| LITURGIA ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ NAGYBÖJT - HÚSVÉT Forrás Hónapok szerinti kalendárium | Hamvazószerda - március Nagyböjt kezdete Nagyböjt - március Előkészület Húsvétra Nagyhét Virágvasárnap - április+ Nagyhét-Szent Három Nap Nagycsütörtök - április+ Nagypéntek - április+ Nagyszombat - április+ Húsvétvasárnap - április Isteni irgalmasság (Húsv.2) - április+ Urunk mennybemenetele - május+ |
| Hamvazószerda - február + HAMVAZÓSZERDA a nagyböjt első napja. Időpontja Húsvét előtt hat-héttel van. Ezen a napon kezdődik a Húsvét előtti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a Hamvazószerda előtti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező. Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: ?Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!?. A hamu az elmúlás természetes jelképe A nagyböjt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános bűnbánati ideje. Olvasmányok: Joél 2, 12-18; 2Kor 5, 20- 6, 2; Mt 6, 1-6.16-18 Irodalom: F213; LL90 á LAP |
| Nagyböjt - február és március + NAGYBÖJT A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia hangolja ugyanis a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztségre készülőket a keresztény beavatás különféle fokozatai által, mind a hívőket is, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak. A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk ALLELUJÁT. (Egyházi év szabályai 27,28) Két főünnepet tartunk meg ebben az időszakban: március 19-ét (Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese) és március 25-ét (Urunk születésének hírüladása - Gyümölcsoltó Boldogasszony). Nagyböjt alatt ezt a két főünnepet és Nagyböjt 4. vasárnapját kivéve az oltárt sem díszíti virág, a hangszerek is csak az énekek kíséretére vannak engedélyezve. Már a níceai zsinat 325-ben általános gyakorlatként említi a Húsvét előtti 40 napos böjtöt. A negyvenes szám emlékeztet a negyven éves pusztai vándorlásra, Mózes negyvennapos Sínai-hegyi tartózkodására, Jézus negyvennapos böjtjére. A vasárnapokat leszámítva a Szent Negyvennapot (a Nagyböjtöt) Hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt idején a hívek sokféle liturgikus szellemmel eltöltött ájtatosságot végeznek (pl. zsolozsma, keresztúti ájtatosság, nagyböjti lelkigyakorlat, húsvéti gyónás, önmegtagadások, a szolgáló szeretet cselekedetei), ezek segítségével könnyebben hangolódnak a húsvéti misztériumok átélésére. Irodalom: LL183 SzVU énekek nagyböjtre: 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 á LAP |
| Virágvasárnap - április + VIRÁGVASÁRNAP, AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA Jézus Jeruzsálemi bevonulását már a 4. század végén nagy ünnepélyességgel ünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén hosszú igeliturgiát tartottak, majd estefelé körmenetet tartottak a püspök vezetésével a városba. A gyermekek pálma és olajfa ágakat vittek magukkal a menetben. Nyugaton a 8. századtól liturgikus-dramatikus játékokon adták elő Virágvasárnap eseményeit, a 11. században kezdett a körmenet is elterjedni. Rómában már Nagy Szent Leó pápa idejében Jézus szenvedése állt a liturgia előterében, aztán a századok során a bevonulás és szenvedés két témája összekapcsolódott. Az ünnepet a Húsvét vasárnap előtti vasárnapon ünnepeljük. Az ünnepi szertartásban, a főmise előtt a templomon kívül, egy alkalmas helyen megáldják a pálmaágakat (barkát), evangéliumot olvasnak (Lk 19, 28-40), majd körmenetben vonulnak a templomba. A körmenet nem a szentírási esemény utánzása, hanem hitvallás Jézus követése mellett Olvasmányok: Iz 50, 4-7; Fil 2, 6-11; Lk 22, 14- 23, 56 vagy Lk 23, 1-49 vagy Mk 14, 1- 15, 47 vagy Mk 15, 1-39 (mise) Lk 19, 28-40 vagy Mk 11, 1-10(barkaszentelés) Irodalom: LL266; D52 Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 á LAP |
| Nagyhét - Szent Három Nap A NAGYHÉT nagyböjt 6. vasárnapján kezdődik, vagyis Virágvasárnap, "Urunk szenvedésének vasárnapján. A nagyhét (hebdomada sancta) az emlékezés ideje Krisztus szenvedéseinek azon eseményeire, melyek Jeruzsálemi bevonulásával kezdődtek. Nagycsütörtökön a püspök papjaival misézik, a szent olajokat megáldja, megszenteli a krizmát. A Nagycsütörtöki esti misével az Úr szenvedésének és feltámadásának Húsvéti Szent Háromnapja kezdődik, melynek középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig Húsvét vasárnapjának vecsernyéje. Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 HÚSVÉTI SZENT HÁROMNAP (SACRUM TRIDUUM PASCHALE) Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja?, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük a nagycsütörtöki esti utolsó vacsora ünneplésétől a húsvétvasárnapi esti dicséretig tartó három nap. Ez az egész egyházi év tetőpontja. Nagycsütörtök ünnepi liturgiájának a középpontjában az eukarisztia és a papság alapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa áll. Nagypénteken az Úr szenvedését és kereszthalálát ünnepli az Egyház. Nagyszombaton az Egyház az Úr sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. A legrégebbi hagyományok szerint a húsvéti vigília ?az Úrért átvirrasztott éjszaka? (Kiv 12, 42).?A húsvéti vigília az Úr második eljövetel-várásának is ünneplése.? Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspont a köznapok fölött, úgy csúcspont a Húsvét ünnepe is az egyházi évben Irodalom: LL98;D54 Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 á LAP |
| Nagycsütörtök - április + NAGYCSÜTÖRTÖK a Nagyhéten, a Szent Háromnap első napja. Nagycsütörtökön van az ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek. A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres. Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól. Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik. A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött. Olvasmányok: Iz 61, 1-9; Jel 1, 5-8; Lk 4, 16-21 (Krizmaszentelés) Kiv 12, 1-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13, 1-15 (Esti mise) Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 á LAP |
| Nagypéntek - április + NAGYPÉNTEK a Szent Háromnap második napja. Az Úr szenvedésének ünneplése van ezen a napon, mise nincs. Az oltár teljesen puszta: kereszt, terítők és gyertyatartók nélkül. A liturgikus szín a piros: Jézus vértanúhalálára emlékezünk. Az ünneplést délután (lehetőleg három órakor) tartjuk. Az istentisztelet igeliturgiából, a Szent Kereszt előtti hódolatból és az áldozási szertartásból áll. Az igeliturgiában a Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténetet olvassák. A kereszthódolat szertartását igen régen, már az ősegyház idejében Jeruzsálemben kezdték végezni. A hódolat után a kereszt gyertyákkal körülvéve az oltárhoz kerül. Az áldozási szertartás az Úr imádságának elmondásával, békeszertartás nélkül következik. Áldozás után az Oltáriszentséget az őrzési helyére visszavíve elzárják. A szertartás zárókönyörgéssel ér véget. Szokás ezen a napon keresztúti ájtatosságot tartani, és Szentsírt emelve az előtt imádkozni. A Szentsírra nem tesszük ki az Oltáriszentséget a szentségmutatóban. Ezen a napon szigorú böjt van, hústól való megtartóztatással. Olvasmányok: Iz 52, 13- 53, 12; Zsid 4, 14-16. 5, 7-9; Jn 18, 1-19.42 Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 á LAP |
| Nagyszombat - április + NAGYSZOMBAT a Szent Háromnap utolsó napja, amikor az Egyház az Úr sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik Mise ezen a napon nincs. Az esetleg éjfél előtt végzett vigíliai mise már húsvéti mise. Az oltár pusztán áll, és csupán a haldoklóknak nyújtja az egyház a szentáldozást Útravalóként. A gyónás és a betegek szentsége kivételével más szentséget ezen a napon nem szolgáltat ki az egyház. Az ezzel a nappal esetleg összekötött szokásokat, a feltámadási körmenetet is, éjszakára, vagy húsvét napjára helyezzük át. Olvasmányok: Ter 1, 1-2. 2; Ter 22, 1-18; Kiv 14, 15- 15, 1; Iz 54, 5-14; Iz 55, 1-11; Bár 3, 9-15.32- 4, 4; Ez 36, 16-28 Róm 6, 3-11; Mk 16, 1-7 (B-év); Lk 24, 1-12 (C-év) Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 Húsvéti SzVU énekek: 87 88 89 90 91 92 á LAP |
| Húsvétvasárnap - április + HÚSVÉT VASÁRNAP. KRISZTUS FELTÁMADÁSA. - Főünnep, nyolcaddal. A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigília az Úrért átvirrasztott éjszaka (Kiv 12, 42). Az éjszakai virrasztás ekkor emlékezés az Úr feltámadásának éjszakájára, ezért minden éjszakai virrasztás anyja (Szt. Ágoston: Sermo 219). Az egyház várja az Úr feltámadását és ünnepli azt a keresztség, bérmálás és az eukarisztia szentségeiben. A diakónus a húsvéti örömhír meghirdetésével a húsvéti titkot énekli, beleágyazva az egész üdvtörténetbe. Az olvasmányok és könyörgések az ószövetségi és újszövetségi eseményeket kötik össze. Keresztvizet áldanak meg, keresztséget szolgáltatnak ki, megújítjuk keresztségi fogadalmunkat. Végül a húsvéti titok eucharisztikus ünneplése következik az áldozással, a titokban való részvétel legmélyebb pillanatával. A II. Vatikáni zsinat után a liturgikus reform felújította az ősi Húsvét ünneplés szellemét és gyakorlatát. A húsvéti vigília ünneplése éjjel, tehát sötétedés után és pirkadás előtt történik. A résztvevő hívek eleget tehetnek a vasárnapi misekötelezettségüknek, de ez nem előesti mise. A szentmise a feltámadási körmenettel folytatódik. Húsvét ünnepét a niceai zsinat (325) rendelete szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Időpontja március 22. és április 25. közé eshet. A változó ünnepek a Húsvéthoz igazodnak. Olvasmányok: ApCsel 10, 34.37-43; Kol 3, 1-4 vagy 1Kor 5, 6-8; Jn 20, 1-9 (este: Lk 24, 13-35) Irodalom: LL95; D59 Húsvéti SzVU énekek: 87 88 89 90 91 92 á LAP |
| Isteni irgalmasság vasárnapja - május + á LAP |
| Urunk mennybemenetele - május + URUNK MENNYBEMENETELE Húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepeljük, hogy Krisztus Húsvét után negyven nappal mennybe ment. Ekkor ér véget a húsvéti idő. Régen az ünnep neve Áldozócsütörtök volt. (1918-ig Áldozócsütörtökön zárult a húsvéti szentáldozás ideje. Jelenleg Pünkösd vasárnapján az esti szentmiséig tart a húsvéti idő.) Az ünnepet a 4. századtól már ünnepelték, Szent Ágoston szerint az egész világon elterjedt ünnep. Az Úr utolsó rendelkezéseit, a Vígasztaló megigérését és a menybemenetelt beszéli el a liturgia. Az eseményeket az ApCsel 1, 3 és ApCsel 1, 9-11 leírásában találjuk. Olvasmányok: ApCsel 1, 1-11; Ef 1, 17-23 vagy Zsid 9, 24-28. 10, 19-23; Lk 24, 46-53 vagy Mk 16, 15-20 SzVU énekek Áldozócsütörtökre: 93 94 95 96 á LAP |