gallok (franciák) ápolták. 800 táján az egész nyugati egyházban ez lett a megtalálás ünnepe. Később kapcsolódott az ünneplésbe a visszaszerzés emléke, ezért aztán a megtalálást május 3-án, a felmagasztalást szeptember 14-én ünnepelték.

Jófeltétel: Elmélkedj a Kereszt fontosságáról, szerepéről!

Olvasmányok: Szám 21, 4-9; (Zsolt 77, 1-2.34-38); Fil 2, 6-11; Jn 3, 13-17

Irodalom: C489;(Z1684);III340

15.

FÁJDALMAS SZŰZANYA szept. 15.

FÁJDALMAS ANYA ÜNNEPE

Simeon megjövendölte Mária szenvedését, a hét Tőrszúrást, latinul ?Transfixio?-t. (Lk 2, 34-35) A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő Anya ábrázolása, igen gyakran ölében a halott Fiával szerepel (Pieta). Az Egyház megemlékezik Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is.

Isten Anyjának szenvedéseit már a liturgikus ünnepek elrendelése előtt is tisztelték. 1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak rendje) alapította. Feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését. 1304-ben XI. Benedek pápa jóváhagyta a rendet. 1888-ban XIII. Leó pápa a ?hét alapítót? szentté avatta és ezt az ünnepet február 11-ére tette.

Az 1423-i kölni zsinat az ünneplést elrendelte ennek az ünnepnek a beiktatását, Húsvét utáni 3. vasárnapjára. XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére. 1814 után VII. Piusz pápa a napóleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette. Most szeptember 15-én ünnepeljük

Gondolat: Ki az, aki meg nem indul Krisztus anyján, s könnye nem hull, Látván őt keseregni?

Olvasmányok: Zsid 5, 7-8; (Zsolt 30, 2-6.15-16.20; SzVU 65); Jn 19, 25-27 (vagy Lk 2, 33-35)

Irodalom: Z1691; III344; C489; M922

SzVU énekek: 255, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, és még sok más Máriáról szóló.

16.

SZENT KORNÉL pápa és vértanú szept.16.

SZENT KORNÉL pápa 250-ben Deciusz császár üldözése során Szent Fábián pápa meghalt a börtönben. Üresen maradt székét 14 hónapig nem töltötték be, hanem szóvívőként intézte az ügyeket Nováciusz ellenpápa. Az üldözés enyhülésekor 251-ben a becsvágyó szóvívő helyett egy minden becsvágy nélküli papot, Kornéliuszt választották pápává. Csupán két évig uralkodott. Az eretnekek elleni küzdelemben Ciprián püspökkel eredményesen dolgozott. Nagy tisztelet és igen jó benső viszony alakult ki köztük. Nagy szelídséggel, de határozottan lépett fel a tévelygők ellen, az egység érdekében.

Gallusz császár az újból megindult üldöztetés során száműzte, Civitavechia mellett szenvedett vértanúságot 253-ban. Holttestét Rómában a Kallixtusz-katakombában temették el. Sírfelirata az első latin nyelvű pápai sírfelirat.

Példája: Lankadatlanul kell dolgoznunk, támogassuk ebben egymást!

Olvasmányok: 2Kor 6, 4-10; (Zsolt 125, 1-6); Jn 17, 11-19 (v. vértanúk, v. lelkipásztorok)

Irodalom: C323; Z1694; III340; PK29

SZENT CIPRIÁN püspök és vértanú szept. 16

SZENT CIPRIÁN Karthágóban született 210 körül, pogány családban. Szónoki iskolába járt, szónok és tudós akart lenni. Későn kezdett a vallás iránt érdeklődni(, csak 45 éves korában?).

Lelki válságba esett, és egy Cecilius nevű pap közreműködésével megkeresztelkedett. Megtérve pap lett, 249-ben Karthágó püspökévé szentelték. Már a napi szentáldozást sürgette. Az Oltáriszentségből vigaszt és erőt. A Déciusz féle keresztényüldözés készületlenül érte az egyházat, sokan meginogtak, elhagyták hitüket. Tetteivel, írásaival kitűnően vezette egyházát, kiválóan támogatta Kornél pápát az eretnekek elleni küzdelmében. A bűnbánókat, a visszatérő hittagadókat szívesen fogadták vissza az egyházba.

Az üldözés elmúltával dögvész támadt Karthágóra és környékére, nagyon sokan estek áldozatul a járványnak. A katasztrófa okául a propaganda a keresztényeket jelölte meg. A csapás szerintük az ősi hit elhagyása miatt tört ki. A Valerianusz-féle üldözés idején számkivetésbe küldték Kurúbisba, majd egy év múlva halálra ítélték. 258. szeptember 14-én vértanúságot szenvedett kard által. Fényes temetése volt és két templomot is szenteltek tiszteletére, egyet vértanúsága helyén, egyet pedig sírja fölé.

Példája: Tehetségedet úgy bontakoztasd ki, hogy ebben társaid is sikeresek legyenek!

Olvasmányok: 2Kor 6, 4-10; (Zsolt 125, 1-6); Jn 17, 11-19 (v. vértanúk, v. lelkipásztorok)

Irodalom: B100; C323; III344; M1150; Z1694; T25

17.

SZENT RÓBERT püspök és egyháztanító szept. 17.

BELLARMIN SZENT RÓBERT 1542-ben született a Toscanai Montepulcianoban. Vallásos családba született, a 12 testvér közül két fiú lett pap, és három lány apáca. Apja eleinte nem egyezett bele, de Róbert és anyja állhatatossága győzött és végül mégis engedett. Róbert beléphetett 1560-ban a Jézus Társaságába, pappá szentelték 1570-ben. Ezután Lőven-ben (Belgium) professzor és egyetemi szónok lett

1576-tól 1580-ig a Római Kollégiumban teológiát tanított, és kiváló hitvitákat tartott hitünk védelme érdekében. 1599-ben bíboros, majd Capua érseke lett, sok kérdést megoldott a római kongregációkban. Szerette volna elkerülni a kinevezéseket, ezért is lett jezsuita, de alázattal engedelmeskedett. Sokat kellett küzdenie rendszeres fejfájásával. 1605-től haláláig ismét Rómában tartózkodott. A trentói zsinatnak és a katolikus megújulásnak egyik főszereplője, hittudósa volt.

1586-ban hatalmas művet adott ki a protestáns tanítások cáfolatára és a katolikus tanítás védelmére: ?Vitás hittanitások korunk eretnekségeivel szemben? címmel. (Ez a műve ihlette Pázmány ?Kalauz?-át is!) Pázmány Péternek mestere és példaképe, és Gonzága (Szent) Alajos lelki vezetője volt. VIII. Kelemen pápa halála után csaknem pápává választották.

Rómában, 1621. szeptember 17-én halt meg. Bár a szentté avatási eljárása már hat évvel halála után megindult, csak 1923-ban avatta boldoggá és 1930-ban avatta szentté XI. Piusz pápa. 1931-ben került az egyháztanítók sorába. Sírja a San Ignazio templomban van.

Példája: Legyél kiváló tudású ember, és csak azután kezdj vitákba!

Olvasmányok: Bölcs 7, 7-10.15-16; (Zsolt 18, 8-11; Jn 6, 64.69); Mt 7, 21-29 (v. lelkipásztorok, v. egyháztanítók)

Irodalom: C489; II165; Z1695; M970

18.

19.

SZENT JANUÁRIUSZ püspök és vértanú szept. 19.

SZENT JANUÁRIUSZ beneventói püspök volt, társaival Nápoly mellett Puteoliban szenvedett vértanúságot Diokletianusz keresztényüldözése idején, 305. szeptember 19-én.

Az 5. században ereklyéi Nápolyba kerültek, a város védőszentjének választotta, föléje hatalmas dómot építtettek. Főleg Nápolyban tisztelik, vérének ereklyéjét évente, a szent ünnepein (máj. 1. és 2., szept. 19. valamint dec. 6.) körmenetben viszik körül, ekkor csodás módon mindég ismét folyóssá válik, az egyébbként alvadt állapotban levő két ampolnányi vér. A Vezuv kitörései esetén több ízben vitték ereklyéit az izzó lávafolyam elé, és a város megmenekült.

Példája: A szenvedésnek sohasem tudhatjuk az értelmét, de bízzunk abban, hogy nem hiábavaló.

Olvasmányok: Zsid 10, 32-36; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Jn 12, 24-26 (v. vértanúk, v. lelkipásztorok)

Irodalom: III364; C489; Z1696

20.

KIM TAEGON SZENT ANDRÁS áldozópap és vértanú szept. 20.

L. más András: Apostol Dung-Lac

KIM TAEGON SZENT ANDRÁS

Koreában 1836 előtt világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére.

Legtöbben a többiek közül világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

Példája: Mindannyiunknak apostoli küldetése van!

Olvasmányok: vértanúk.

Irodalom: Z1696

CSONG HASZANG SZENT PÁL vértanú szept. 20.

L. más Pál: Apostol Keresztes Miki Pálforduló Remete

CSONG HASZANG SZENT PÁL

Kóreában 1836 előtt világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Kórea földjére.

Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839., 1846. és 1866-ban. 103-an szenvedtek ekkor vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap és lelkipásztor volt, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol. Legtöbben a többiek közül világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

Példájuk: Világiak is hivatottak nagy feladatokra az Egyházban!

Olvasmányok: vértanúk.

Irodalom: Z1696

21.

SZENT MÁTÉ apostol és evangélista szept. 21.

SZENT MÁTÉ életéről, fiatalkoráról, családjáról nagyon keveset tudunk, szinte semmit. Gazdag vámos volt, amikor Jézus meghívta, a héber Lévi nevet használta, Kafarnaumban lakott, és Alfeus fia volt. Valószínűleg a jómód mellett művelt lehetett, hiszen nagyon jól beszélt görögül is.

Foglalkozása nem tette rokonszenvessé honfitársai szemében, a vámosok nem csak a kiszipolyozó, sokszor hatalmával visszaélő adóbehajtó embertipusát, de az elnyomó római zsarnokság hazaáruló képviselőjét is megszemélyesítették. Sok volt a vámosok között a nyereséget hajszoló, lelkiismeretlen ember. A zsidók bűnös és megvetett embernek tekintették őket, kerülték a társaságukat, gyűlölték a vámosokat.

Jézus talán már korábban megismerte, nem kételkedett jószándékában és becsületességében, ezért előítélet nélkül hívta meg tanítványnak Lévit, aki aztán készségesen áll fel azonnal a pénzváltó asztaltól, és a nagy megtiszteltetés örömére meghívta házába vendégségre az Urat. A farizeusok és írástudók közt nagy megrökönyödést okozott ez a vendégeskedés, meg is jegyezték, hogy illetlen dolog a bűnösök közé vegyülni. Jézus azonban határozottan megvédte vendéglátóját. Az orvos is a betegek számára szükséges, tanította. Ő a bűnösöket hívja, nem az igazakat. (Mk 2, 13-17)

Talán még a Máté nevet is az Úr adta Lévinek, ezzel is jelezve mekkora ajándék Jézus tanítványának lenni. A tizenkét apostol közé került Máté (Mt 10, 2-4; Mk 3,16-19; Lk 6, 13-16; ApCsel 1, 13), alázatosan, nagy-nagy örömmel követte Mesterét mindenhova. Krisztus feltámadása után ő is Galileában várta az Urat, ott volt a hegyen amikor Jézus minden nép tanítására küldte őket (Mt 28, 16-20). Pünkösd után először Galileában tanította honfitársait és nagyon példamutató, böjtölő életet élt.

Később az apostolok az üldözések hatására elszéledtek a szomszédos vagy távolabbi tartományokban. Máté is a pogány népek közt hirdette az evangéliumot, erről azonban nincs pontos adatunk. A hagyomány szerint Etiópiában, Perzsiában, talán még Macedóniában is térített.

Evangéliumát a zsidó honfitársai számára írta anyanyelvén, arámul. Célja a Messiásra vonatkozó jövendölések beteljesedésének bizonyítása volt, ezért gyakran hivatkozik így: ?... hogy beteljesedjék, amit a próféták jövendöltek ...?. Tanítását az első század ötvenes éveiben írhatta le, hamarosan görögre is lefordították, talán maga Máté. Ez a fordítás maradt fenn, az arám nyelvű sajnos elveszett. Evangéliuma azonban megőrizte Jézus imáját a kereszten anyanyelvükön: ?Éli, Éli, lámmá szábáktáni? vagyis: Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engem?? (Mt 27, 46; Zsolt 21, 1)

Általános hagyomány szerint vértanúságot szenvedett, ennek azonban sem helyéről, sem idejéről nincs adatunk. Többféle vértanúságot írnak le ezek a hagyományok, máglyahalált, karddal történő kivégzést. Regényes leírását adja vértanúságának egy apokrif irat, ami szerint egy etióp királylány, Ifigénia, Máté igehirdetése nyomán szüzességet fogadott, és határozottan elutasította Hirták király házasságát. A király bosszúból megölette Mátét. A legenda szerint maradványai a szalernói székesegyházba kerültek.

Példája: Bűnös ember is lehet Isten szentje, Istennél nincs előitélet!

Olvasmányok: Ef 4, 1-7.11-13; (Zsolt 18, 2-5); Mt 9, 9-13

Irodalom: C329; III368; Z1697; BL1174; M1155

22.

23.

24.

SZENT GELLÉRT püspök és vértanú szept. 24

SZENT GELLÉRT Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.

A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.

1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.

1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.

István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált, tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták.

Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta meleg szeretettel ünnepeljük.

Példája: Mindég az állapotbeli kötelességedre összpontosíts!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: B102; C336; III381; Z1699

SzVU ének: 300

25.

26.

SZENT KOZMA vértanú szept. 26

SZENT KOZMA arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Damján nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. A prefektus elsőnek az ?apostol ingyen-orvosokat? vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyilzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget 303-ban.

A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult.Tiszteletüka 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

Példája: Isten előtt mindenki egyforma, csak a szent élet tesz kiemelkedővé!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: B103; C490; III399; Z1708

SZENT DAMJÁN vértanú szept. 26.

SZENT DAMJÁN arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Kozma nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. Liziás prefektus elsőnek az ?apostol ingyen-orvosokat? vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyílzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget 303-ban.

A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinian császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult. Tiszteletük a 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezek után az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

Példája: Ha életedet szentül éled mindvégig, Istentől gazdag jutalmat kapsz!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: B103; C490; III399; Z1708

27.

PÁLI SZENT VINCE áldozópap szept. 27.

L. más Vince: Diakonus Ferrer

PÁLI SZENT VINCE Franciaországban, Aquitániában született 1581. április 24-én, egy Pouy melletti kis faluban. Szülei falusi földmívesek voltak. Szülei tanult emberré kívánták nevelni, a közeli Dax városkába a ferencesekhez küldték iskolába. Atyja (ökreit eladva) egyetemi tanulmányait is biztosította, a spanyol Saragossába, majd Toulouse egyetemére járt. Tagja volt a Mária kongregációnak. Hivatást érzett, egyházjogot és teológiát tanult. 1600. szeptember 23-án pappá szentelték, 1605-ben pedig egy jámbor özvegytől jelentős összeget örökölt.

Romantikus, egyesek szerint kétségbe vonható epizód volt, hogy állitólag török martalócok egy tengeri hajóútján elfogták és rabszolgának eladták. Algíriában ura feleségét, majd urát is megtérítette. Ura Avignonban keresztelkedett meg és Rómában irgalmasrendi szerzetes lett. Ezután Vince Párizsba utazott, koldusszegény volt és szeretett volna egy jójövedelmű plébániát szerezni.Udvari káplán lett Valois Margitnál, IV. Henrik király elvált feleségénél. Feladata volt az adományok szétosztása. A szegényekkel való találkozás terelte figyelmét a sűrgős teendőkre. Bérulla pap, aki az oratoriánusok francia ágának Néri Szent Fülöp szellemében történő megalapításán munkálkodott segítettVince beállítottságának átalakításában. Ezentúl már nem magára volt gondja, kórházakat látogatott, papi társaságokat keresett fel. Plébános lett hamarosan Chatillon-les-Dombes-ben.

1625-ben egy alapítvány segítségével megalapított egy missziós társulatot, a lazaristákat, ennek célja a papság helyes nevelése és a szegények segítése. Sokféle intézmény alakult ki körülötte, ezeket Párizsból irányította. Foglalkoztak a szegényekkel, betegekkel, gályarabokkal és a papi elmélyüléssel. életre hívta a papi rekollekciókat. Híveit Isten szeretetére igyekezett vezetni. Megszervezte Marillac Szent Lujzával a 'Szeretet leányai' (Irgalmas Nővérek) társulatát.

Párizsban, 1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. Derüs arcát üvegfedél alatt, rendje központi templomában (rue de Sevres) láthatjuk. 1729. augusztusában boldoggá, 1737. júniusában pedig szentté avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa őt nevezte meg a modern szeretet-művek intézményeinek alapítójának és pártfogójjának.

Példája: Derűsen és lankadatlanul végezd minden munkádat!

Olvasmányok: 1Kor 1, 26-31; (Zsolt 111, 1-9; Jn 10, 14); Mt 9, 35-38 (v. hithirdetők, v. jótékonykodók)

Irodalom: B104; C340; III78; M1069; T384; Z1708

28.

SZENT VENCEL vértanú szept. 28.

SZENT VENCEL 907-ben Csehországban született, apja Vratislav, a cseh törzsek második keresztény fejedelme volt. Édesanyja a félig-meddig pogány Drahomira alkalmatlansága miatt nagyanyja, Szent Ludmilla nevelte. Természetes tehát, hogy kisgyermek korában gondos keresztény nevelésben részesült. Nagyanyját Drahomira meggyilkoltatta 921-ben. Egy éven belül édesapja is meghalt. A tizenhatéves fiatalember 925 körül a hercegség vezetését átvette, sok nehézséggel terjeszthette a hitet.

Állandó küzdelmet kellett vívnia a pogány főurak ellen. Szemére vetették német-barátságát is. Ő igyekezett fegyelmezett, adakozó,imádságos ember lenni. Tudott latinul és görögül is. A Szentírás több részletét szószerint tudta. Templomokat építtetett, környezetébe szerzeteseket gyűjtött. Az Oltáriszentség számára maga vetett búzát, és saját kezüleg sajtolt bort.

935-ben (egyes adatok szerint 929-ben) cselszövés áldozata lett, Szent Kozma és Damján ünneplésére öccse várába hívták, Ó-Bunzlau-ba. Ünnepi vacsorát rendeztek tiszteletére, másnap, szeptember 28-án azután a templom előtt öccse, Boleszláv vezetésével megtámadták, és a bérgyilkosok végeztek vele.

Kezdettől vértanúként tisztelték, Csehország fővédőszentje. Az általa alapított Szent Vitus székesegyházban temették el. Érdekesség, hogy a székesegyházat még Vencel kezdte el építeni, de ezer évig épült, mert csak az ezeréves évfordulóra, 1929-ben fejezték be az építését

Példája: Hivatásodra készülj, és vállald érte az áldozatokat is!

Olvasmányok: 1Pét 3, 14-17; (Zsolt 125, 1-6; Mt 5, 10); Mt 10, 34-39 (v. vértanúk)

Irodalom: B105; C344; III400; Z1709

29.

SZENT MIHÁLY FŐANGYAL szept. 29.

SZENT MIHÁLY

Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Az ő életük más formában valósul meg. Történetük a teremtéssel kezdődött, ők lettek a legtökéletesebb teremtmények. Kegyelembe öltöztek - tanítják atyáink - és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett.

A szenthagyomány Mihályt teszi meg a nagy harc vezérévé, ebben a harcban a bukott angyalok le lettek taszítva a mennyből (Jel 12, 7-9).

Mózes testét halála után angyalok temették el ismeretlen helyre (MTörv 34, 5-7), nehogy a zsidók bálványként tisztelhessék. Mihály főangyal volt az, aki viaskodott a Sátánnal, védve Mózes testét (Júd 1, 4-10).

Ő az az angyal, aki Dánielnek megviszi a hírt a szabadulásról és az óvásról (Dán 10, 21- 11, 1; Dán 12, 1-4).

495-ben Dél-Itáliában, Apuliában megjelent, ettől kezdve ott, Garganó hegyén kegytemplom várja a búcsújárókat.

Nagy Szent Gergely pápának is megjelent Hadrián császár mauzóleuma felett, jelezve a nagy pestis járvány végét. Ma az Angyalvár tetején látható ércszobra figyelmeztet minket Mihály jelenésére.

Franciaországban is híres búcsújáróhely alakult ki a Mont-Saint-Michel sziklatömegén. Már 966-ban bencés apátságot alapítottak itt Szent Mihály tiszteletére.

Lovagrendek tisztelték védőszentjüknek, hadseregek hímezték képét zászlóikra (például 955-ben a magyarok ellen Lech mezején), az Egyház is segítségül hívja a rossz elleni küzdelemben (Ef 6, 11-17).

Példája: Segíts a rossz elleni küzdelemben!

Olvasmányok: Dán 7, 9-10.13-14 vagy Jel 12, 7-12; (Zsolt 137, 1-5; Zsolt 102, 21); Jn 1, 47-51

Irodalom: C348; (Z1711); III403; BL1257

SzVU ének: 209

GÁBOR főangyal szept. 29.

GÁBOR főangyal, a Szentírás szavai szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19). Láng-követek ők, akik az emberiséget irányítják. Szerepüket hasonlítják a hétágú gyertyatartóhoz, Isten világosságát terjesztik a történelem szentélyében. Jelképezik a Szentlélek 7 ajándékát, vagy a 7 szentséget.

Gábor szerepe: a hívatottaknak Isten terveit hírül vitte.

Dánielnek megjelent a fogság idején, s megmutatta az üdvtörténet fejlődését, a nagy birodalmak harcait és pusztulását, Izrael szabadulását, és a Messiás eljövendő országát. Megmagyarázta Gábor főangyal Dánielnek a különböző látomások értelmét. (Dán 8, 16-26; Dán 9, 21-27)

Zakariásnak megjelenve a főangyal a jeruzsálemi templomban hírül adta Keresztelő Szent János születését és a megváltás elérkeztét (Lk 1, 11-20). Magáról elmondja ekkor, hogy az Úr színe előtt áll.

Názáretben Máriánál megjelenve a Megtestesülést jelentette be. Magáról ekkor semmit sem mondott, Lukács evangélista nevezi Gábornak. Szavait idézzük minden ?Üdvözlégyben?. (Lk 1, 26-45) A bélyeggyűjtők védőangyala.

Ünnepe a II. Vatikáni Zsinatig március 24-én volt. és a Zsinat tette egy napra a három ismert nevű angyal ünnepét.

Gondolat: Isten küldöttek útján tartja velünk a kapcsolatot.

Olvasmányok: Dán 7, 9-10.13-14 (vagy Jel 12, 7-12); (Zsolt 137, 1-5; Zsolt 102, 21); Jn 1, 47-51

Irodalom: B36; BL470; BL447; C348; I299; F324; M909; Z1711

SzVU ének: 209

RAFAEL FŐANGYAL szeptember 29.

RÁFÁEL.

Angyal. Egyike a hét angyalnak, aki mindig kész arra, hogy az Úr színe elé lépjen. A Bibliában csak Tób könyvében szerepel.

Az ifjú Tóbiás kisérője. (Tób 12, 15) Segít nehéz helyzetekben, gyógyít, ártalmatlanná tesz démont.

A zsidó irodalomban mint angyalfejedelem, vagy trónálló angyal jelenik meg, így a Kumráni leletekben is. A keresztény hagyomány a főangyalok közé sorolja és az úton levők védelmezőjét látja benne.

Régebben ünnepét október 24-én ünnepeltük.

Gondolat: Tőled reméljük és kérjük üdvünket, testi lelki egészségünket.

Olvasmányok: Dán 7, 9-10.13-14 vagy Jel 12, 7-12; (Zsolt 137, 1-5; Zsolt 102, 21); Jn 1, 47-51

Irodalom: IV106; C348: (Z1711); BL1524; M1198

SzVU ének: 209

30.

SZENT JEROMOS áldozópap és egyháztanító szept. 30.

L. más Jeromos: Emiliáni

SZENT JEROMOS 349 tájékán született Dalmáciában, Stridon helységben, eredetileg Sophronius Eusebius Hieronymus volt a neve. Vallásos szülői alapnevelést kapott, nagy világi műveltsége volt: latin, görög. Nagyon szerette a latin klasszikusokat. Rómában a katakombákban elmélkedett, majd érett korában megkeresztelkedett, maga Liberiusz pápa keresztelte meg.

A mai Németország területén, Trier környékén ismerkedett meg a remete élettel, majd a keleti remeteséggel barátkozott. 374-ben Antiochiában súlyos beteg lett, utána két évig igen szigorú remete életet élt, és görögöt, hébert, valamint arámot tanult. 382-ben Rómába ment, már mint pap Damazusz pápa titkára lett. Latin nyelvű Szentírás-fordítást kellett készítenie, ezenkívül széleskörű és hatásos lelkipásztori munkát végzett. Női szerzetesi közösséget is igyekezett keleti mintára szervezni, emiatt irigyei támadtak, áskálódások, vádaskodások céltáblája volt.

Hirtelen elhatározással Egyiptomba, Izraelbe, végül Betlehembe ment, itt kolostort épített. A Születés Barlangja közvetlen szomszédságában élt, tovább tanulta a hébert, éjszakánként egy rabbi 1-1 aranyért tanította. Szentírás fordítást készített, fordítását Vulgata néven ma is használja az Egyház. Sokat olvasott (Szent Ágoston szerint: minden megírt könyvet elolvasott!)

Kemény küzdelmet folytatott a tévtanitókkal: szerzetesi életről, papi szüzességről, Szűz Mária méltóságáról, a szentek, és az ereklyék tiszteletéről, a krisztusi kegyelem szükségességéről. A pelagiánusok gyújtogatása elől futva menekült. Jó emberei egymásután meghaltak körülötte. Mindezek ellenére töretlen szellemi erővel dolgozott, boldog halált élt 420. szeptember 30-án.

A Maria Maggiore templomban nyugszik, Rómában. A négy egyházatya egyike.

Példája: Soha ne szünj meg igaz célodért harcolni!

Olvasmányok: 2Tim 3, 14-17; (Zsolt 118, 10-14; ApCsel 16, 14); Mt 13, 47-52 (v. egyháztanítók)

Irodalom: B106; C354; III408; T91; Z1717