Katekizmus / Szolgáló hittan - katolikus lelkiségi honlap

KÉRDÉSEK JEGYZÉKE (minden 10. AKTÍV!)

I. A HITVALLÁS 1-217

1.1. „HISZEK” – „HITÜNK” 1-32

1.1.1 Az ember fogékonysága Istenre 1-5

1. Mi Isten terve az emberrel?

2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?

3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?

4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten misztériumának megismeréséhez?

5. Hogyan beszélhetünk Istenről?

1.1.2 Isten találkozik az emberrel 5-24

6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?

7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?

8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?

9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?

10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?

11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?

12. Mi az Apostoli Hagyomány?

13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?

14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?

15. Kire van rábízva a hitletétemény?

16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?

17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?

18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?

19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?

20. Mi a Szentírás kánonja?

21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?

22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?

23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?

24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?

1.1.3 Az ember válasza Istennek 25-32

25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató Istennek?

26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?

27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?

28. Melyek a hit sajátos jellemzői?

29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?

30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet egyszerre?

31. Miért fontosak a hitvallási formulák?

32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?

1.2. A KERESZTÉNY HITVALLÁS 33-217

1.2.1 Hiszek az Atyaistenben 33-78

33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?

34. Melyek a legrégibb hitvallások?

35. Melyek a legfontosabb hitvallások?

36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”

37. Miért az egy Istenben hiszünk?

38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?

39. Egyedül Isten „van”?

40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?

41. Milyen értelemben Isten az igazság?

42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?

43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?

44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?

45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?

46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?

47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?

48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?

49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?

50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?

51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet?” (Ter 1,1)

52. Ki teremtette a világot?

53. Miért teremtette Isten a világot?

54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?

55. Miben áll az isteni gondviselés?

56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?

57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?

58. Miért engedi meg Isten a rosszat?

59. Mi mindent teremtett Isten?

60. Kik az angyalok?

61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?

62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?

63. Mi az ember helye a teremtésben?

64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?

65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?

66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?

67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?

68. Miért alkotnak egységet az emberek?

69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?

70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?

71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?

72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?

73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?

74. Mi volt az angyalok bukása?

75. Miben áll az ember első bűne?

76. Mi az eredeti bűn?

77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?

78. Mit tett Isten az első bűn után?

1.2.2 Hiszek Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában 79-136

79. Mi az Örömhír az ember számára?

80. Hogyan terjed ez az Örömhír?

81. Mit jelent a „Jézus” név?

82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?

83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?

84. Mit jelent az „Úr” cím?

85. Miért lett emberré Isten Fia?

86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?

87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?

88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?

89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?

90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?

91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?

92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?

93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?

94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?

95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten Anyja?

96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?

97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?

98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?

99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?

100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?

101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?

102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?.

103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának misztériumairól?

104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?

105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)

106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?

107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és megvalósított?

108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?

109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?.

110. Mit jelent a színeváltozás?

111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?

112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?.

113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?

114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?

115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?

116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe vetett hitével?

117. Ki a felelős Jézus haláláért?

118. Krisztus halála miért része Isten tervének?

119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?.

120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?

121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?

122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?

123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?

124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?

125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?

126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?

127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?

128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?

129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?

130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?

131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?

132. Mit jelent a mennybemenetel?

133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?

134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?

135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?

136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”

1.2.3 Hiszek Szentlélekben 137-217

137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?

138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?

139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?

140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?

141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?

142. Mi a Szentlélek műve Máriában?

143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése során?

144. Mi történt Pünkösdkor?

145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?

146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?

147. Mit jelent az Egyház?

148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?

149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?

150. Mi az Egyház küldetése?

151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?

152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?

153. Miért az Egyház Isten népe?

154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?

155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és királyi – tevékenységében?

156. Miként Krisztus teste az Egyház?

157. Ki a feje ennek a testnek?

158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?

159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?

160. Mik a karizmák?

161. Miért egy az Egyház?

162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?

163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?

164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?

165. Milyen értelemben szent az Egyház?

166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?

167. Katolikus-e a részegyház?

168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?

169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?

170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?

171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”

172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?

173. Miképpen missziós az Egyház?

174. Miért apostoli az Egyház?.

175. Miben áll az apostolok küldetése?

176. Mi az apostoli jogfolytonosság?

177. Kik a hívők?

178. Hogyan épül fel Isten népe?

179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?

180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?

181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?

182. Mi a pápa küldetése?

183. Mi a püspöki kollégium feladata?

184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?

185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?

186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?

187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?

188. Mi a világi hívők hivatása?

189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?

190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?

191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?.

192. Mi az Istennek szentelt élet?

193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?

194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?

195. Mit jelent még a szentek közössége kifejezés?

196. Milyen értelemben Anyja az Egyháznak a Boldogságos Szűz Mária?

197. Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat?t.

198. Hogyan tiszteli az Egyház a Boldogságos Szűz Máriát?

199. Hogyan eszkatologikus előképe a Boldogságos Szűz Mária az Egyháznak?

200. Hogyan bocsáttatnak meg a bűnök?

201. Miért van hatalma az Egyháznak a bűnök megbocsátására?

202. Mit jelent a test kifejezés, és mi a jelentősége?.

203. Mit jelent a „test föltámadása”?

204. Milyen kapcsolat van Krisztus föltámadása és a mi föltámadásunk között?

205. Mi történik a halálban a testünkkel és a lelkünkkel?.

206. Mit jelent: meghalni Jézus Krisztusban?

207. Mi az örök élet?

208. Mi a különítélet?.

209. Mit jelent a „mennyország”?

210. Mi a tisztítóhely?

211. Hogyan tudunk segíteni a tisztítóhelyen tisztuló lelkeknek?

212. Mi a pokol?).

213. Hogyan egyeztethető össze a pokol léte Isten végtelen jóságával?

214. Mi az utolsó ítélet?

215. Mikor fog megtörténni ez az ítélet?

216. Mit jelent az új ég és új föld reménye?

217. Mit jelent a hitvallásunkat befejező Amen?

II. A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE 218-356

2.1. „A SZENTSÉGI ÜDVREND” 218-249

218. Mi a liturgia?

219. Milyen szerepe van a liturgiának az Egyház életében?

220. Miben áll a szentségi üdvrend?

2.1.1 A Húsvéti misztérium az Egyház idejében 221-232

221. Hogyan forrása és célja az Atya a liturgiának?

222. Mi Krisztus műve a liturgiában?

223. Hogyan tevékenykedik a liturgiában a Szentlélek az Egyház javára?

224. Mik a szentségek, és hány szentség van?

225. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek Krisztussal?

226. Milyen kapcsolatban állnak a szentségek az Egyházzal?

227. Mi a szentségi karakter?

228. Milyen kapcsolatban vannak a szentségek a hittel?

229. Miért hatékonyak a szentségek?.

230. Miért szükségesek a szentségek az üdvösséghez?

231. Mi a szentségi kegyelem?

232. Milyen kapcsolat van a szentségek és az örök élet között?

2.1.2 A húsvéti misztérium szentségi ünneplése 233-249

233. Ki cselekszik a liturgiában?

234. Ki végzi a mennyei liturgiát?

235. Hogyan végzi az Egyház a földön a liturgiát?

236. Hogyan ünnepeljük a liturgiát?

237. Honnan származnak a szentségi jelek?

238. Milyen kapcsolat van a cselekmények és a szavak között a szentségi ünneplésben?

239. Milyen feltételek mellett van feladata az éneknek és a zenének a liturgikus ünneplésben?

240. Mi a szentképek rendeltetése?

241. Mi a liturgikus idő középpontja?

242. Mi a liturgikus év feladata?

243. Mi az Imaórák liturgiája?

244. Szüksége van-e az Egyháznak sajátos helyekre a liturgia végzéséhez?

245. Mik a szent épületek?

246. Melyek a kiváltságos helyek a szent épületeken belül?

247. Miért ünnepli az Egyház Krisztus egyetlen misztériumát különböző liturgikus hagyományok szerint?

248. Mi biztosítja az egységet a sokféleségben?

249. Minden változtathatatlan a liturgiában?

2.2. AZ EGYHÁZ HÉT SZENTSÉGE 250-356

250. Hogyan csoportosítjuk az Egyház szentségeit?

2.2.1 A keresztény beavatás szentségei 251-294

251. Hogyan történik a keresztény beavatás?

252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?

253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?

254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?

255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?

256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?

257. Ki keresztelkedhet meg?

258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?

259. Mik a Keresztség feltételei?

260. Ki keresztelhet?

261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?

262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?

263. Melyek a Keresztség hatásai?

264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?

265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?

266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?

267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?

268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?

269. Ki veheti föl ezt a szentséget?

270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

271. Mi az Eucharisztia?

272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?

273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?

274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?

275. Milyen nevei vannak e szentségnek?

276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?

277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?

278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?

279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?

280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?

281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?

282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?

283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?

284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?

285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?

286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?

287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?

288. Mit jelent az oltár?

289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?

290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?

291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?

292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?

293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?

294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?

2.2.2 A gyógyulás szentségei 295-320

295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete szentségét?

296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?

297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?

298. Mikor történt e szentség alapítása?

299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?

300. Mi a belső bűnbánat?

301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben?

302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?

303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?

304. Mely bűnöket kell meggyónni?

305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?

306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is?

307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?

308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?

309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?

310. Melyek e szentség hatásai?

311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással?

312. Mit jelentenek a búcsúk?

313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?

314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?

315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?

316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?

317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?

318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?

319. Melyek e szentség hatásai?

320. Mi a Viaticum?

2.2.3 A közösség és a küldetés szolgálatának szentségei 321-350

321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló szentségek?

322. Mi az Egyházi Rend szentsége?

323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?

324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség isteni tervében?

325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?

326. Mi a püspökszentelés hatása?

327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?

328. Mi a papszentelés hatása?

329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?

330. Mi a diakónusszentelés hatása?

331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének kiszolgáltatása?

332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

333. Ki veheti föl ezt a szentséget?

334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?

335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?

336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?

337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?

338. Miért alapította Isten a házasságot?

339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?

340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?

341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?

342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?

343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?.

344. Mi a házassági beleegyezés?

345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?ll.

346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?

347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?

348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai szétválását?

349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal kapcsolatban?

350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak is?

2.2.4 Egyéb liturgikus szertartások 351-356

351. Mik a szentelmények?

352. Mi az ördögűzés?

353. A népi vallásosság mely formái kapcsolódnak az Egyház szentségi életéhez?

354. Milyen kapcsolat van a szentségek és a keresztény ember halála között?

355. Mit fejez ki a temetés?

356. Melyek a temetés főbb mozzanatai?

III. ÉLET KRISZTUSBAN 357-533

3.1. AZ EMBER HIVATÁSA: ÉLET A SZENTLÉLEKBEN 357-433

357. Hogyan kapcsolódik a keresztény erkölcs a hithez és a szentségekhez?

3.1.1 Az emberi személy méltósága 358-400

358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?

359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?

360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?

361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember boldogság utáni vágyával?

362. Mi az örök boldogság?

363. Mi a szabadság?

364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?

365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?

366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség rendjébe?

367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?

368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?

369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?

370. Mik a szenvedélyek?

371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?

372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?

373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi lelkiismerettel kapcsolatban?

374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó legyen?

375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek mindig követnie kell?

376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?

377. Mi az erény?

378. Melyek az emberi erények?.

379. Melyek a főbb emberi erények?

380. Mi az okosság?k.

381. Mi az igazságosság?

382. Mi az erősség?

383. Mi a mértékletesség?

384. Mik az isteni erények?

385. Melyek az isteni erények?.

386. Mi a hit?

387. Mi a remény?

388. Mi a szeretet?

389. Mik a Szentlélek ajándékai?

390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?

391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?

392. Mi a bűn?

393. Többféle bűn van-e?

394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?

395. Mikor követünk el halálos bűnt?

396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?

397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?

398. Mik a víciumok?

399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?

400. Mik a bűn struktúrái?

3.1.2 Az emberi közösség 401-414

401. Miben áll az ember társas dimenziója?

402. Milyen kapcsolat van a személy és társadalom között?

403. Mit jelent a szubszidiaritás elve?

404. Mi szükséges még az igazi emberi együttéléshez?

405. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?

406. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?

407. Mi a közjó?

408. Mit foglal magában a közjó?

409. Hol valósul meg leginkább a közjó?

410. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?

411. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?

412. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?

413. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?

414. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?

3.1.3 Isten üdvössége: A törvény és a kegyelem 415-433

415. Mi az erkölcsi törvény?

416. Mi a természetes erkölcsi törvény?

417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?

418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?

419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?

420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?

421. Hol található az új törvény?

422. Mi a megigazulás?

423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?

424. Milyen más kegyelmek vannak még?

425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság között?

426. Mi az érdem?

427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?

428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény életszentségre?

429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi életét?

430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs területén?

431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?

432. Melyek az Egyház parancsolatai?

433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az evangélium hirdetésében?

3.2. A TÍZPARANCSOLAT 434-533

434. „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16)

435. Hogyan értelmezi Jézus a törvényt?

436. Mit jelent a „Decalogus”, a Tízparancsolat?

437. Milyen kapcsolat van a Tízparancsolat és a Szövetség között?

438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a Tízparancsolatnak?

439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?

440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?

441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?

3.2.1 „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljesen lelkedből és teljes elmédből” 442-454

442. Mit foglal magában Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?” (Kiv 20,2)

443. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj?” (Mt 4,10)

444. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és szabadságban tisztelheti Istent?

445. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid előttem?” (Kiv 20,2)

446. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!” (Kiv 20,3), tiltja-e a képek tiszteletét?

447. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?

448. Miért tilos a hamis eskü?

449. Mi az esküszegés?

450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és nyilvánította szentté”? (Kiv 20,11)

451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal kapcsolatban?

452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?

453. Hogyan szenteljük meg a vasárnapot?

454. Miért fontos a vasárnapnak, mint ünnepnapnak a polgári elismerése?

3.2.2 „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” 455-533

455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?

456. Milyen a család természete Isten terve szerint?

457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?

458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?

459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?

460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?

461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?

462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi kötelékek?

463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom különböző területein?

464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal szemben?

465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a polgári hatóságnak?

466. Miért kell tisztelni az emberi életet?

467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom törvényes védelme?

468. Mire való a büntetés?

469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?

470. Mit tilt az ötödik parancsolat?

471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már közeli a halál?

472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?

473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?

474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?

475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?

476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?

477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?

478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?

479. Hogyan kell bánni a halott testével?

480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?

481. Mit jelent a béke a világban?

482. Mit követel a világ békéje?

483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?

484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek mérlegelése?

485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?

486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?

487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?a.

488. Mi a tisztaság (castitas)?

489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?

490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?

491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?

492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?

493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”.

494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?

495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett?

496. Mit jelent a házastársi aktus?

497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?

498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?

499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges megtermékenyítés?

500. Miként kell tekinteni a gyermekre?

501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?

502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?

503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?

504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?

505. Mi a magántulajdon rendeltetése?

506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?

507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?.

508. Mit tilt a hetedik parancsolat?

509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?

510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?.

511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?

512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?

513. Mi a munka jelentősége az ember számára?

514. Milyen munkához van joga minden embernek?

515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?

516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?

517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?.

518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?

519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?

520. Mi indít a szegények szeretetére?

521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?

522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?.

523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?

524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?

525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?

526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?

527. Mit követel a kilencedik parancsolat?

528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?

529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?

530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?

531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?

532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?

533. Mi az ember legnagyobb vágya?

IV. A KERESZTÉNY IMÁDSÁG 534-598

4.1. AZ IMÁDSÁG A KERESZTÉNY ÉLETBEN 534-577

534. Mi az imádság?

4.1.1 Az imádság kinyilatkoztatása 535-556

535. Miért van az egyetemes meghívás az imádságra?

536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?

537. Hogyan imádkozott Mózes?

538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom és a király az imádsággal?

539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták küldetésében?

540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?

541. Kitől tanult Jézus imádkozni?

542. Mikor imádkozott Jézus?

543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?

544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?

545. Miért hatékony a mi imádságunk?

546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?

547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?

548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény közösség?

549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?.

550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?i.

551. Mi az áldás?

552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?.

553. Melyek a kérő imádság fajtái?

554. Miben áll a közbenjárás?

555. Mikor adunk hálát Istennek?

556. Mi a dicsérő imádság?

4.1.2 Az imádság hagyománya 557-566

557. Mi a hagyomány jelentősége az imádság tekintetében?

558. Melyek a keresztény imádság forrásai?

559. Az Egyházban vannak-e különféle útjai az imádságnak?

560. Mi a mi imádságunk útja?

561. Mi a Szentlélek szerepe az imádságban?

562. Mennyiben máriás a keresztény imádság?

563. Hogyan imádkozik az Egyház Máriához?

564. Hogyan vezetőink a szentek az imádságban?

565. Ki tud nevelni az imádságra?

566. Melyek az imádságnak kedvező helyek?

4.1.3 Az imaélet 567-577

567. Melyek az imádságnak leginkább kedvező időpontok?

568. Melyek az imádságos élet kifejezési formái?

569. Mi jellemzi a szóbeli imádságot?

570. Mi az elmélkedés?

571. Mi a szemlélődő ima?

572. Miért küzdelem az imádság?

573. Vannak-e kifogások az imádsággal szemben?

574. Melyek az imádság nehézségei?

575. Hogyan erősíthetjük gyermeki bizalmunkat?

576. Lehet-e állandóan imádkozni?

577. Mi Jézus Órájának imádsága?

4.2. AZ ÚR IMÁDSÁGA: MIATYÁNK 578-598

578. Honnan ered a Miatyánk?

579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?

580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?

581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház imádságai között?

582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?

583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?

584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?

585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a Miatyánkot?

586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?

587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?

588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?

589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a világban?

590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”

591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is?”

592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?”

593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?

594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?”

595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?

596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”

597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?

598. Mit jelent a befejező Amen?

FÜGGELÉK

A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK

B) A KATOLIKUS TANÍTÁS ALAPVETŐ FORMULÁI

1.1.2 ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS

6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?

Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az összes embereket fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.

7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?

Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának, és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden élőlénnyel.

8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?

Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrámot, hogy „sok nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király törzséből fog születni a Messiás: Jézus.

9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?

Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.

„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)

10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?

Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások elősegíthetik a hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban maradnak Krisztussal. Az Egyház Tanítóhivatala – melynek feladata a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért nem fogadhat el olyan magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni vagy helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint Krisztus.

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA

11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?

Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell hirdetni Krisztust minden embernek az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az Apostoli Hagyománnyal.

12. Mi az Apostoli Hagyomány?

Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.

13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?

Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának élő átadásával (ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a Szentírás által, mely az üdvösség ugyanazon hirdetésének írásba foglalása.

14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?

A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó bizonyosságát meríti.

15. Kire van rábízva a hitletétemény?

A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét.

16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?

E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma püspökére és a vele közösségben lévő püspökökre. A Tanítóhivatalra – mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos karizmájának hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély kiterjed a kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó igazságokra is.

17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?

Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem létezhet a másik kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján segíti elő hatékonyan, a Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek üdvösségét.

A SZENTÍRÁS

18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?

Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz. A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó, hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).

19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?

A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház Tanítóhivatalának vezetésével kell olvasni és értelmezni, három feltétel betartásával: 1) figyelni kell az egész Szentírás egységére és tartalmára; 2) összhangban kell lenni az Egyház élő hagyományával; 3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a hitigazságok egymás közti összefüggéseit.

20. Mi a Szentírás kánonja?

A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz.

21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?

A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden könyve sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét.

22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?

Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen belül a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet foglal el az Egyház életében.

23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?

A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget: kölcsönösen megvilágítják egymást.

24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?

A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).

1.2.1 HISZEK AZ ATYAISTENBEN

A hitvallási formulák

33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?

Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az Egyház kezdettől fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező jelleggel tömören megfogalmazta és továbbadta a hitét.

34. Melyek a legrégibb hitvallások?

A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a keresztelés „az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” történik (Mt 28,19), a keresztelési szimbólumban megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek megfelelően tagolták.

35. Melyek a legfontosabb hitvallások?

A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a római egyház ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, mely a két első egyetemes, a Niceai (325) és a Konstantinápolyi (381) Zsinat gyümölcse: ez a hitvallás ma is közös az összes nagy keleti és nyugati egyházban.

„HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN, MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN”

36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”

Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az összes többi, az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és minden Istenben hívő ember életének.

37. Miért az egy Istenben hiszünk?

Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, amikor ezt mondta: „Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv 6,4), „nincs más” (Iz 45,22). Maga Jézus is megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent semmiféle megosztást az Egy Istenben.

38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?

Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten, „Ábrahám, Izsák és Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a Mózesnek titokzatos nevét is kinyilvánította: „Én vagyok, aki vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan nevét már az Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így Jézus, amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik meg, mint igaz Isten.

39. Egyedül Isten „van”?

A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük van; egyedül Isten a lét és minden tökéletesség teljessége önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet és vég nélkül. Jézus kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én vagyok” (Jn 8,28).

40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?

Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga kimondhatatlan misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől fogva mindörökké, Ő felülmúlja a világot és a történelmet. Ő az, aki megalkotta az eget és a földet. Ő a hűséges Isten, aki mindig ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a legkiválóbb értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens, mindenható, örök, személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az igazság.

„Isten a végtelenül tökéletes létező, aki a Legszentebb Szentháromság.” (Szent Mongrovejói Turibius)

41. Milyen értelemben Isten az igazság?

Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg senkit. Ő „a világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5). Isten örök Fia, a megtestesült Bölcsesség azért küldetett a világba, „hogy tanúságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37).

42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?

Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a szeretete erősebb, mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik, vagy a vőlegény szeretete menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn 4,8.16), aki teljesen és ingyenesen ajándékozza magát, és aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök, kölcsönös szeretet.

43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?

Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság és fölség megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe vetett bizalmat a nehézségek idején is; az Isten képmására teremtett minden ember egységének és méltóságának elismerését; az Istentől teremtett dolgok helyes használatát.

44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?

A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság misztériuma. A keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek nevében keresztelik meg.

45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?

Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja háromságos létének bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső élete a puszta emberi értelem számára megközelíthetetlen. Isten Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt Izrael hite számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további misztériumnak.

46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?

Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”, nemcsak azért, mert a világ és az ember Teremtője, hanem főként azért, mert saját ölén örökké nemzi a Fiút, aki az ő Igéje, „dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid 1,3).

47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?

A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és egyenlő az Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn 15,26), aki kezdet nélküli kezdet, az egész szentháromságos élet forrása. A Fiútól is származik (Filioque) az örök ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az Atyától és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).

48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?

Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy Istent három személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben. A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével. Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú születik az Atyától, a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.

49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?

A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság tevékenysége egy és ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni tevékenységben mindegyik személy azon a módon van jelen, ami a Szentháromságban sajátja.

„Ó, Istenem, imádott Szentháromság, (…) békéltesd meg a lelkemet; alakítsd át mennyországoddá, kedves lakóhelyeddé és nyughelyeddé. Bárcsak soha ne hagynálak magadra, bárcsak mindig ott lennék veled, egész valómmal virrasztván a hitben, és egészen átadva magam az imádásban a te teremtő tevékenységednek.” (Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet)

50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?

Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt 24,8), akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő mindenhatósága egyetemes és titokzatos; megnyilvánulása a világ semmiből és az ember szeretetből való megteremtése, de mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az ember fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens, sempiterne Deus…).

51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet?” (Ter 1,1)

Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének; kinyilvánítja Isten mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés az egyetlen Isten és népe közti szövetség megkötése felé; a Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet kezdete; az első válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére és céljára vonatkozóan tesz föl.

52. Ki teremtette a világot?

A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a Szentlélek, még akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban az Atyának tulajdonítjuk.

53. Miért teremtette Isten a világot?

Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta nyilvánítani és közölni akarta a maga jóságát, igazságát és szépségét. A teremtés végső célja az, hogy Krisztusban Isten legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga dicsőségére és a mi boldogságunkra.

„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.” (Szent Iréneusz)

54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?

Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és szeretettel teremtette. A világ nem szükségszerűség, vak végzet vagy véletlen következménye. Isten „a semmiből” (ex nihilo: 2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett, amelyet Ő végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit, támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és beteljesedésre vezeti őket Fia és a Szentlélek által.

55. Miben áll az isteni gondviselés?

Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással.

56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?

Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.

57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?

Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.

58. Miért engedi meg Isten a rosszat?

A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.

Az ég és a föld

59. Mi mindent teremtett Isten?

A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti, hogy minden láthatónak és láthatatlannak: minden szellemi lénynek és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak és a látható világnak s különös módon az embernek Isten a teremtője.

60. Kik az angyalok?

Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek, láthatatlanok és halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró személyes lények. Szüntelenül, színről színre látják Istent, Őt dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei, amikor küldetésüket teljesítik minden ember üdvösségére.

61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?

Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül hívja őket, s néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.

„Minden hívő mellett ott van egy angyal, hogy mint oltalmazó és pásztor elvezesse őt az életre.” (Nagy Szent Vazul)

62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?

A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti velünk a teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten dicsőítésére és az ember szolgálatára van rendelve. Minden létező Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja a maga jóságát és tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.

63. Mi az ember helye a teremtésben?

Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve.

64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?

A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés és hierarchia van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a teremtmények között, mert valamennyiüknek egy a Teremtője, aki szereti és a maga dicsőségére rendelte őket. Tehát tisztelni a teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből fakadó kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.

65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?

A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el csúcspontját. A megváltás ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben minden meg fogja találni a maga teljes értelmét és beteljesedését.

Az ember

66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?

Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy képes szabadon megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az egyetlen teremtmény itt a földön, akit Isten önmagáért akart és arra hívott, hogy a megismerésben és a szeretetben megossza vele a maga isteni életét. Az embernek, mert Isten képmására teremtetett, személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki képes önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre lépni Istennel és más személyekkel.

67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?

Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra teremtette, hogy megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy ebben a világban hálaadásként ajánlja föl Neki az egész teremtést, és a mennyben az isteni életben részesüljön. Egyedül a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának képmása legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15).

68. Miért alkotnak egységet az emberek?

Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert valamennyien Istentől erednek. Az egység további forrása, hogy „Isten egy emberből alkotta meg az összes nemzetet” (ApCsel 17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen Üdvözítőjük van, és mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten boldogságában.

69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?

Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az istenképmás méltóságában.

70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?

A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.

71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?

Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő méltóságúnak teremtette, ugyanakkor, mert férfinak és nőnek teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egymásért akarta őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten együtt kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal, hogy a házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy uralkodjanak a földön, mint Isten „sáfárai”.

72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?

Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges részesedést adott nekik a maga isteni életében, szentségben és igazságban. Isten terve szerint az embernek nem kellett volna sem szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes harmónia volt magában az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő között, amint az első emberpár és az egész teremtés között is.

A bűnbeesés

73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?

Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az isteni kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója fényénél mutatkozik meg, aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen ott, ahol elhatalmasodott a bűn.

74. Mi volt az angyalok bukása?

„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a többi démonok, akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél, az Istentől jónak teremtett angyalok közül gonosszá váltak, mert szabad és visszavonhatatlan döntéssel elutasították Istent és az ő országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a maguk oldalára állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.

75. Miben áll az ember első bűne?

Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a Teremtője iránti bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni, „mint Isten”, Isten nélkül és nem Isten akarata szerint (Ter 3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak önmaguk, hanem leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság eredeti kegyelmét.

76. Mi az eredeti bűn?

Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és igazságtól való megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem „általunk elkövetett” bűn; születési állapot, nem személyes cselekedet. Minden ember egy, közös eredete következtében az emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára, „nem utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium, amelyet nem tudunk teljesen megérteni.

77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?

Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg teljesen, de természetes erői meggyengültek, és az emberi természet a tudatlanság, a szenvedés és halál hatalma alá került és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.

78. Mit tett Isten az első bűn után?

Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem hagyta az embert a halál hatalmában, hanem titokzatosan – a Protoevangéliumban (Ter 3,15) – megígérte, hogy a bűn vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez a megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés véteknek lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt” (Exsultet).

1.2.2 HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

79. Mi az Örömhír az ember számára?

Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő Isten Fiának” (Mt 16,16) hirdetése. Heródes király napjaiban, Augustus császár uralkodása idején Isten beteljesítette az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket, és elküldte „a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).

80. Hogyan terjed ez az Örömhír?

Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy hirdessék Jézus Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a belé vetett hitre. Ma is Krisztus szerető megismeréséből fakad az evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a törekvés, hogy Jézus Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.

„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN, AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN”

81. Mit jelent a „Jézus” név?

A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent, hogy „Isten megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és küldetését jelzi, „mert ő szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt 1,21). Péter megerősíti, hogy „nem adatott más név az ég alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel 4,12).

82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?

A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). A Krisztus névből ered a christiani-keresztények név.

83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?

Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát” (Mt 11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9), a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).

84. Mit jelent az „Úr” cím?

A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenekfölött a föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen személyes szabadságát.

„JÉZUS KRISZTUS FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL, SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL”

85. Miért lett emberré Isten Fia?

Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket (2Pt 1,4).

86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?

Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal, hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos ismertetőjegye.

87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?

Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni személyének egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem teremtetett, az Atya ugyanazon lényegéből”, valóságos ember lett, a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna Isten, a mi Urunk lenni.

88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?

A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a Fiút, mi Urunk Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és tökéletes emberségében; valóban Istent és valóban embert, őt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15); az idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint.”

89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?

Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy tanítja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt Jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is – isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által tevékenykedik.

„Istennek egyszülött Fia / és Igéje, / ki halhatatlan vagy, / és a mi üdvösségünkért a szent Istenszülő / s mindenkorszűz Máriától / megtestesülni kegyeskedtél. / Ki egyike vagy a Szentháromságnak, / az Atyával és Szentlélekkel / együtt dicsérendő, / üdvözíts minket!” (Aranyszájú Szent János bizánci liturgiája)

90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?

Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára. Jézus a maga emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott fel. De Isten Fiának emberként is közvetlen és bensőséges ismerete volt Atyjáról, az Istenről. Belelátott az emberek titkos gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök tervet, melynek kinyilatkoztatására eljött.

91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?

Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia emberi módon is akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel együtt elhatározott a mi üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül követi az isteni akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.

92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?

Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és tisztelhető szentképeken.

93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?

Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi üdvösségünkért átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a szimbóluma, amellyel szereti az Atyát és minden egyes embert.

94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?

Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében, férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll tereád” (Lk 1,35) – mondta neki az Angyal az angyali üdvözletkor.

95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten Anyja?

Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn 2,1; 19,25). Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből fogantatott és valóban Mária fia lett, az Atyaisten örök Fia. Ő maga Isten.

96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?

Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva, hogy Fiának anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása szeplőtelen lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit előre látva, Máriát fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.

97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?

Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen Szent”. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32), a „hit engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését. Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.

98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?

Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a Szentlélek erejéből fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a mennyei Atya Fia isteni természete szerint, és Mária fia emberi természete szerint, de valójában Isten Fia két természetben, mivel személye csak egy van, az isteni.

99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?

Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a szülésben, Szűz áldott állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz” (Szent Ágoston). Ezért, amikor az evangéliumok „Jézus testvéreiről és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi rokonairól van szó a bibliai kifejezésmód szerint.

100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?

Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki anyasága kiterjed minden emberre, akiknek üdvözítésére jött. Engedelmesen élve az új Ádám oldalán, Szűz Mária az új Éva, az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a kegyelem rendjében együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz és Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.

101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?

Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus életében látni lehet, az ő láthatatlan misztériumához, elsősorban istenfiúságának misztériumához vezet: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá noha az üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma, mert mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a célja az elbukott ember megszabadítása és helyreállítása istengyermeki hivatásában.

102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?

Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig tartott, s mi az ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át. Már ezt a homályos reményt is Isten oltotta a pogányok szívébe. A második az Ószövetség időszaka egészen Keresztelő Jánosig, melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az utolsó és a legnagyobb próféta.

103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának misztériumairól?

Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg; Jézus körülmetélése az Ő zsidó néphez való tartozásának jele, és keresztségünk előképe; találkozása a Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael Messiás-királyának kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael várakozása találkozik Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosság jelzi, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz; az Egyiptomból való hazatérés a kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az igazi és végső szabadító.

104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?

Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok észrevétlenségében telt. Ez módot ad arra, hogy közösségben legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel, munkával, családi szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti engedelmességének képe. Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus misztériumát, bár nem mindig értik.

105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)

Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának „keresztségét”: így vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –, hogy a bűnösök közé sorolják őt, „Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett Fiam”-nak nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá. Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.

106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?

A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják azokat a kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a pusztai vándorlás során érték. A Sátán Jézust az Atya által rábízott küldetéshez való hűségében kísérti meg. Krisztus, az új Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti szenvedésének – fiúi szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az Egyház ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus idejében egyesül.

107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és megvalósított?

Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A legnagyobb bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy elfogadja az Atya végtelen irgalmát. Az Ország már itt a földön azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők azok, akik megkapják az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.

108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?

Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy bizonyítsa: Isten Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár sokakat meggyógyított, nem azért jött, hogy itt a földön megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik, hogy keresztje győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn 12,31).

109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?

Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő tanúit, és részesíti őket küldetésében és tekintélyében, hogy tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket, építsék és kormányozzák az Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az Ország kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal a feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg testvéreit.

110. Mit jelent a színeváltozás?

A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg: „Az Atya a hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó felhőben” (Aquinói Szent Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel „eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31), Jézus megmutatja, hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja majd halandó testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült testéhez” (Fil 3,21).

„A hegyen átváltoztál, Krisztus Istenünk, / és amennyire tanítványaid képesek voltak, / meglátták a te dicsőségedet, / hogy amidőn megfeszíttetésedet látandják, / értsék meg, hogy önként szenvedsz, / és hirdessék a világnak, / hogy te valóban / az Atya kisugárzása vagy!” (Bizánci liturgia)

111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?

A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy Jeruzsálembe, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint Messiás-király, aki kinyilatkoztatja az Ország eljöttét, szamár hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják, kiknek örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában: „Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)” (Mt 21,9). Az Egyház a nagyheti liturgiát e jeruzsálemi bevonulás ünneplésével kezdi.

„JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK”

112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?

Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését, halálát, föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit középpontja, mert Isten üdvözítő terve egyszer s mindenkorra megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálával.

113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?

Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a Törvényt, a templom ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen Istenbe vetett hitet, mert Isten Fiának mondta magát. Emiatt adták át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.

114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?

Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen adott Mózesnek, hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső értelmezését. Ő az isteni Törvényhozó, aki maradék nélkül teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a hűséges Szolga engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az első szövetség idején elkövettek” (Zsid 9,15).

115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?

Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben Ő úgy tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16), és tanításának fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus megjövendölte – halálára utalva – a Templom lerombolását, és Ő maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az emberek között.

116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe vetett hitével?

Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett hittel, akkor sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a legkifejezettebben isteni cselekedetet hajtotta végre, mellyel beteljesítette a messiási ígéreteket és Istennel egyenlőnek nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek benne és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus értetlenségét, mely Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a halálra.

117. Ki a felelős Jézus haláláért?

Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre különbségtétel nélkül sem az összes korabeli, sem a később bárhol élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz minden ember valóságos oka és eszköze a Megváltó szenvedésének, és még vétkesebben azok – elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a bűnbe és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.

118. Krisztus halála miért része Isten tervének?

Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt összes embert, szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát, hogy adja magát halálra a bűnösökért. Jézus halála – mert az Ószövetség előre hirdette, különösen mint a szenvedő Szolga áldozatát – „az Írások szerint” történt.

119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?

Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy véghezvigye az Ő üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét váltságul sokakért” (Mk 10,45), s ezáltal megbékélteti Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála megmutatja, hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.

120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?

Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó vacsorán elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította önmaga önkéntes feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…” „Ez az én vérem, mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20). Ezzel egyidejűleg megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának „emlékezetét” (1Kor 11,25), és Apostolait az Újszövetség papjaivá tette.

121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?

Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen szent emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15), Isten Fiának emberi akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus „engedelmesen mindhalálig” (Fil 2,8) elvállalja, hogy testében hordozza bűneinket, hogy bennünket megszabadítson.

122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?

Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz mindhalálig tartó szeretetének teljes engedelmességével helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának ez a „mindvégig tartó” szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész emberiséget az Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes és végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé a közösséget Istennel.

123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?

Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék őt, társul akarja maga mellé venni megváltó áldozatában azokat, akik elsőként részesültek annak áldásaiból.

124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?

Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő azonban testét megóvta a romlástól.

„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA, HARMADNAPON FÖLTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL”

125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?

A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem a Krisztus előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az állapota. Jézus isteni személyével egyesült emberi lelke elment ezekhez az igazakhoz, akik várták a Megváltót, hogy végre megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a halált és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14), kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra a menny kapuját.

126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?

Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága, és a kereszttel együtt a húsvéti misztérium lényeges része.

127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?

Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett tanúskodnak a föltámadásról az asszonyok, akik elsőként találkoztak Jézussal és vitték a hírt az apostoloknak. Ezután Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a Tizenkettőnek. Végül megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor 15,5–6), és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette hitetlenségüket.

128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?

Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek és tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel Krisztus emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért meghaladja és felülmúlja a történelmet (transzcendens), mint a hit misztériuma. Emiatt nem a világnak mutatkozott meg a feltámadott Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette őket a nép előtt.

129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?

Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés. Föltámadott teste azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán viseli a szenvedés stigmáit, de már az isteni élet részese és a megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért a föltámadott Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.

130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?

Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni Személy, mindegyik a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az Atya megmutatja a maga hatalmát, a Fiú „újra fölveszi” önként föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra egyesíti lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.

131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?

A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus istenségét s mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a javunkra adott isteni ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek és a halálnak legyőzője megigazulásunk és föltámadásunk forrása: föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a gyermekké fogadás kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú életében; s végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.

„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE, OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN”

132. Mit jelent a mennybemenetel?

Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test dicsőségét elrejtő, megszokott formában jelent meg apostolainak, Krisztus fölment a mennybe és az Atyának jobbjára ült. Ő az Úr, aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának örök dicsőségében, és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi Szentlelkét, és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert helyet készít számunkra.

„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”

133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?

A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült Krisztus titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa csíraként és kezdetként van jelen az Egyházban. Egy napon dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját nem ismerjük. Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel 22,20).

134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?

E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus dicsőséges eljövetele Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az utolsó ítéleten. Így fog beteljesedni Isten Országa.

135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?

Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ Megváltójaként szerzett, aki azért jött, hogy üdvözítse az embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a szívek titkai, s egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök életre vagy örök kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége” (Ef 4,13), melyben „Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).

1.2.3 HISZEK A SZENTLÉLEKBEN

„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”

136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”

Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a Szentháromság harmadik személyét, aki az Atyától és a Fiútól származik, „akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a Szentlelket (Gal 4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.

137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?

Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de szét nem választhatók. Ugyanis az idő kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi a Fiát, Szentlelkét is küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint fogadott fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor kinyilatkoztatja nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.

138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?

A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a tulajdonneve. Jézus nevezi őt így is: Paraklétosz (Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az újszövetségi könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség Lelke, az ígéret Lelke.

139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?

A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely Krisztus átszúrt szívéből fakad és oltja a megkereszteltek szomját; az olajjal való megkenés, mely a Bérmálás szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az isteni dicsőség mutatkozik meg; a kézrátétel, mely közvetíti a Lelket; a galamb, mely leereszkedett Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.

140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?

A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek sugalmazására Isten nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban beteljesítette az ószövetségi próféciákat, és az Újszövetségben kibontakoztatja az Ő misztériumát.

141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?

A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi prófétát, aki a Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az Úrnak” (Lk 1,17), és hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és rajta marad, „Ő az, aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).

142. Mi a Szentlélek műve Máriában?

A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és előkészületét Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti kegyelemmel, és termékennyé teszi szüzességét, hogy világra hozza Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”, azaz a Főnek, Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek az Egyház nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.

143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése során?

Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete Messiássá szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a Lelket, ezzel beteljesíti az atyáknak tett ígéretet, és adja a születő Egyháznak, amikor föltámadása után rálehel az apostolokra.

144. Mi történt Pünkösdkor?

Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus Krisztus kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni Személyt, ezáltal a Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált. Krisztus küldetése és a Lélek küldetése az Egyház küldetésévé válik, mely arra szól, hogy hirdesse és terjessze a szentháromságos közösség misztériumát.

„Láttuk az igaz világosságot. / Vettük a mennyei Szentlelket. / Megtaláltuk az igaz hitet. / Imádjuk az osztatlan Szentháromságot; / mert ez üdvözített minket.” (Bizánci liturgia, a pünkösdi vecsernye tropárja)

145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?

A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet Lelke adja vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített istenhasonlóságot, és Krisztusban magának a Szentháromságnak életével élteti őket. Küldi őket, hogy tanúskodjanak Krisztus igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe foglalja, hogy valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).

146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?

Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő Lelkét és Isten kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet gyümölcseit termi. Végül a Szentlélek az imádság tanítómestere.

„HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT”
Az Egyház Isten tervében

147. Mit jelent az Egyház?

Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a hit és keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a Szentlélek templomává válnak.

148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?

A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház misztériumának egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben gyakoriak az Isten népéhez kötődő képek; az Újszövetség inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test kapcsolatának tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány), a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás, szikla, templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett képeket használja.

149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?

Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való. Izrael kiválasztása – ami az összes nemzetek jövendő egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette az Ószövetségben. Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála és föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása által úgy jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése az idők végén lesz, mint az összes megváltottak mennyei közössége.

150. Mi az Egyház küldetése?

Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek között valósítsa meg Istennek Jézus Krisztus által megalapított Országát. Az Egyház itt a földön ennek az üdvözítő Országnak a csírája és kezdete.

151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?

Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában jelen van és működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit szemével látható.

152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?

Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének és bensőséges egységének, illetve az egész emberi nem egységének jele és eszköze.

Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma

153. Miért az Egyház Isten népe?

Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket nem elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem egyetlen népet alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek egysége egyesít.

154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?

Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség által válik tagjává az ember, a következők jellemzik: az Atyaistentől ered, feje Jézus Krisztus, sajátossága Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye a szeretet új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a földön elkezdődött.

155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és királyi – tevékenységében?

Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában, amennyiben a megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy lelki áldozatokat mutassanak be; részesedik prófétai hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti érzékével fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik róla; részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal, követve Jézus Krisztust, aki a mindenség királyaként mindenkinek, kiváltképpen a szegényeknek és a szenvedőknek a szolgája lett.

156. Miként Krisztus teste az Egyház?

A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen egyesíti magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban, főként az Eucharisztia által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is egységet alkotnak a szeretetben, egy testté, az Egyházzá lesznek, melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében valósul meg.

157. Ki a feje ennek a testnek?

Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18). Az Egyház belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház alkotják „a teljes Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok egyetlen titokzatos személyt alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).

158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?

Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19), aki szerette az Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette magával. Önmagát adta érte, hogy tulajdon vérével tisztítsa meg és „szentté” (Ef 5,26) és Isten összes gyermekeinek termékeny anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok közti egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli ki személyes kapcsolatukban.

159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?

Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a tagokban egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az erényekkel és a karizmákkal építi az Egyházat a szeretetben.

„Ami a szellemünk, azaz a lelkünk a tagjainknak, az a Szentlélek Krisztus tagjainak, Krisztus testének, az Egyháznak.” (Szent Ágoston)

160. Mik a karizmák?

A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek javára, a világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére ad az egyes személyeknek. Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra tartozik.

Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli

161. Miért egy az Egyház?

Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre az összes népek egységét; lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.

162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?

Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett társaság a világban – a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit in), Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség eszközeinek teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.

163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?

Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek elszakadtak a katolikus Egyház teljes közösségétől, a megszentelésnek és az igazságnak sok eleme megtalálható. Mindezek a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség Krisztus testének tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el őket.

164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?

Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy Krisztus ajándéka és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat érinti, s a szív megtérésével, imádsággal, kölcsönös testvéri megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.

165. Milyen értelemben szent az Egyház?

Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus önmagát adta érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a Szentlélek élteti a szeretettel. Benne található az üdvösség eszközeinek teljessége. Az életszentség minden tagjának hivatása és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé számlálja Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók. Az Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt a földön valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig szükségük van a megtérésre és megtisztulásra.

166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?

Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis), mert Krisztus van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a katolikus Egyház” (Antiochiai Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a teljes és sértetlen hitet; hordozza és kiszolgáltatja az üdvösség eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők minden népéhez, bármely kultúrához tartoznak.

167. Katolikus-e a részegyház?

Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és eparchia (a keleti szertartásban) katolikus, amely olyan keresztények közösségéből áll, akik a hitben és a szentségekben közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban szentelt püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl” (Antiochiai Szent Ignác).

168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?

Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének katolikus egységéhez, vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus Egyház tagjává válik az, aki Krisztus Szentlelkét birtokolva a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és a közösség kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem teljes közösségben vannak a katolikus Egyházzal.

169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?

A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt, hogy Isten az összes közül elsőként választotta ki ezt a népet, hogy befogadja az Ő Szavát. A zsidó néphez tartozik „a fiúvá fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényhozás, a kultusz, az ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle származik Krisztus” (Róm 9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól eltérően a zsidó hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.

170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?

Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös eredetéből és céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy minden, ami jó és igaz a többi vallásokban található, Istentől való, az Ő igazságának sugara, és előkészíthet az evangélium elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus Egyházában való egysége felé.

171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”

Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik megismerve a Krisztustól alapított és az üdvösséghez szükséges Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem maradnak meg benne. Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően elérhetik az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem ismerik Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén keresik Istent és a kegyelem hatására törekszenek megtenni az Ő akaratát, melyet lelkiismeretük szavából ismernek.

172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?

Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós parancsa Isten örök szeretetéből fakad, aki azért küldte el a Fiát és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).

173. Miképpen missziós az Egyház?

Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus küldetését folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek hirdetniük kell a Krisztus örömhírét, követve az Ő útját, készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a vértanúságig.

174. Miért apostoli az Egyház?

Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok alapjára” (Ef 2,20) épül; tanítása miatt, mely azonos az apostolokéval; szervezete miatt, mert Krisztus visszatéréséig az apostolok tanítják, szentelik meg és kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben lévő püspökök.

175. Miben áll az apostolok küldetése?

Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte magához hívott a tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá tette őket, azaz föltámadásának választott tanúivá és Egyházának alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy folytassák küldetését: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ végezetéig.

176. Mi az apostoli jogfolytonosság?

Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és hatalmának átadása az ordo szentsége által utódaiknak, a püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az Egyház a hit és az élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a földön.

A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet

177. Kik a hívők?

A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve Isten népének tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően részesei Krisztus papi, prófétai és királyi tevékenységének, s arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az Istentől az Egyházra bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az istengyermeki méltóságban.

178. Hogyan épül fel Isten népe?

Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák, akik megkapták az egyházi rend szentségét és az Egyház hierarchiáját alkotják. A többieket laikusoknak, világi hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között egyaránt vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység, engedelmesség – tett fogadalommal.

179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?

Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét az Ő nevében gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi hierarchiát a szent szolgák alkotják: a püspökök, papok és diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének köszönhetően a püspökök és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a főnek nevében és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia) szolgálják.

180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?

A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol példájának megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az összes hívők közösségének szolgálatára van. Minden püspök úgy végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium tagja, közösségben a pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról való gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik szolgálatukat, közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.

181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?

Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az Egyházi Rend szentségének erejében mindenki egyenként felelős Krisztus előtt, aki személy szerint hívta meg őt és bízta rá a küldetést.

182. Mi a pápa küldetése?

A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének örök és látható elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök kollégiumának a feje és az egész Egyház pásztora, mely fölött isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és egyetemes hatalommal rendelkezik.

183. Mi a püspöki kollégium feladata?

A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle, szintén gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.

184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?

A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek hűségesen és tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az apostoli hit hiteles tanúi, akik Krisztus tekintélyét hordozzák. Isten népe a hit természetfölötti érzékével fogyatkozások nélkül ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának irányítása alatt.

185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?

A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az Egyház legfőbb pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök kollégiuma közösségben a pápával, mindenekelőtt egyetemes zsinaton egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy tantételt a hitre vagy az erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a maguk rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges előadásában. Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit engedelmességével kell ragaszkodnia.

186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?

A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az Egyházat az ige és a szentségek szolgálatában, különösen az Eucharisztia ünneplésével, de imádságaikkal, példájukkal és munkájukkal is.

187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?

Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan viseli az összes részegyház és az egész Egyház gondját a pápával egységben lévő többi püspökkel együtt. Az a püspök, akire egy részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen szent hatalom tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése alatt gyakorolja.

188. Mi a világi hívők hivatása?

A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát, úgy, hogy a földi dolgokat Istennek tetszően világítják meg és rendezik el. Így teljesítik az életszentségre és az apostolkodásra szólító meghívást, mely minden megkereszteltnek szól.

189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?

Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus Krisztus által Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot, elsősorban az Eucharisztiában – életüket minden tevékenységükkel, imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel; a családi életet, a napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi és szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat Krisztusnak és akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot ajánlják föl Istennek.

190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?

Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a hitben, és hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és szóval, evangelizáló tevékenységgel és katekézissel. Ez az evangelizáló tevékenység különleges hatékonyságot nyer abból, hogy a világi élet másokkal közös körülményei között történik.

191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?

A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert hatalmat kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban a bűnt önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző szolgálatokat végeznek a közösség számára, és erkölcsi értéket adnak az ember evilági tevékenységének és a társadalom intézményeinek.

192. Mi az Istennek szentelt élet?

Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok követése.

193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?

Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a Krisztus és a testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a mennyek országába vetett reményről.

Hiszem a szentek közösségét

194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?

E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja közösen részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. E közösség gyökere a szeretet, amely „nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5), hanem arra készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére („mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anyagi javait is a szegényebbek szolgálatára.

195. Mit jelent még a szentek közössége kifejezés?

E kifejezés azt is jelenti, hogy közösség van a szent személyek (sancti) között, azaz azok között, akik a kegyelemből eggyé váltak a meghalt és föltámadott Krisztussal. Egy részük zarándok a földön; mások eltávozván ebből az életből, tisztulnak a mi imádságaink segítségével is; végül mások már Isten dicsőségének örvendenek és közbenjárnak értünk. Valamennyien együtt Krisztusban egy családot alkotnak, az Egyházat, a Szentháromság dicséretére és dicsőségére.

Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja

196. Milyen értelemben Anyja az Egyháznak a Boldogságos Szűz Mária?

A Boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja a kegyelem rendjében, mert világra hozta Jézust, Isten Fiát, annak a testnek a Fejét, ami az Egyház. A kereszten haldokló Jézus anyául adta őt a tanítványnak e szavakkal: „Íme, a te anyád” (Jn 19,27).

197. Hogyan segíti a Boldogságos Szűz Mária az Egyházat?

Fiának mennybemenetele után Szűz Mária imádságaival segíti a fiatal Egyházat. Mennybevétele után is folytatja a közbenjárást gyermekeiért, mindenki számára a hit és a szeretet példaképe, és üdvös hatással van rájuk, mely hatás Krisztus érdemeinek túláradásából fakad. A hívők a rájuk váró föltámadás előképét és elővételezését látják benne, és úgy hívják segítségül, mint szószólót, segítőt, oltalmazót, közvetítőt.

198. Hogyan tiszteli az Egyház a Boldogságos Szűz Máriát?

Páratlan tisztelettel, de ez a tisztelet lényegesen különbözik az imádástól, mely egyedül a Szentháromságot illeti meg. Ez a különleges tisztelet az Isten Anyjának szentelt liturgikus ünnepekben és a Mária-imádságokban – mint például a rózsafüzérben, az egész evangélium összefoglalásában – mutatkozik meg.

199. Hogyan eszkatologikus előképe a Boldogságos Szűz Mária az Egyháznak?

Az egészen szent és már testben és lélekben megdicsőült Máriára tekintve az Egyház azt szemléli benne, amire ő maga hivatott itt a földön, s amivé majd a mennyei hazában lesz.

„HISZEM A BŰNÖK BOCSÁNATÁT”

200. Hogyan bocsáttatnak meg a bűnök?

A bűnbocsánat első és fő szentsége a Keresztség. A Keresztség után elkövetett bűnök megbocsátására alapította Krisztus a Kiengesztelődés vagy Bűnbánat szentségét, mely által a megkeresztelt ember kiengesztelődik Istennel és az Egyházzal.

201. Miért van hatalma az Egyháznak a bűnök megbocsátására?

Az Egyháznak küldetése és hatalma van a bűnök megbocsátására, mert maga Krisztus ruházta föl ezzel: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, és akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).

„HISZEM A TEST FÖLTÁMADÁSÁT”

202. Mit jelent a test kifejezés, és mi a jelentősége?

A test szó az embert jelenti, gyenge és halandó állapotában. „A test az üdvösség sarkpontja” (Tertullianus). Mi ugyanis hiszünk Istenben, a test teremtőjében; hiszünk a test megmentéséért testté lett Igében; hiszünk a test föltámadásában, a teremtés és a test megváltásának beteljesedésében.

203. Mit jelent a „test föltámadása”?

Azt jelenti, hogy az ember végső állapota nem a testtől elkülönült szellemi lélek, hanem halandó testünk is egy napon visszanyeri az életet.

204. Milyen kapcsolat van Krisztus föltámadása és a mi föltámadásunk között?

Miként Krisztus valóban föltámadott a halottak közül és él örökké, úgy Ő maga mindenkit föl fog támasztani az utolsó napon romolhatatlan testtel: „Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra” (Jn 5,29).

205. Mi történik a halálban a testünkkel és a lelkünkkel?

A halálban, amikor elválik a lélek a testtől, a test romlásba hull, míg a lélek, mely halhatatlan, Isten elé megy ítéletre, és várja, hogy újra egyesüljön a testtel, amikor az az Úr visszatérésekor átalakultan föl fog támadni. Hogy miként történik majd a föltámadás, az felülmúlja képzeletünk és értelmünk lehetőségeit.

206. Mit jelent: meghalni Jézus Krisztusban?

Azt jelenti, hogy Isten kegyelmében, halálos bűn nélkül hal meg az ember. Így a Krisztusban hívő az Ő példáját követve a saját halálát át tudja alakítani az Atya iránti engedelmesség és szeretet aktusává. „Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, élni is fogunk vele” (2Tim 2,11).

„HISZEM AZ ÖRÖK ÉLETET”

207. Mi az örök élet?

Az örök élet az, mely azonnal a halál után elkezdődik. Soha nem lesz vége. Mindenki számára különítélet előzi meg, melyet Krisztus mond ki, aki az élők és holtak bírája, és az utolsó ítélet fogja megpecsételni.

208. Mi a különítélet?

A különítélet személyre szóló jutalmazó vagy büntető ítélet, melyet mindenki a halálában megkap Istentől halhatatlan lelkében hitének és cselekedeteinek megfelelően. Ez a megfizetés – közvetlenül vagy megfelelő tisztulás után – belépést jelent a mennyei boldogságba vagy az örök kárhozatra a pokolba.

209. Mit jelent a „mennyország”?

A „mennyország” a legnagyobb és végső boldogság állapota. Mindazok, akik Isten kegyelmében halnak meg és nincs szükségük további tisztulásra, ott vannak Jézus, Mária, az angyalok és a szentek körül. A mennyei Egyházat alkotják, ahol látják Istent „színről színre” (1Kor 13,12), a szeretet közösségében élnek a Szentháromsággal és közbenjárnak értünk.

„Az élet valójában és igazában az Atya, aki a Fiú által a Szentlélekben forrásként árasztja mindnyájunkra a mennyei javakat. És jósága által nekünk, embereknek is az örök élet javait valóban megígéri.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)

210. Mi a tisztítóhely?

A tisztítóhely azok állapota, akik Isten barátságában halnak meg, ám jóllehet biztosak örök üdvösségük felől, még tisztulásra van szükségük ahhoz, hogy beléphessenek a mennyei boldogságba.

211. Hogyan tudunk segíteni a tisztítóhelyen tisztuló lelkeknek?

A szentek közösségének erejében a földön élő hívők segíthetik a tisztítóhelyen lévő lelkeket, azáltal, hogy fölajánlják értük közbenjáró imáikat, különösen az eucharisztikus áldozatot, valamint alamizsnákat, búcsúkat és bűnbánati cselekményeket.

212. Mi a pokol?

Azoknak örök kárhozata, akik szabad döntésük által halálos bűnben halnak meg. A pokol fő büntetése az örök elszakítottság Istentől, aki egyedüli élete és boldogsága az embernek, s az ember erre az életre és boldogságra lett teremtve és erre vágyott. Krisztus ezt ezekkel a szavakkal fejezi ki: „Távozzatok tőlem, átkozottak az örök tűzre” (Mt 25,41).

213. Hogyan egyeztethető össze a pokol léte Isten végtelen jóságával?

Jóllehet Isten azt akarja, hogy „mindenki bűnbánatot tartson” (2Pt 3,9), mivel az embert szabadnak és felelősnek teremtette, tiszteletben tartja döntéseit. Ezért maga az ember az, aki önhatalmúlag szándékosan kizárja magát az Istennel való közösségből, ha halálának pillanatáig megátalkodik a halálos bűnben és elutasítja Isten irgalmas szeretetét.

214. Mi az utolsó ítélet?

Az utolsó (egyetemes) ítélet a boldog életre vagy az örök kárhozatra szóló ítéletben áll, melyet az élők és holtak bírájaként visszatérő Úr Jézus mond ki „igazakra és bűnösökre” egyaránt (ApCsel 24,15), akik mind összegyűlnek Őelőtte. Ezen utolsó ítéletet követően a föltámadott test részesedik abban a jutalomban vagy büntetésben, amit a lélek a különítéletkor kapott.

215. Mikor fog megtörténni ez az ítélet?

Ez az ítélet a világ végén fog megtörténni, aminek a napját és óráját egyedül Isten ismeri.

216. Mit jelent az új ég és új föld reménye?

Az utolsó ítélet után maga az univerzum, miután megszabadult a romlás rabszolgaságából, részesedni fog Krisztus dicsőségében azzal, hogy elkezdődik az „új ég” és az „új föld” (2Pt 3,13). Így teljesedik be Isten Országa, azaz Isten üdvözítő tervének végleges megvalósulása, tudniillik, hogy „Krisztusban foglal újra össze mindent, ami az égben és a földön van” (Ef 1,10). Akkor az örök életben Isten lesz „minden mindenben” (1Kor 15,28).

„Amen”

217. Mit jelent a hitvallásunkat befejező Amen?

A héber Amen szó, amely a Szentírás utolsó könyvének, néhány újszövetségi imádságnak és az Egyház liturgikus imádságainak végén áll, részünkről a bizakodó és fenntartás nélküli „igen”-t fejezi ki mindarra, amit megvallottunk a hitvallásban, teljesen ráhagyatkozva arra, aki a végső „Amen”: az Úr Krisztus (Jel 3,14).

2.2.1 A KERESZTÉNY BEAVATÁS SZENTSÉGEI

251. Hogyan történik a keresztény beavatás?

A keresztény élet alapjait jelentő szentségek által történik: a hívőket, akik újjászülettek a Keresztségben, megerősíti a Bérmálás és táplálja az Eucharisztia.

A KERESZTSÉG SZENTSÉGE

252. Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?

A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szentség központi cselekménye miatt: „baptisare” ugyanis annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).

253. Milyen előképei vannak a Keresztségnek az Ószövetségben?

Az Ószövetségben a Keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg; átkelés a Vörös-tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.

254. Ki teljesíti be ezeket az előképeket?

Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek a Keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).

255. Mióta és kit keresztel meg az Egyház?

Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a Keresztséget annak, aki hisz Jézus Krisztusban.

256. Mi a keresztelés lényegi szertartása?

E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.

257. Ki keresztelkedhet meg?

A Keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.

258. Miért keresztel az Egyház kisdedeket?

Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.

259. Mik a Keresztség feltételei?

Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hit megvallását: felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek sajátos felelőssége van a Keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.

260. Ki keresztelhet?

A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diakónus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”

261. Szükséges-e a Keresztség az üdvösséghez?

A Keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az evangéliumot, és lehetőségük van e szentség kérésére.

262. Lehet-e üdvözülni Keresztség nélkül?

Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, Keresztség nélkül is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség). Ami a Keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.

263. Melyek a Keresztség hatásai?

A Keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és megalapozza az összes keresztényekkel való közösséget; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).

264. Mi a Keresztségben kapott keresztény név jelentősége?

A név fontos, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében ismer. A Keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek, és közbenjárást biztosítson számára Istennél.

A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE

265. Mi a helye a Bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?

Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni fogja a Lelket a várt Messiással és az egész messiási néppel. Jézus egész élete és küldetése teljes közösségben folyt a Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a Szentlelket és hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát. Az Egyház a századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt gyermekeivel.

266. Miért nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak?

A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása miatt nevezzük Bérmálásnak vagy Konfirmációnak. A magyar Bérmálás szó a szláv bermovaty ’megerősít’ szóból származik. A Konfirmáció a latin confirmatio ’megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban krizmálásnak, ’megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.

267. Mi a Bérmálás szentsége szertartásának lényege?

A Bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök által konszekrált balzsamos olajjal) való megkenés, melyet kézrátétel közben végez a bérmáló, s közben elmondja a szentségi szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt homlokán történik e szavakkal: „N…, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje.”

268. Mi a Bérmálás szentségének hatása?

A Bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő Egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti tanúságtételre.

269. Ki veheti föl ezt a szentséget?

Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal, aki már meg van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség hatékony legyen, a bérmálkozónak a kegyelem állapotában kell lennie.

270. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált és az Egyház kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál – ami a keleti egyházban általános, a nyugati egyházban rendkívüli –, a püspökkel és az Egyházzal való kapcsolatot a pap mint a püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma fejezi ki.

AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE

271. Mi az Eucharisztia?

Az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik kegyelemmel és megkapjuk az örök élet zálogát.

272. Mikor alapította Jézus Krisztus az Eucharisztiát?

Nagycsütörtökön alapította, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát.

273. Hogyan alapította Krisztus az Eucharisztiát?

Miután összegyűjtötte apostolait a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta nekik: „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

274. Mi a jelentősége az Eucharisztiának az Egyház életében?

Az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő tevékenysége és a mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja az Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten népének egységét. Az Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk az égi liturgiával és elővételezzük az örök életet.

275. Milyen nevei vannak e szentségnek?

E szentség kifürkészhetetlen gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egy-egy sajátosságát fejezik ki. A legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés, eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és föltámadásának emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent misztériumok, legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.

276. Mi a helye az Eucharisztiának az üdvösség isteni tervében?

Az Ószövetségben az Eucharisztia előképe elsősorban az évenként megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról, és az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította. Az Egyház hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (1Kor 11,24) parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként, Jézus föltámadásának napján.

277. Hogyan történik az Eucharisztia ünneplése?

Az Eucharisztia ünneplésének két nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak: az igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus liturgia, melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy anafora, benne a konszekráló szavak és az áldozás.

278. Ki az Eucharisztia ünneplésének szolgája?

Az érvényesen fölszentelt püspök vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében és az Egyház nevében cselekszenek.

279. Mi az Eucharisztia ünnepléséhez szükséges anyag?

A búzakenyér és a szőlőbor.

280. Milyen értelemben emlékezete Krisztus áldozatának az Eucharisztia?

Az Eucharisztia emlékezet abban az értelemben, hogy jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet Krisztus a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul meg: „Ez az én testem, mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az én véremben, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az áldozat tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van: véres áldozat a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.

281. Miként részesedik az Egyház az eucharisztikus áldozatban?

Az Eucharisztiában Krisztus áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A hívők élete, istendicséretük, szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül Krisztus életével, istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk Istennek, továbbá az összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki javak elnyeréséért. A mennyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.

282. Miként van jelen Jézus az Eucharisztiában?

Jézus Krisztus egészen egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az Eucharisztiában. Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével és vérével, lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.

283. Mit jelent a transzszubsztanciáció?

A transzszubsztanciáció azt jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává, és a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában) történik meg Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek tevékenysége révén. Mindazonáltal a kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek” változatlanok maradnak.

284. Megosztja-e Krisztust a kenyér megtörése?

A kenyértörés nem osztja meg Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és azoknak bármely részében.

285. Meddig tart Krisztus eucharisztikus jelenléte?

Krisztus eucharisztikus jelenléte addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus színek.

286. Milyen tisztelet illeti meg az Eucharisztia szentségét?

Az Eucharisztia szentségét az egyedül Istent megillető imádással (cultus latriae) tiszteljük mind az eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és azokhoz, akik képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a hívők elé imádásra, körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség látogatására és imádására.

287. Miért húsvéti lakoma az Eucharisztia?

Az Eucharisztia húsvéti lakoma, mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít bennünket önmagával és egymással.

288. Mit jelent az oltár?

Az oltár magának Krisztusnak a szimbóluma, aki úgy van jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati oltára), s mint mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus asztal-oltár).

289. Mikor teszi kötelezővé az Egyház a szentmisén való részvételt?

Az Egyház kötelezővé teszi a híveknek a szentmisén való részvételt minden vasárnap és a parancsolt ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek részt rajta.

290. Mikor kell szentáldozáshoz járulni?

Az Egyház ajánlja híveinek, hogy akik részt vesznek a szentmisén, kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően írja elő a szentáldozást legalább Húsvétkor.

291. Milyen feltételei vannak a szentáldozásnak?

A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.

292. Melyek a szentáldozás gyümölcsei?

A szentáldozás erősíti egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és megőrzi a Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és megőriz a halálos bűnöktől.

293. Mikor van lehetőség más keresztények megáldoztatására?

A katolikus áldoztató megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak készülve a szentáldozásra.

A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről akkor szabad megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.

294. Miért az Eucharisztia „a jövendő dicsőség záloga”?

Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket az ég minden kegyelmével és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei Egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.

Az Eucharisztiában „mi egy kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság orvossága, ellenszer, hogy meg ne haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban.” (Antiochiai Szent Ignác)

2.2.2 A GYÓGYULÁS SZENTSÉGEI

295. Miért alapította Krisztus a Bűnbánat és a Betegek kenete szentségét?

Krisztus, a lélek és a test orvosa azért alapította ezt a két szentséget, mert az az új élet, amelyet a keresztény beavatás szentségeiben nekünk ajándékoz, elgyöngülhet, sőt meg is halhat a bűn miatt. Ezért Krisztus azt akarta, hogy az Egyház e két szentség által folytassa az Ő gyógyító és üdvözítő művét.

A BŰNBÁNAT ÉS KIENGESZTELŐDÉS SZENTSÉGE

296. Hogyan nevezzük ezt a szentséget?

Ezt a szentséget így is nevezzük: a Bűnbánat szentsége, a Kiengesztelődés szentsége, a Bűnbocsánat szentsége, Gyónás, a Megtérés szentsége.

297. Miért van a Kiengesztelődés szentsége a Keresztség után?

Mivel a Keresztségben kapott új kegyelmi élet nem szünteti meg sem az emberi természet gyöngeségét, sem a bűnre való hajlandóságot (a concupiscentiát), Krisztus megalapította ezt a szentséget azon megkereszteltek megtérésére, akik a bűnnel eltávolodtak tőle.

298. Mikor történt e szentség alapítása?

A föltámadott Úr ezt a szentséget akkor alapította, amikor húsvétvasárnap este megjelent apostolainak és ezt mondta nekik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22–23).

299. Szüksége van-e a megkeresztelteknek megtérésre?

Krisztus megtérésre szólító felhívása a megkereszteltek életében folyton hangzik. A megtérés folyamatos kötelessége az egész Egyháznak, mely szent, de a bűnösöket is magában foglalja.

300. Mi a belső bűnbánat?

A „megtört szív” (Zsolt 51,19) dinamizmusa, melyet az isteni kegyelem indít, hogy válaszoljon Isten irgalmas szeretetére. Magában foglalja az elkövetett bűnök fölötti bánatot és azok megtagadását, az erős elhatározást, hogy többé nem vétkezik és a bizalmat Isten segítségében. Az isteni irgalomba vetett reményből táplálkozik.

301. Milyen formákban fejeződik ki a bűnbánat a keresztény életben?

A bűnbánat nagyon változatos formákban mutatkozik meg, különösen a böjtölésben, az imádságban és az irgalmasság cselekedeteiben. Így és sok más módon lehet gyakorolni a mindennapos keresztény életben, különösen is a nagyböjtben és a bűnbánat napján, pénteken.

302. Melyek a Kiengesztelődés szentségének lényeges elemei?

Két lényeges eleme van: a Szentlélek hatására megtérő ember cselekedetei és a papi föloldozás, mellyel a pap Krisztus nevében megbocsát és meghatározza az elégtétel módját.

303. Melyek a bűnbánó cselekedetei?

A következők: gondos lelkiismeret-vizsgálat; töredelem (vagy bánat), mely tökéletes, ha az Isten iránti szeretetből, tökéletlen, ha más motívumokból fakad, és magában foglalja a többé nem vétkezés ígéretét; bűnvallomás, mely a bűnöknek a pap előtt tett megvallása; elégtétel, azaz bizonyos bűnbánati cselekmények elvégzése, melyeket a gyóntató ró a bűnbánóra, hogy helyrehozza a bűn által okozott kárt.

304. Mely bűnöket kell meggyónni?

Meg kell gyónni a még meg nem gyónt súlyos bűnöket, melyekre az ember gondos lelkiismeret-vizsgálat után emlékszik. A gyónás az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnökre bocsánatot nyerjünk.

305. Mikor kötelező a súlyos bűnök megvallása?

Minden hívő, aki eljutott az értelem használatára, köteles meggyónni súlyos bűneit legalább egyszer az évben, és valahányszor, amikor szentáldozáshoz akar járulni.

306. Miért lehetnek a szentségi gyónás tárgyai a bocsánatos bűnök is?

Az Egyház nagyon ajánlja a bocsánatos bűnök meggyónását is – bár nem szorosan kötelező –, mert az ilyen gyónás segít a lelkiismeret helyes formálásában és a rossz hajlandóságok elleni küzdelemben, hogy engedjük meggyógyítani magunkat Krisztus által és előbbre jussunk a Lélek életében.

307. Ki ennek a szentségnek a kiszolgáltatója?

Krisztus a kiengesztelődés szolgálatát apostolaira, utódaikra, a püspökökre és ezek munkatársaira, a papokra bízta, akik ezért Isten igazságosságának és irgalmasságának az eszközei. A bűnbocsátás hatalmát az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében gyakorolják.

308. Kinek van fenntartva bizonyos bűnök feloldozása?

Néhány különösen súlyos bűn (mint például azok, amelyek kiközösítéssel járnak) feloldozása fönn van tartva az Apostoli Széknek vagy a helyi püspöknek, illetve az általuk fölhatalmazott papoknak, de halálveszély esetén minden pap bármilyen bűnt és kiközösítést feloldozhat.

309. Kell-e titkot tartania a gyóntatónak?

E szolgálat kényes és súlyos volta és a személyt megillető tisztelet miatt minden gyóntató minden kivétel nélkül és nagyon súlyos büntetések terhe mellett köteles megtartani a szentségi pecsétet, azaz abszolút titoktartásra van kötelezve a gyónásból megismert bűnökre vonatkozóan.

310. Melyek e szentség hatásai?

A Bűnbánat szentségének hatásai a következők: kiengesztelődés Istennel és a bűn megbocsátása; kiengesztelődés az Egyházzal; az elveszített kegyelmi állapot visszanyerése; a halálos bűnökkel kiérdemelt örök büntetés teljes, s az ideigtartó büntetések – melyek a bűn következményei – legalább részleges elengedése; a lelkiismeret békéje és nyugalma, és a lelki vigasztalás; a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelmekhez.

311. Kiszolgáltatható-e ez a szentség bizonyos feltételek mellett általános bűnvallomással és általános feloldozással?

Súlyos szükség eseteiben (például közvetlen halálveszélyben) a kiengesztelődés közös ünnepléséhez lehet folyamodni általános gyónással és kollektív föloldozással, megtartva az Egyház szabályait, s elhatározva, hogy a súlyos bűnöket a megfelelő időben egyénileg meggyónják.

312. Mit jelentenek a búcsúk?

A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer önmaga vagy a megholtak számára az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít.

A BETEGEK KENETE

313. Hogyan élték meg a betegséget az Ószövetségben?

Az ószövetségi ember a betegségben megtapasztalta a saját korlátait, s ugyanakkor fölfogta, hogy a betegség titokzatos módon a bűnhöz kötődik. A próféták látták meg azt, hogy a betegségnek megváltó értéke lehet saját és mások bűneiért. Így a betegséget Isten színe előtt élték meg és tőle kérték a gyógyulást.

314. Mi a jelentősége Jézus betegek iránti részvétének?

Jézus együttérzése a betegekkel és számos gyógyítása világos jelei annak, hogy Ővele elérkezett az Isten Országa, s benne a bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem. Szenvedésével és halálával új értelmet adott a szenvedésnek, mely ha az övével egyesül, a tisztulás és az üdvösség eszköze lehet önmagunk és mások számára.

315. Mi az Egyház magatartása a betegek iránt?

Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására, kötelességének érzi a betegek gondozását és az értük való közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt birtokában van a betegek javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus alapított és Szent Jakab tanúskodik róla: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház presbitereit és imádkozzanak fölötte, miután megkenték őt olajjal az Úr nevében” (Jak 5,14–15).

316. Ki veheti föl a Betegek kenetének szentségét?

Az a hívő veheti föl, akihez betegség vagy öregség miatt halálveszély közelít. Ugyanaz a hívő többször is fölveheti, ha súlyosabbá válik ugyanaz a betegség, vagy egy másik súlyos betegség éri. E szentség fölvétele előtt a betegnek lehetőleg személyes gyónást kell végeznie.

317. Ki szolgáltatja ki ezt a szentséget?

Ezt a szentséget csak pap vagy püspök szolgáltathatja ki.

318. Hogyan szolgáltatják ki ezt a szentséget?

E szentség kiszolgáltatásának lényege a lehetőleg püspök által megáldott olajjal történő megkenés a beteg homlokán és kezein (a római szertartásban; a test egyéb részein is más szertartásokban), miközben a pap e szentség különleges kegyelmét kérő imáját mondja.

319. Melyek e szentség hatásai?

Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt, békességet és bátorságot ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. E szentség olykor, ha Isten akarja, a testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt. Ez a szentség minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.

320. Mi a Viaticum?

Azok szentáldozása, akik elhagyni készülnek a földi életet és az örök életbe készülnek átlépni. Az Eucharisztia, melyet az evilágból az Atyához való átmenetel órájában vesz magához az ember, közösség a meghalt és föltámadott Krisztus testével és vérével, ami az örök élet magva és a föltámadás ereje.

2.2.3. A KÖZÖSSÉG ÉS A KÜLDETÉS SZOLGÁLATÁNAK SZENTSÉGEI

321. Melyek a közösség és a küldetés szolgálatában álló szentségek?

Két szentség, az Egyházi Rend és a Házasság különleges kegyelmet adnak az Egyház sajátos küldetéséhez, Isten népe építésének szolgálatára. Különösen is hozzájárulnak az egyházi közösséghez és mások üdvösségéhez.

AZ EGYHÁZI REND SZENTSÉGE

322. Mi az Egyházi Rend szentsége?

Az a szentség, mely által a Krisztustól apostolaira bízott küldetés folytatódik az Egyházban az idők végezetéig.

323. Miért nevezzük az Egyházi Rend szentségének?

Az Egyházi Rend egyházi testületet jelent, melynek egy különleges konszekrálás (ordinatio) által válik tagjává valaki. E szentelés a Szentlélek különleges ajándéka által szent hatalom gyakorlását teszi lehetővé Krisztus nevében és az Ő tekintélyével Isten népe szolgálatára.

324. Mi a helye az Egyházi Rend szentségének az üdvösség isteni tervében?

E szentség előképei az Ószövetségben a Leviták szolgálata, Áron papsága és a hetven „Vén” (Szám 11,25) intézménye. Ezek az előképek Jézus Krisztusban teljesedtek be, aki keresztáldozatával „az egyetlen közvetítő Isten és az emberek között” (1Tim 2,5), „a Melkizedek rendje szerinti főpap” (Zsid 5,10). Krisztus egyetlen papságát jeleníti meg a szolgálati papság.

„Egyedül Krisztus az igazi pap, a többiek az Ő szolgái.” (Aquinói Szent Tamás)

325. Hány fokozata van az Egyházi Rend szentségének?

Három fokozata van, melyek az Egyház organikus szervezetében semmi mással nem helyettesíthetők: a püspökség, a papság és a diakonátus.

326. Mi a püspökszentelés hatása?

A püspökszentelés az Egyházi Rend szentségének teljességét adja, a püspököt az apostolok törvényes utódává teszi, beiktatja a püspöki kollégiumba, az összes Egyházak gondjának részesévé teszi a pápával és a többi püspökkel együtt, és fölruházza a tanítás, a megszentelés és a kormányzás hivatalával.

327. Mi a püspök hivatala a rá bízott részegyházban?

A püspök, akire rábízatott egy részegyház, ezen egyház egységének látható elve és alapja, és benne Krisztus helyetteseként a saját papjai és diakónusai segítségével tölti be a pásztori hivatalt.

328. Mi a papszentelés hatása?

A Lélek kenete a papot eltörölhetetlen lelki karakterrel jelöli meg, Krisztushoz teszi hasonlóvá és képessé teszi arra, hogy Krisztusnak, a Főnek nevében cselekedjen. Mint a püspöki rend munkatársa arra szenteltetett, hogy hirdesse az evangéliumot, ünnepelje az istentiszteletet, elsősorban az Eucharisztiát, melyből szolgálata erejét meríti, s hogy a hívők pásztora legyen.

329. Hogyan végzi a pap sajátos szolgálatát?

Bár egyetemes küldetésre szentelték, küldetését a pap egy meghatározott részegyházban végzi, szentségi testvériségben a többi papokkal, akik a „presbitériumot alkotják”, és akik a püspökkel közösségben és tőle függően viselik a részegyház felelősségét.

330. Mi a diakónusszentelés hatása?

A diakónust, aki Krisztushoz, mindenki szolgájához hasonló, arra szentelik, hogy az Egyházat szolgálja. Szolgálatát saját püspökének tekintélye alatt végzi az Ige, az istentisztelet, a lelkipásztori irányítás és a szeretet szolgálatában.

331. Hogyan történik az Egyházi Rend szentségének kiszolgáltatása?

Az Egyházi Rend szentségének mindhárom fokozatát a püspök a szentelendő fejére tett kezével, kézrátétellel szolgáltatja ki, és elmondja az ünnepélyes konszekráló imát. Ezzel az imával a püspök Istentől a Szentlélek különleges kiáradását és ajándékait kéri a szentelendőre a szolgálathoz.

332. Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?

Az Egyházi Rend szentségének három fokozatát csak érvényesen szentelt püspökök, mint apostolutódok szolgáltathatják ki.

333. Ki veheti föl ezt a szentséget?

Érvényesen csak megkeresztelt férfi veheti föl: az Egyház önmagára vonatkozóan elismeri, hogy magának az Úrnak ez a választása kötelezi őt. Senki nem igényelheti az Egyházi Rend szentségének fölvételét, hanem mindenkit az egyházi tekintélynek kell alkalmasnak találnia a szentelésre.

334. Kötelező-e a cölibátus az ordinálandók számára?

A püspökséghez mindig követelmény a cölibátus. A papságra a latin egyházban rendes körülmények között olyan cölebsz hívő férfiakat választanak, akik meg akarják tartani a cölibátust „a mennyek országáért” (Mt 19,12); a keleti egyházakban a papszentelés után nem megengedett a házasodás. Az állandó diakonátust házas férfiak is fölvehetik.

335. Melyek az Egyházi Rend szentségének hatásai?

Ez a szentség a Szentlélek különleges kiáradását ajándékozza, mely a fölszenteltet – a szentség fokozatának megfelelően – hasonlóvá teszi Krisztushoz hármas, papi, prófétai és királyi tevékenységében. A szentelés eltörölhetetlen lelki karaktert ad: ezért nem ismételhető és nem adható megszabott időre.

336. Kinek a tekintélyével végzik a papok a szolgálatukat?

A fölszentelt papok szent szolgálatuk végzése közben nem a saját tekintélyükkel, nem is a közösség parancsára vagy megbízásából beszélnek és tevékenykednek, hanem Krisztusnak, a Főnek személyében és az Egyház nevében. Emiatt a szolgálati papság lényegileg és nemcsak fokozatilag különbözik a hívők általános papságától. A szolgálati papságot Krisztus az általános papság szolgálatára rendelte.

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE

337. Mi Isten terve a férfival és a nővel?

Isten, aki a szeretet és aki az embert szeretetből teremtette, meghívta őt a szeretetre. Amikor megteremtette a férfit és a nőt, a házasságban az életnek és a szeretetnek olyan bensőséges közösségére hívta meg őket, „hogy többé már nem ketten vannak, hanem csak egy test” (Mt 19,6). Megáldva őket Isten, mondta nekik: „Legyetek termékenyek és sokasodjatok” (Ter 1,28).

338. Miért alapította Isten a házasságot?

A férfi és a nő házastársi egysége, melyet a Teremtő alapozott és határozott meg sajátos törvényekkel, természete szerint a házastársak közösségére és javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. A házastársi egység az eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus megerősíti: „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).

339. Hogyan fenyegeti a bűn a házasságot?

Az első bűn miatt, mely a férfi és a nő Teremtőtől ajándékozott közösségének megbomlását is kiváltotta, a házastársi egységet nagyon gyakran fenyegeti a széthúzás és a hűtlenség. Mindazonáltal Isten a maga végtelen irgalmasságában megadja a férfinak és a nőnek kegyelmét ahhoz, hogy életük egységét az eredeti isteni terv szerint tudják megvalósítani.

340. Mit tanít az Ószövetség a házasságról?

Isten elsősorban a Törvény és a próféták pedagógiája által segítette a népét, hogy fokozatosan tudatosodjon benne a házasság kizárólagossága és fölbonthatatlansága. Istennek Izraellel kötött jegyesi szövetsége előkészíti és előképként jelzi azt az új szövetséget, amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus kötött jegyesével, az Egyházzal.

341. Milyen újdonsággal ajándékozta meg Krisztus a házasságot?

Jézus Krisztus nem csupán az Istentől szándékolt eredeti rendet állította helyre, hanem a kegyelmet is ajándékozza, hogy a házasságot a szentség új méltóságában lehessen megélni. E szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).

342. Kötelező-e mindenki számára a házasság?

A házasság nem mindenki számára kötelező. Isten meghív férfiakat és nőket, hogy kövessék Jézus Krisztust, a mennyek országáért vállalt szüzesség vagy cölibátus útján, lemondva a házasság nagy értékéről, hogy az Úr dolgaival törődjenek, és azt keressék, hogyan járhatnak az Ő kedvében. Ezáltal Krisztus szeretete abszolút elsőbbségének és annak jelévé válnak, hogy várva várják az Ő dicsősége eljövetelét.

343. Hogyan történik a szentségi házasság megkötése?

Mivel a házasság a házastársakat az Egyház életében nyilvánosan elfogadott életállapotba helyezi, megkötése pap (vagy az Egyház által minősített tanú) és más tanúk jelenlétében liturgikusan és nyilvánosan történik.

344. Mi a házassági beleegyezés?

A házassági beleegyezés akarati aktus, melyet egy férfi és egy nő fejez ki arra vonatkozóan, hogy kölcsönösen és véglegesen egymásnak ajándékozzák magukat, hogy a hűséges és termékeny szerelem szövetségében éljenek. Mivel a beleegyezés hozza létre a házasságot, elengedhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az érvényes házasságkötéshez a beleegyezésnek az igaz házasságra kell vonatkoznia, emberi cselekedetnek, azaz tudatosnak és szabadnak, erőszaktól és kényszertől mentesnek kell lennie.

345. Mire van szükség, ha az egyik jegyes nem katolikus?

Hogy a vegyes házasság (katolikus és nem katolikus megkeresztelt fél között) megengedett legyen, az egyházi tekintély engedélyére van szükség. Valláskülönbség esetén (katolikus és kereszteletlen fél között) az érvényes házassághoz fölmentésre van szükség. Mindkét esetben lényeges, hogy a felek ne zárják ki a házasság céljainak és lényeges sajátosságainak elfogadását, s hogy a katolikus fél vállalja a hit megőrzésének és a gyermekek megkeresztelésének és katolikus nevelésének kötelezettségét, amit a másik félnek is ismernie kell.

346. Melyek a Házasság szentségének hatásai?

A Házasság szentsége a házastársak között örök és kizárólagos köteléket hoz létre. Maga Isten pecsételi meg a házastársak beleegyezését. Ezért a megkereszteltek megkötött és elhált házasságát soha nem lehet fölbontani. Ezenfelül ez a szentség megadja a házastársaknak a szükséges kegyelmet ahhoz, hogy az életszentséget a házaséletben és a gyermekek felelős elfogadásával és nevelésével érjék el.

347. Milyen bűnök sértik súlyosan a Házasság szentségét?

A következők: a házasságtörés, a többnejűség, ugyanis ellentmond a férfi és a nő azonos méltóságának, valamint a házastársi szerelem egységének és kizárólagosságának; a termékenység elutasítása, mely megfosztja a házaséletet a gyermekek ajándékától; és a válás, mely szemben áll a fölbonthatatlansággal.

348. Mikor engedi meg az Egyház a házastársak fizikai szétválását?

Az Egyház megengedi a fizikai szétválást – még akkor is, ha kívánatos a kibékülésük –, ha a házastársak együttlakása súlyos okokból gyakorlatilag lehetetlenné vált. Azonban e házastársak egyike sem szabad egy új életközösség megkezdésére, amíg a másik él, kivéve, ha a házasságuk semmis volt, és ezt az egyházi tekintély kinyilvánítja.

349. Milyen az Egyház magatartása az elvált házastársakkal kapcsolatban?

Az Úrhoz hűségesen az Egyház nem ismerheti el házasságnak a polgárilag újraházasodott elváltak egységét. „Aki elküldi feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör” (Mk 10,11–12). Az Egyház különleges figyelemmel van az elváltak iránt, és hívja őket a hívő imádságos életre, a szeretet tetteinek gyakorlására és a gyermekek keresztény nevelésére. Az újraházasodott elváltak azonban nem kaphatnak szentségi föloldozást, sem szentáldozáshoz nem járulhatnak, sem bizonyos egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot tart, mely objektíven ellenkezik Isten törvényével.

350. Miért nevezhető a keresztény család családegyháznak is?

Mert a család megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja a keresztségi papságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.

3.1.1 AZ EMBERI SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA

AZ EMBER ISTEN KÉPMÁSA

358. Miben gyökerezik az emberi méltóság?

Az emberi személy méltósága abban gyökerezik, hogy Isten képére és hasonlatosságára van teremtve. A szellemi és halhatatlan lélekkel, értelemmel és szabad akarattal felruházott emberi személy rendeltetése Isten, aki testestül-lelkestül örök boldogságra hívta meg.

A BOLDOGSÁGRA SZÓLÓ MEGHÍVÁSUNK

359. Hogyan érheti el az ember a boldogságot?

Az ember a boldogságát Krisztus kegyelmének erejével érheti el, ami az isteni élet részesévé teszi őt. Krisztus az evangéliumban megmutatja övéinek az utat, mely a vég nélküli boldogságra vezet: a Boldogságokat. De Krisztus kegyelme működik mindenki másban is, aki a helyes lelkiismeretet követve keresi és szereti az igazat és a jót, és kerüli a rosszat.

360. Miért fontosak számunkra a Boldogságok?

A Boldogságok Jézus tanításának középpontjában állnak, megismétlik és tökéletessé teszik Isten ígéreteit, melyeket Ábrahámtól kezdve adott. Megrajzolják magának Jézusnak az arcát is, meghatározzák az igazán keresztény életet és föltárják az embernek cselekedetei végső célját: az örök boldogságot.

361. Milyen kapcsolatban vannak a Boldogságok az ember boldogság utáni vágyával?

Megfelelnek annak a velünk született boldogságvágynak, amelyet Isten ültetett az emberi szívbe, hogy magához vonja, s amelyet egyedül Ő tud beteljesíteni.

362. Mi az örök boldogság?

Isten látása az örök életben, ahol teljesen „részesei leszünk az isteni természetnek” (2Pt 1,4), Krisztus dicsőségének és a szentháromságos élet örömének. Ez a boldogság felülmúlja az emberi képességeket, Isten ingyenes és természetfölötti ajándéka éppúgy, mint a kegyelem, amely a boldogságra vezet. Az ígért boldogság a földi javakkal kapcsolatban erkölcsi döntések elé állít minket és arra késztet, hogy Istent mindennél jobban szeressük.

AZ EMBER SZABADSÁGA

363. Mi a szabadság?

Istentől az embernek adott hatalom arra, hogy cselekedjen vagy ne cselekedjen, ezt vagy azt tegye, s ezáltal önként megfontolt cselekedeteket hajtson végre. A szabadság jellemzi a sajátosan emberi cselekedeteket. Minél inkább teszi valaki a jót, annál szabadabbá válik. A szabadság akkor éri el a maga tökéletességét, amikor Istenre, a legfőbb Jóra és a mi Boldogságunkra irányul. A szabadság azonban magában foglalja a jó és a rossz közötti választás lehetőségét is. A rossz választása visszaélés a szabadsággal és a bűn rabszolgájává teszi az embert.

364. Milyen kapcsolat van a szabadság és a felelősség között?

A szabadság felelőssé teszi az embert a cselekedeteiért oly mértékben, amennyire szándékoltak a cselekedetek. Egy cselekedet beszámíthatóságát és az érte való felelősséget csökkentheti, olykor meg is szüntetheti a tudatlanság, a figyelmetlenség, az elszenvedett erőszak, a félelem, az indulatok és a megszokás.

365. Miért van minden embernek joga a szabadság gyakorlásához?

A szabadság gyakorlásának joga minden ember sajátja, amennyiben elválaszthatatlan az ember személyi méltóságától. Ezért e jogot mindig tiszteletben kell tartani, főként erkölcsi és vallási téren, és polgárilag a közjó és a helyes közrend határai között tisztelni és védeni kell.

366. Hogyan illeszkedik az emberi szabadság az üdvösség rendjébe?

Szabadságunk az első bűn következtében meggyengült. E gyengeséget tovább fokozzák a többi bűnök. De Krisztus „megszabadított minket, hogy szabadok legyünk” (Gal 5,1). A Szentlélek a maga kegyelmével elvezet a lelki szabadságra, hogy szabad munkatársaivá tegyen minket az Egyházban és a világban.

367. Melyek az emberi cselekedetek erkölcsiségének forrásai?

Az emberi cselekedet erkölcsisége három forrásból ered: a cselekedet tárgyából, azaz a valós vagy látszólagos jóból; a cselekvő személy szándékából, azaz a célból, amelynek elérésére cselekszik; és a cselekedet körülményeiből, beleértve a következményeket is.

368. Mikor jó erkölcsileg egy cselekedet?

Egy cselekedet erkölcsileg akkor jó, ha tárgya, célja és körülményei egyidejűleg jók. – A választott tárgy önmagában rosszá teheti a cselekedetet akkor is, ha a szándék jó. Nem szabad rosszat tenni azért, mert jó származik belőle. – A rossz cél megronthatja a cselekedetet akkor is, ha a tárgy önmagában jó. Ellenben a jó cél nem tesz jóvá olyan cselekedetet, amelynek tárgya önmagában rossz, amennyiben a cél nem szentesíti az eszközt. – A körülmények csökkenthetik vagy növelhetik a cselekvő felelősségét, de nem változtathatják meg a cselekedet erkölcsi minőségét, azaz soha nem tehetnek jóvá egy önmagában rossz cselekedetet.

369. Vannak-e mindig tiltott cselekedetek?

Vannak cselekedetek, melyeket a tárgyuk miatt soha nem szabad választani (pl. káromkodás, gyilkosság, házasságtörés). Megtételük az akarat rendetlenségét, azaz erkölcsi rosszat okoz, melyet nem lehet igazolni azokra a javakra való hivatkozással, amelyek esetleg származhatnak belőlük.

A SZENVEDÉLYEK ERKÖLCSISÉGE

370. Mik a szenvedélyek?

A szenvedélyek, érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások – az ember lelki életének természetes összetevői –, melyek cselekvésre vagy tétlenségre késztetnek egy jónak vagy rossznak felfogott tárggyal kapcsolatban. A fő szenvedélyek a szeretet és a gyűlölet, a vágy és a félelem, az öröm és a szomorúság, és a düh. A legfőbb szenvedély a szeretet, melyet a jó vonzása vált ki. Nem tudunk mást szeretni, csak a jót, amely valóban az, vagy legalább annak látszik.

371. Erkölcsileg jók-e vagy rosszak a szenvedélyek?

A szenvedélyek, mint érzéki megmozdulások önmagukban közömbösek, sem jók, sem rosszak; jók, ha jó cselekedetre indítanak, rosszak, ha rossz cselekedetre késztetnek. Lehetnek részei az erényeknek, de átfordulhatnak rossz szokásokká (víciumokká) is.

AZ ERKÖLCSI LELKIISMERET

372. Mi az erkölcsi lelkiismeret?

Az erkölcsi lelkiismeret a személy bensőjében az értelem ítélete, mely a megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz elkerülésére kötelezi az embert. Ennek következtében az emberi személy felfogja egy megteendő vagy már elkövetett cselekedet erkölcsi minőségét és felelőssé válik érte. Ha az ember odahallgat az erkölcsi lelkiismeretre, okosan meghallhatja a hozzá szóló Isten szavát.

373. Mit foglal magában a személy méltósága az erkölcsi lelkiismerettel kapcsolatban?

Az emberi személy méltósága magában foglalja az erkölcsi lelkiismeret helyességét, ti. azt, hogy összhangban van azzal, ami az isteni törvény és az értelem szerint jó és igazságos. Ugyanezen személyi méltóság alapján az embert nem szabad kényszeríteni arra, hogy lelkiismerete ellenére cselekedjen, és nem szabad megakadályozni, hogy – a közjó határain belül – lelkiismeretének megfelelően cselekedjék, főként vallási téren.

374. Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó legyen?

A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten Igéjének elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni. A Szentlélek ajándékai ébresztik, és bölcs emberek tanácsai támogatják. Emellett sokat segít az erkölcsi nevelésben az imádság és a lelkiismeret-vizsgálat.

375. Melyek azok a szabályok, amelyeket a lelkiismeretnek mindig követnie kell?

A három legáltalánosabb: 1) soha nem szabad rosszat tenni jó eléréséért; 2) az aranyszabály: „Mindazt, amit akarjátok, hogy tegyék nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik” (Mt 7,12); 3) a szeretet mindig megköveteli a felebarát és lelkiismerete tiszteletben tartását, de ez nem jelenti azt, hogy jónak tartjuk azt, ami objektíve rossz.

376. Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?

A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének, de téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is. Továbbá nem számítható be az akaratlan tudatlansággal megtett rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért törekedni kell arra, hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk tévedéseitől.

AZ ERÉNYEK

377. Mi az erény?

Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére. „Az erényes élet célja az, hogy hasonlóvá váljon Istenhez” (Nüsszai Szent Gergely). Vannak emberi és teológiai erények.

378. Melyek az emberi erények?

Az emberi erények az értelem és az akarat erős és maradandó készségei, melyek szabályozzák cselekedeteinket, rendben tartják szenvedélyeinket és magatartásunkat az értelem és a hit szabályai alá rendelik. Erkölcsileg jó cselekedetek gyakorlásával szerezzük meg és erősítjük őket. Az emberi erényeket az isteni kegyelem tisztítja és fölemeli.

379. Melyek a főbb emberi erények?

A sarkalatosnak is nevezett erények, amelyek köré szerveződnek a többi erények, és amelyek az erényes élet sarkpontjait képezik. Ezek: az okosság, igazságosság, erősség, mértékletesség.

380. Mi az okosság?

Az okosság felkészíti az értelmet arra, hogy minden körülmények között fölismerje az igazi jót és meg tudja választani a megvalósításához szükséges eszközöket. Az okosság vezérli a többi erényeket, szabályt és mértéket mutatva nekik.

381. Mi az igazságosság?

Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja másoknak azt, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosságot nevezzük a „vallásosság erényének”.

382. Mi az erősség?

Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az állhatatosságot a jó keresésében, s képessé tesz arra is, hogy igaz ügyért az ember az életét áldozza.

383. Mi a mértékletesség?

A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat az ösztönök felett, és lehetővé teszi a teremtett javak kiegyensúlyozott használatát.

384. Mik az isteni erények?

Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya maga Isten. A megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé tesznek arra, hogy kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal, megalapozzák és lelkesítik a keresztény ember erkölcsi tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket. A Szentléleknek az emberi képességekben való jelenlétének és működésének zálogai.

385. Melyek az isteni erények?

Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.

386. Mi a hit?

A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit ő kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert Isten maga az igazság. A hittel az ember szabadon ráhagyatkozik Istenre. Ezért, aki hisz, törekszik megismerni és megtenni Isten akaratát, mert „a hit a szeretet által tevékeny” (Gal 5,6).

387. Mi a remény?

A remény az az isteni erény, amellyel Istentől kívánjuk és várjuk örök boldogságunkat, bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, s a Szentlélek kegyelme segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az örök boldogságot és megkapjuk a végső állhatatosság kegyelmét.

388. Mi a szeretet?

A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent mindenekfölött szeretjük, a felebarátot pedig Isten iránti szeretetből úgy szeretjük, mint önmagunkat. Jézus új parancsot adott rá, a Törvény beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség köteléke” (Kol 3,14) és a többi erények alapja, mely lelkesít, indít és elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem” (1Kor 13,1–3).

389. Mik a Szentlélek ajándékai?

A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, melyek az embert tanulékonnyá teszik az isteni sugallatok követésére. A Szentléleknek 7 ajándéka van: a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.

390. Mik a Szentlélek gyümölcsei?

A Szentlélek gyümölcsei tökéletességek, melyek az örök dicsőség zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya 12 gyümölcsöt ismer: „szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22–23).

A BŰN

391. Mit kíván tőlünk Isten irgalmasságának elfogadása?

Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk. Maga Isten az ő Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket, megajándékoz az igaz lelkiismerettel és a megbocsátás reményével.

392. Mi a bűn?

A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy” (Szent Ágoston). Az Ő szeretete elleni engedetlenséggel bántja Istent. Megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi szolidaritást. Krisztus szenvedésében maradéktalanul föltárja a bűn súlyosságát, és irgalmasságával legyőzi.

393. Többféle bűn van-e?

A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól tárgyuk szerint, vagy az erények és a parancsolatok szerint, melyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak közvetlenül Istenre, a felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint lehet vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.

394. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?

Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.

395. Mikor követünk el halálos bűnt?

Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a súlyos tárgy, a teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az ilyen bűn lerombolja bennünk a szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, s ha meg nem bánjuk, az örök kárhozatba juttat. Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.

396. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?

A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor követjük el, ha a bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de a tudatosság vagy a szándék nem teljes. Nem szakítja meg a kapcsolatot Istennel, de gyengíti a szeretetet; a teremtmények iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében; ideigtartó büntetést von maga után.

397. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?

A bűn bűnre vezet, és ismétlése bűnös készséget (víciumot) szül.

398. Mik a víciumok?

A víciumok az erények ellentétei, rossz szokások, amelyek elhomályosítják a lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra. A hét főbűn köré csoportosíthatók, amelyek: gőg, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság, restség.

399. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?

Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen együttműködünk velük az elkövetésben.

400. Mik a bűn struktúrái?

Az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek, melyeket személyes bűnök hoztak létre.

3.1.3 ISTEN ÜDVÖSSÉGE: A TÖRVÉNY ÉS A KEGYELEM

AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNY

415. Mi az erkölcsi törvény?

Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak Istentől.

416. Mi a természetes erkölcsi törvény?

A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy értelmével ítéletet alkosson a jóról és rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető jogait és kötelességeit.

417. Mindenki felfogja ezt a törvényt?

A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel.

Emiatt Isten „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a szívükben nem tudtak elolvasni”. (Szent Ágoston)

418. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?

Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem számára, ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. E törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, és előírják, ami e két szeretet szempontjából lényeges.

419. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?

Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, s mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Azonban, bár az ószövetségi törvény szent, lelki és jó, még tökéletlen, mert önmagában nem adja az erőt és a Lélek kegyelmét a megtartásához.

420. Mi az új vagy evangéliumi törvény?

Az új vagy evangéliumi törvény, amelyet Krisztus hirdetett és valósított meg, az isteni, a természetes és kinyilatkoztatott törvény teljessége és beteljesedése. Összefoglalása Isten és a felebarát szeretetének kettős parancsa, és az, hogy úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan Krisztus szeretett minket. Az új törvény belső valóság: a Szentlélek kegyelme, mely lehetővé teszi az ilyen szeretetet. A „szabadság törvénye” (Jak 1,25), mert elvezet a szeretettől késztetett önkéntes cselekvésre.

„Az új Törvény alapvetően maga a Szentlélek kegyelme, mely a Krisztusban hívőknek adatik.” (Aquinói Szent Tamás)

421. Hol található az új törvény?

Az új törvény Krisztus egész életében és tanításában és az apostolok erkölcsi katekézisében található meg: legfontosabb összefoglalása a hegyi beszéd.

KEGYELEM ÉS MEGIGAZULÁS

422. Mi a megigazulás?

A megigazulás Isten szeretetének legnagyobb műve. Isten irgalmas és ingyenes tette, mellyel eltörli a bűneinket, igazzá és szentté tesz egész valónkban. Ez a Szentlélek kegyelme által történik, amelyet Krisztus szenvedése érdemelt ki számunkra és amelyet Keresztségben kapunk meg. A megigazulás indítja el az ember szabad válaszát: a hitet Krisztusban és az együttműködést a Szentlélek kegyelmével.

423. Mi a kegyelem, ami megigazulttá tesz?

A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, melyet azért ad, hogy a maga Szentháromságos életének részesévé és képessé tegyen bennünket arra, hogy az iránta való szeretetből cselekedjünk. Habituális, megszentelő, átistenítő kegyelemnek is nevezzük, mert megszentel és istenivé tesz bennünket. Természetfölötti, mert kizárólagosan Isten ajándékozó kezdeményezésétől függ, és teljesen felülmúlja az ember erőit és értelmi képességét. Emiatt nem tapasztalható számunkra.

424. Milyen más kegyelmek vannak még?

A megszentelő kegyelmen kívül van még: az aktuális kegyelem (körülményekhez kötött ajándékok), a szentségi kegyelem (egy-egy szentség sajátos ajándékai), a karizmák (az Egyház közjavának szolgálatára), ide tartoznak az állapotokhoz tartozó kegyelmek, melyek az egyházi szolgálatokat és az életfeladatokat kísérik.

425. Milyen kapcsolat van a kegyelem és az emberi szabadság között?

A kegyelem megelőzi, előkészíti és ébreszti az ember szabad válaszát. Megfelel az emberi szabadság mély törekvéseinek, együttműködésre hívja, és elvezeti a tökéletességére.

426. Mi az érdem?

Az érdem jogot biztosít egy jótett jutalmára. Isten előtt önmagától az ember semmiféle érdemet nem szerezhet, hiszen mindent ingyenesen, ajándékba kapott tőle. Isten azonban megadja a lehetőséget az embernek, hogy Krisztus – Isten előtti érdemeink forrása – szeretetével egyesülve érdemeket szerezzen. A jótettek érdemeit ezért mindenekelőtt Isten kegyelmének kell tulajdonítanunk, s csak utána az ember szabad akaratának.

427. Milyen javakat tudunk kiérdemelni?

A Szentlélek indítására önmagunknak is, másoknak is kiérdemelhetjük a megszentelődésünkhöz és üdvözülésünkhöz hasznos kegyelmeket, és azokat a mulandó javakat is, amelyek Isten terve szerint a javunkra válnak. Senki nem érdemelheti ki az első kegyelmet, megigazulásunk és megtérésünk kezdetét.

428. Meghívottak vagyunk-e valamennyien a keresztény életszentségre?

Az összes hívő meghívást kap a keresztény életszentségre, mely a keresztény élet teljessége és a szeretet tökéletessége. Az életszentség a Krisztussal és benne a Szentháromsággal való bensőséges egyesülésben valósul meg. A keresztény megszentelődés útja a kereszten át vezet és az igazak föltámadásakor teljesedik be, amikor Isten lesz minden mindenben.

AZ EGYHÁZ: ANYA ÉS TANÍTÓ

429. Miként táplálja az Egyház a keresztény ember erkölcsi életét?

Az Egyház az a közösség, amelyben a keresztény ember befogadja Isten Igéjét és „Krisztus törvényének” (Gal 6,2) tanítását; fogadja a szentségek kegyelmét; egyesül Krisztus eucharisztikus áldozatával úgy, hogy saját erkölcsi élete lelki áldozattá lesz; követi a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példáját.

430. Miért avatkozik be az Egyház Tanítóhivatala az erkölcs területén?

Mert az Egyház Tanítóhivatalának kötelessége hirdetni a hitet, hogy az emberek higgyenek és megtegyék, amit hisznek. E feladat kiterjed a természetes erkölcsi törvény pontosabb megfogalmazásaira is, hiszen megtartásuk szükséges az üdvösséghez.

431. Mi az Egyház parancsolatainak a rendeltetése?

Az Egyház öt parancsolatának célja, hogy biztosítsa a hívők számára az imádságos lelkületben, a szentségi életben, az erkölcsi erőfeszítésekben s az Isten és a felebarát szeretetében való fejlődés minimumát.

432. Melyek az Egyház parancsolatai?

A következők:

1) Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén és tartózkodj a munkától és az olyan tevékenységektől, amelyek akadályozhatják e napok megszentelését;
2) bűneidet évente legalább egyszer gyónd meg;
3) az Eucharisztiát legalább Húsvétkor vedd magadhoz;
4) az Egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledeltől és tartsd meg a böjtöt;
5) lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi szükségleteiben.

433. Miért nélkülözhetetlen a keresztények erkölcsi élete az evangélium hirdetésében?

Mert az Úr Jézushoz hasonló életükkel a keresztények a többi embert vonzani tudják az igaz Istenben való hitre, építik az Egyházat, az evangélium lelkületével itatják át a világot és siettetik Isten országának eljövetelét.

3.2.2. „SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!”

A NEGYEDIK PARANCSOLAT: TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT!

455. Mit parancsol a negyedik parancsolat?

Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük szüleinket és mindazokat, akiket Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.

456. Milyen a család természete Isten terve szerint?

Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.

457. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?

A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom életébe.

458. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?

A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.

459. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?

A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.

460. Melyek a szülők kötelességei a gyermekekkel szemben?

Az isteni atyaság részeseiként a szülők gyermekeik első nevelői és első hithirdetői. Kötelességük úgy szeretni és tisztelni gyermekeiket, mint személyeket és Isten gyermekeit, s amennyire lehet, gondoskodniuk kell testi és lelki szükségleteikről; megfelelő iskolát kell választaniuk számukra, okos tanácsaikkal segíteniük kell őket a foglalkozás és az életállapot megválasztásban. Különleges küldetésük a gyermekek keresztény hitben való nevelése.

461. Hogyan nevelik a szülők gyermekeiket a keresztény hitre?

Elsősorban példával, imádsággal, családi katekézissel és az egyházi életben való részvétellel.

462. Mindenek fölött álló értéket jelentenek-e a családi kötelékek?

A családi kötelékek minden jelentőségük ellenére sem jelentenek abszolút értéket, mert a keresztény ember elsődleges hivatása, hogy szeretve kövesse Krisztust: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37). A szülőknek örömmel kell támogatniuk gyermekeik Krisztus-követését bármilyen életállapotban, az Istennek szentelt életben, illetve a papi szolgálatban is.

463. Hogyan kell gyakorolni a hatalmat a polgári társadalom különböző területein?

Mindig szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az ember alapvető jogait, az értékek jogos hierarchiáját, a törvényeket, az osztó igazságosságot és a szubszidiaritás elvét. Mindenkinek, aki hatalmat gyakorol, inkább a közösség, mint a saját javát kell keresnie, s döntéseiben az Istenről, az emberről és a világról megismert igazságokhoz kell igazodnia.

464. Melyek a polgárok kötelességei a polgári hatóságokkal szemben?

Akik hatalom alatt állnak, azoknak feletteseiket Isten képviselőinek kell tekinteniük, tiszteletteljes együttműködést nyújtva nekik a köz- és társadalmi élet jó működése érdekében. Ez magában foglalja a haza szeretetét és szolgálatát, a szavazati jogot és kötelességet, a közteherviselést, az ország védelmét és az építő kritika jogát.

465. Az állampolgárnak mikor nem kell engedelmeskednie a polgári hatóságnak?

Az állampolgár lelkiismeretben nem köteles engedelmeskedni, ha a polgári hatalom törvényei ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29).

AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT: NE ÖLJ!

466. Miért kell tisztelni az emberi életet?

Mert szent (sacrum = érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad Teremtőjével, egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” (Kiv 23,7).

467. Miért nem vét e törvény ellen a személy és társadalom törvényes védelme?

Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.

468. Mire való a büntetés?

A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.

469. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?

A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák” (Evangelium vitae). Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.

470. Mit tilt az ötödik parancsolat?

Az ötödik parancsolat, mint az erkölcsi törvénnyel súlyosan ellenkezőket, tiltja a következőket:

– a közvetlen és szándékos emberölést és az közreműködést benne;

– a közvetlen, célként vagy eszközként akart abortuszt. Elkövetőjét és a vele együttműködőket az Egyház kiközösítéssel bünteti, mert az embert fogantatásától kezdve föltétlenül tisztelni és óvni kell a maga épségében;

– a közvetlen eutanáziát, mely abban áll, hogy egy cselekvéssel vagy egy szükséges cselekvés elmulasztásával véget vetnek fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személy életének;

– az öngyilkosságot és a benne való szándékos együttműködést, ugyanis súlyosan sérti Isten, önmaga és a felebarát jogos szeretetét; felelősségét súlyosbíthatja az általa okozott botrány, illetve csökkenthetik a különféle pszichés zavarok vagy súlyos félelmek.

471. Milyen orvosi beavatkozások megengedettek, amikor már közeli a halál?

A gyógyítást, melyre rendes körülmények között a betegnek szüksége van, törvényesen nem szabad megszakítani. Ellenben törvényes a fájdalomcsillapítók használata, melyek nem a halálra irányulnak és a lemondás „a túlbuzgó gyógyításról”, azaz az aránytalan és pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi eljárások alkalmazásáról.

472. Miért kell védenie a társadalomnak minden magzatot?

A polgári társadalomnak és törvényhozásának alapvető alkotóeleme, hogy minden emberi egyednek elidegeníthetetlen joga van az élethez a fogantatásától kezdve. Amikor az állam nem mindenki – különösen a leggyöngébbek, köztük a magzatok – jogainak szolgálatába állítja erőit, magának a jogállamnak az alapjai kerülnek veszélybe.

473. Hogyan lehet elkerülni a botrányt?

A botrányt, ami mások bűnre vezetését jelenti, a személy lelkének és testének tiszteletével lehet elkerülni. Ha valaki szándékosan visz másokat súlyos bűnbe, önmaga ezzel súlyos bűnt követ el.

474. Milyen kötelességeink vannak a testünkkel szemben?

Értelmesen gondoskodnunk kell önmagunk és mások testi egészségéről, de kerülni kell a testkultuszt és minden túlzást. Emellett tiltott a kábítószerek használata, melyek súlyosan károsítják az egészséget és az emberi életet, valamint az étellel, alkohollal, dohánnyal és gyógyszerekkel való visszaélés.

475. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?

Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki épségét.

476. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?

A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik és nem jár szélsőséges kockázatokkal számára. A szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.

477. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?

A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.

478. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?

A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.

479. Hogyan kell bánni a halott testével?

Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.

480. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?

Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők” (Mt 5,9), megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, súlyos bűnök a szeretet ellen.

481. Mit jelent a béke a világban?

A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma” (Szent Ágoston), „az igazságosság gyümölcse” (Iz 32,17) és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse.

482. Mit követel a világ békéje?

Megköveteli a méltányos elosztást és a személyek javainak védelmét, a szabad kommunikációt az emberek között, a személyek és a népek méltóságának tiszteletét, az igazságosság és a testvériség fáradhatatlan gyakorlását.

483. Erkölcsileg mikor megengedett a katonai erő alkalmazása?

A katonai erő alkalmazása erkölcsileg a következő feltételek egyidejű jelenléte esetén igazolt: tartós és súlyos kár elszenvedése; minden békés megoldási lehetőség hatástalansága; a siker megalapozott lehetősége; nagyobb rosszak megelőzése, figyelembe véve a mai pusztító eszközök erejét.

484. Háború veszélye esetén kire tartozik e feltételek mérlegelése?

A kormányok okos ítéletére tartozik, melyeket az a jog is megillet, hogy az állampolgárokat a nemzet védelmére kötelezzék, tiszteletben tartva a személy lelkiismereti tiltakozásának jogát, hogy az emberi közösség szolgálatának más formáját válassza.

485. Háború esetén mire kötelez az erkölcsi törvény?

Az erkölcsi törvény mindig érvényben marad, háború esetén is. Megköveteli, hogy emberségesen bánjanak a nemharcolókkal, a sebesült katonákkal és a foglyokkal. A nemzetek jogával ellentétes szándékos cselekmények és az arra kötelező parancsok olyan bűntények, melyek alól a vak engedelmesség nem ment föl. El kell ítélni a tömegpusztítást, a népirtást, az etnikai kisebbség kiirtását, melyek a legsúlyosabb bűnök közé tartoznak: erkölcsi kötelesség szembeszállni azzal, aki valakinek ilyen parancsot ad.

486. Mit kell tenni a háború elkerülése érdekében?

Minden értelmesen lehetséges dolgot meg kell tenni a háború elkerülése érdekében az általa okozott károk és jogtalanságok miatt. El kell kerülni a fegyverek törvényes hatalom által kellően nem szabályozott kereskedelmét és fölhalmozását; főként a gazdasági és társadalmi igazságtalanságokat; az etnikai és vallási diszkriminációkat; az irigységet, a bizalmatlanságot, a gőgöt és a bosszúállás szellemét. Mindezek és egyéb rendetlenségek kiküszöbölése segít a béke építésében és a háború elkerülésében.

A HATODIK PARANCSOLAT: NE TÖRJ HÁZASSÁGOT!

487. Mi a feladata a személynek nemiségével kapcsolatban?

Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, egyforma személyi méltósággal, és beléjük írta a szerelem és a közösség hivatását. Mindenkinek egyenként feladata elfogadni a saját nemi identitását, megismerve sajátosságait, komplementaritását és jelentőségét az egész személy számára.

488. Mi a tisztaság (castitas)?

A tisztaság a szexualitás pozitív beépítése a személyiségbe. A szexualitás akkor válik igazán emberivé, amikor a kellő módon épül be a személy és személy kapcsolatába. A tisztaság erkölcsi erény, Isten ajándéka, kegyelem, a Lélek egyik gyümölcse.

489. Mit foglal magába a tisztaság erénye?

Magában foglalja az önuralom megszerzését, mint az ember önmaga odaajándékozására irányuló szabadságának kifejezését. E célból a fejlődés szakaszainak megfelelő, integrális és folyamatos nevelésre van szükség.

490. Mely eszközök segítenek tisztán élni?

Számos eszköz áll rendelkezésünkre: Isten kegyelme, a szentségek segítsége, az imádság, az önismeret, a különböző helyzeteknek megfelelő aszkézis gyakorlása, az erkölcsi erények gyakorlása, különösen a mértékletességé, mely a szenvedélyeket az értelem irányítása alá rendezi.

491. Miként hivatott mindenki a tisztaságra?

Krisztust, a tisztaság mintaképét követve valamennyien arra vagyunk hivatottak, hogy saját állapotunknak megfelelően tisztán éljünk: egyesek a szüzességben vagy a fölszentelt cölibátusban élnek, hogy kiemelkedő módon, könnyebben adhassák oda magukat Istennek, osztatlan szívvel; mások a házasságban élik a házastársi tisztaságot; a nem házasok az önmegtartóztatásban gyakorolják a tisztaságot.

492. Melyek a tisztaság elleni főbb bűnök?

Súlyos bűnök a tisztaság ellen, mindegyik saját tárgya természetének megfelelően: a házasságtörés, a maszturbáció, a paráznaság, a pornográfia, a prostitúció, az erőszak, a homoszexuális cselekedetek. Ezek a bűnök mind a bujaság víciumának megnyilvánulásai. Amennyiben kiskorúakkal követik el, e cselekmények még súlyosabb merényletek testi és erkölcsi épségük ellen.

493. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”

Jóllehet a Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot” (Kiv 20,14), az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűnök összefoglalásaként tekinti.

494. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?

A polgári hatóságoknak, amennyiben kötelesek előmozdítani az emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák a tisztaságot sértő fentebb felsorolt bűnöket, hogy megvédjék elsősorban a kiskorúakat és a gyengébbeket.

495. Melyek a házastársi szeretet értékei, melyekre a szexualitás rendeltetett?

A házastársi szerelem javai, melyeket a megkereszteltek esetében a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.

496. Mit jelent a házastársi aktus?

A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet Isten akart a házastársi aktus két jelentése között.

497. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?

A születésszabályozás, mely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, objektíven akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel, azaz periodikus megtartóztatással és a terméketlen periódusok fölhasználásával gyakorolják.

498. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?

Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint például a közvetlen sterilizáció vagy a fogamzásgátlás –, amelyet vagy a házastársi aktusra készülve, annak folyamán, vagy annak természetes következményei kibontakozása közben célként vagy eszközként azért végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását.

499. Miért erkölcstelen az inszemináció és a mesterséges megtermékenyítés?

Azért erkölcstelenek, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat ajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Továbbá az inszemináció és a heterológ megtermékenyítés azzal, hogy olyan technikát alkalmaznak, amely egy harmadik személyt von be a házastársak közé, sértik a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket házasság köt egymásho,z és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak szülővé.

500. Miként kell tekinteni a gyermekre?

A gyermek Isten ajándéka, a házasság legnagyobb ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek („a gyermek bármi áron kell”). Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.

501. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?

Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket gyámság és örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával. Ezáltal lelki termékenységet valósítanak meg.

502. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?

A következők: a házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus), a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

A HETEDIK PARANCSOLAT: NE LOPJ!

503. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.

504. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?

A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes emberek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

505. Mi a magántulajdon rendeltetése?

A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.

506. Mit parancsol a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.

507. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?

Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel jóakarattal kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind meggondolatlan felhasználásukat, elsősorban az értelmes határokon túli és az állatoknak hasztalanul fájdalmat okozó tudományos kísérletekben.

508. Mit tilt a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a tulajdonos ésszerű akarata ellenére. Ez valósul meg az igazságtalan bérek fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, mellyel mások kárára húznak hasznot, s a megegyezések és szerződések meg nem tartásában is. Tiltja továbbá a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, a tékozlást.

509. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?

Az Egyház szociális tanítása – mint az emberi személy méltósága és szociális dimenziója evangéliumi igazságának szerves fejleménye – a reflexióhoz szükséges alapelveket tartalmaz, az ítéletalkotáshoz kritériumokat fogalmaz meg, s cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.

510. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?

Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.

511. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?

Saját módszereivel az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot. Szerzőjének, központjának és céljának az embert kell tekinteni.

512. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?

Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi rendszerek, melyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.

513. Mi a munka jelentősége az ember számára?

A munka az ember számára kötelesség és jog, mely által együttműködik a teremtő Istennel. Hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva ugyanis a személy megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat, fenntartja önmagát és családtagjait, szolgálja az emberi közösséget. Emellett Isten kegyelmével a munka a megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet a többiek üdvösségére.

514. Milyen munkához van joga minden embernek?

Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.

515. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?

Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.

516. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?

A vállalatvezetők felelősek tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.

517. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?

Munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, s az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor szükséges eszköznek tűnik egy arányos előny eléréséhez, figyelembe véve a közjót.

518. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?

Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás és a szubszidiaritás szellemében kell tevékenykedniük a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy legalább csökkentése érdekében.

519. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?

A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe, amikor keresztény lélekkel hatják át a mulandó dolgokat és mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.

520. Mi indít a szegények szeretetére?

A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei s a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, mely jellemző Jézus tanítványaira.

A NYOLCADIK PARANCSOLAT: NE SZÓLJ HAMIS TANÚSÁGOT!

521. Mire van kötelezve az ember az igazsággal kapcsolatban?

Minden személy arra hivatott, hogy cselekvésében és beszédében őszinte és igazmondó legyen. Mindenkinek kötelessége keresni az igazságot és hozzá ragaszkodni, úgy, hogy egész életét az igazság követelményei szerint rendezi. Jézus Krisztusban teljesen megmutatkozott Isten igazsága: Ő az Igazság. Aki Őt követi, az igazság Lelkében él és elkerüli a kétszínűséget, a színlelést és a képmutatást.

522. Hogyan lehet tanúságot tenni az igazságról?

A kereszténynek nyilvános és magánélete minden területén tanúságot kell tennie az evangéliumi igazságról, szükség esetén tulajdon élete föláldozása árán is. A vértanúság a hit igazsága mellett tett legnagyobb tanúságtétel.

523. Mit tilt a nyolcadik parancsolat?

A nyolcadik parancsolat tiltja:

– a hamis tanúságot, esküszegést, hazugságot, melyek súlyossága az elferdített igazság súlyától, a körülményektől, a hazudó szándékától és az okozott kártól függ;

– a vakmerő ítéletet, a megszólást, a hitelrontást és a rágalmat, melyek sértik vagy lerontják a becsületet és a jó hírnevet, melyhez minden személynek joga van;

– a csábítást, a hízelgést és az elnézést, főként ha súlyos bűnök elkövetését vagy tiltott előnyök elérését célozza.

Az igazság ellen elkövetett bűnöket jóvá kell tenni, ha másoknak kárt okoztak.

524. Mit követel a nyolcadik parancsolat?

A nyolcadik parancsolat megköveteli az igazságnak a szeretet tapintatával kísért tiszteletét: a kommunikációban és az információban, melyeknek tekintettel kell lenniük a személyes és közjóra, a magánélet védelmére és a botrány veszedelmére; a hivatali titkok megtartásában, melyeket mindig meg kell tartani, kivéve a súlyos és arányos rendkívüli eseteket. Ugyanígy megkívánja a mások által titokként rábízottak megőrzését.

525. Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket?

A tömegtájékoztató eszközök által adott információnak a közjót kell szolgálnia, és tartalma szerint igaznak, s az igazságosság és szeretet figyelembevételével teljesnek is kell lennie. Kifejezésmódjának megfelelőnek és tisztességesnek kell lennie, kényesen ügyelve az erkölcsi törvényekre, a törvényes jogokra és a személy méltóságára.

526. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?

Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség ragyogását. Az igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája van, különösen a művészi alkotások, melyek az Istentől kapott talentum és az emberi erőfeszítés gyümölcsei. A szent művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell mutatnia, és dicsőítenie kell Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és el kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság és a Szeretet végtelen Szépségének imádására és szeretetére.

A KILENCEDIK PARANCSOLAT: MÁS FELESÉGÉT NE KÍVÁND!

527. Mit követel a kilencedik parancsolat?

A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok legyőzését gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni küzdelem a szív megtisztulása és a mértékletesség erényének gyakorlása által történik.

528. Mit tilt a kilencedik parancsolat?

A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által tiltott cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.

529. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?

A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a rendetlen vágyak ellen harcolva a tisztaság erénye és ajándéka, a szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága, az érzelmek és a képzelet megfegyelmezése és az imádság által juthat el.

530. Miket követel még a tisztaság (puritas)?

A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és a gesztusokat a személyek és közösségük méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben elterjedt erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot táplálja. Megkívánja a társadalmi környezet megtisztítását is állandó küzdelemmel az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi szabadság téves felfogásán alapul.

A TIZEDIK PARANCSOLAT: MÁSOK JAVAIT NE KÍVÁND!

531. Mit követel és mit tilt a tizedik parancsolat?

Ez a parancsolat kiegészíti az előzőt és a tisztelet belső magatartását követeli mások tulajdonával szemben. Tiltja a fösvénységet, mások javainak rendetlen megkívánását és az irigységet, mely a mások javai miatti szomorúságban és az annak eltulajdonítására irányuló rendetlen vágyban jelentkezik.

532. Mit kíván Jézus a szív szegénységével?

Jézus azt kívánja a tanítványaitól, hogy Őt mindennél és mindenkinél többre becsüljék. A gazdagságtól való elszakadás – az evangéliumi szegénység szellemében – és a ráhagyatkozás az isteni Gondviselésre, mely megszabadít a holnapért való aggódástól, előkészítenek arra a boldogságra, mely a lelki szegényeké, „mert övék a mennyek országa” (Mt 5,3).

533. Mi az ember legnagyobb vágya?

Az ember legnagyobb vágya az, hogy láthassa Istent. Ez egész létének a kiáltása: „Látni akarom Istent!” Az ember igazi és teljes boldogsága Annak látásában és boldogságában valósul meg, aki őt szeretetre teremtette és a maga végtelen szeretetében magához vonja.

„Aki látja Istent, elérte mindazt a jót, ami egyáltalán elgondolható.” (Nüsszai Szent Gergely)

4.1.1 AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA

535. Miért van az egyetemes meghívás az imádságra?

Mert Isten először a teremtés révén mindent a semmiből hív létre, és az elbukás után is képes az ember megismerni Teremtőjét, mert őrzi a vágyat Az után, aki létbe szólította. Az összes vallások, és különlegesen az egész üdvtörténet tanúskodik az embernek ezen Isten utáni vágyáról, de Isten az első, aki szüntelenül vonz minden személyt az imádság titokzatos találkozására.

AZ IMÁDSÁG KINYILATKOZTATÁSA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

536. Miben modellje Ábrahám az imádságnak?

Ábrahám az imádság egyik modellje, mert Isten jelenlétében jár, hallgatja Őt és engedelmeskedik neki. Imádsága a hit küzdelme, mert a próbatétel nehéz óráiban is hisz Isten hűségében. Továbbá miután saját sátrában fogadhatta az Úr látogatását, aki elmondta neki a tervét, Ábrahám merész bizalommal veszi a bátorságot, hogy közbenjárjon a bűnösökért.

537. Hogyan imádkozott Mózes?

Mózes imádsága a szemlélődő imádság mintája: Isten, aki Mózest az égő csipkebokorból szólítja, gyakran és hosszasan beszélgetett vele, „szemtől szembe, ahogyan az ember a barátjával” (Kiv 33,11). Ebből az Istennel való bensőséges kapcsolatból meríti Mózes az erőt, hogy kitartóan közbenjárjon a nép érdekében: imádsága így előképe az egyetlen közvetítő, Jézus Krisztus közbenjárásának.

538. Milyen kapcsolatban volt az Ószövetség idején a templom és a király az imádsággal?

Isten jelenlétének – a szövetség szekrénye, majd a templom – árnyékában bontakozik ki Isten népének imádsága pásztorai vezetése alatt. Közéjük tartozik Dávid, „az Isten szíve szerinti király”, a pásztor, aki imádkozik a népéért. Imádsága modell a nép imádsága számára, mert ragaszkodás az isteni ígérethez és szeretettel teljes bizalom abban, aki az egyedüli Király és Úr.

539. Milyen szerepe volt az imádságnak a próféták küldetésében?

A próféták világosságot és erőt merítenek az imádságból, hogy a hitre és a szívbeli megtérésre buzdítsák a népet. Bensőséges kapcsolatba kerülnek Istennel, és közbenjárnak a testvéreikért, akiknek hirdetik mindazt, amit láttak és hallottak az Úrtól. Illés a próféták atyja, tudniillik azoké, akik keresik Isten arcát. A Kármel hegyén ő érte el a nép visszatérését a hithez Isten beavatkozására, melyet ő így kért: „Válaszolj, Uram, válaszolj nekem!” (1Kir 18,37).

540. Mi a zsoltárok jelentősége az imádságban?

Az Ószövetségben a zsoltárok az imádság csúcspontja: Isten szava az ember imádságává válik. Ez a Szentlélektől sugalmazott imádság elválaszthatatlanul személyes és közösségi, Isten csodatetteit énekli a teremtésben és az üdvtörténetben. Krisztus imádkozta a zsoltárokat, és tökéletessé tette őket. Ezért a zsoltárok az Egyház imájának lényeges és állandó részei maradnak, melyek alkalmasak minden idők bármilyen állapotban élő emberei számára.

AZ IMÁDSÁG TELJES KINYILATKOZTATÁSA ÉS GYAKORLÁSA JÉZUSBAN

541. Kitől tanult Jézus imádkozni?

Jézus a maga emberi szíve szerint Anyjától és a zsidó hagyománytól tanult imádkozni. De az Ő imádsága egy rejtettebb forrásból fakad, hiszen Ő Isten örök Fia, aki a maga szent emberségében a tökéletes fiúi imádsággal fordul Atyjához.

542. Mikor imádkozott Jézus?

Az evangélium sokszor mutatja az imádkozó Jézust. Látjuk visszavonulni a magányba, éjszaka is. Saját küldetésének és apostolai küldésének döntő órái előtt imádkozik. Valójában egész élete imádság, mert a szeretet folyamatos közösségében van az Atyával.

543. Hogyan imádkozott Jézus a szenvedésében?

Jézus halálküzdelmében a Getszemáni-kertben mondott imádsága és utolsó szavai a kereszten föltárják fiúi imádságának mélységét: Jézus végrehajtja az Atya szeretetének tervét, és magára veszi az emberiség minden szorongását és az üdvtörténet összes kéréseit és közbenjárását. Bemutatja mindezt az Atyának, aki elfogadja és meghallgatja ezeket, amikor minden reményt felülmúlva föltámasztja Őt a halottak közül.

544. Hogyan tanít Jézus minket imádkozni?

Jézus nem csak a Miatyánk imádságával tanít bennünket imádkozni, hanem akkor is, amikor imádkozik. Így az imádság tartalmán túl megmutatja az igazi imádsághoz szükséges fölkészültséget: a szív tisztaságát, mely Isten Országát keresi és megbocsát az ellenségeknek; a bátor és gyermeki bizalmat, mely meghaladja mindazt, amit mi érzünk és megértünk; a virrasztást, mely a tanítványt megőrzi a kísértéstől.

545. Miért hatékony a mi imádságunk?

A mi imádságunk azért hatékony, mert a hitben egyesül Jézus imádságával. Őbenne a keresztény imádság az Atyával való szeretetközösséggé válik. Ily módon terjeszthetjük kéréseinket Isten elé és találhatunk meghallgatásra: „Kérjetek és kaptok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16,24).

546. Hogyan imádkozott a Szűzanya?

Mária imádságát a hite, és egész lényének nagylelkű fölajánlása jellemzi. Jézus Anyja az Új Éva is, az „élők Anyja”: imádkozik Jézushoz, az ő Fiához az emberek szükségleteiért.

547. Találunk imádságot a Szűzanyától az evangéliumban?

Máriának a galileai Kánában mondott közbenjáró szavain túl az evangélium ránk hagyta a Magnificatot (Lk 1,46–55), mely Isten Anyjának és az Egyháznak az éneke. A szegények szívéből fölszálló örvendező hálaadás azért, hogy a reményük az isteni ígéretek beteljesedésével megvalósult.

AZ IMÁDSÁG AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN

548. Hogyan imádkozott az első, jeruzsálemi keresztény közösség?

Az Apostolok Cselekedeteinek elején olvassuk, hogy az első jeruzsálemi közösségben – melyet a Szentlélek tanított az imádságos életre – a hívők „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).

549. Hogyan tevékenykedik a Szentlélek az Egyház imádságában?

A Szentlélek, a keresztény imádság belső Mestere neveli az Egyházat az imádságos életre, s egyre mélyebbre vezeti a szemlélődésben és a Krisztus kifürkészhetetlen misztériumával való egységben. Az apostoli és kánoni Írásokban található imaformák irányadók maradnak a keresztény imádság számára.

550. Melyek a keresztény imádság lényeges formái?

Az áldás és imádás, a kérő és közbenjáró ima, a hálaadás és a dicséret. Az Eucharisztia mindezeket az imaformákat tartalmazza és kifejezi.

551. Mi az áldás?

Az áldás az ember válasza Isten ajándékaira: áldjuk a Mindenhatót, aki bennünket megelőzve megáld és elhalmoz ajándékaival.

552. Hogyan lehet meghatározni az imádást?

Az imádás az ember leborulása, aki teremtménynek ismeri el önmagát háromszor szent Teremtője előtt.

553. Melyek a kérő imádság fajtái?

Lehet bocsánatkérés vagy összes lelki és anyagi szükségleteink alázatos és bizalomteljes kérése. De az első, amit kérnünk kell, az Ország eljövetele.

554. Miben áll a közbenjárás?

A közbenjárás kérés más érdekében. Hasonlóvá tesz minket Jézus imádságához és egyesít vele, aki az Atyánál közbenjár minden emberért, különösen a bűnösökért. A közbenjárásnak ki kell terjednie az ellenségekre is.

555. Mikor adunk hálát Istennek?

Az Egyház szüntelenül hálát ad Istennek, mindenekelőtt az Eucharisztiát ünnepelve, melyben Krisztus a maga Atya iránti hálaadásában részesíti az Egyházat. A keresztény számára minden esemény hálaadás tárgyává lesz.

556. Mi a dicsérő imádság?

A dicséret az az imaforma, mely a legközvetlenebbül ismeri el, hogy Isten az Isten. Teljesen önzetlen: önmagáért énekli Istent, és azért dicsőíti Őt, mert van.

„AZ EGÉSZ EVANGÉLIUM ÖSSZEFOGLALÁSA”

579. Hol van a helye a Miatyánknak a Szentírásban?

A Miatyánk „az egész Evangélium szintézise” (Tertullianus), a „legtökéletesebb imádság” (Aquinói Szent Tamás). A hegyi beszéd (Mt 5–7) közepén áll, s imádságos formában összefoglalja az Evangélium lényeges tartalmát.

580. Miért nevezzük így: „az Úr imája”?

A Miatyánkot „Oratio Dominica”-nak, ’az Úr imájának’ nevezzük, mert maga az Úr Jézus tanított rá minket.

581. Milyen helyet foglal el a Miatyánk az Egyház imádságai között?

Kiemelkedő módon az Egyház imádsága, melyet a Keresztséggel kapcsolatban „adnak át”, az Isten fiai új életére való újjászületés kifejezésére. Teljes tartalmát az Eucharisztia fejezi ki, mert kérései, melyek a már megvalósult üdvösség misztériumára alapulnak, az Úr második eljövetelekor találnak teljes meghallgatásra. A Miatyánk az Imaórák liturgiájának is integrális része.

„MI ATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY”

582. Miért „merhetünk teljes bizalommal közeledni” az Atyához?

Mert Jézus, a mi Megváltónk vezet bennünket az Atya színe elé, és Lelke tesz bennünket az Ő fiaivá. Ezért teljes és gyermeki bizalommal, örömteli biztonsággal és alázatos bátorsággal imádkozhatjuk a Miatyánkot, azzal a bizonyossággal, hogy az Atya szeret és meghallgat bennünket.

583. Miként szólíthatjuk Istent Atyának?

Megszólíthatjuk az Atyát, mert Isten emberré lett Fia kinyilatkoztatta nekünk és az Ő Lelke megismerteti Őt velünk. Az Atya megszólítása mindig új ámulattal eltöltve bevezet az Ő misztériumába, és fölébreszti bennünk a vágyat, hogy gyermekeiként viselkedjünk. Az Úr imádságának mondásával tehát tudatosodik bennünk, hogy Isten fiai vagyunk.

584. Miért szólítjuk „Mi” Atyánknak?

Ez a „mi” birtokviszony teljesen új kapcsolatot fejez ki Istennel. Amikor az Atyához imádkozunk, imádjuk és dicsőítjük Őt a Fiúval és a Szentlélekkel együtt. Krisztusban az „ő” népe vagyunk, Ő pedig a „mi” Istenünk mostantól fogva mindörökké. Valójában tehát azért szólítjuk Mi Atyánk-nak, mert Krisztus Egyháza olyan testvérek sokaságának közössége, akiknek „egy a szíve és a lelke” (ApCsel 4,32).

585. Milyen közösségi és missziós lelkülettel imádkozzuk a Miatyánkot?

Mivel a Miatyánk imádkozása az összes megkereszteltek közkincse, valamennyien érzik a sürgetést, hogy részesei legyenek Jézusnak a tanítványai egységéért mondott imádságának. Imádkozni a Miatyánkot annyit jelent, hogy minden emberrel együtt és az egész emberiségért imádkozunk, hogy mindenki ismerje meg az egy és igaz Istent, és egységben forrjanak össze.

586. Mit jelent a „ki vagy a mennyekben” kifejezés?

Ez a bibliai kifejezés nem helyet jelent, hanem létmódot: Isten mindenek fölött és mindenen túl létezik. Isten fölségét és szentségét jelenti, de az igazak szívében való jelenlétét is. A menny vagy más szóval az atyai ház a mi igazi hazánk, amely felé a reményben tartunk mindaddig, amíg itt a földön élünk. Már ott élünk „Krisztussal együtt elrejtve Istenben” (Kol 3,3).

A HÉT KÉRÉS

587. Milyen az Úr imádságának szerkezete?

Hét, az Atyaistenhez intézett kérésből áll. Az első három inkább Istenre vonatkozik, feléje, az Ő dicsősége felé fordítanak minket: a szeretetnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy elsősorban arra gondol, akit szeret. E kérések elmondják, hogy elsősorban miket kérünk tőle: Nevének megszentelését, Országának eljövetelét, akaratának megvalósulását. A 4–7. kérés az irgalmasság Atyja elé tárja nyomorúságainkat és várakozásainkat. Eledelt, bocsánatot, a kísértésben való kitartást és a Gonosztól való szabadulást kérjük tőle.

588. Mit jelent a „szenteltessék meg a te Neved”?

Megszentelni Isten Nevét elsősorban olyan dicséretet jelent, amely Szentnek ismeri el Istent. Isten ugyanis az ő szent nevét kinyilatkoztatta Mózesnek, és azt akarta, hogy az ő népe neki szenteltessék, mint szent nemzet, melynek körében Ő lakik.

589. Hogyan szenteltetik meg Isten Neve mibennünk és a világban?

Megszentelni Isten Nevét, aki bennünket „a megszentelődésre” hív (1Tessz 4,7), azt a vágyat jelenti, hogy a keresztségi megszentelés elevenítse egész életünket. Továbbá azt kérjük egész életünkkel és imádságainkkal, hogy Isten Nevét minden ember megismerje és áldja.

590. Mit jelent ez a kérés: „Jöjjön el a te Országod?”

Az Egyház Isten országának Krisztus dicsőséges eljövetele által megvalósuló végső eljövetelét kéri. De az Egyház azért is imádkozik, hogy Isten Országa növekedjen az emberek megszentelődése által a Szentlélekben és elkötelezettségük következtében az igazságosság és béke szolgálatával a Boldogságok szerint. Ez a kérés a Lélek és a Menyasszony kiáltása: „Jöjj el, Urunk, Jézus!” (Jel 22,20).

591. Miért kérjük: „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is?”

Az Atya azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön” (1Tim 2,3). Jézus ezért jött, hogy tökéletesen megvalósítsa az Atya üdvözítő akaratát. Azt kérjük az Atya Istentől, hogy egyesítse akaratunkat Fia akaratával a Boldogságos Szűz Mária és a szentek példája szerint. Azt kérjük, hogy jóságos terve teljesen valósuljon meg a földön éppúgy, mint a mennyben történik. Az imádság által „ismerjük föl Isten akaratát” (Róm 12,2) és nyerjük el az állhatatosságot, hogy teljesíthessük azt (Zsid 10,36).

592. Mit jelent ez a kérés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma?”

Amikor gyermeki bizalommal ráhagyatkozva kérjük Istentől a mindenki számára szükséges napi táplálékot, elismerjük, hogy Isten, a mi Atyánk mennyivel jobb mindenkinél. A kegyelmet is kérjük, hogy cselekvésünk révén az igazságosság és a javak megosztása lehetővé tegye, hogy egyesek bősége fedezze mások szükségletét.

593. Mi ennek a kérésnek a sajátosan keresztény tartalma?

Mivel „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4,4), ez a kérés ugyanúgy vonatkozik az Isten Igéje és az Eucharisztiában kapott Krisztus Teste, mint a Szentlélek utáni éhségre. Feltétlen bizalommal kérjük a mai napra, Isten mai napján, s elsősorban az Eucharisztiában kapjuk meg, mely elővételezi az eljövendő Ország lakomáját.

594. Miért mondjuk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?”

Amikor az Atyaistentől azt kérjük, hogy bocsásson meg nekünk, bűnösnek valljuk magunkat Őelőtte. Ugyanakkor megvalljuk az Ő irgalmasságát, mert Fiában és a szentségek által „megkapjuk a megváltást, a bűnök bocsánatát” (Kol 1,14). Kérésünk azonban csak akkor talál meghallgatásra, ha előbb a magunk részéről mi is megbocsátottunk.

595. Miképpen lehetséges a megbocsátás?

Az irgalmasság csak akkor hatol a szívünkbe, ha mi is meg tudunk bocsátani, még ellenségeinknek is. Most, még ha úgy tűnne is, hogy az ember képtelen megfelelni e követelménynek, az a szív, mely fölajánlja magát a Szentléleknek, tud, miként Krisztus, a szeretet végleteiig szeretni, a kapott sebet együttérzéssé, a bántást közbenjárássá átformálni. A megbocsátás részesedés az isteni irgalmasságban, és e keresztény imádság egyik csúcspontja.

596. Mit jelent a kérés: „Ne vígy minket a kísértésbe?”

Azt kérjük az Atyaistentől, hogy ne hagyjon minket egyedül és a kísértés hatalmában. Azt kérjük a Szentlélektől, hogy különbséget tudjunk tenni egyrészt a bennünket a jóban gyarapító próbatétel és a bűnbe és a halálba vivő kísértés között, s másrészt a megkísértettség és a kísértésbe való beleegyezés között. Ez a kérés Jézussal egyesít minket, aki a maga imádságával győzte le a kísértést. Kérjük a virrasztás és a végső állhatatosság kegyelmét.

597. Miért ezzel fejezzük be: „de szabadíts meg a gonosztól”?

A gonosz a Sátán személyét jelenti, aki szembeszegül Istennel és „félrevezeti az egész földkerekséget” (Jel 12,9). Az ördögöt Krisztus már legyőzte. Mi azonban azért imádkozunk, hogy az emberiség családja szabaduljon meg a Sátántól és műveitől. Kérjük a béke drága ajándékát és Krisztus eljövetele állhatatos várásának kegyelmét is, aki végleg meg fog szabadítani minket a gonosztól.

598. Mit jelent a befejező Amen?

„Az imádság végén azt mondod: »Amen!«, ezzel az Amen-nal, mely azt jelenti: »Úgy legyen!«, megpecsételed mindazt, amit ez az Istentől kapott imádság tartalmaz.” (Jeruzsálemi Szent Cirill)

FÜGGELÉK

A) ALAPVETŐ IMÁDSÁGOK

A keresztvetés

Az Atya,
a Fiú
és a Szentlélek nevében.
Amen.

Dicsőség az Atyának

Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak
és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben,
most és
mindörökké. Amen.

Üdvözlégy, Mária

Üdvöz légy, Mária,
kegyelemmel teljes,
az Úr van teveled.
Áldott vagy te
az asszonyok között,
és áldott
a te méhednek gyümölcse,
Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária,
Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért
most és halálunk óráján.
Amen.

Isten Angyala

Isten Angyala,
őrangyalom,
mivel rád bízott engem
az isteni jóság,
világosíts meg és őrizz,
vezess és kormányozz engem.
Amen.

Örök nyugodalmat

Adj, Uram, örök nyugodalmat
nekik, és az örök világosság
fényeskedjék nekik.
Nyugodjanak békességben.
Amen.

Az Úrangyala

Az Úr angyala köszönté
a Boldogságos Szűz Máriát.
És ő méhébe fogadá
Szentlélektől Szent Fiát.
Üdvöz légy, Mária…
Íme, az Úr szolgálóleánya,
legyen nekem
a te igéd szerint.
Üdvöz légy, Mária…
És az Ige testté lőn
és miköztünk lakozék.
Üdvöz légy, Mária…
Imádkozzál érettünk Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.
Könyörögjük.
Kérünk, téged,
Úristen, öntsd lelkünkbe szent
kegyelmedet,
hogy akik az angyali üzenet által
szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak
megtestesülését
megismertük,
az Ő kínszenvedése
és keresztje által
a föltámadás dicsőségébe vitessünk.
Ugyanazon a mi Urunk,
Jézus Krisztus által.
Amen.
Dicsőség az Atyának…

Mennynek Királyné asszonya

Mennynek Királyné asszonya,
Örülj szép Szűz, alleluja.
Mert kit méhedben hordozni
méltó voltál,
alleluja.
Amint megmondotta vala,
föltámadott,
alleluja.
Imádd Istent, hogy lemossa
bűneinket, alleluja.
Örülj és örvendezz Szűz Mária
alleluja.
Mert valóban föltámadott az Úr,
alleluja.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki Fiadnak, a mi
Urunk Jézus Krisztusnak
föltámadása által a világot
megörvendeztetted,
add, kérünk,
hogy az Ő szent Anyja,
Szűz Mária által az örök élet
örömeit elnyerhessük Krisztus,
a mi Urunk által.
Amen.

Mennyországnak királynéja

Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent Anyja.
Élet, édesség, reménység,
Üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében
kik kesergünk nagy ínségben
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Azért, Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet,
oltalmazzad híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után Szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.

Magnificat

Magasztalja lelkem
az Urat,
és szívem ujjong
üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta
alázatos szolgálóleányát:
Íme, ezentúl boldognak hirdetnek
az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt
velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre
megmarad irgalma azokon,
akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres
kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt,
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan
megígért,
Ábrahámnak és utódainak
mindörökké.
Dicsőség az Atyának
és a Fiúnak,
és a Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben
most és mindenkor
és mindörökkön-örökké.
Amen.

Oltalmad alá futunk

Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője;
könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején;
hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
ó, dicsőséges és áldott Szűz.

Te Deum

Téged, Isten, dicsérünk
téged Úrnak ismerünk.
Téged, örök Atyaisten,
mind egész föld áld és tisztel,
téged minden szép angyalok,
kerubok és szeráfkarok,
egek és minden hatalmak
szüntelenül
magasztalnak:
Szent vagy, szent vagy,
erősséges Szent Isten vagy.
Nagyságoddal telve ég s föld,
dicsőséged mindent betölt.
Téged dicsér, egek Ura,
apostolok boldog kara,
dicséretes nagy próféták
súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek
magasztalnak Tégedet.
Vall tégedet világszerte
szent Egyházad ezerszerte,
ó, Atyánk téged,
s mérhetetlen nagy fölséged,
s azt, ki hozzánk tőled jött le,
Atya igaz Egyszülöttje;
és áldjuk veled
vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten egyszülöttje,
király vagy te mindörökre.
Mentésünkre
közénk szálltál,
szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
mennyországod
megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket,
Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő
mindeneket ítélendő.

Téged azért, Uram, kérünk,
mi Megváltónk,
maradj vélünk.
Szentjeidhez végy föl égbe
az örökös dicsőségbe.
Szabadítsd meg,
Uram, néped,
Áldd meg a te örökséged,
Te kormányozd, te vigasztald,
mindörökké fölmagasztald.
Minden nap dicsérünk Téged,
szent nevedet
áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket,
és bocsásd meg vétkeinket.
Irgalmazz, Uram, irgalmazz,
híveidhez légy irgalmas.
Kegyes szemed legyen rajtunk,
Tebenned van bizoldalmunk.
Te vagy, Uram,
én reményem,
ne hagyj soha szégyent érnem.

Teremtő Lélek

Teremtő Lélek, jöjj közénk,
látogasd híveid szívét,
töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.

Te, kit Védőnek mondanak,
s mellénk a magas ég adott,
tűz, élő forrás, szeretet,
te, lelkek lelki olaja.

Ajándékoddal hétszeres,
te, ujj az Isten jobb kezén,
te, ki az Atya megígért
szavával áldod torkaink.

Érzékeinkbe gyújts te fényt,
szívünkbe öntsd szerelmedet,
s mi bennünk testi gyöngeség
örök erőddel izmosítsd.

Ellenségünket űzzed el,
s a békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.

Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút,
Tebenned higgyük szellemét,
mind a kettőnek, Végtelen.

Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű Egyfia,
aki veled uralkodik,
ó, Lélek, minden századig.
Amen.

Jöjj, Szentlélek Istenünk

Jöjj, Szentlélek Istenünk,
add a mennyből érzenünk
fényességed sugarát.

Jöjj, szegények atyja, te,
bőkezűség Istene,
lelkünk fényed hassa át.

Édességes vigaszunk,
drága Vendég, szomjazunk,
édes lélekújulás.

Fáradottnak könnyülés,
tikkadónak enyhülés,
sírónak vigasztalás.

Boldogságos tiszta fény,
szállj meg szívünk rejtekén,
híveidnek napja légy.

Ihleted ha fényt nem ad,
emberszívben ellohad
minden érő, minden ép.

Mosd meg, ami szennyezett,
aszúságra hints vizet,
orvosold a sebhelyet.

Simogasd a darabost,
fölmelengesd a fagyost,
útra vidd, ki tévelyeg.

Add, vegyék el híveid,
kik hitük beléd vetik,
hétszeres kegyelmedet.

Jámbornak jutalmazást,
engedj boldog kimúlást,
mindörökké mennyeket.
Amen.

Krisztus lelke

Krisztus lelke,
szentelj meg engem!
Krisztus teste,
üdvözíts engem!
Krisztus vére,
ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz,
moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése,
erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus,
hallgass meg engem!
Szent sebeidbe
rejts el engem!
Ne engedd,
hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől
oltalmazz engem!
Halálom óráján
hívj magadhoz engem!
Add,
hogy eljussak hozzád,
és szentjeiddel dicsérjelek téged,
mindörökkön-örökké.
Amen.

Emlékezzél

Emlékezzél,
legkegyesebb Szűzanya, Mária!
Sohasem hallotta még senki,
hogy te gyámoltalanul magára
hagytad azt, aki oltalmad alá
folyamodott, segítségedért
esdekelt,vagy szószólásodat
kérte. Én is hasonló bizalomtól
lelkesítve sietek hozzád, szüzek
szent Szüze! Hozzád jövök,
Anyám, és mint szegény bűnös
sóhajtozva lábadhoz borulok. Ne
vesd meg szavaimat, örök Igének
szent Anyja, hanem hallgasd
meg kegyelmesen.
Amen.

Rózsafüzér

Örvendetes titkok
(hétfőn és szombaton)
… akit te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál
… akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál
… akit te, Szent Szűz, a világra szültél
… akit te, Szent Szűz, a templomban bemutattál
… akit te, Szent Szűz, a templomban megtaláltál

Világosság titkai
(csütörtökön)
… aki a Jordán vizében megkeresztelkedett
… aki Kánában megmutatta isteni erejét
… aki meghirdette Isten országát
… aki a Tábor hegyén isteni dicsőségét megmutatta
… aki az Eucharisztiában nekünk adta magát

Fájdalmas titkok
(kedden és pénteken)
… aki értünk vérrel verítékezett
… akit értünk megostoroztak
… akit értünk tövissel koronáztak
… aki értünk a keresztet hordozta
… akit értünk keresztre feszítettek

Dicsőséges titkok
(szerdán és vasárnap)
… aki a halálból föltámadott
… aki a mennybe fölment
… aki nekünk a Szentlelket elküldte
… aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett
… aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

Könyörgés a rózsafüzér végén
Imádkozzál értünk, Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk
Krisztus ígéreteire.

Könyörögjünk.
Istenünk, a te egyszülött Fiad
életével, halálával
és föltámadásával megszerezte
nekünk az örök élet jutalmát,
add meg, kérünk, hogy miután
a rózsafüzérrel e misztériumokról
megemlékeztünk, kövessük,
amit tartalmaznak, és elnyerjük,
amit ígérnek.
Krisztus, a mi Urunk által.
Amen.

A tömjénezés imája

(kopt hagyomány)
Ó, béke Fejedelme, add nekünk a te békédet és bocsásd meg bűneinket. Távolítsd el az Egyház ellenségeit, és őrizd meg Egyházadat, hogy baj ne érje. A mi Istenünk, az Emmánuel közöttünk van az Atya és a Szentlélek dicsőségében. Áldjon meg minket és tisztítsa meg szívünket és gyógyítsa meg a lélek és a test betegségeit. Imádunk téged, Krisztus, jóságos Atyáddal és a Szentlélekkel, mert eljöttél és üdvözítettél minket.

Búcsúzó imádság az oltártól a liturgia végén

(szír-maronita hagyomány)
Állj békében, ó, Isten Oltára! Az áldozat, melyben rólad részesültem, legyen adósságaim elengedésére és bűneim bocsánatára, és segítsen úgy állni Krisztus ítélőszéke előtt, hogy el ne ítéltessem és meg ne szégyenüljek. Nem tudom, visszatérhetek-e újra és fölajánlhatok-e rajtad egy újabb áldozatot. Oltalmazz engem, Uram, és őrizd meg Szent Egyházadat, mint az üdvösség és igazság útját. Amen.

Halottakért való imádság

(bizánci hagyomány)
Minden léleknek és testnek Istene, ki legyőzted a halált, megsemmisítetted az ördögöt, és életet ajándékoztál a te világodnak; te magad, ó, Urunk, add meg a te elhunyt N. szolgád lelkének a nyugodalmat a világosság helyén, a zöldellő réten, az enyhület helyén, amelytől távol van a szenvedés, a fájdalom és a jajgatás. Te, kegyes és jóságos Isten, bocsásd meg minden szóval, cselekedettel vagy gondolattal elkövetett bűnét; hiszen nincs élő ember, aki ne vétkeznék; mert egyedül Te vagy bűn nélkül való és a te igazságod örökkévaló és a te szavad igazság. Mert te vagy elhunyt N. szolgád föltámadása, élete és nyugalma, Krisztus Istenünk. Téged dicsőítünk Atyáddal s szentséges, jóságos és elevenítő Lelkeddel most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Nyugodjanak békében. Amen.

A hit felindítása

Uram, Istenem, erős hittel hiszem és vallom mindazt, amit a katolikus Anyaszentegyház elém ad, mert, Istenem, te nyilatkoztattad ki mindezeket, aki az örök igazság és örök bölcsesség vagy, aki nem tévesztesz meg és soha nem tévedhetsz. Ebben a hitben akarok élni és meghalni. Amen.

A remény felindítása

Uram, Istenem, remélem, hogy kegyelmedből elnyerem összes bűneim bocsánatát és halálom után az örök boldogságot, mert te ígérted meg, aki végtelenül hatalmas, hűséges, jóságos és irgalmas vagy. Ebben a reményben akarok élni és meghalni. Amen.

A szeretet felindítása

Uram, Istenem, szeretlek téged mindenekfölött, és a felebarátomat temiattad, mert te vagy a minden szeretetre méltó, legfőbb, végtelen és tökéletes jóság. Ebben a szeretetben akarok élni és meghalni. Amen.

A bánat felindítása

Istenem, teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal nemcsak jogos büntetésedet érdemeltem ki, hanem főként azért, mert téged, a végtelen jó és minden szeretetre méltó Istenemet megbántottalak. Ezért erősen megígérem, hogy kegyelmed segítségével többé nem vétkezem és a közeli bűnre vezető alkalmakat elkerülöm. Amen.

Benedictus

Áldott az Úr,
atyáink Istene,
mert meglátogatta
és megváltotta az ő népét.
Erős szabadítót támasztott
minékünk szolgájának,
Dávidnak családjából.
Amint szólott
a szentek szájával,
ősidők óta
a próféták ajka által,
megszabadít
az ellenség kezéből,
mindazoktól,
akik gyűlölettel
néznek minket;
atyáinkkal irgalmat gyakorol,
hogy szent szövetségére
emlékezzék,
az esküre,
amelyet Ábrahám atyánknak
esküdött,
hogy nekünk váltja be,
amit ígért;
hogy félelem nélkül
és megszabadulva
az ellenség kezéből,
neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban
járjunk előtte napról napra,
amíg élünk.
Téged pedig,
gyermek,
a fölséges Isten
prófétájának fognak mondani,
mert az Úr előtt jársz,
egyengetni az ő útját;
az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét,
hogy bocsánatot nyerjen
minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket
felkelő Napunk a magasságból,
hogy fényt hozzon azoknak,
akik sötétségben
és halálos homályban ülnek,
lépteinket pedig
a béke útjára vezérelje.

Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindörökké. Amen.