| 01.18 +Árpád-házi Szent Margit /szerzetes - XIII.sz ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT, szűz január 18. L. más Margit: Alacoque Skóciai ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (Dalmáciában, a mai Horvátországban), ahova a tatárjárás elől menekültek.. Szülei voltak: IV. Béla király és Laszkarisz Mária, bizánci hercegnő. Testvérei: Boldog Kinga, Boldog Jolán, és Boldog Konstancia. A tatárjárástól szerencsésen megmenekülve Istennek nevelték Margitot, fogadalmat tettek, hogyha az ország megmenekül, lányukat teljesen Isten szolgálatára szentelik. Már három évesen dominikánus apácák nevelték, Veszprémben. Nagyon vallásos volt, gyorsan tanult, sokat foglalkozott családja szentéletű őseinek történetével. Tíz évesen a Nyulak szigetére a dominikánus apácákhoz került, fogadalmat tett. Kereste a böjt mellett az önmegtagadást, sőt önsanyargatást. A munkákból kivette a részét, nem válogatott, igénytelen volt. Betegeket ápolt. Dinasztikus házassági ajánlatokat utasított vissza. 1261-ben örök fogadalmat tett. Önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, teljes Istennek adottság, a legalacsonyabb szolgai munka, hősies vezeklés és a családi béke munkálása jellemezte életét. A kemény munka és önmegtagadás, valamint családi tragédiák legyengítették, súlyos beteg lett, tizenkétnapi szenvedés kioltotta életét. Szentség hírében halt meg 1271. január 18-án a Nyulak szigeti (ma Margit sziget) kolostorban. Már 1271. június 13-án kérte V. István király (Margit bátyja) húga szentté avatását X. Gergely pápától, V. Ince 1276-ban újabb vizsgálatot indított, Károly Róbert, Mátyás király és II. Ferdinánt is sürgette az eljárást. A boldoggá avatás sohasem fejeződött be, de 1789-ben hivatalosan engedélyezték tiszteletét. 1943. november 19-én avatta végül is szentté XII. Piusz pápa. Hamvai ma is a (róla elnevezett) Margit-szigeten nyugszanak egy hatalmas vörös márványlap alatt, ezt tisztelői helyezték el ott halálának 700 éves évfordulóján. Példája: Szüleid álmai legyenek a Te álmaid is. Olvasmányok: 2Kor 10,17 ? 11,2; (Zsolt 44, 11-17); Mt 25,1-3 Irodalom: B12; C28; F0118; I105; T262 SzVU ének: 304 á LAP |
| 01.22 Boldog Batthyány László - XX.sz á LAP |
| 04.23 Szent Adalbert /vértanú* - X.sz Kislexikon SZENT ADALBERT a kelet-csehországi Lublyic (Libice) előkelő grófjának gyermeke volt, 956-ban született Libicén, a Wojtek (Vojtech, Woytieck) nevet kapta. Mindjárt születése után súlyos lázba esett, mire a kétségbeesett szülők fogadalmat tettek; ha felgyógyul, Istennek szentelik. Meggyógyult. Magdeburgban tanult, mégpedig kiválóan. A család a nemes családi hagyományok folytatását, dicsőséget és gazdagságot várt a fiútól. Bérmálkozáskor vette fel lelki vezetőjének, a magdeburgi püspöknek a nevét, az Adalbert nevet. Itt barátkozott össze Ottó herceggel, a későbbi III. Ottó császárral (983-1002). Tanulmányai után a prágai püspök mellett szolgált, aki kb. 982-ben pappá szentelte. A püspök halála után Adalbert 983-ban Prága püspöke lett. Mezítláb vonult be Prágába és minden igyekezetével próbálta népét az igazi kereszténységre vezetni. Püspöki (és családi) jövedelme nagy részét jótékony célra fordította. A pogány csehek szilárd vallásossága miatt nem fogadták el, erre Rómába menekült és szerzetbe vonult a Szent Elek kolostorba, egy időre bencés szerzetes lett, sőt egy Szentföldi zarándokutat is tervezett. A mainzi érsek kérésére Magyarországon keresztül visszatért 12 barát kíséretében, ám a prágaiak a kezdeti szíves fogadtatás után ismét ellene fordultak, most is minden törekvését meghiúsították. Nem tartották meg az ünnepeket, nem tisztelték az egyház menedékjogát. Ekkor ismét elhagyta püspöki székét, Rómába indult. Útközben lovon Magyarországra jött, itt térített 992-994 között. Megkeresztelte Géza vezért és fiát, Vajkot, aki az István nevet kapta az első vértanúról. Valószínűleg Gizella bajor hercegnő kezét is Adalbert nyerte meg István számára. Magyarországról ismét Rómába ment a kolostorba, egyszerű szerzetesnek. Nemsokára, 996 májusában pápai parancsra III. Ottó császár koronázásakor vissza indult Prágába, azonban a csehek nem engedték haza, sőt rokonságát is kivégezték. Lengyelországba ment téríteni, majd öccsével, Gaudenciusszal elindult Poroszországba és Danzigba. Itt a pogányok teljesen ellenségesen fogadták. Bántalmazták, kigúnyolták, halállal fenyegették, menekülnie kellett. Itt érte a vértanúhalál 997. április 23-án, egy porosz lovascsapat elfogta és megölte a Nogat és az elbingi Weichsel közti Tentikkennél (Danzig közelében). Holttestét a lengyel Boleszló herceg pénzért váltotta ki és a gnieznói (gnézeni, gneznói) székesegyházban temettette el. 999-ben avatta szentté II. Szilveszter pápa. Maradványait 1039-ben Prágába vitték és vértanúi tiszteletben részesítve temették el. 1039-óta jelenleg az ereklyéit Prágában, Esztergomban és a római Szent Bertalan-templomban őrzik. Az esztergomi első székesegyházat az ő tiszteletére építtette Szent István király 1010-ben. Lengyelország, Magyarország és az Esztergom-Budapesti főegyházmegye védőszentje. Szobra az esztergomi székesegyház oltárán látható, kezében a vértanúságot jelképező három lándzsával. Példája: légy következetes, ne térítsen el nehézség, küzdj a babona ellen, nevelj szenteket (főként magadat). Olvasmányok: Jak 1, 2-4.12; (Zsolt 33 2-9); 15, 18-21 ( v. vértanúk, v. hithirdetők) Irodalom: B40; II81; Z1501; C119; F423; T163. á LAP |
| 05.07 Boldog Gizella - XI.sz Kislexikon BOLDOG GIZELLA Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt. Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva. Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott. István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye. Lázas betegségekben, bőrbetegségekben szokták segítségét kérni. Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd! Olvasmányok: Péld 31, 10-13.19-20.30-31; (Zsolt 130, 1-3; Jn 15, 9.5); Mt 13, 44-46 (v. szent nők) Irodalom: B47; C138; F507; II143; T174; Z1526 á LAP |
| 05.11 Boldog Salkaházi Sára /vértanú - XX.sz Kislexikon SALKAHÁZI SÁRA 1899. május 11-én született Kassán. Tanítónői oklevelet szerzett, de a trianoni béke után könyvkötészetből kellett megélnie. 1919-től írásai jelentek meg a kissebbségi életről kassai és prágai lapokban. 1926-tól saját lapokat szerkesztett. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, írt, előadásokat, tanfolyamokat szervezett, tartott, 1941-től a munkásság szolgálatába állt. 1943-ban felajánlotta magát � engedéllyel � azokért, akik az üldözötteket védik. 1944 folyamán körülbelül 60 üldözöttet mentett meg. Emiatt 1944. december 27-én a nyilasok elhurcolták, és segítőtársával, meg több zsidóval a Szabadság híd pesti hídfőjénél a Dunába lőtték. Pártfogónk: A dolgozó lányok, asszonyok méltósága, a felebaráti szeretet hősies gyakorlása. á LAP |
| 05.23 Boldog Apor Vilmos /vértanú - XX.sz Kislexikon BOLDOG APOR VILMOS Segesváron született 1892. február 29-én, sokgyermekes családban. Édesapját korán elveszítette, édesanyja mély vallásos neveltetést biztosított számára. Már korán megérezte papi hivatását, az soha meg nem ingott. 1910-ben Innsbruckban kezdte meg papi tanulmányait. 1915. augusztus 24-én pappá szentelték Nagyváradon. Gyulára került káplánnak, majd néhány hónapig katona-vonaton szolgált. 1918-ban Gyulán plébános. 1929-ben címzetes apátnak nevezték ki. Tanúja a Tanácsköztársaságnak, Trianonnak és a II. Világháború kitörésének. Tapasztalta a szociális gondolat megerősödését, a népmissziók fellendülését és az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus hatását. 1941. februárjában XII. Piusz pápa kinevezte és felszentelték a győri egyházmegye 72. megyéspüspökévé. Nyája jó pásztora volt. Mindenki számára elérhető volt, a krisztusi szeretetet sugározta magából. Szelíd volt és alázatos, de ha kellett, bátran kiállt az igazság mellett és a leggyengébbek védelmére. 1945. március 29. nagycsütörtökön volt az utolsó miséje a püspökség óvóhelyén. 1945. március 30-án halálos lövéseket kapott egy szovjet katonától az óvóhelyen tartózkodó nők védelme közben. 1945. április 2-án éjjel 1 óra 5 perckor meghalt. Hamarosan felvetődött a boldoggáavatás gondolata, de a politikai tiltás miatt csak 1989-ben lehetett felállítani a bíróságot, és csak 1990-ben látogathatta meg sírját, valamint vértanúságának helyszínét vatikáni küldöttség. 1997. november 9-én II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta. Példája: A gyengéket, kiszolgáltatottakat meg kell védenünk! Olvasmányok: püspökök vagy vértanúk. Irodalom: Balássy László: Apor Vilmos a vértanú püspök Vértanúink-Hitvallóink, 1997.június á LAP |
| 06.15 Árpád-házi Boldog Jolán /szerzetes* - XIII.sz Kislexikon ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN (JOLÁNTA) 1238 körül, a tatárjárás előtt született. Szülei voltak IV. Béla királyunk és Laszkarisz Mária konstantinápolyi hercegnő. Testvérei híres szentek voltak Boldog Kinga, Boldog Konstancia és Szent Margit. Szentek voltak a távolabbi rokonságában is. A tatárjárás izgalmai közepett ő is menekült szüleivel. Öt éves korában Boldog Kinga gondozásába került, aki a lengyel Szemérmes Boleszláv királynak volt a felesége. A kis Jolánnak Kinga anyja helyett anyja és példaképe lett. Sokat mesélt a kislánynak szentéletű rokonairól. 1256-ban Jolán is házasságot kötött, férje Jámbor Boleszláv fejedelem, a kaliszi és gnieznói herceg. Három lányuk született, Hedvig, Erzsébet és Anna. Férjét útjain szerette kísérni, mindenütt a szegények gondjainak enyhítésén fáradozott, Gondozta az árvákat, betegeket. Nem feledkezett meg magyar és lengyel hazájáért önmegtagadásokat és vezekléseket vállalni. Két klarissza kolostort alapított a ferences eszmény hatása nyomán. Soha nem erőszakolta akaratát férjére, szerényen csodálta férjében az Úr Jézus képmását. Férje is nagy szeretettel fordult feléje. Jolán tartózkodó bölcsességével, meleg szeretetével és sok imájával egyházának is nagyon sok jót tett. Férje háborús utazásait mindég fokozott imával segítette. 1279-ben meghalt férje, ekkor belépett a sandeczi klarissza kolostorba, ahol akkor már Boldog Kinga várta. Vagyonát szétosztotta az egyház és rokonai közt. Később, Kinga halála után a gnieznói kolostor főnöknője lett. Ebben a kolostorban egyik lánya is klarissza szerzetes volt. Jellemző volt Jolánra a ferences szegénység, egyszerűség, és az Üdvözítő szenvedéséről való elmélkedés. 1298. június 11-én halt meg, sírja a gnieznói kolostor kápolnájában zarándokhely. 1631-ben megindították boldoggá avatását, és XII. Leó pápa avatta boldoggá 1827-ben. Példája: A ferences szegénység követői a pénz rabságára mondanak nemet. Olvasmányok: 1Jn 3, 14-18; (Zsolt 33, 2-11; Jn 13, 34); Lk 6, 27-38 (v. szerzetesekről) Irodalom: II298; C184; F615; Z1553 á LAP |
| 06.27 Szent László király - XI.sz Kislexikon SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt. Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon. A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját. Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett. 1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta. A Debrecen-Nyiregyházi, valamint a Kaposvári egyházmegyéknek: Szent László király, az egyházmegye védőszentje. Főünnep ez a nap számukra. Példája: Szent László ma is segítőnk, kérjük őt népünkért! Olvasmányok: Bölcs 10, 10-14; (Zsolt 111, 1-9; Jn 13, 34); Mt 22, 34-40 (v. szent férfiak) Irodalom: B64; T182; C196; II341; F627; Z1569 SzVU ének: 302 á LAP |
| 07.24 Árpád-házi Szent Kinga /szerzetes* - XIII.sz Kislexikon ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG KINGA 1224. március 4-én született. IV. Béla fejedelmünk és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Testvérei: Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit. Szüzességi fogadalmát államérdekből feloldották, V. Boleszláv krakkói herceggel, �Szemérmes Boleszlávval� jegyezték el 1239-ben. Királynéként is buzgón imádkozott (a hagyomány imájának tulajdonítja, hogy Lengyelország megmenekült a tatárdúlástól), ápolta a szegényeket és betegeket. Amikor a tatárjárás után hazalátogatott Magyarországra, Szlatinán kapott ajándékba egy sóbányát. Ő a szokásoknak megfelelően az egyik tárnába dobta aranygyűrűjét. Krakkóba visszatérve Wieliczkánál ásatni kezdett és csakhamar sóra bukkantak. Egy sótömbben megtalálták a Máramarosban eldobott gyűrűjét. A bányászok jámbor hagyománya azt tartja, hogy a sóbánya költözött át Lengyelországba. Ez a híres bánya Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, igen látványos sószobrokkal és földalatti templommal. Férje halála (1279. december 7.) után, klarissza apáca lett a Krakkótól délkeletre levő ószandeci kolostorban. Ennek főnöknőjeként halt meg 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1695-ben XII. Ince pápa Lengyelország védőszentjei közé sorolta, XI. Kelemen pápa pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Példája: Királynőként, vagy özvegyként, de akár egyszerű tanulóként imádkozz, segíts másokon...! Olvasmányok: Sir 26, 1-4.16-21; (Zsolt 15, 1-2.5.7-8; Mt 5, 3); Lk 12, 32-34 ((v. szüzek, v. szent nők) Irodalom: Z1610; F724; III61; C482 á LAP |
| 08.20 +Szent István király - XI.sz Kislexikon SZENT ISTVÁN KIRÁLY 969 körül született Esztergomban. Valószínűleg Szent Adalbert keresztelte meg. Asztrik szerzetessel kérte II. Szilveszter pápától jogainak megerősítését és a teljhatalmat. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Boldog Gizella lett a felesége. Fiával, Szent Imrével ők hárman a magyar családok számára mutattak követendő példát. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt. Keményen megkövetelte a pogány hagyományok elhagyását. Megtartotta az Egyház törvényeit és kereste az alattvalói igaz javát. Tíz püspökséget alapított és több kolostort. Támogatta az egyház élettét. Élete végén súlyos betegségekkel küzdött. Nem volt utóda, aki méltó módon folytathatta volna a megkezdett munkát. Merénylettel is megpróbáltak életére törni. Reménytelenségében Máriának ajánlotta fel koronáját és az országot. A legjobb utódot választotta? 1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el abban a Nagyboldogasszony-székesegyházban, amit ő építtetett. 1083. augusztus 20-án ebben a templomban avatta pápai engedéllyel Szent László szentté. Szent Jobbját később találták meg. Évente ezt a becses ereklyét ezen a napon ünnepélyes körmenetben viszi a magyar egyház a világ színe elé. Szent István Magyarország fő-védőszentje Példája: Szent célodat igyekezz mindenáron végrehajtani! Olvasmányok: Péld 4, 10-15.18-27; (Zsolt 65, 1-2.8-9.16-17); Ef 4, 17-24; (Jn 8, 31-32); Mt 7, 24-29 Irodalom: B90; C286; F820; II237; III222; M1480; T169; Z1539, 1650 SzVU ének: 293 294 295 296 297 298 á LAP |
| 09.07 +Kassai vértanúk - XVII.sz á LAP |
| 09.24 +Szent Gellért /vértanú - XI.sz Kislexikon SZENT GELLÉRT Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották. A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték. 1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett. 1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott. István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált, tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták. Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta meleg szeretettel ünnepeljük. Példája: Mindég az állapotbeli kötelességedre összpontosíts! Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk) Irodalom: B102; C336; III381; Z1699 SzVU ének: 300 á LAP |
| 10.25 Szent Mór /szerzetes* - XI.sz á LAP |
| 11.05 +Szent Imre - XI.sz Kislexikon SZENT IMRE herceg Szent István király és Boldog Gizella fia volt, valószínűleg Székesfehérváron született 1007-ben. Nevét édesanyja nagybátyjától örökölte, Szent Henrik német császártól, aki valószínűleg keresztapja is volt Imrének. Mivel a trón várományosa Ottó nevű bátyja volt, Imrét egyházi életre készítették fel. Szent Gellért tanította latinra, szónoklattanra és filozófiára. Imre kiváló tanuló volt. A latin nyelvet nagyon hamar megtanulta, de Szent István udvarában módja volt találkozni a kor szent és tudós embereivel, akik a kibontakozó magyar egyház születésénél segédkeztek. Imre sokat imádkozott, vezeklő övet viselt, keveset aludt. Éjszaka is rendszeresen imádkozott, sokszor csendes templomokban bújt meg zavartalanul imádkozni. Egy ilyen éjszakai imán kapta azt az isteni indíttatást, hogy örökös szüzességre fogadalmat tegyen. Meghalt azonban bátyja, és ő lett a trónörökös. Ezután a kormányzáshoz szükséges politikai és gyakorlati ismeretek elsajátításán fáradoztak, neveléséről atyja gondoskodott. Az udvar lehetőséget adott, hogy a szentéletű papok mellett a kor legjelentősebb politikai tényezőivel is találkozhasson. A kortársaival a lovagi ismereteket, katonai tudományokat tanulhatta meg. Komoly hadvezetési adottságait 1030-ban mutatta meg, amikor a győri csatát Imre vezette II. Konrád német császár ellen, mégpedig olyan eredményesen hogy a békeszerződés a Lajta és Fischa folyók közét visszacsatolta Magyarországhoz. Állami érdekből házasságot kötött a lengyel király lányával, azonban a szüzességi fogadalom miatt megegyeztek egymással, hogy testvérként fognak együtt élni. Az udvari élet sűrű programjaiban kitartóan részt vett, nem csak egyszerű protokoll rendezvényekben, hanem komoly fizikai igénybevételt és tudást igénylő elfoglaltságokban is. Szenvedélyesen vadászott, 1031-ben a koronázásra készülve is nagy vadászatot tartottak, itt azonban egy vaddisznó rontott rá és halálosan megsebesítette. Pár nap múlva 1031. szeptember 2-án meghalt. 1083-ban Szent László szorgalmazására szentté avatták. Ne feledd: A modern ideál: erős, következetes, szeretetreméltó, istenszerető és tiszta! Olvasmányok: Bölcs 4, 7-17 vagy Róm 8, 28-30; (Zsolt 118, 9-14; Lk 21, 36); Lk 12, 35-40 Irodalom: B120; C396; IV156; T177; Z1766 SzVU ének: 293 299 á LAP |
| 11.19 + Árpád-házi Szent Erzsébet - XIII.sz Kislexikon ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET 1207-ben valószínüleg Sárospatakon született. Édesapja II. Endre magyar király, édesanyja pedig az andechs-meráni családból származó Gertrúd volt. Szüleitől, környezetétől nagyon sok vallásos indíttatást kapott, de ő magában is nagyon kiskora óta megvolt az imára és a szeretetszolgálatra való hajlam. Játék közben is be-beugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak, korán kezdett koldusoknak alamizsnát osztogatni. Nem csak a saját szájától megvont falatokat adta oda, hanem a konyháról szerzett ennivalókat is vitte a szegényeknek. Négyéves korában Wartburg várába került, mert Hermann türingiai tartományi gróf Hermann nevű fiával jegyezték el, ott kellett nevelkednie. Nehezére esett a szeretteitől való elszakadás is, a vár állandóan nyüzsgő vendégzsivaja is idegen volt számára, de még inkább az az ellenszenv esett nehezére, amivel új környezetében a legtöbben fogadták. Hatéves volt, amikor édesanyja meghalt (l. Bánk bán), ettől kezdve szinte csak az ima volt egyetlen vigasztalódása. Később Hermann gróf és felesége mindent megpróbált, hogy védelmezze és segítse jövendő menyüket, hogy kellemessé tegyék életét. Aztán hirtelen meghalt a kijelölt vőlegény és ez megint csak lehetetlenné tette Erzsébet életét. Az idős gróf ekkor azt javasolta, legyen második fiának, Lajosnak a menyasszonya. Ennek Erzsébet is örült, mert Lajos már korábban is figyelmes volt iránta, kölcsönösen vonzódtak egymás iránt. Az udvar intrikái ellen Lajos nagy határozottsággal vette védelmébe szeretett menyasszonyát, és 1221-ben gyönyörű esküvőn házasságot kötöttek. Csodálatosan boldog évek következtek, mintaszerű harmóniában éltek. Lajos teljesen partner volt Erzsébet vallásosságában, kölcsönösen segítették egymás életszentségét. Erzsébet igen sokat imádkozott, böjtölt, sőt vezekelt. A házassága lehetővé tette, hogy most már teljes energiával segíthesse a szegényeket, betegeket, nyomorékokat. Menhelyet állított fel, maga is ápolta a nyomorultakat, elesetteket. 1227-ben férje egy keresztes hadjáratra indult, de útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébet a fájdalomtól csaknem eszét vesztette. A gyász fájdalmát a sógorainak üldözése még fokozta, de most már ő sem bírta elviselni ezt a számára oly idegen világot. Az élettörténetét ettől kezdve a legendák fátylán keresztül ismerjük. Tudni kell azonban, hogy életét Erzsébet ettől kezdve tudatosan is alakította. Törekedett a mindent meghaladó önfeláldozás és szolgálat megvalósítására. Ez a helyzete ellentétes a kitaszított özvegynek a mártírsorsával. Pedig az igazság ez. IX. Gergely pápa személyesen rendelte Erzsébet gondoskodójává azt a Marburgi Konrád mestert, aki már Lajos életében is lelki vezetője volt Erzsébetnek. Konrád mester segítette Erzsébetet az életszentségi hajlamának kibontakozásában. Kérlelhetetlenül szigorú volt. Kegyetlenül büntetett, a természeti hajlandóságokat igyekezett elfojtani. Erzsébet jó tanítvány volt, semmi sem zavarta meg vidámságát. Lelki szárnyalását viszont csak nehezen lehetett féken tartani. Három piciny gyermekével megpróbált Eisenachba menekülni, de ott nem fogadták be őket. Egy ólban kellett nyomorognia, gyermekeit is elvették tőle, dolgoznia kellett. Mindez a szenvedés azonban csak közelebb vitte őt Isten szeretetéhez. Férje barátainak a nyomására visszafogadták később Wartburgba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, és ott ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete utolsó napjait gyermeki derű sugározta be. Mindenét elajándékozta és társnőit vigasztalta. 1231. november 17-én súlyos betegség után, és boldog belenyugvással halt meg. Halála után négy évvel, 1235. május 26-án IX. Gergely pápa már szentté avatta, édesapja még megélte lánya szentté avatását. Példája: Jóban rosszban légy szentéletű? Olvasmányok: Péld 31, 10-13.19-20.30-31; (Zsolt 33, 2-11); Jn 3, 14-18; (Jn 13, 34); Lk 6, 27-38 Irodalom: B128; C417; IV229; M1241; T258; Z1783 SzVU ének: 303 á LAP |
| Tiszteletre méltó: Pázmány Péter/egyháztanító XVI-XVII.sz á LAP |
| Tiszteletre méltó: Mindszenty József - XX.sz Kislexikon MINDSZENTY JÓZSEF 1892. március 29-én született Csehimindszenten (Vas megye). 1915. június 12-én szentelték pappá. Már 1919. február 9-én börtönbe zárták a kommunisták a híveiért végzett áldozatos munkája miatt. Veszprémi püspökké szentelték 1944. március 25-én. Jópásztori munkáját már november 27-én nyilas börtön �jutalmazta�. 1945. szeptember 15-én esztergoni érsek és hercegprímás lett. Nagy energiával tanította népét, küzdött az ateizmus sorvasztó és pusztító tevékenysége ellen, ezért 1948. december 26-án letartóztatták, és 1949. február 28-án elitélték. Az 1956-os események kapcsán kiszabadították ugyan, de a forradalom eltiprása után a budapesti amerikai nagykövetségen töltött tizenötéves félrabságot. 1971-ben Rómába mehetett, ahol VI. Pál pápa kitüntette. Ettől kezdve a emigrációban szétszóródott magyarságot tanította. Bécsben hunyt el 1975. május 6-án, és Máriazellben temették el ideiglenesen. 1991-ben hazaszállították és május 3-án Esztergomban temették el. Boldoggá avatási eljárása folyamatban van. Pártfogónk: Oktatás-nevelés, sajtó, egyházi intézmények. á LAP |
| Tiszteletre méltó: Kaszap István - XX.sz Kislexikon KASZAP ISTVÁN 1916. március 25-én született Székesfehérvárott, mélyen vallásos ötgyermekes családban. Az ottani cisztercita gimnáziumban érettségizett, mindenki segítőkész, szeretetteljes, finomlelkű, tiszta fiúnak ismerte. Az utolsó iskolaévben végzett lelkigyakorlata érlelte meg elhatározását, hogy jezsuita szerzetes lesz. 1934 nyarán vonult be a budai újoncházba, és teljes odaadással vetette bele magát a szerzeteséletbe. Decemberben vírusos fertőzést kapott, testén kelések jelentkeztek, magas láza volt. Márciusban kórházba szállították, megműtötték, ő hősiesen tűrte a fájdalmakat. Júliusban visszatérhetett az újoncházba, sebei azonban ismét kiújultak, A gyógyulásig hazaküldték. Javulása után kivették manduláit, de ekkor torokdaganata keletkezett, a gégemetszés sem segített. 1935. december 17-én a kihívott pap már eszméletlenül találta. Sok imameghallgatás nyomán már évtizedek óta folyamatban van boldoggá avatása. Pártfogónk: Lelkileg tönkrement, vallástól távol álló fiatalok. á LAP |
| Tiszteletre méltó: Brenner János - XX.sz á LAP |
| Tiszteletre méltó: Prohászka Ottokár XIX-XX.sz á LAP |