|
|
HAMVAZÓSZERDA
HAMVAZÓSZERDA a
nagyböjt első napja.
Időpontja Húsvét előtt hat-héttel van.
Ezen a napon kezdődik a Húsvét előtti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a Hamvazószerda előtti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező.
Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: ?Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!?. A hamu az elmúlás természetes jelképe
A nagyböjt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános bűnbánati ideje.
Olvasmányok: Joél 2, 12-18; 2Kor 5, 20- 6, 2; Mt 6, 1-6.16-18
Irodalom: F213; LL90
NAGYBÖJT
A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia hangolja ugyanis a húsvéti misztérium megünneplésére
mind a keresztségre készülőket a keresztény beavatás különféle fokozatai által,
mind a hívőket is, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak.
A nagyböjti idő
hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk ALLELUJÁT. (Egyházi év szabályai 27,28) Két főünnepet tartunk meg ebben az időszakban: március 19-ét (Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese) és március 25-ét (Urunk születésének hírüladása - Gyümölcsoltó Boldogasszony). Nagyböjt alatt ezt a két főünnepet és Nagyböjt 4. vasárnapját kivéve az oltárt sem díszíti virág, a hangszerek is csak az énekek kíséretére vannak engedélyezve.
Már a níceai zsinat 325-ben általános gyakorlatként említi a Húsvét előtti 40 napos böjtöt. A negyvenes szám emlékeztet a negyven éves pusztai vándorlásra, Mózes negyvennapos Sínai-hegyi tartózkodására, Jézus negyvennapos böjtjére. A vasárnapokat leszámítva a Szent Negyvennapot (a Nagyböjtöt) Hamvazószerdán kezdték.
A nagyböjt idején a hívek sokféle liturgikus szellemmel eltöltött ájtatosságot végeznek (pl. zsolozsma, keresztúti ájtatosság, nagyböjti lelkigyakorlat, húsvéti gyónás, önmegtagadások, a szolgáló szeretet cselekedetei), ezek segítségével könnyebben hangolódnak a húsvéti misztériumok átélésére.
Irodalom: LL183
SzVU énekek nagyböjtre: 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75
VIRÁGVASÁRNAP
VIRÁGVASÁRNAP, AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA
Jézus Jeruzsálemi bevonulását már a 4. század végén nagy ünnepélyességgel ünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén hosszú igeliturgiát tartottak, majd estefelé körmenetet tartottak a püspök vezetésével a városba. A gyermekek pálma és olajfa ágakat vittek magukkal a menetben.
Nyugaton a 8. századtól liturgikus-dramatikus játékokon adták elő Virágvasárnap eseményeit, a 11. században kezdett a körmenet is elterjedni.
Rómában már
Nagy Szent Leó
pápa idejében Jézus szenvedése állt a liturgia előterében, aztán a századok során a bevonulás és szenvedés két témája összekapcsolódott.
Az ünnepet a
Húsvét vasárnap előtti vasárnapon ünnepeljük. Az ünnepi szertartásban, a főmise előtt a templomon kívül, egy alkalmas helyen megáldják a pálmaágakat (barkát), evangéliumot olvasnak
(Lk 19, 28-40), majd körmenetben vonulnak a templomba. A körmenet nem a szentírási esemény utánzása, hanem hitvallás Jézus követése mellett
Olvasmányok: Iz 50, 4-7; Fil 2, 6-11; Lk 22, 14- 23, 56 vagy Lk 23, 1-49 vagy Mk 14, 1- 15, 47 vagy Mk 15, 1-39 (mise)
Lk 19, 28-40 vagy Mk 11, 1-10(barkaszentelés)
Irodalom: LL266; D52
Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
HÚSVÉTI SZENT HÁROMNAP
HÚSVÉTI SZENT HÁROMNAP (SACRUM TRIDUUM
PASCHALE)
?Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja?, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük a nagycsütörtöki esti utolsó vacsora ünneplésétől a húsvétvasárnapi esti dicséretig tartó három nap. Ez az egész egyházi év tetőpontja.
Nagycsütörtök ünnepi liturgiájának a középpontjában az eukarisztia és a papság alapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa áll.
Nagypénteken az Úr szenvedését és kereszthalálát ünnepli az Egyház.
Nagyszombaton az Egyház az Úr sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik.
A legrégebbi hagyományok szerint a húsvéti vigília ?az Úrért átvirrasztott éjszaka? (Kiv 12, 42).?A húsvéti vigília az Úr második eljövetel-várásának is ünneplése.?
Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspont a köznapok fölött, úgy csúcspont a
Húsvét ünnepe is az egyházi évben
Irodalom: LL98;D54
Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
NAGYCSÜTÖRTÖK
NAGYCSÜTÖRTÖK a
Nagyhéten, a
Szent Háromnap első napja.
Nagycsütörtökön van az ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek.
A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres.
Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól. Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik.
A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött.
Olvasmányok: Iz 61, 1-9; Jel 1, 5-8; Lk 4, 16-21 (Krizmaszentelés)
Kiv 12, 1-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13, 1-15 (Esti mise)
Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
NAGYPÉNTEK
NAGYPÉNTEK a
Szent Háromnap második napja. Az Úr szenvedésének ünneplése van ezen a napon, mise nincs. Az oltár teljesen puszta: kereszt, terítők és gyertyatartók nélkül. A liturgikus szín a piros: Jézus vértanúhalálára emlékezünk. Az ünneplést délután (lehetőleg három órakor)
tartjuk.
Az istentisztelet igeliturgiából, a Szent Kereszt előtti hódolatból és az áldozási szertartásból áll. Az igeliturgiában a Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténetet olvassák. A kereszthódolat szertartását igen régen, már az ősegyház idejében Jeruzsálemben kezdték végezni. A hódolat után a kereszt gyertyákkal körülvéve az oltárhoz kerül. Az áldozási szertartás az Úr imádságának elmondásával, békeszertartás nélkül következik. Áldozás után az Oltáriszentséget az őrzési helyére visszavíve elzárják. A szertartás zárókönyörgéssel ér véget.
Szokás ezen a napon keresztúti ájtatosságot tartani, és Szentsírt emelve az előtt imádkozni. A Szentsírra nem tesszük ki az Oltáriszentséget a szentségmutatóban. Ezen a napon szigorú böjt van, hústól való megtartóztatással.
Olvasmányok: Iz 52, 13- 53, 12; Zsid 4, 14-16. 5, 7-9; Jn 18, 1-19.42
Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
NAGYSZOMBAT
NAGYSZOMBAT a
Szent
Háromnap utolsó napja, amikor az Egyház az Úr sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik
Mise ezen a napon nincs. Az esetleg éjfél előtt végzett vigíliai mise már húsvéti mise. Az oltár pusztán áll, és csupán a haldoklóknak nyújtja az egyház a szentáldozást Útravalóként. A gyónás és a betegek szentsége kivételével más szentséget ezen a napon nem szolgáltat ki az egyház. Az ezzel a nappal esetleg összekötött szokásokat, a feltámadási körmenetet is, éjszakára, vagy húsvét napjára helyezzük át.
Olvasmányok: Ter 1, 1-2. 2; Ter 22, 1-18; Kiv 14, 15- 15, 1; Iz 54, 5-14; Iz 55, 1-11; Bár 3, 9-15.32- 4, 4; Ez 36, 16-28
Róm 6, 3-11; Mk 16, 1-7 (B-év); Lk 24, 1-12 (C-év)
Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
Húsvéti SzVU énekek: 87 88 89 90 91 92
HÚSVÉT
HÚSVÉT VASÁRNAP. KRISZTUS FELTÁMADÁSA. - Főünnep, nyolcaddal.
A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigília az Úrért átvirrasztott éjszaka (Kiv 12, 42). Az éjszakai virrasztás ekkor emlékezés az Úr feltámadásának éjszakájára, ezért minden éjszakai virrasztás anyja (Szt. Ágoston: Sermo 219). Az egyház várja az Úr feltámadását és ünnepli azt a keresztség, bérmálás és az eukarisztia szentségeiben.
A diakónus a húsvéti örömhír meghirdetésével a húsvéti titkot énekli, beleágyazva az egész üdvtörténetbe. Az olvasmányok és könyörgések az ószövetségi és újszövetségi eseményeket kötik össze. Keresztvizet áldanak meg, keresztséget szolgáltatnak ki, megújítjuk keresztségi fogadalmunkat. Végül a húsvéti titok eucharisztikus ünneplése következik az áldozással, a titokban való részvétel legmélyebb pillanatával.
A II. Vatikáni zsinat után a liturgikus reform felújította az ősi Húsvét ünneplés szellemét és gyakorlatát. A húsvéti vigília ünneplése
éjjel, tehát sötétedés után és pirkadás előtt történik. A résztvevő hívek eleget tehetnek a vasárnapi misekötelezettségüknek, de ez nem előesti mise. A szentmise a feltámadási körmenettel folytatódik.
Húsvét ünnepét a niceai zsinat (325) rendelete szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük.
Időpontja március 22. és április 25. közé eshet. A változó ünnepek a Húsvéthoz igazodnak.
Olvasmányok: ApCsel 10, 34.37-43; Kol 3, 1-4 vagy 1Kor 5, 6-8; Jn 20, 1-9 (este: Lk 24, 13-35)
Irodalom: LL95; D59
Húsvéti SzVU énekek: 87 88 89 90 91 92
URUNK MENNYBEMENETELE
URUNK MENNYBEMENETELE
Húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepeljük, hogy Krisztus Húsvét után negyven nappal mennybe ment. Ekkor ér véget a húsvéti idő. Régen az ünnep neve Áldozócsütörtök volt. (1918-ig Áldozócsütörtökön zárult a húsvéti szentáldozás ideje. Jelenleg Pünkösd vasárnapján az esti szentmiséig tart a húsvéti idő.)
Az ünnepet a 4. századtól már ünnepelték, Szent Ágoston szerint az egész világon elterjedt ünnep. Az Úr utolsó rendelkezéseit, a Vígasztaló megigérését és a menybemenetelt beszéli el a liturgia. Az eseményeket az
ApCsel 1,
3 és ApCsel 1, 9-11 leírásában találjuk.
Olvasmányok: ApCsel 1, 1-11; Ef 1, 17-23 vagy Zsid 9, 24-28. 10, 19-23; Lk 24, 46-53 vagy Mk 16, 15-20
SzVU énekek Áldozócsütörtökre: 93 94 95 96
PÜNKÖSD
PÜNKÖSD
Húsvét után az
ötvenedik napon,
Pünkösd napján történt meg a Szentlélek eljövetele (ApCsel 2,
1-41). Ezzel megkezdődött az Egyház nyilvános szereplése, az eddig bátortalanul megbúvó apostolok megkezdték a nyilvános működést, bátran álltak a tömeg elé, tömegeket térítettek meg.
Ókeresztény szokás szerint keleten és nyugaton egyaránt Pünkösdöt a Húsvét és a húsvéti idő megkoronázásaként ünnepelték. Egy időben törekedtek a Húsvéttól független ünneppé tenni, de a II. Vatikáni zsinat után a Liturgikus reform ismét összekapcsolta Húsvéttal, annak beteljesedését látja Pünkösdben. Most ér véget a Húsvéti időszak.
A keleti egyházban Pünkösd vigíliáján emlékeznek meg az összes elhunytról.
Gondolat:Jöjj, Szentlélek Úristen! Imádkozd gyakran!
Olvasmányok: Ter 11, 1-9 vagy Kiv 19, 3-8.16-20 vagy Ez 37, 1-14 vagy Joel 3, 1-5; Róm 8, 22-27; Jn 7, 37-39 (vigília)
ApCsel 2, 1-11; 1Kor 12, 3-7.12-13 vagy Róm 8, 8-17; Jn 20, 19-23 vagy Jn 14, 15-16.23-26 (mise)
Irodalom: F519; LL214; BT1126
SzVU énekek Pünkösdre: 97 98 99 100 101 102 103 259 260
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA
Pünkösd utáni
első vasárnap.
A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg. Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá (Mt 3, 16-17). Jézus a tanítványait megbízta: ?Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében??
(Mt 28, 16-20). Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek. Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.
Több mint másfél milliárdan vagyunk az Atya és Fiú és Szentlélek nevében megkeresztelve. Sokfelé alkalmazzuk a háromszög alakú Szentháromság-szimbólumot, sok városunk terét díszíti szentháromság-szobor.
Gondolat: Keresztvetésed legyen tudatos hitvallás és őszinte ima!
Olvasmányok: MTörv 4, 32-34.39-40 vagy Péld 8,22-31; Róm 8, 14-17 vagy Róm 5, 1-5; Mt 28, 16-20 vagy Jn 16, 12-15
Irodalom: F526
SzVU énekek Szentháromság-vasárnapra: 104 105 270 273 274
ÚRNAPJA
ÚRNAPJA
Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, de nálunk is a következő
vasárnapon tartott főünnep.
A Nagycsütörtöki ünneplés a nagyhét hangulata miatt nem tudja az öröm hangulatát kellőképen kifejezni. Ennek az Oltáriszentségben köztünk lévő megtestesült Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja az Úrnapja. Az ünnepi szentmise után körmenettel folytatódik a liturgia.
1247-ben ülték meg először az ünnepet Lüttichben. Krisztus annakidején ugyanis látomásban adta tudtul az ágostonrendi lüttichi Szent Juliannának, hogy szeretetének ezt a titkát egyházi ünneppel is dicsőítsék. Az ünneplést
IV. Orbán pápa 1264-ben az egész egyházra elrendelte. A liturgikus szövegeket és a szentmise szekvenciáját Aquinói Szent Tamás írta meg.
A szentmise végén az Oltáriszentséggel a kézben körmenetben a pap elindul, és négy oltárt érintve körbehordozzák a köztünk élő Eucharisztikus Krisztust.
Gondolat: Az Oltáriszentség örök életünkre szóló táplálékunk.
Olvasmányok: Kiv 24, 3-8 vagy Ter 14, 18-20; Zsid 9, 11-15 vagy 1Kor 1, 23-26; Mk 14, 12-16.22-26 vagy Lk 9, 11-17
Irodalom: F602; M694,1443; LL256
SzVU énekek Úrnapra: 106 107 108
SzVU énekek az Oltáriszentségről: 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142
JÉZUS SZÍVE TISZTELET
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK TISZTELETE
Az ünnep liturgiájának tárgya:
Jézus testi szíve, mivel a Fiúval egyesülve isteni, ezért imádásra méltó Szív;
Jézus testi szíve, mivel Jézus istenemberi szeretetének székhelye és forrása, szereti ugyanis mennyei Atyját és az embereket;
Jézus szeretete, ő ugyanis szívéből merített erőt az üdvözítésünkhöz szükséges magasztos és csodálatos tettei végrehajtásához. Ezeket most is véghez viszi az Oltáriszentségben való jelenlétében.
Jézus Szívének tisztelete az Egyház kezdete óta megtalálható liturgikus gyakorlatunkban.
Szent Gertrúd és Hackeboni Szent Mechtild alapította meg a külső formáját.
Alacoque Szent Margit (1647-1690)
vizitációs nővér egy látomásában kapta az ünneplés mai formáját:
?Azt akarom, hogy Úrnapja nyolcada utáni pénteken az egész Egyházban Szívem tiszteletére ünnepet tartsanak? Azoknak a nevei, akik az én isteni szívemet tisztelik és ezt az ájtatosságot az emberek között terjesztik, legyenek szívembe írva és én sohasem akarom onnan kitörölni azokat?.
Az ünnepet
XIII. Kelemen pápa 1765-ben jóváhagyta, 1856-ban IX. Pius pápa az egész Egyházba bevezette, majd
XIII. Leó pápa 1889-ben elsőrendű ünneppé tette. Pünkösd után, a második vasárnapot követő pénteken ünnepeljük. Főünnep.
Jézus Szentséges Szívét engesztelésül felajánlott szentáldozással ünnepeljük. Az engesztelés azokért a bántalmakért történik, amelyekkel az isteni Szívet az Oltáriszentségben illetik. Ünnepélyes felajánlással szentelik a hívők magukat az isteni Szív szolgálatára. Az Úr kinyilatkoztatása alapján kilenc egymásután következő hónap első péntekén járuljunk szentáldozáshoz, felajánlva a fent említett engesztelésül.
Gondolat: Jézus Szíve - Szerető Szív. Legyen a mi szívünk is szerető Iránta.
Olvasmányok: Oz 11, 1.3-4.8-9 vagy Ez 34, 11-16; Ef 3, 8-12.14-19 vagy Róm 5, 5-11; Jn 19, 31-37 vagy Lk 15, 3-7
Irodalom: F607; LL111
|
|