| 1. HOZSANNA | ||
Izrael-Júdea /C
Az Ószövetségben
Izrael történetét olvashatjuk. Ábrahám Krisztus előtt
(jelölése a történelemben Kr.e.) 2000 körül élt. Dávid és
Salamon király után Kr.e. 900-as években az ország
kettészakadt: az Északi királyságra Izraelre, és a Déli
királyságra Júdára.
Jézus korában a
tartományok több uralom alá tartoztak:
Júdea és
Szamaria - római tartomány
Galilea, Perea
és Dekapolisz - Heródes Antipasz országa
Trachonitis -
fejedelmi terület
Jeruzsálem /B
Jeruzsálem
városának Jézus korabeli felépítéséről a régészeti
ásatások tájékoztatnak minket. Ennek alapján maketteken
mutatják be az ősi várost, melynek több helye ma is
vallási szent hely.
A várok egyik
szélső helyén Dávid városa helyezkedett el, mellette
Heródes palotája, erődje és a Beteszda-fürdő.
A városrésztől
nem messze, de azon kívül a Getszemáni kert és az Olajfák
hegye van. A városból tekintve ezzel ellentététes oldalon,
de szintén a városon kívül van a Golgota (héberül) vagy
más néven a Koponyák hegye.
Részletes ismertetés: Szolgáló újság - Megváltásunk
színhelye és Hittan.lap: Hittan és földrajz
Jeruzsálem főtere
Makett az amszterdami Bibliai Múzeumban 1. Heródes temploma, 2. Kidron-völgy, 3. Olajfák hegye, 4. Getszamáni kert, 5. Antónia erőd (Pilátus tartózkodási helye), 6. Beteszda-fürdő, 7. Siloe tava, 8. Hinnon völgye, 9. Heródes palotája, 10. Golgota (koponyák hegye), 11.Gordon-kálvária, 12. Dávid városa, 13. Nyugati (Sirató) fal 
Makett az amszterdami
Bibliai Múzeumban
1. Bejáratok, 2.
A pogányok udvara, 3. Az "osztás fala" (csak a zsidók
mehettek tovább),
4. Főbejárat, 5.
A nők udvara, 6. Az izraeliták udvara, 7. A papok udvara,
8. Oltár, 9.
Vízmedence 10. A Szentély (a Szentek Szentélye)
Hozsanna /B
A zsoltárokban
is szereplő kifejezés, héber jelentése: "segíts hát".
Győzelem utáni segítségkérést jelent. Isten vagy a király
tiszteletére mondott örömkiáltás.
Királyi fogadtatás /B
A királyt vagy
később az államfőt tiszteletbeli fogadtatásban
részesítették. Így még ma is láthatjuk TV adásban a
repülőtéren leterített piros szőnyeget. Jézus korában is
különleges fogadtatással köszöntötték a királyt vagy
helytartót - például szőnyeggel, hogy porba ne járjon. A
Jézust fogadó emberek nemes, drága szőtteseket nem tudtak
Jézus elé tenni, hiszen szegény emberek voltak, így felső
ruháikat, köntöseiket terítették elé az útra. Kezükbe
pedig a diadalt, győzelmet jelképező pálmaágat vették.
Miért
köszöntötték Jézust királyként?
A zsidó nép több
fogságot megélt már, most ezidőben sem lehettek önálló
nép, hiszen a római császár birodalmába tartozóként római
kinevezésű helytartójuk volt. Adót fizettek a helytartónak
és a császárnak. Királyt vártak évszázadok óta, aki
megmenti nemzetüket az elnyomástól. Az Üdvözítő és a
nemzeti önállóság, "a nagy nemzet" számukra egyet
jelentett. Jézust királynak tekintették, és a szabadulást
várták tőle. Ő azonban szamáron való bevonulásával is
kifejezi, hogy ő nem uralkodó király, palotával,
hadsereggel, palásttal - hanem a mennyek királya, aki
üdvözítő királyunk. A farizeusok más ekkor szégyelték,
hogy egy szamáron érkezők köszönt a nép "Hozsannával".
Dávid Fia /C
A jövendölések
szerint (Izaiás, Ezdás, Mikeás, Malakiás) a Megváltó Dávid
király családjából származik. Jézus nevelőapja, a názáreti
József Dávid király családjából származott. József
befogadta Jézust, nevére vette, és ezzel a zsidó nemzet
teljes jogú polgára lett, és Dávid király családjából
származó - Dávid fia.
(Ha József nem
fogadta volna nevére, Máriát a kisgyermek megszületése
előtt megkövezték volna a városok kívül. Jézus életét a
Jóisten Józsefre bízta, hogy gondoskodjon róla míg
felnőtté nem válik.
Húsvét ünnepe (Ószövetség)
/C
Több ezer éves
hagyománya volt Izrael népének a pászka (más néven húsvét)
ünnepe. Aratáskor tartották ezt az ünnepet, és lepénykenyeret,
azaz pászkát sütöttek. A pászka kovásztalan kenyér, vagyis
élesztés nélküli, kemény ropogós.
Ez az ünnep az
izraeliek legfontosabb ünnepe lett, mert a „Szabadulás ünnepét”
tartották meg ilyenkor (Krisztus előtt kb. 1200-tól). Arra
emlékeztek, és hálás szívvel imádkoztak a húsvéti ünnepen, hogy
Isten megszabadította népüket az Egyiptomi fogságból, és Mózes
vezetésével az Isten akarata szerint Kánaánba jutottak.
|
||
| 2. JÉZUS JERUZSÁLEMBEN | ||
Jeruzsálemi templom /C
Dávid király volt az
első, aki az „Isten hajlékának” (templomának) sátrat állított
Jeruzsálemben. A Szövetség ládáját (amelyben a Tízparancsolatot
tartották), itt helyezték el. Salamon király építette az első
jeruzsálemi templomot, amely Kr.e. (Krisztus előtt) 587-ig állt
(Nebukanezár lerombolta). 70 év múlva újjáépítették. Évek során
többször kirabolták, elfoglalták (Zeus szentéllyé tették). Kr.e.
19-ben újjáépítését megkezdték és még Kr.u. (Krisztus után)
60-ban is építették. 70-ben a rómaiak porig rombolták.
A Szentírásban több
helyen is olvashatunk a jeruzsálemi templomról. Jézust már kicsi
(egy hónapos) korában ebbe a templomba vitték a Mózesi Törvény
előírása szerint. A 12 éves Jézus története is ebben a
templomban zajlik, és felnőtt korában is többször járt itt,
tanított. Jézus kiűzi a kufárokat (árusokat) a templomból –
szintén erről a templomról van szó.
A régi templom helyén
ma egy márványkockákból épített makett áll.
(Kép: a Jeruzsálem
címszónál)
Farizeus /A
Zsidó vallási
vezetők, akik a politikai élet ügyeiben is tanácskoztak.
A vallási
törvények ismeretére és betartására (de főleg
betartatására) törekedtek.
Az írástudó
kifejezést is szoktuk használni (és már az evangéliumok is
használják) - hiszen az írások ismerői ők voltak.
Egymást vagy
önmagukat sohasem nevezték így, haberim-ként szólították
egymást. És a zsidó nemzetség önmagát izraelitának nevezi.
(A zsidó
elnevezés a héber jehudi-ból eredő szláv elnevezés.)
amszterdami Bibliai Múzeum: Főpap
Jézus Kaifás főpap előtt
Pénzváltó /B
Az ősi Izrael 12
törzsének tartományai Jézus idejében 3 uralkodói részhez
tartoztak. Egységes nemzet csak vallásilag voltak,
országként nem. Az egyiptomi szabadulás (a húsvét)
ünnepére azonban az uradalmak bármely részén élő zsidó
eljött.
A vallási
törvények szerint áldozati állatot kellett felajánlani
("ajándékot Istennek") - gerlicét, galambot. Áldozati
állatot azonban csak az adhatott, aki az éves templomadót
befizette. Ezért a különböző uradalmakban élő emberek a
pénzváltókhoz mentek először, hiszen háromféle pénzt
használtak (rómait, görögöt, zsidót). A pénzváltók azonban
jelentős kamatot számoltak fel az aranyból, ezüstből,
rézből, bronzból vagy sárgarézből készült érmék
beváltásáért.
Jézus, amikor a
templomba megy ezeket a pénzváltókat és galambárusukat űzi
ki: "A templom az imádság háza, és ti rablók barlangjává
tettétek."
Császárkori római pénzérmék
Tisztátalanság /A
A tiszta szívű
ember ellentéte a tisztátalan. A szó a vízzel kapcsolatos.
Vízzel mossuk meg kezünket, amikor piszkos lett valamitől.
A víz a tisztaságnak, a bűntelenségnek a jelképe.
Az ember ha jó,
- tiszta szívűnek nevezzük, ha rossz - bűnösnek vagy
tisztátalannak. A lelkünket nem vízzel, hanem bűnbánattal
moshatjuk tisztára.
|
||
| 3. AZ UTOLSÓ VACSORA | ||
Húsvéti vacsora
/C
A választott nép a szabadulás ünnepét húsvétnak nevezte
(az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték). Így ezen az ünnepen húsvéti vacsorát ettek. Az ünneplésnek is és a húsvéti vacsora elfogyasztásának is pontos előírása volt, mindenki a hagyománynak, a törvénynek megfelelően tartotta meg a szabadulás ünnepét.
A húsvéti vacsora elfogyasztása:
Imádsággal kezdték a vacsorát. A bort kehelybe öntötték, áldást mondtak és megittak egy pohár bort. Ezután az asztalra tett három kovásztalan kenyérből egyet megtört a családfő és félretette. Elmondta az első húsvét történetét. A második pohár bort töltötték ki. Zsoltárt énekeltek (113. és 144). Az étkezés megkezdése előtt mindenki kezet mosott. Először salátát ettek öntettel és kenyeret fogyasztottak hozzá. Nyárson sült bárány volt a vacsora minden család asztalán a hagyománynak megfelelően. A vacsora végén megitták a harmadik pohár bort és áldást mondtak, majd zsoltárt énekeltek. (115-118 és 136).
Az utolsó vacsora eseményei is kötődnek ehhez a hagyományhoz.
Megmosta tanítványai lábát.
"Közület egy elárul engem, az akinek a bemártott falatot adom..."
"Jézus áldást mondott, fogta a kenyeret, megtörte..."
"Aztán fogta a kelyhet, hálát adott..."
"Miután elénekelték a himnuszt kimentek az Olajfák hegyére."
Húsvéti bárány /C
Az ősi hagyomány szerint Istenhez való hűségüket, szeretetüket ajándékkal fejezték ki. De hogyan lehet az Istennek ajándékot adni? Úgy gondolkoztak, hogy valamiről lemondanak, elégetik, neki ajándékozzák az Istennek és a füstje felszáll az Isten Országába. Ezt úgy nevezték, hogy áldozatot mutatnak be. Galambot, bárányt ajándékoztak az Istennek.
A bárány a választott nép számára a szabadság jelképe lett. Az egyiptomi menekülés előtt Mózes a fáraótól szabadságot kért népe számára. Amikor az visszautasított tíz csapás érte Egyiptomot. Az egyik csapás az utódok, az elsőszülettek halála volt. De az igazak megmenekültek. Jelet kellett tenniük az ajtófélfára, hogy igaz emberek. A jel a bárány vére volt. Így, akik a bárány vérével megjelölték az ajtófélfát megmenekültek a szörnyű csapástól. Húsvétkor, az egyiptomi szabadulás ünnepén a zsidó hagyomány szerint egy éves báránysültet ettek, ez volt a húsvéti bárány.
Jézust az Isten bárányának nevezzük, mert feláldozta életét értünk, hogy Isten Országában élhessünk.
Pászka - Kovásztalan kenyér
/A
A pászka és a kovásztalan kenyér ugyanazt jelenti. Élesztő (kovász) nélkül sütött kenyér, ropogós, vékony lepényszerű. Amikor gyorsan kellett kenyeret sütni mindig ezt készítették el, ugyanis a kovászos kenyérnél sok időt kell várni a kelesztése. (Úgy is mondták a lusta, lassú ember kenyere.)
Ünnepeken mindig csak kovásztalan kenyeret ettek, a vallási törvények nem is engedték a kovászos fogyasztását.
A húsvétot pászkaünnepnek is nevezték.
Eucharisztia /A
Az Eucharisztia (vagy Eukarisztia) Oltáriszentséget jelent.
Az Oltáriszentséget, melyben a feltámadt Krisztus valóságosan jelen van, maga Jézus Krisztus alapított az utolsó vacsorán.
A legelső szentmise az Utolsó vacsora volt.
A szentmisén Jézus szavai
hangzanak el:
"Ez az én testem, mely értetek adatik"
"Ez az én vérem, mely értetek kiontatik."
|
||
| 4. ÍTÉLETET MONDANAK | ||
Olajfák hegye -
Getszemáni kert /B
Getszemáni kert
Olajfák hegye
Virraszt /B
A virrasztás
éjszakai ébrenlétet jelent. Virrasztani szoktak az
anyukák, apukák éjszaka aludni nem tudó gyerekeik mellett.
De virrasztani szoktunk a beteg mellett is.
Jézus ezt
mondta: "Hát senki sem virraszt mellettem?" Az apostolokat
kérte, hogy virrasszanak mellette, imádkozzanak vele. De
Péter, Jakab és János újra és újra elaludtak.
30 ezüstpénz /C
Júdás
megegyezett a farizeusokkal, hogy elárulja Jézust. Ezért
30 ezüstpénzt adtak neki. Ennyi volt az ára egy
rabszolgának. Jézust ennyiért árulta el Júdás.
De mennyi is ez
a 30 ezüstpénz? Római pénzben számolva 1 dénár volt a
napszámos egy napi bére. 100 római dénár, az 1 görög mína.
30 zsidó sékel szintén 1 görög mína. Júdás 30 ezüst sékelt
kapott a farizeusoktól, vagyis 5 havi napszámos-munkabért.
A Szentírásban
olvashatunk még például a szegényasszony 2 fillérjéről.
(Azt mondja Jézus többet ad mint a gazdag, mert őszintén
adja, és a gazdag a feleslegéből ad.) A két fillér a zsidó
2 lepton. Mennyi is ez a két lepton? Egy napi bér 1 dénár.
Egy dénár 128 lepton. Jézus egy olyan szegény asszonyt hoz
példaképnek, aki nagyon-nagyon keveset tett a templom
perselyébe, de azt jószívvel adta.
A talentum is
több helyen szerepel a Szentírásban. A talentum nem
pénzérme volt, hanem nagy összeget neveztek így, méghozzá
240 római aranypénzt vagy 60 görög mina-t neveztek 1
talentumnak. Ez több mint 2 évi napszámos-munkabér.
Jézus a
talentumról szóló példabeszédében 5, 2 és 1 talentumot
említ, ezzel is kifejezi hogy a gazda (a mennyei Atya)
nagyon sokat bízott rájuk.
Olvashatunk még
a szívtelen szolgáról szóló példabeszédről, aki 10 ezer
talentummal tartozik urának. Nem tudja megadni, de a gazda
elengedi a szolga tartozását. A szolga hazamegy, de neki
is tartozik valaki 100 dénárral, vagyis 1 talentum
hatvanad részével, de ő a tartozást nem engedi el.
Helytartó - Pilátus /B
A Római
Birodalom uralkodója a római császár volt. Birodalma
országokból, tartományokból állt. Egy-egy országot vagy
országrészt királyságként vettek meg, mint például Heródes
Antipasz országa volt Galilea és Perea. (Ő a Nagy Heródes
fia volt, Keresztelő Szent Jánost ő fejeztette le, és
Pilátus őhozzá küldte Jézust ítéletre, de ő visszaküldte
hozzá.)
A római
birodalomban 3 féle helytartóság létezett:
proconsul
(szenátor) - egy éves kinevezés békés területen
legatus Augusti
pro praetore (császári) - határozatlan idejű kinevezés
békétlen területen
procurator -
határozatlan idejű kinevezés kisebb területen (sajátos
nemzeti adottságok)
Júdea
procurátora Poncius Pilátus Kr.u. 26-36
Jézus Pilátus előtt
Jézus megostorozzák
Jézusra töviskoronát adnak
Vád - ítélet /A
A vád azt
jelenti, hogy valakiről azt mondják, hogy valami rosszat
csinált.
Jézust azzal
vádolták, hogy a császár ellen lázít, és a Mózesi
törvények megszegésére tanít.
Az ítélet azt
jelenti, hogy valamilyen büntetést adnak az elkövetett
rosszaságért. Kisebb rosszaságért kisebb büntetést,
nagyobbért nagyobbat.
Jézusra olyan
büntetést mondtak ki, amit a legnagyobb bűnösök
(gyilkosok, rablók) kaptak, ez a kereszthalál.
Ártatlan /A
Ártatlannak
nevezzük azokat, akiket olyan rossz elkövetésével
vádolnak, amit nem követett el. Jézust ártatlanul ítélték
el.
"Pilátus kezet mos"
/B
A víz a
tisztaság jelképe. Aki embert ölt, arra azt mondják "vér
tapad a kezéhez". Pilátus kézmosásával fejezi ki, hogy nem
tartja magát Jézus elítélőjének. Azt mondja: "Én ártatlan
vagyok ennek a vérétől."
|
||
| 5. KERESZTÚT | ||
Jézus a keresztet viszi a Golgota hegyére
Jézus elesik a kereszttel
Veronika kendője /A
A keresztúton
Veronika lépett Jézus mellé és kendőjét nyújtotta, hogy
Jézus letörölhesse arcát. A kendőn Jézus arclenyomata,
mint egy fénykép negatívja maradt meg. Az arcmás
kimoshatatlan, letörölhetetlen.
Jézus köntöse /A
Jézus
keresztútjával és halálával kapcsolatban is a zsoltáros
mondatai valóra vállnak. Így Jézus varratlan köntösét (egy
szálból szőtt) a katonák nem vágják széjjel, hiszen
szétfoszlana, hanem kockázással sorsot vetnek rá, hogy kié
legyen.
Jézus köntöse
Jézust a keresztre szegezik
Mikor történt?
Jézus
csütörtökön tartotta az utolsó vacsorát. Még ezen az
estén fogták el, és vitték éjjel Annás és Kaifás
főpaphoz. Éjjel fogva tartották, és reggel a
helytartóságra, Pilátus elé vezették. Délelőtt 9 óra
tájban Pilátus halálra ítélte a nép akaratából.
Megostorozták, töviskoszorút tettek a fejére és piros
palástot terítettek rá. Így indult Jézus a keresztútra.
Délben feszítették keresztre és délután 3 órakor halt
meg. Péntek késő este vették le a keresztről és vitték
Arimateai József sirboltjába.
Vasárnap
hajnalban támadt fel Jézus.
|
||
| 6. JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN | ||
"Velem leszel a paradicsomban"
/C
A paradicsom elnevezésnek a Szentírásban egészen más jelentése van, mint a magyarban. Nincs köze a mi zöldségfélénkhez.
Eredete szerint óperzsiából származik a kifejezés, királyi kertet jelent (paire deaza). Héberül díszkertet, gyümölcsöskertet jelent.
Az Ószövetség a teremtéstörténetben paradicsomi kertnek nevezi azt a helyet, amelyet Isten ajándékozott Ádámnak és Évának, hogy boldogságban éljenek. Más néven Édenkertnek is nevezzük. (Héberül eden, a boldogság kertje.)
Jézus kereszten elhangzó szavaival a mennyországról beszél. A bűnét megbánó jobb latort (rabló) Isten irgalmából a mennyországban van a feltámadt Jézussal.
Kereszthalál /C
Római kivégzési mód, a többi nép szinte egyáltalán nem alkalmazta. A legnagyobb bűnösök fölött ítélkeztek így. A keresztre ítélés a legkegyetlenebb büntetés volt, hiszen a kereszten több órai szenvedés után haltak meg. Legtöbbször kötéllel kötözték a keresztre az elítéltet. Amikor könnyíteni akartak szenvedésén eltörték lábszárcsontjait, hogy ne tudjon a keresztfán támaszkodni, és így hamarabb meghalt. (Jézus melletti két lator.)
Jézust a keresztre felszegezték (csuklójánál és bokájánál). A halál oka nem az átszórt sebek vérvesztesége, hanem a tárt karral való megfeszítés miatti izomgörcs, és ennek következtében fulladás.
"Csontot ne törjetek benne"
/C
A katona a keresztre kötözött két latorhoz lépett, és lábszárcsontjaikat eltörte, hogy minél hamarabb meghaljanak. Amikor Jézushoz lépett, látta, hogy már meghalt. Így válnak valóra az Ószövetségi Szentírás szavai: "Csontot ne törjetek benne."
"Lándzsával átszúrta oldalát"
/C
Annak bizonyságául, hogy Jézus meghalt a kereszten az egyik katona lándzsával átszórta Jézus oldalát a szíve felöl. Vér és víz folyt a sebből, amely a halál jele.
"Gyolcsba helyezte"
/C
Az akkori temetkezési szokások szerint, a holt test megtisztítása után, balzsamozáshoz készítették elő, majd később lepedőszerű anyagokat tekertek a test minden részére. Jézust is így temették el pénteken késő este.
Jézus halotti lepleit "Torinói lepel" néven ismerjük, melyeket francia múzeumban őriznek ma is. A leplen a korbácsolás, a keresztút és a megfeszítés nyomai láthatók, az egyik lepeldarabon pedig Jézus arcmása.
A Torinói lepelről részletesebben a "Szolgáló" gondolatok (újság) oldalon: LG29
Sziklabarlang -
sziklasír /C
Kisebb sziklabarlangokban sírboltokat alakítottak ki. Arimateai Józsefnek a Golgotától nem messze volt sziklasírja, ide temette Jézust. A sziklasírban kőpad volt, és a szikla oldalába vájt sírhely. Bejáratába kősziklát tettek.
Ma ezen a helyen a Szentsír-templom áll.
|
||
| 7. JÉZUS FELTÁMAD | ||
Kenet /C
A halottak balzsamozását több napon át folytatták kenetekkel, olajokkal (például mirhával). Az asszonyok szombaton (mivel húsvét ünnepe volt) nem jöhettek a sírhoz, így vasárnap hajnalban indultak el a sziklasírhoz.
"Összehajtott gyolcs"
/C
Amikor Péter és János apostol a sziklasírhoz igyekeztek és bementek, Jézus holt testének helyén halotti lepleit látták. Már első gondolatukban megdöbbentette őket, hogy a leplek ott vannak, és szép rendben összehajtva vannak egymás mellett.
Ezért kizártnak tartották, hogy Jézus holt testét valaki ellopta volna, hiszen az leplestől vitte volna el.
Feltámadt
/A
A feltámadás új élet. Krisztus mennyei testben támadt fel. Nem ugyanúgy mint ahogy előtte élt, vagy egyszerű emberi testben, hanem mennyei testben. Tehát nem újra életre kell a meghalt Krisztus, hanem feltámadt.
A feltámadt Krisztusra a fizika törvényei nem vonatkoznak:
hiszen hirtelen megjeleni, majd eltűnik,
zárt ajtókon át bejut az apostolokhoz,
sebeit mutatja, melyek nem véreznek, nem fájnak.
De ő maga mondja a megriadt apostoloknak: "Nézzétek, nem vagyok szellem." Az emberi elgondolás szerint a szellemmel nem lehet kezet fogni, mert átnyúlunk rajta, és nem tud vizet inni sem, mert a víz egyszerűen a földre folyik. Sok rémes történetet láttunk, hallottunk már szellemekről - de szellemek nincsenek!
Jézus azt mondja: "Fogjátok meg kezemet és lábamat." Sőt így szól: "Van valami ennivalótok?" És többször leül velük enni. A tóparton halat süt nekik. Krisztus valóságosan feltámadt mennyei testben.
Jézus minden embert feltámaszt, és az örök életben ugyanolyan mennyei testben élünk, mint ahogy ő jött apostolaihoz.
|
||
| 8. HÚSVÉTI JELKÉPEK | ||
Barkaág /A
Jézust Jeruzsálemben pálmaágakkal fogadták. A pálma a királyi fogadtatás, a győzelem jelképe. Ezen az ünnepen ahol nincsen pálma, ott olajágakat, vagy barkaágakat visznek a templomba. Az olajág a béke és a győzelem jelképe. Nálunk a tavasz első virágzó bokra a barka, az "újjászületés", az Istennel kötött újszövetség, a keresztség jelképe.
Kereszt /A
Jézus Krisztus a kereszten halt meg, hogy a mennyországban örök életünk lehessen, ezért a kereszt az Isten szeretetét, az üdvösséget jelképezi.
A kereszt számunkra a teremtő - üdvözítő Isten hitet, a feltámadást - mennyei örök életet fejezi ki..
Világszerte a katolikus hit, a Katolikus Egyház szimbóluma. A katolikus templomok tornyain ezért látunk keresztet.
A templomukban húsvétkor az oltárra vagy az
oltár mellé Jézus feltámadási szobrát teszik. (A heti
hittan oldalon is láthatod.)
Szentsír
A templomokban Szentsír
oltárt készítünk, ezzel Jézus sírjára emlékezünk.
Nagypénteken, Jézus
halálakor Jézus halotti szobrát helyezzük itt el.
(A szombati előesti
szentmise, körmenet után a halotti szobrot már nem őrzi a
szentsír,
mert az üres sír is Jézus
feltámadásának jelképe.
Korpusz
Jézus
halotti szobra
Gyertya /A
A gyertya fénye, lángja a feltámadt Krisztust jelképezi. Sötétben járva a gyertya lángja fényt ad, utat mutat. A feltámadt Krisztus életünkben mutat utat, hogy az üdvösség felé vezessenek lépteink.
Templomi húsvéti (vagy
más néven feltámadási) gyertya:
A két betű (az alfa és az
omega) a görög abc első és utolsó betűi, jelentése Isten a
kezdet és a vég, amely jelképezi, hogy Isten örök, és a mi
életünk is a teremtésben tőle indul és az örök életben
Őhozzá érkezik.
A gyertyán a kereszt
Krisztus keresztjét jelképezi, öt tömjénszemet szoktunk
húsvétkor elhelyezni rajta, amely Krisztus 5 sebét
jelképezi.
Feltámadási szobor
Jézus feltámadására
emlékeztet: "Én vagyok, ne féljetek!"
A feltámadási szobrot a
húsvéti időben jól látható helyre teszik.
Feltámadási körmenet
Jézus
vasárnap hajnalban támadt fel. A feltámadás előünnepét
szombaton este tartjuk. Ekkor ünnepi szentmise van, a
szentmise után feltámadási körmenet.
A körmeneten
résztvevők a feltámadt Krisztusba vetett hitüket vallják
meg.
Lap
á
Bárány
/A
A bárány mindenki számára az ártatlanságot, szelídséget, jóindulatot, türelmet fejezi ki.
A zsidó nép Istenhez való ragaszkodását, hitét áldozatbemutatással fejezte ki. Ez az áldozati állat a bárány volt. Az egyiptomi menekülés után Isten gondoskodásának és szeretetének kifejezéseként tekintettek a bárányra. Krisztus a kereszten feláldozta önmagát értünk, mint ártatlan bárány. Keresztény jelentését tekintve a megváltás szimbóluma.
Festett tojás és csibe
/A
Az életnek, az újjászületésnek a jelképe. Amint a tojásból új élet kel a csibe, s áttöri a kemény héjat, úgy támadt föl Krisztus is a sírjából az emberek megváltására.
A festett tojás piros színe Krisztusnak az emberisért kiontott vérére emlékeztet.
Régen a keresztszülők tojást ajándékoztak keresztgyerekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket.
Krisztusban új életünk
van!
Nyúl /A
Már az ókori ember is különleges állatnak tartotta a
vadnyulat, mert évente olyan sok kisnyúl született, hogy
kipusztíthatatlan volt. Így a nyúl a termékenység szimbóluma
lett, a kiolthatatlan élet jelképe.
Az egyiptomiak viszont gyorsaságát és ügyességét tartják figyelemre méltónak. Gyors mozgása, a szemünk elől bokrok mélyén eltűnő kinyúl, a földi élet gyors elmúlásának a jelképe.
Az egyházi liturgiai
jelképek közé nem tartozik.
A húsvéti
jelképekről bővebben: Szolgáló újság - Húsvét
|
||
