Imádság - Ima albumok
 
 
S z o l g á l ó    -    I m a a l b u m
 
Imádság a világ hitéért
 
"Van, aki nem tud imádkozni, az Istenhez nincs egy jó szava.
Van, aki úgy tud imádkozni, hogy nem jut szóhoz az Úr maga."
 
Imádkozhatunk azokért, akik hitükben erősek, akik hitünkben gyengék, és a hitetlenekért.
 
Imádkozhatunk azokért, akik hittel élnek, hogy hitünkben növekedjenek,
imádkozhatunk azokért, akik hitünkben meginogtak, hogy az imádságban erőt kapjanak,
imádkozhatunk azokért, akik hitüket elvesztették, hogy Isten kegyelméből rátaláljanak,
imádkozhatunk azokért, akiknek sohasem volt hitük, hogy mi hívők Isten felé mutassuk nekik az utat.
 
 
 
 
+
 
 
Köszönöm, Uram
 
Köszönöm, Uram, hogy hitet adtál,
mélyet, komolyat, égőt és szépet.
Tudok örülni minden jónak,
és gyermek szívvel imádlak téged.
 
Az élet verhet, ostorozhat,
de nem gyűr le a gyötrő bánat.
Vérző szívvel, de nem csüggedve
küldöm tehozzád hő imámat.
 
Nekem vesztett reményem nincsen,
és nincsen átkozódó hangom.
Kezem támasztom a keresztnek,
s az élet súlyát állom, tartom.

Köszönöm, Uram, hogy hitet adtál,
mélyet, komolyat, élőt és szépet,
mert így az élet minden kínja
egy égbe húzó szent ígéret.
 
Ámen (Forrás)
 
 
Ahová állítasz - ott szolgállak,
ahol megsejtelek - megcsodállak.
Amim van - azért magasztallak,
Amim nincs - azért nem zaklatlak.
Ami a dolgom - azt csinálom,
a jó szót érte - sose várom.
Ha nem sikerül - nem kesergek,
Isten nevében - mindent újrakezdek.
Csak egyet kérek - mindenáron:
jöjj el értem - ha jön halálom,
Uram, Megváltóm, Királyom.

 

Egyetlen örökkévaló
Egyetlen örökkévaló,
Aki dalolsz nekünk a csendben,
Aki egymás által tanítasz bennünket,
vezérelj engem erőre és bölcsességre.
Jártomban - keltemben hadd tanuljam
tisztelni mindenkinek a célját.
Segíts kezemnek, hogy tisztelettel fogjon,
nyelvemnek, hogy lélekből szóljon,
engedd hogy figyeljek, de ne ítéljek.
Engedd hogy ne bántsak,
és maradjon zene,
szépség a látogatásom után,
amikor visszatérek az
Örökkévalóságba,
hadd záruljon be a kör,
hadd legyen szélesebb a spirál.
Forrás
 
 
Imádság a hitért
Uram, segíts kishitűségemen!
Nem, nem vagyok én igazán hitetlen,
akarok hinni,
mindent igaznak tartok,
amit mondasz,
amit kinyilatkoztattál üdvösségünkre.
De valahogy nem járja át egészen
teljes életemet, minden percemet
az a biztos hit, az a meggyőződés,
hogy egyedül te vagy életünk ereje,
egyedül te vagy a megoldás
minden kérdésben,
minden nehézségben,
s hogy te vagy minden szép és igaz dolog Ura,
te vagy minden jó eredmény hőse,
mert nélküled semmit sem tudnánk elérni,
megalkotni, felépíteni!
Istenem, állj mellettem,
biztass és erősíts
a cselekvő hit kegyelmével!
Ámen.
Imádkozzunk a Hit évében:
Én hiszek Uram, hinni akarok benned.

Add, hogy a hitem teljes legyen, kétkedés nélküli, és hassa át az emberi és isteni dolgokról alkotott gondolataimat és ítéleteimet.
Add, hogy hitem szabad legyen, s elfogadja azokat a lemondáso­kat és feladatokat, melyek a hittel járnak. Add Uram, hogy hitem szilárd legyen a Szentlélek belső tanúságtételeinek fényében.
Add, hogy hitem derűs legyen, lelkemnek békét és örvendezést adjon.
Add Uram, hogy hitem cselekvő legyen abban a szeretetben, mely a Veled való igaz barátságból fakad.
Add, hogy hitem alázatos legyen és ne elbizakodott, ne saját gondolataimra és érzelmeimre támaszkodjék, hanem adja oda magát a Szentlélek tanúbizonyságának, engedelmeskedjék a hagyománynak és a szent Egyház tanító hivatala tekintélyének. Ámen.
(VI. Pál pápa szövege alapján, Éneklő E. 1171. old.)
 
 
A világ hitéért - Taizei imádság
Ajándékozz nekünk kitartó hitet, és tölts el minket Országod iránti vágyakozással.
Istenünk, Atyánk, töltsd el életünket együttérzéseddel, hogy sose fáradjunk bele a megbocsátásba.
Imádkozzunk azokért, akik nem hisznek, és életüket mások szolgálatára szentelik.
Krisztus, mennyből sugárzó fény, látogasd meg a sötétségben élőket, és mutasd meg nekik szereteted útját.
Imádkozzunk azokért, akik elindultak a Krisztushoz vezető úton, bátorítsd lépteiket!
Tölts el minket Szentlelked tüzével, hogy új erőt nyerjünk, és megnyíljunk azok felé, akik nem ismernek téged!
Krisztus, elküldöd Egyházadat, hogy előkészítse utadat a világban, nyisd meg Országod kapuit minden ember előtt!
Mindazokért, akik nem hisznek, add, hogy megtapasztalhassák szeretetedet.
Te mindazokat megerősíted, akik megfáradtak és elbátortalanodtak, őrizd meg őket az örök élet útján.
Imádkozzunk mindazokért, akik hűségesen hirdetik igédet!
 
 
Uram Istenem én reményem, hallgass meg engem!
Ne engedd, hogy belefáradjak keresésedbe,
Adj erőt mindenütt. Arcod látására törekedjem.
Önts belém reményt, hogy minden lépéssel közelebb kerüljek hozzád.
Te ismered erőmet, és gyöngeségemet.
Őrizd az egyiket, gyógyítsd a másikat.
Te juss eszembe mindenütt.
(Szent Ágoston)
 
 
Isten az Égben! Taníts meg minket helyesen imádkozni, hogy szívünk megnyíljék előtted imádságban és kérésben, és ne rejtsen egyetlen olyan titkos kívánságot sem, melyről tudjuk, hogy számodra nem kedves; de ne legyen benne titkolt félelem sem, amely attól retteg, hogy bármit is megtagadsz tőlünk, ami valóban javunkat szolgálja; hogy a szorgos gondolatatok, a nyugtalan értelem, a félénk szív nyugalmat találjon abban és azáltal, amelyben és ami által ez a nyugalom egyedül megtalálható; hogy mindig boldogan mondjunk neked köszönetet, boldogan elismervén, hogy veled szemben soha nincs igazunk. Ámen.
 
Sík Sándor: Hiszek     
Hallják meg hívők és hitetlenek
Élet-halálra szóló eskümet!
A szív bősége zúg fel ajkamon,
Az kényszerít a Krisztus vallanom.
Hallják meg rokkant, vén aposztaták
S a vétekben vajúdó új-világ,
A forradalom, a vak Leviáthán,
És hallja meg a settenkedő Sátán:
Isten nevében vallomást teszek:
Hiszek.
 
Hiszek, és hitem súlyos és kemény.
Nem tünde tan, nem pille vélemény.
Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán:
Igen és nem, kereken, magyarán.
Semmi csűrés és semmi csavarás,
Ínyeskedés és köntörfalazás:
Hiszem és vallom, szeretem és élem,
Amit az Egyház hinni ád elébem.
Ebben a hitben élek és halok:
Katolikus vagyok.
 
Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.
 
Égnek és földnek testté vált frigyét:
Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét.
Akit az Atya örök óta szül,
És akiben szépséggé lesz a zűr.
Kinek emberré tetszett válnia,
Hogy Isten legyen az ember fia.
Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk,
Ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát.
Benne az élet és benne az út.
Hiszek Istenben, hiszem a Fiút.
 
Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet:
A Szellemet, aki a Szeretet.
Aki Szent Péter ajakán rivall,
Hegyeket bont, szíveket áthidal,
És hét csatornán csorgatja beléd
Az élesztő kegyelem kútfejét.
Ki tüzet gyújt az embergondolatnak,
Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak
És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz.
Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket.
 
Hiszek, és tudom, honnan a hitem.
Házamat én kőszirtre építem.
Négy élőlény az erős alapok:
ember, oroszlán, sas, tulok.
Hallottam a piacon szólni Pált,
Hallottam Ágostont és Ottokárt,
Látom a szirten Péter kulcsait,
S bennem a mélyben, hallom döbbenettel:
Kimondhatatlan gerjedezésekkel
A Szentlélek sóhajtozik.
Ó tudom kinek, ó tudom kinek:
Én az eleven Istennek hiszek.
 
Élő hitemmel vagyok én szabad.
Mankó helyett kötöttem szárnyakat.
Ami akad a földön emberi,
Gazdag szívem testvérnek ismeri.
És ami túl az emberkörökön,
A végtelenség: ígért örököm.
És mikor üt a boldogságos óra,
Hogy befogadjon koporsóm gubója:
Hitem gyertyája utolsót remeg,
És Istennek ajánlom lelkemet.
 
 
 
 
 
Jóságos Istenem, hálás szívvel köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött! Ámen.
 
Imádság hitért
Bosco Szent János, te mindig erős, élő hittel hitted azokat az igazságokat, melyeket Isten kinyilatkoztatott és az Egyház tanít számunkra. Te nemcsak arra törekedtél buzgó állhatatossággal, hogy magad megismerd és megértsd ezeket a hitigazságokat, de igyekeztél azokat másokkal is megismertetni és megértetni, sőt a hitetlenek és eretnekek támadásai ellen is nagy buzgósággal megvédted azokat. Bosco Szent János, bízó szeretettel kérlek, esdd ki számomra azt a kegyelmet, hogy én is mindig erős legyek mindannak elhívésében, amit Egyházunk tanít. Hogy a hitkételyeket visszautasítsam, a hitellenes olvasmányoktól, a vallástalan társaságoktól tartózkodjam, hitemet a feltűnés kerülésével, de félelem nélkül megvalljam és úgy otthoni, mint nyilvános életemben annak törvényei szerint éljek. Eszközöld ki számomra továbbá azt is, hogy mint egyházunknak hű gyermeke, rendületlenül higgyek a pápa csalatkozhatatlanságában, s készséggel fogadjam tanításait, a püspökök, papok iránt pedig gyermeki tisztelettel viseltessem. Segíts meg, hogy a hit kegyelmét ne csupán saját kincsemnek tekintsem, de igyekezzem a te példád szerint azt mások lelkébe is beleplántálni. Segíts, hogy ennek a hitnek szellemében örömöt és megpróbáltatást egyforma készséggel fogadjak Isten kezéből, akaratommal mindenben Isten legszentebb akaratához simuljak.
Bosco Szent János, könyörögj érettünk!
 
 
 
 
Pilinszky János:
Imádságért
 
Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben.
 
Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a Nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a te békéd a lámpása, eledele és terítéke.
 
Add meg előlegként azt a csendet, azt az asztalt, ahol minden civódás, félreértés és megkülönböztetés megszűnik végre, ahol mindenki helyet kap, a maga helyét, s a legkisebb féltékenység is leveti csúf álarcát, s színét vesztve elpárolog.
 
Nevezz meg valódi nevünkön, mivel valamennyien szenvedünk attól, hogy álnéven élünk, telve álnoksággal, amit magunk fabrikáltunk, mivel jobbnak, különbnek, állhatatosabbnak és áldozatkészebbnek kívántunk látszani másoknál. Valódi neve csak keveseknek van itt a földön. Kivétel alig. Szentjeid között talán Bach, talán Mozart. Asztalodnál Bachnak továbbra is Bach lesz a neve és Mozartnak Mozart…
 
Mint a vándornak megérkeznie a tengerpartra, szívem és értelmem elhallgat már a távoli közelségedtől is, meghallva a végtelen intelligencia hullámverését…
 
Add, hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak Téged.
 
Fáradt vagyok, Istenem, kifárasztottak „kéréseim”, és megtéptek a világ „kérései”. Apostolod mondta, hogy a szeretet irgalmas, türelmes, nem kér, és nem panaszkodik. Add, hogy sose kívánjak „színen lenni”. A világnak amúgy is kötelező olvasmánya a „zűrzavar kézikönyve”. Ha lehet, ragaszd össze lapjait, megértek a csirizre.
 
Ha mégis kérek Tőled imámban valamit: ne vedd el tőlem, ne vedd el tőlünk a kérés nélküli imádságot. A kérés nélküli imában nemcsak én, de az egész mindenség hallgat, s hallgatnak azok is, akik – egy szinttel még mélyebben – torzsalkodnak, harcolnak, lázonganak és ítélkeznek. A nem kérő imádságban azonban, imádkozza bárki is, az egész világ térden áll a „teremtés egyességében”.
 
Valójában minden imádság, a kérő is, messze túlmutat önmagán. Jézus kérte, hogy kérjünk, de… „mindazonáltal legyen a Te akaratod szerint”. És: „…kezedbe ajánlom lelkemet”. A kérő ima természete nem azonos a földi kéréssel, mely legtöbbször – kivéve az éhség és szomjúság szavait – valamiféle mástól szennyes. A kérő imádság, amennyiben csakugyan eljut az imádságig, szinte automatikusan veti ki magából kérései homokzsákjait, hogy végül eljuthasson abba az egyetlen magasba, ahol – mindazonáltal ne a mi kérésünk és akaratunk teljesedjék, hanem az övé.
 
Igen, nem hiszek többé tulajdon kéréseimben. Istenben, az egyetemes békében nincs többé mit kérnünk, az egyetemes szeretetben nincs többé kire vagy mire féltékenykednünk, az egyetemes igazságba érkezve elképzelhetetlen bármiféle ítélkezés bárkivel vagy bármivel szemben.
 
Ezért imádkozni az imádságért: bűnösök és szentek közös kiáltása itt a földön, és a kérés nélküli ima jók és gonoszak számára talán nem egyéb, mint egy pillantást vetni az asztalra, mely öröktől fogva terítve áll az atyai ház udvarán.
 
Ennél az asztalnál – Jézus isteni ígérete szerint – nem lesz többé se ellenség, se barát, se vér szerinti rokonság, se szülő, se feleség. Mindenki mindenkije lesz mindenkinek, áthatva az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyetemesen beteljesült ígéretétől. Ennél az asztalnál mindenkinek akad egy szék, s mindenki a maga eleve kijelölt, ezerszer áldott helyére kerül – annyi vita, helycsere és zűrzavar után.