| HITTAN SZÓTÁR 5. Jézus gyermekkora | ||||
| Az Atya könyve SZENT LUKÁCS SZIGET |
|
Kapcsolódó hittan oldalak: HITTAN ÚTIKÖNYV 1/5 Jézus és Mária | ||
|
|
||||
| Jelölések a szótárban! A. ovisoknak. 1.oszt. A,B. 2-4.oszt. A,B,C. 5-7.oszt. A,B,C,D. 8. és középiskolásoknak | ||||
| 1. EGY NAP BETLEHEMBEN | ||
Mózesi törvények
/C
Mózes az Ószövetségi Szentírás ismert személye. Ő vezette ki (Krisztus előtt 1240) Egyiptom földjéről a választott népet és a Sínai hegyen Isten neki adta a Tízparancsolatot. Mózes az „Élő Istenbe” vetett hitre tanította népét, és vallási törvényekben is megfogalmazta a választott népnek a helyes út megtalálásának és megtartásának módját.
Jézus a neve
/C
A Jézus név jelentése: Szabadító.
A görög Iészusz, latin Iesus, héber Jesua, névből származó Jehosuah rövidítése, melynek jelentése: „Jahve (Isten) szabadítás”.
„… fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” – Mondja az angyal Máriának. (Lk.1,31)
„… József, Dávid fia … akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől” (Mt.2,20)
„… a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte” (Lk. 2,21)
„… nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (Apcsel. 4,12)
Hála
/B
A hála köszönetet jelent, de attól mégis több. Megköszönöm azt, amit kaptam, és cserébe megígérem, hogy én is mindent megteszek mindent viszonzásul.
Heródes
/B
A Nagy Heródes néven ismeretes Júdea királya, aki Krisztus előtt 73-tól Krisztus után 4-ig uralkodott. A Római Birodalom császárának megbízásával került hatalomra. Őhozzá mentek a napkeleti bölcsek, és ő adta ki a parancsot a betlehemi gyermekgyilkosságra, ezért a Kisjézussal Egyiptomba menekültek, és Heródes halálakor tért vissza a Szent Család Názáretbe.
Uralkodása során több ezer ember életét oltotta ki harcok és kivégzések során. Saját családtagjait is megölette hatalmát féltve, köztük három fiát is.
Jézus születésének évében 6000 zsidó farizeust végeztetett ki, akit megtagadták a hűségesküt.
Írástudók
/B
Íráson a Szentírás tekercseit értették. Aki ezeknek az Írások az ismerője, tudója volt, azokat nevezték írástudóknak. Törvénytudóként, törvénytanítóként, rabbiként is szólították őket.
Az Írástudók rendjében és a főtanácsban a nép vezetői voltak.
Jövendölés
/B
A jövendölésben előre elmondták, hogy mi fog később történni. A Ószövetségi Szentírásban a próféták megjövendölték Jézus születésének körülményeit.
A próféta „Isten embere”, „Isten szája”, mert az Isten szavait közvetíti. Ismertebb ószövetségi próféták: Izajás, Mikeás, Ezekiel, Jeremiás.
|
||
| 2. A KISJÉZUS EGYIPTOMBAN | ||
Egyiptom
/C
Egyiptom a fáraók földje. Ma a gyerekek piramisairól és a Nílus folyóról ismerik.
Egyiptom földje 5000 évvel ezelőtt alakult ki, az Óbirodalom Krisztus előtt 2800-ban már létezett.
Az Ószövetségi Szentírásnak is fontos helyszíne. Már Jákob törzse itt telepedett le („Izrael fiai Egyiptomban”), majd olvashatunk Józsefről, akit testvérei eladtak, és Egyiptomba kerülve a fáraó első embere lett. A „hét szűk esztendő” a szárazság, éhínség idején József teljes rokonságát (népét, a választott népet) Egyiptomba, a Nílus deltájába költöztette. Itt élt később Mózes is, aki kisgyermekként a Nílus folyóban (kosárban) menekül meg, majd népét a Vörös tengeren átkelve menekíti meg Egyiptom földjéről, hogy elvezesse Kánaánba.
Heródes király miatt a Kisjézussal Mária és József Egyiptom földjére menekült, innen térhettek haza Názáretbe.
Legenda
/C
A legenda történetet jelent. Olyan személyről, vagy helyről szól, amelyek valóban léteztek, míg a mesék kitalált személyekről, helyekről szólnak. A legendák a történelemhez kötődnek, hagyományokon alapulnak, sorai nem feltétlenül megtörtént dolgokat mondanak el (vagy nem pontosan ugyanúgy mondják el), hanem a lényeges jellemzőt fejezik ki. Például az igazságos királyról, a bátor lovagról, a jószívű emberről. Legtöbbször a legenda csodás eseményt ír le. Ismert történetek a szentek legendái.
Názáret
/C
Galilea egyik kicsiny városa. Máriának itt jelent meg az angyal Jézus születésének hírével. Az Egyiptom földjéről hazaérkező Szent Család názáreti otthonukba tért vissza. Jézus itt töltötte gyermekéveit.
Jordán folyó
/C
Galilea, Szamaria és Júdea földjét határoló folyó. A folyó irányában van a Galileai-tó (Tibériás tava) és a Holt-tenger (Sós-tenger). Keresztelő Szent János a Jordán folyó partján hirdette a bűnbánat keresztségét. Ennél a folyónál hallatszott az égi szózat Jézus keresztségekor: „Ez az én szeretett Fia, akiben kedven telik. Őt hallgassátok!”.
|
||
| 3. A NÁZÁRETI GYERMEKÉVEK | ||
Szófogadó
/A
Elfogadom azt, amit más mond, aszerint cselekszem. A szófogadó azt jelenti, hogy a szavát elfogadom, nem vitatkozom, nem ellenkezem, hanem megteszem, amit mond.
Békés természetű /A
A békés természetű ember, csendben, jókedvűen szeret élni. Elkerüli a vitákat, veszekedéseket, nem oktat ki másokat, nem „morgolódik”. Minden emberben a jót keresi, megbecsül másokat. Így ő maga is békességben él, és békességet sugároz mások felé. Örömmel barátkoznak velem, és a Jóisten is kedvét találja benne.
Szépszavú
/A
Szépszavúnak tartjuk azokat, akik másokkal tisztelettel beszélnek, és véleményüket, mondanivalójukat nem „csúnya szavakkal” fejezik ki. Ha valamivel nem ért egyet, azt is szép szavakkal mondja el.
Büszke
/B
Két szó jelentését nagyon sokszor összekeverik. Ez a két szó a büszke és a beképzelt. A büszke azt jelenti, hogy tettem valamit, aminek örülök. Például ötöst kaptam a suliban, és erre büszke vagyok, mert tanultam érte. Örülök, hogy munkámnak jó eredménye lett. Büszke lehetek még valamire vagy valakire is. Ez a büszkeség azt jelenti, hogy fontos nekem, értékesnek tartom. Például büszke vagyok egy játékomra, mert jól viselkedtem és ezért megkapta. De büszke lehetek a például a testvéremre, aki mindig segít másoknak, és én örülök, hogy ilyen jószívű.
A beképzelt azonban rosszat jelent. Olyan ember ő, aki lenéz másokat, aki dicsekszik valamivel. A beképzelt ember úgy gondolja, ő a király, a többiek pedig őt szolgálják és dicsérjék nagyságáért.
Becsületes
/B
A becsületes embernek elmerjük mondani még a titkunkat is, mert tudjuk, hogy sohasem árulja el, mindig igaz barátunk marad. A becsületes ember mindig igazat mond, senki és semmi kedvéért nem hazudik – az igazságot azonban mindig megvédi.
A becsületes embernek bármi értékes dolgunkat oda merjük adni, mert tudjuk, hogy jobban vigyáz rá, mint a sajátjára. A becsületes ember a rábízott feladatot, munkát elvégzi, és a legjobb tudása szerint oldja meg.
Vigasztal
/B
Megvigasztalunk valakit, amikor szomorú, mert valami rossz történt vele, vagy olyan valakivel, akit szeret. Jézus a szomorúak, betegek vigasztalója volt.
|
||
| 4. JÉZUS GYERMEKKORA A SZENTÍRÁSBAN | ||
Választott nép
/C
A bálványimádó, a több isten hitű népek korában Isten kiválasztott egy népet, kik az „Egy Igaz Élő Istenben” hittek. Ábrahám volt az első az Isten kiválasztott emberi között. Az ő népe lett a választott nép – az izraeli nép. (Nevüket Ábrahám unokájáról, Jákobról kapták, kinek az Isten az Izrael nevet adta.)
Izrael népének hite a zsidó vallás.
Jézus a választott nép tagjaként született. Tanítása szerint azonban az Újszövetség által Isten előtt minden ember és minden nép egyenlő. Jézus Krisztus a „népek pásztora”, minden ember üdvözítője.
Izrael
/C
Több jelentése is van az Izrael szónak. Az Isten Jákobnak (Ószövetség) új nevet adott, Izraelnek nevezte el (a szó Isten felragyogását, uralkodását jelenti). Jákob családját Izrael törzsének nevezték el, így lett a nép neve is Izrael fiai, és innen kapta az Izrael földje elnevezést is.
Jeruzsálem
/C
A Szentírás legjelentősebb városa. A választott nép története is ehhez a helyhez és környékéhez kötődik. Jézus életében is jelentős város, hiszen többször tanított itt. Jeruzsálemi bevonulásának (szamárháton és a nép pálmaágakat lengetve fogadta), az utolsó vacsorának, Jézus kereszthalálának és feltámadásának, valamint az Egyház születésének színhelye.
Húsvét ünnepe (Ószövetség)
/C
Több ezer éves hagyománya volt Izrael népének a pászka (más néven húsvét) ünnepe. Aratáskor tartották ezt az ünnepet, és lepénykenyeret, azaz pászkát sütöttek. A pászka kovásztalan kenyér, vagyis élesztés nélküli, kemény ropogós.
Ez az ünnep az izraeliek legfontosabb ünnepe lett, mert a „Szabadulás ünnepét” tartották meg ilyenkor (Krisztus előtt kb. 1200-tól). Arra emlékeztek, és hálás szívvel imádkoztak a húsvéti ünnepen, hogy Isten megszabadította népüket az Egyiptomi fogságból, és Mózes vezetésével az Isten akarata szerint Kánaánba jutottak.
Jeruzsálemi templom /C
Dávid király volt az első, aki az „Isten hajlékának” (templomának) sátrat állított Jeruzsálemben. A Szövetség ládáját (amelyben a Tízparancsolatot tartották), itt helyezték el. Salamon király építette az első jeruzsálemi templomot, amely Kr.e. (Krisztus előtt) 587-ig állt (Nebukanezár lerombolta). 70 év múlva újjáépítették. Évek során többször kirabolták, elfoglalták (Zeus szentéllyé tették). Kr.e. 19-ben újjáépítését megkezdték és még Kr.u. (Krisztus után) 60-ban is építették. 70-ben a rómaiak porig rombolták.
A Szentírásban több helyen is olvashatunk a jeruzsálemi templomról. Jézust már kicsi (egy hónapos) korában ebbe a templomba vitték a Mózesi Törvény előírása szerint. A 12 éves Jézus története is ebben a templomban zajlik, és felnőtt korában is többször járt itt, tanított. Jézus kiűzi a kufárokat (árusokat) a templomból – szintén erről a templomról van szó.
A régi templom helyén ma egy márványkockákból épített makett áll.
|
||
| 5. A GYERMEKJÉZUS LEGENDÁI | ||
| Legenda /B A legenda történetet jelent. Olyan személyről, vagy helyről szól, amelyek valóban léteztek, míg a mesék kitalált személyekről, helyekről szólnak. A legendák a történelemhez kötődnek, hagyományokon alapulnak, sorai nem feltétlenül megtörtént dolgokat mondanak el (vagy nem pontosan ugyanúgy mondják el), hanem a lényeges jellemzőt fejezik ki. Például az igazságos királyról, a bátor lovagról, a jószívű emberről. Legtöbbször a legenda csodás eseményt ír le. Ismert történetek a szentek legendái. Csoda /B A csoda olyan megtörtént esemény, amely egyszerű körülmények között nem történhet meg. A csoda a természet törvényeit átlépi. Sokszor összekeverik a csodát és a varázslatot, pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz. Mit is tesz egy varázsló (vagy ma a bűvész)? Ügyesen becsap minket. Úgy csinál, mintha például eltüntetne valamit, pedig nem igaz. Ezt hívjuk „trükknek”. Varázslatokat mesékben látunk még, de azok sem igazak, mint ahogyan a beszélő kutya sem. A csoda azonban valóság. Az Isten által tett csoda természetfeletti valós jelenség, míg a varázslat emberi ügyeskedés. | ||