Édenkert
Az a világ, amelybe Isten teremtette az embert, és amelyben élt mindaddig, amíg nem ismerte meg a rosszat, a bűnt. Az Édenkert az embernek meg volt mindene, amire csak szüksége lehetet, az isteni szeretet melegében élt.
Az Édenkertre szoktuk használni a „Paradicsom” kifejezést is, mely a pairi daeza kifejezésből származik, jelentése: körül kerített kert.
Próféta
Az Ószövetségben próféták Isten szavának hirdetői. Szavaik az eljövendőre vonatkoztak.
Pl.: Illés próféta, Izajás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel.
Lap
á
Kegyelem
A kegyelem Isten természetfeletti ajándéka. Az Isten élete bennünk a Szentlélek által. Az Isten szeretete az ember megszenteli, és Őhozzá hasonlóvá teszi. A tiszta lélek képes az isteni kegyelem befogadására. Az isten mindig ugyanolyan szeretettel fordul felénk, természetfeletti ajándékából annyit kapunk, amennyit mi tiszta lélekkel képesek vagyunk befogadni.
Szeplőtelen
A szeplő apró barna foltok a bőrön. A szeplőtelen szó tisztát, szeplő foltjai nélkül valót jelent. Ez a tisztaság a bűn nélküliség jelképe. A szeplőtelen lelkében tiszta. Szeplőtelen volt Jézus Krisztus és Szűz Mária.
Kegyelemmel teljes
„Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled…” kezdődik az imádság. A kegyelemmel teljes kifejezés azt jelenti, hogy Szűz Mária lelkét eltöltötte az Isten természetfeletti szeretete. E szeretet elfogadása Szűz Máriát kegyelemmel teljessé tette. „Íme az Isten szolgáló leánya, legyen nekem a te szavaid szerint.”
Lap
á
Hálát adtak
Amikor mástól kapunk valamit, megköszönjük. Kapsz egy szem cukrot, azt mondod: köszönöm. A hála is köszönetet jelent, mégis az egyszerű „köszönöm” szónál több. A hála azt jelenti, hogy valami olyat adtál nekem, vagy olyan dologban segítettél, ami nekem nagyon fontos. Ezért szívemből, őszintén, nagyon köszönöm neked. „Hálás szívvel köszönöm”, „örök hálám” – szoktuk mondani. A hálás vagyok kifejezés azt jelentheti, hogy jószívűséged, segítséged nem felejtem el, én is ilyen leszek veled: „Hálás leszek érte”.
A Szentírásban sokszor olvashatunk a háláról: az Isten végtelen szeretetét adja nekünk, ezért mi hálásak vagyunk.
Hogyan fejezhetjük ki hálánkat? Imádsággal és szeretettel.
Mit tanít erről Jézus?
„Így imádkozzatok: Miatyánk, aki a mennyekben vagy…
„Szeresd Uradat, Istened… Szeresd felebarátodat”
Advent
Az adventi napokon karácsonyra készülünk .
Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Ő az Isten Fia,
aki Betlehem városában pásztorok kunyhójában született.
Az adventet úgy szoktuk nevezni: a várakozás ideje.
A választott nép több ezer éven át várt Jézus születésére.
Karácsony előtt 4 adventi vasárnap van.
Minden héten eggyel több gyertyát gyújtunk meg a koszorún.
(Első vasárnap 1 gyertya, második 2 gyertya, harmadik 3, negyedik 4.)
Az igazi adventi koszorún a gyertyákból 3 lila, 1 rózsaszín van.
Advent az egyházi év kezdete.
Lap
á
Karácsony 2
Jézus Betlehemben született. Édesanyja Szűz Mária, nevelőapja Szent József. A pásztorok angyalok hívására megkeresték a pásztori kunyhóban, jászolban fekvő Kisjézust. Ő a világ megváltója, aki üdvözít minket. A három bölcs a betlehemi csillagot követve jutottak el az Üdvözítőhöz.
Betlehem
Jézus Betlehem városa melletti pusztában született. A próféták is megjövendölték születésének helyét. Mária és József a népszámlálás miatt érkezett Názáretből Betlehembe. (=Diákok Bibliája)
Názáret
Ebben a városban élt Mária és József. Betlehemből nem térhettek vissza a Kisjézussal názáreti házukba, mert Heródes király üldözése miatt Egyiptomba kellett menekülniük. Később (Heródes halála után) visszatértek Názáretben, és ebben a kicsin városban élte Jézus gyermekéveit. „És növekedett korban, bölcsességben és kedvességben Isten és emberek előtt.” (=Diákok Bibliája)
Jeruzsálem
A Szentírás legjelentősebb városa. A választott nép története is ehhez a helyhez és környékéhez kötődik. Jézus életében is jelentős város, hiszen többször tanított itt. Jeruzsálemi bevonulásának (szamárháton és a nép pálmaágakat lengetve fogadta), az utolsó vacsorának, Jézus kereszthalálának és feltámadásának, valamint az Egyház születésének színhelye.
Lap
á
Választott nép
A bálványimádó, a több isten hitű népek korában Isten kiválasztott egy népet, kik egyedül a világon az „Egy Igaz Élő Istenben” hittek. Ábrahám volt az első az Isten kiválasztott emberi között. Az ő népe lett a választott nép – az izraeli nép. (Nevüket Ábrahám unokájáról, Jákobról kapták, kinek az Isten az Izrael nevet adta.)
Izrael népének hite a zsidó vallás.
Jézus a választott nép tagjaként született. Tanítása szerint azonban az Újszövetség által Isten előtt minden ember és minden nép egyenlő. Jézus Krisztus a „népek pásztora”, minden ember üdvözítője.
Húsvét ünnepe (Ószövetség)
Több ezer éves hagyománya volt Izrael népének a pászka (más néven húsvét) ünnepe. Aratáskor tartották ezt az ünnepet, és lepénykenyeret, azaz pászkát sütöttek. A pászka kovásztalan kenyér, vagyis élesztés nélküli, kemény ropogós.
Ez az ünnep az izraeliek legfontosabb ünnepe lett, mert a „Szabadulás ünnepét” tartották meg ilyenkor (Krisztus előtt kb. 1200-tól). Arra emlékeztek, és hálás szívvel imádkoztak a húsvéti ünnepen, hogy Isten megszabadította népüket az Egyiptomi fogságból, és Mózes vezetésével az Isten akarata szerint Kánaánba jutottak.
Lap
á |