| LITURGIA ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ ADVENT - KARÁCSONY Forrás Hónapok szerinti kalendárium | Advent - december+ Előkészület a Karácsonyra Jézus születése 12.25+ Szent Család vasárnap -december+ Jézus névnapja 01.02 Vízkereszt- Urunk megjelenése 01.06+ Urunk megkeresztelkedése 01.09+ MÁRIA ÜNNEPEK KÖZT TALÁLHATÓ: Gyertyaszentelő Boldogasszony 02.02+ Gyümölcsoltó Boldogasszony 03.25+ |
| Advent - dec+ Az advent az egyházi év kezdeti szakasza, Krisztus hármas eljövetelére utal: 1. történeti eljövetelére, vagyis a megtestesülésére és megszületésére (Karácsonykor ünnepeljük); 2. a kegyelmi eljövetelére a jelenben, minden ember lelkébe; 3. végül történelem-végi eljövetelére, a világ végén. (Advent = Úrjövet; adventus = jövet; latin szó). A karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje ez, amikor Isten Fiának emberekhez való első eljövetelére emlékezünk. Egyúttal olyan időszak is, amelyikben ez a visszaemlékezés ráirányítja figyelmünket Krisztus történelemvégi, második eljövetelének várására. E két ok miatt az adventi idő a bensőséges és örvendező várakozás ideje. Az előkészület és a várakozás miatt ezt az időszakot bensőségesség és örvendező hangulat jellemzi. Az időszak szimbóluma az előkészített, üres trónus. Az adventi időszak kezdete: november 30-a, vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart. Négy adventi vasárnap van ebben az időszakban, ez felkészülési idő: Karácsony misztériumához. Advent az imádság ideje, bűnbánati idő; Krisztus eljövetelére való várakozás és a Messiás utáni vágy jellemzi; ezen kívül fontos vonása a Szűzanya leggyengédebb tisztelete. A történetileg már korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak az advent: a harmadik vasárnap kivételével a liturgia színe a bűnbánat és vezeklés színe, a lila, viola; a bűnbánati hangulatot az orgona minimális használata, és az oltár virágdíszítésének elmaradása is segíti; a szentmise szövege is bűnbánatra és komolyságra int. Mindazonáltal nem olyan szigorú idő, mint a nagyböjt. Az eljövendő és nagyon várt Üdvözítő adventi ünneplése elképzelhetetlen a Szűzanyára gondolás nélkül. Az adventet liturgikus Mária-hónapnak is nevezik. A hajnali misék hangulata a Szent Szüzet a kereszténység hajnalcsillagának mutatja be a Szeplőtelen Fogantatás ünnepével, amit advent elején, december 8-án ünneplünk. Adventi koszorút szokás a templomokban és családi otthonokba készíteni. Négy gyertyát helyeznek rá, minden héten eggyel többet gyújtanak meg. A 3. vasárnap gyertyája rózsaszínű szokott lenni, mert ez a vasárnap örvendező jellegű. A gyertyák meggyújtását közös imával, ünnepélyesen szokás végezni. Advent ünneplése nyugaton az 5. századtól a Karácsony ünneplésével együtt terjedt el. Négy, majd öt-hétig tartott eleinte, és VII. Gergely pápa állapította meg végül is a négy vasárnapból álló időszakot. Advent időszakához kapcsolódóan sok szép népi szokást ismerünk, pl.: "Szállást keres a Szentcsalád"; "Csillagéneklés"; "Háziáldás". Gondolatok: Harmatozzatok, egek, onnan felülről! (Iz 45, 8) Készítsétek az Úr útját! - kiáltja Keresztelő Szent János. (Mt 3, 3) Legyen nekem a Te igéd szerint! - mondja Szűz Mária. (Lk 1, 38) Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez. (Jak 4, 6) Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat! (Zsolt 84, 8) Virrasszatok, mert amely órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia! (Mk 13, 35) Irodalom: M65; D17; L29; A105; É567 Adventi Szent Vagy Uram énekek: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 á LAP |
| Jézus születése 12.25+ URUNK SZÜLETÉSE: KARÁCSONY Második legrégibb ünnepünk (az első a Húsvét volt). A húsvéti misztérium évi megünneplése után az Egyház legfontosabbnak tartja, hogy megemlékezzék Urunk születéséről és első megnyilatkozásairól. Ez történik a karácsonyi időszakban. A karácsonyi idő Karácsony első Esti dicséretével kezdődik és a Vízkereszt utáni vasárnapig bezárólag tart. Rómában 330 körül vezették be, a "Legyőzhetetlen nap" ünnepének felváltására, Jézus Krisztus születési ünnepének megülésével. Az ünnep legrégibb dokumentuma 345-ből a "Depositio Martyrum" (Vértanúk jegyzéke). Liturgikus ünneplése három misével történik, ez a gyakorlat már az őskeresztények idejében kialakult. Jeruzsálemből a betlehemi barlangba mentek, ott éjszaka a születést ünnepelték. Hazafelé az Anasztaszisz (= feltámadás) templomban hajnalban tartottak misét. Karácsonykor a jeruzsálemi főtemplomban, a Kálvária-hegyen volt ünnepélyes szentmise. Rómában ennek a gyakorlatnak vették át a mintáját: Éjfélkor a S. Maria Maggiore bazilikában volt az első mise, (itt őrzik ugyanis a jászol néhány (nem bizonyítottan hiteles) darabkáját, ezért a rómaiak számára ez volt a betlehemi barlang) majd a Palatínus hegy lábánál a görög udvari templomban, Szent Anasztázia templomában volt a második szentmise, a harmadikat a Szent Péter templomban, a főtemplomban mutatta be a pápa. Az ünnephez nagyon sok népszokás tartozik, mert Karácsony a gyermekek és családok ünnepe. Példának bemutatunk egy 'Háziáldást'. Olvasmányok: Iz 62, 1-5; ApCsel 13, 16-17.22-25; Mt 1, 1-25 vagy Mt 1, 1-18 (vigilia mise) Iz 9, 1-3.5-6; Tit 2, 11-14; Lk 2, 1-14 (éjféli mise) Iz 62, 11-12; Tit 3, 4-7; Lk 2, 15-20 (hajnali mise, ?pásztorok miséje?) Iz 52, 7-10; Zsid 1, 1-6; Jn 1, 1-18 vagy Jn 1, 1-5.9-14 (ünnepi mise) Irodalom: C499; IV384 Karácsonyi SzVU énekek: 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 á LAP |
| Szent Család vasárnap -december+ A SZENTCSALÁD: JÉZUS, MÁRIA ÉS JÓZSEF Karácsony nyolcada alatti vasárnapon, vagy ha ilyen nincs, december 30-án ünnepeljük. A Szentcsalád tisztelete a betlehemi jászol mellett fakad: a Kisdedet imádó pásztorok a Szűzanyát és Szent Józsefet is tisztelettel vették körül. Ez az ünnep szépen beleillik a Karácsony ünnepkörébe, bár az egyik legújabb ünnepünk: 1898-ban került liturgiánkba, és csak 1921-ben tette az egész világra kötelezővé XV. Benedek pápa. Korunk legnagyobb baja a családok szétzüllése és a társadalom elkereszténytelenedése. Kövessük a mise szentleckéjének a tanácsait, és szép lesz a mi családi életünk is. Tanulság: Saját családodért imádkozz nagyon sokat! Olvasmányok: Sir 3, 3-7.14-17 vagy 1Sám 1, 20-22.24-28 vagy Ter 15, 1-6; 21, 1-3 1Kol 3, 12-21 vagy Jn 3, 1-2.21-24 vagy Zsid 11, 8.11-12.17-19 Lk 2, 41-52 vagy Lk 2, 22-40 á LAP |
| Vízkereszt ünnepe - Urunk megjelenése 01.06+ URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT) Manapság január 2. és 9. közötti vasárnapon üljük meg, de a liturgikus reformig január 6-án ünnepeltük. Az ünnep keleti eredetű, valószínűleg Alexandriából terjedt el. A Húsvét utáni második legrégibb ünnepünk, már a 4. században Rómában is ünnepelték. Ekkor az Úr születését nyugaton már december 25-én ünnepelték. Az ünnep neve (Epiphania) két gondolatot egyesít: - keleten egy király, vagy nagy úr érkezését, nagy ünneplését, vagy kitüntetés osztogatását Theophániának, vagy Epiphániának (Isten megjelenésének) nevezték; - a keleti menyegzőhöz hasonlóan a ?mennyek országát? is csak nagy ünnepléshez tudták hasonlítani. A két gondolat egyesítésével az Epiphánia ünnepén Krisztus, a király, az Isten bevonul városába, megünnepli menyegzőjét jegyesével és naponta meghív és lakomán lát vendégül az Eucharisztiában. Az ünnep eredetileg háromnapos volt, közben a napkeleti bölcsek látogatásáról, Jézusnak a Jordánban történt megkeresztelkedéséről és a kánai menyegzőről emlékeztek meg, mert ezek a keresztségről, és az Oltáriszentségről szólnak. Három előkelő és bölcs ember talán Bálám próféta jövendölése nyomán, de isteni sugallatra elindult megkeresni a zsidók megváltóját. A bölcsek számáról és nevükről a szentírás semmit sem mond. Az ajándékok száma alapján következtetik, hogy hárman voltak. Ezt már Szent Leó pápa feltételezte. A 9. században adták nekik a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevet. Vannak olyan koraközépkori ábrázolások, ahol négyen szerepelnek. 1164-ben Kölnbe kerültek az ereklyéik, a kölni dómban ma is látható művészi, középkori ereklyeszekrényük. A Szentírás bölcseknek nevezi őket, és csak a középkorban feltételezték róluk, hogy királyok, az adományok gazdagsága alapján, valamint a 71. zsoltár jövendölése alapján. Az ajándékok jelentését különbözőképen értelmezték. Az arany a királyi hatalmat jelképezi. A tömjén a főpapot jelképezte nyugaton, keleten az anyának és gyermeknek szóló kellemes illatot jelentette. A mirha nyugaton Krisztus szenvedését és eltemetését jelezte, keleten a tejképzést segítő gyógyszernek értelmezték. Ezen az ünnepen több szentelménnyel is találkozunk: A vízszentelés az ősi keresztelési szokásra emlékeztet. Ma is megmaradt a szokás, hogy a szentelt vízből hazavisznek a hívek. Lakásszentelés szokásos ezekben a napokban. Ekkor írják fel az ajtó fölé a királyok nevének kezdőbetüit és az évszámot: 19 G. M. B. 98 Eredetileg a három betű jelentése: Christus Mansionem Benedicat = Krisztus áldja meg e hajlékot Gondolat: Jézus, királyunk és testvérünk jelenvaló és vendégségére hív! Olvasmányok: Iz 60, 1-6; Ef 3, 2-3.5-6; Mt 2, 1-12 Irodalom: BL1306; C460; F106; I33; L268; M142 Vízkeresztre SzVU énekek: 42 43 44 45 46 á LAP |
| Urunk megkeresztelkedése 01.09+ á LAP |