ÉVKÖZI IV.
VASÁRNAP
Zsoltáros
rész, IV. hét
I. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant.
A tömeg láttára Jézus fölment a hegyre, tanítványai köréje gyűltek, ő
pedig szólásra nyitotta ajkát, és tanította őket.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkűnkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődik Szent Pál
apostolnak a tesszaloniki
hívekhez írt első levele
l, l � 2, 12
Pál és a tesszalonikiak
bensőséges kapcsolata
Pál, Szilvánusz és
Timóteus a tesszalonikiak egyházának, amely az Atyaistenben és Urunkban,
Jézus Krisztusban áll fenn. Kegyelem nektek, és békesség!
Mindig hálát adunk
Istennek mindnyájatokért, ahányszor csak megemlékezünk rólatok
imádságainkban. Állandóan gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny
hitetekre, áldozatos szeretetetekre és Urunkba, Jézus Krisztusba vetett
szilárd reményetekre.
Mi tudjuk, Istentől
szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok, hiszen az evangéliumot
nemcsak szóval hirdettük közöttetek, hanem erővel, Szentlélekkel és mély
meggyőződéssel is. Ti éppúgy tudjátok, mint mi, hogy � érdeketekben �
hogyan viselkedtünk körötökben. S ti az Úr és a mi követőink lettetek. A
tanítást a sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadtátok, s
így Macedóniában és Achájában minden hívőnek példaképévé lettetek.
Tőletek kiindulva
terjedt el az Úr szava, s nem is csupán Macedóniában és Achájában;
Istenbe vetett hitetek mindenütt ismeretes lett, ezért nem is kell róla
beszélnünk. Az emberek maguktól beszélnek róla, hogyan fogadtatok
minket, hogyan fordultatok a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és
igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Fiát, Jézust, altit a
halálból feltámasztott, s aki megment bennünket az eljövendő' haragtól.
Magatok is tudjátok,
testvérek, hogy nem hiába mentünk el hozzátok.
Jóllehet előzőleg
Filippiben szenvedés és bántalom ért bennünket, amint tudjátok, mégis �
bízva Istenünkben � vállalni mertük, hogy hirdetjük nektek az Isten
evangéliumát, a sok nehézség ellenére is. Igehirdetésünk nem
megtévesztésből, hamis szándékból vagy álnokságból faliad, hanem úgy
beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt az evangélium
hirdetésére. Nem is az embereknek igyekszünk tetszeni, hanem az
Istennek, aki szívünket megítéli.
Mint tudjátok, nem volt
szokásunk hízelegni, és kapzsi szándék sem vezetett soha. Isten a tanúnk
rá! Emberi elismerésre nem törekedtünk, sem a tiétekre, sem a másokéra.
Bár mint Krisztus apostolai követelményekkel állhattunk volna elő, mégis
olyan szelíden viselkedtünk körötökben, mint a gyermekét dajkáló anya.
Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát,
hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk
benneteket!
Emlékezhettek,
testvérek, fáradozásunkra és kemény munkánkra. Éjjel-nappal dolgoztunk,
hogy senkinek se legyünk terhére, így hirdettük nektek az Isten
evangéliumát. Tanúk vagytok rá, ti és az Isten, milyen szentül,
becsületesen és feddhetetlenül éltünk köztetek, amikor hívők lettetek.
Azt is tudjátok, hogy mint apa a gyermekét, egyenként intettünk,
buzdítottunk és kértünk benneteket, éljetek méltón ahhoz az Istenhez,
aki meghívott titeket dicsőséges országába.
VÁLASZOS ÉNEK l Tessz l,
9; 3, 12. 13
V. A
bálványoktól Istenhez fordultatok, hogy az élő és igaz Istennek
szolgáljatok, és várjátok a mennyből Fiát, Jézust, akit a halálból
feltámasztott, * S aki megment bennünket az eljövendő haragtól.
F.
Gazdagítson benneteket az Úr a szeretetben, tegye állhatatossá
szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok, amikor Urunk majd
eljön. * S áld.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Antiochiai Szent Ignác
püspök és vértanúnak a szmir- naiakhoz írt leveléből
(Nn. l � 4, 1: Fűnk l, 235-237)
Krisztus meghívott
bennünket országába és dicsőségébe
Ignác, más néven
Teoforosz, az Atyaisten és az ő szeretett Fia, Jézus Krisztus Ázsiában
levő szmirnai egyházának � amely irgalomból megnyert minden égi
ajándékot, telve van hittel és szeretettel, semmi kegyelemben hiányt nem
szenved, Isten előtt kedves, és üdvösen munkálkodik � üdvözletét küldi a
Szentlélekben és Isten Igéjében.
Áldom Jézus Krisztust,
az Istent, aki titeket oly bölcsekké tett. Az a tapasztalatom ugyanis,
hogy ti tökéletesek vagytok az állhatatos hitben ; mintegy rá vagytok
szegezve test és lélek szerint az Úr Jézus Krisztus keresztjére, és a
szeretet megszilárdított benneteket Krisztus vére által. Teljes és erős
hittel hisztek a mi Urunkban, aki
test szerint valóban
Dávid nemzetségéből született
(Róm l, 3). Isten akarata és hatalma
szerint, az Isten Fiát, alti valóban Szűztől született, János
megkeresztelte, hogy megvalósuljon
általa mindaz, ami elő van írva (Mt
3, 15). Poncius Pilátus és Heródes negyedesfejedelem alatt valóban
felfeszítették értünk test szerint a keresztre (s mi már ennek a
gyümölcse vagyunk az ő isteni szent kínszenvedése által), hogy
feltámadva mindörökre magasra tartsa zászlaját Egyházabán, az ő egységes
testében a szentek és hívők előtt, legyenek akár a zsidók, akár a
pogányok közül valók.
Mindezt pedig értünk
szenvedte, hogy üdvösségre jussunk, és valóban szenvedett, mint ahogy
valóban fel is támadt.
Én tudom, hogy
feltámadása után is testben volt, és hiszem, hogy most is testben van.
Amikor Péternek és társainak megjelent, azt mondta:
Fogjatok meg, és tapintsatok meg, és
lássátok, hogy nem vagyok test nélküli kísértet
(Lk 24, 39). Azok mindjárt
megérintették, és hittek Krisztus testének és lelkének valóságában.
Ezért vetették meg a halált, és lettek győztesek a halál felett.
Feltámadása után pedig velük evett és ivott, mint akinek teste van, bár
lélek szerint már egyesült az Atyával.
Ezekre hívom fel
figyelmeteket, testvéreim, bár tudom, hogy ez a ti hitetek is.
VÁLASZOS ÉNEK Gal 2,
19-20
V. A
törvénynek meghaltam, hogy az Istennek éljek. Minthogy azonban most még
testben élek, Isten Fiának hitében élek, * Aki szeretett engem, és
feláldozta magát értem.
F.
Krisztussal engem is keresztre feszítettek; élek, de már nem én élek,
hanem Krisztus él énbennem. * Aki szeretett.
HIMNUSZ
Téged, Isten, dicsérünk, 558.
REGGELI DICSÉRET
Benedictus-ant.
Tanításával Jézus ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint
akinek hatalma van.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
II. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant. Mindenki
csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek Isten ajkáról fakadtak.
HÉTFŐ
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A tesszaloniki hívekhez
írt első levélből
2, 13 � 3, 13
Pál és a tesszalonikiak
baráti kapcsolata
Testvéreim! Szüntelenül
hálát adunk Istennek, hogy amikor az Isten szavát hallottátok tőlünk,
nem úgy fogtátok fel, mint emberi tanítást, hanem mint az Isten szavát,
ahogy valóban az is. Bennetek is hatékonynak bizonyul, akik hittetek.
Mert ti, testvéreim,
követői lettetek Isten júdeai egyházainak, amelyek Jézus Krisztusban
élnek. Ti ugyanazt szenvedtetek el saját népetektől, amit ők a
zsidóktól, akik Urunkat, Jézust és a prófétákat is megölték, minket
pedig üldöznek, ezért az Isten előtt nem kedvesek, és az embereknek is
ellenségei. Akadályoznak bennünket, hogy a pogányoknak ne hirdessük az
evangéliumot az üdvösségükre, így betelik egyszer s mindenkorra bűneik
mértéke, s már rajtuk is az Isten haragja, végérvényesen.
Testvérek, mi egy időre
elszakadtunk tőletek, de csak térben, a szívünkben nem. Sőt, egyre
jobban vágyunk rá, hogy viszontlássunk benneteket. El akartunk hozzátok
menni � én, Pál, ismételten is �, de a sátán megakadályozott benne.
Hiszen ki volna reményünk, örömünk és dicsekvésünk tárgya Urunk, Jézus
Krisztus előtt, eljövetele napján, ha nem ti? Igen, ti vagytok
dicsőségünk és örömünk.
Már nem bírtuk tovább,
elhatároztuk hát, hogy inkább egyedül maradunk Athénban, s testvérünket
és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten szolgáját, Timóteust
elküldtük hozzátok, hogy megerősítsen benneteket hitetekben, és
bátorítson, nehogy valaki is megtántorodjék ezeknek a
megpróbáltatásoknak közepette. Hiszen tudjátok, hogy ez a mi sorsunk.
Már amikor körötökben voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy
megpróbáltatás vár ránk. így is történt, amint tudjátok.
Épp ezért nem bírtam már
tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: Vajon a
kísértő' nem szedett-e rá benneteket, és fáradságunk nem veszett-e
kárba?
Timóteus éppen most tért
vissza tőletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felől, és
arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt szeretnétek látni minket, mint
ahogy mi is titeket. A hitetek minden bajunkban és szenvedésünkben
megvigasztalt minket, testvérek, s újjáéledünk, ha kitartotok az Úrban.
Hogyan is róhatnánk le hálánkat az Istennek azért a nagy örömért,
amelyet általatok nyertünk az Isten színe előtt? Buzgón imádkozunk
éjjel-nappal, hogy újra láthassunk benneteket személyesen, és
pótolhassuk hitetek hiányait.
Isten, a mi Atyánk és
Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat! Titeket meg
gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt,
mint ahogy mi is szeretünk titeket. Tegye állhatatossá szíveteket, hogy
feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi
Urunk, Jézus (Krisztus) majd eljön, összes szentjének kíséretében. Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. l
Tessz 3,12. 13; 2 Tessz 2,16-17
V.
Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben egymás és
mindenki iránt, * Tegyen állhatatossá benneteket a szentségben.
F. Maga az
Úr vigasztalja meg szíveteket. * Tegyen állhatatossá.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Hiláriusz
zsoltármagyarázataiból
(Ps. 132: PLS l, 244-245)
Az összes hívő mind egy
szív, egy lélek volt
Íme, milyen jó és mily
gyönyörűséges, ha békességben együtt élnek a testvérek
(Zsolt 132, 1). Jó és
gyönyörűséges testvérként együtt élni, mert amikor az emberek így élnek
együtt, akkor az egyház összejövetele gyűjti egybe őket, és testvérként
jóakaratban és szeretetben is egyek lesznek.
Azt olvassuk, hogy az
apostolok első' prédikálása nyomán nagyra becsülték ezt a parancsot.
Valóban: Az összes hívő mind egy
szív, egy lélek volt (ApCsel 4,
32). Ez illik Isten népéhez, hogy az egy Atya fennhatósága alatt
testvérek legyenek, az egy Lélek alatt egy legyenek, egyetértésben
lépjenek az egy hajlékba, az egy testben egy testnek legyenek a tagjai.
Igen, jó az, és
gyönyörűséges, amikor békén együtt élnek a testvérek. A próféta
hasonlattal is szemlélteti, hogy milyen jó és kedves ez, amikor így ír.
Olyan ez, mint fejen a drága
kenet, amely végigcsordul a szakállon, Áron szakállán, és köntösének
szegélyére pereg (Zsolt 132, 2).
Az a kenet, amellyel Áront pappá kenték, különféle illatos olajból
készült. Úgy tetszett Istennek, hogy ilyen kenettel történjék elsősorban
a papok felszentelése; és így kente föl Urunkat is láthatatlan módon
társai közül
(Zsolt 44, 8). Ez tehát nem valami
földi felkenés. Nem úgy történt, mint ahogy a királyokat szokták
fölkenni az olajjal telt edényből, hanem
az öröm olajával
(Zsolt 44, 8) kente föl. Ezért e
fölkenés után Áront fölkentnek nevezi a Szentírás.
Amint tehát ez a kenet
mindazok szívéből, akikre ráöntötték, messze űzte a gonosz lelkeket,
éppen úgy a szeretet kenete által mi is azt az egyetértést sugározzuk
szét magunk körül, amely Isten előtt kedves, amint az Apostol is mondja:
Krisztus jó illata vagyunk (2
Kor 2, 15). Tehát ahogy a kenet
elnyerte Isten tetszését első fölkent papjában, Áronban, éppen olyan jó
és gyönyörűséges, amikor békén együtt élnek a testvérek.
A kenet pedig a fejről
lecsordul a szakállra. A szakáll viszont a felnőtt férfi dísze. A mi
számunkra az szükséges, hogy csak a gonoszság terén maradjunk kiskorúak
Krisztusban, amint írva is van, a gondolkodásunkban viszont legyünk
felnőttek. Valóban az Apostol kis gyermeknek nevezi a hitetleneket, mert
még képtelenek befogadni a szilárd eledelt, és ezért tejre van
szükségük. Ezért írja ezt: Tejjel
tápláltalak benneteket, nem szilárd étellel, mert nem bírtátok el. Sőt
még most sem bírjátok el (l Kor 3,
2).
VÁLASZOS ÉNEK Róm 12, 5;
Ef 4, 7; l Kor 12, 13
V. Sokan egy
test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak. *
Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a
kegyelemben.
F. Mi
mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel, mindnyáj
unkát egy Lelek itatott át. * Mindegyikünk.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
KEDD
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A tesszaloniki hívekhez
írt első levélből
4, 1-18
A szent élet és a
feltámadás reménysége
Kérünk és intünk
titeket, testvérek, Urunkban, Jézusban: Megtanultátok tőlünk, hogyan
kell Istennek tetsző' életet élnetek; éljetek is hát így, s haladjatok
egyre előbbre.
Hiszen tudjátok, milyen utasításokat
adtunk nektek Urunk, Jézus által.
Az az Isten akarata,
hogy szentek legyetek. Kerüljétek a tisztátalanságot. Mindegyiktek
szentül és tisztességesen éljen feleségével, és ne szenvedélyes
érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. Senki se
károsítsa meg, és ne csalja meg üzleti ügyben testvérét, mert az Úr
megtorol minden ilyesmit, ahogy
előbb már megmondtuk és
kifejtettük. Hiszen az Űr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem
szentségre. Aki tehát az ilyen dolgokat megveti, nem az embert veti meg,
hanem az Istent, alti kiárasztotta ránk a Szentlelket.
A testvéri szeretetről
nem szükséges írnom, hiszen Istentói tanultátok, hogy egymást
szeressétek, s szeretettel is vagytok egész Macedóniában minden testvér
kánt. Csak arra kérünk titeket, testvérek, hogy gyarapodjatok is benne.
Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy békességben éltek, a magatok
dolgával törődtök, s a két kezetekkel dolgoztok, ahogy a lelketekre
kötöttük. Akkor a kívülállókból tiszteletet vált ki életetek, és nem
szorultok rá senkire.
Az elhunytak sorsáról
nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, testvérek, hogy ne
szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reményük. Ha Jézus, mint
ahogy hisszük, meghalt és feltámadt, akkor Isten vele együtt
feltámasztja azokat is, akik Jézusban hunytak el. Az Úr tanítása alapján
ugyanis ezt mondjuk nektek: Mi élők, akik az Úr eljöveteléig
megmaradunk, nem előzzük meg az elhunytakat. A parancsszóra, a főangyal
szólítására, Isten harsonájának zengésére az Úr maga száll le a
mennyből. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi, akik
életben maradtunk. A félholton velük együtt elragadtatunk a magasba
Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk.
Vigasztaljátok tehát
egymást ezzel a tanítással!
VÁLASZOS ÉNEK l Tessz 4,
15; Mk 13, 27; vő. Mt 24, 31
V. A
parancsszóra, a főangyal szólítására, Isten harsonájának zengésére az Úr
maga száll le a mennyből. * Összegyűjti választottak a szélrózsa minden
irányából, a föld szélétől az ég határáig.
F. Amikor
eljön az Emberfia, elküldi angyalait hangos harsonaszóval. *
Összegyűjti.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Iréneusz püspök és
vértanú ?Az eretnekségek ellen" című értekezéséből
(Lib. 3, 19, 1.3� 20, 1: SC 34, 332.
336-338)
Krisztusban kezdődött el a
feltámadás
Isten Igéje azért lett
emberré, s Isten Fia azért lett Emberfia, hogy az ember az Isten
Igéjével egyesülve elnyerje az örökbefogadást, és Isten gyermekévé
legyen.
Másképp ugyanis
képtelenek vagyunk hozzájutni a romolhatatlansághoz és a
halhatatlansághoz, csak úgy, ha egyesülünk a romolhatatlannal és a
halhatatlannal. De hogyan is lehetnénk romolhatatlanná és halhatatlanná,
ha előbb maga a Halhatatlan és Romolhatatlan nem lesz azzá, amik mi
vagyunk, hogy így azután a Romolhatatlan egészen magába vegye azt, ami
romlandó, és a Halhatatlan azt, ami halandó, hogy ezáltal megkapjuk a
fogadott gyermekséget?
Ezért lett tehát az
Isten Fia, a mi Urunk � aki az Atya Igéje � Emberfiává is, mivel
Máriától, aki ember volt, embernek született, és így lett Emberfia.
Ezért maga az Úr adott
nekünk jelet az alvilág mélységeiből és felülről a magasból, jelet,
amelyet nem kért az ember, mivel nem remélhette, hogy a szűz gyermeket
foganjon, fiút szüljön, és ebben a Szülöttben Isten legyen velünk. Nem
remélhettük, hogy Isten leszálljon a földre, és keresse az elveszett
bárányt (amely egyébként is teremtménye volt), majd pedig felszáll jön
az égbe, és az Atya oltalmába ajánlja azt az embert, akit megtalált. Nem
remélhettük, hogy önmagabán hajtja végre az ember feltámadásának
kezdetét, hogy amint a fej feltámadt a halálból, úgy a test további
részei is feltámadjanak. Minden ember, aki csak él, miután letelt
büntetésének ideje, amely az engedetlenség miatt következett be,
feltámad, egy testté összefonódva Isten alkotásává lesz, tudniillik
olyan testté, amelyben minden tagnak megvan a pontosan meghatározott
szerepe. Sok lakóhely van az Atyánál, hiszen a testnek is sok tagja van.
Nagylelkű volt tehát
Isten, aki az ember erőtlensége miatt az Ige által gondoskodott arról,
hogy győzelemhez juttassa az embert. Mivel az erő a gyengeségben lesz
teljessé, Isten az Igében mutatta meg jóságat és nagyszerű erejét.
VÁLASZOS ÉNEK l Kor 15,
20. 22. 21
V. Krisztus
feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. * Amint ugyanis Ádámban
mindenki meghalt, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.
F, Mivel egy
ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. *
Amint ugyanis.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
SZERDA
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A tesszaloniki hívekhez
írt első levélből
5, 1-28
A világosság fiainak
magatartása
Ami az időt és az órát
illeti, testvérek, arról nem szükséges írnom. Magatok is pontosan
tudjátok, hogy az Úr napja úgy érkezik el, mint éjjel a tolvaj. Amikor
azt mondogatják: ?Béke és biztonság", akkor éri őket hirtelen a
pusztulás, akárcsak a várandós asszonyt a fájdalom, és nem lesz menekvés
számukra.
De ti, testvérek, nem
jártok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módjára lepjen meg benneteket.
Hiszen mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az
éjszakáé, sem a sötétségé.
Ne aludjunk hát, mint a
többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Az alvók éjjel alszanak, a
mulatozók éjjel részegeskednek. Mi azonban, akik a nappaléi vagyunk,
legyünk józanok, s oltsuk fel a hitnek és a szeretetnek páncélját, sisak
gyanánt meg az üdvösség reményét. Hiszen Isten nem a haragra szánt
minket, hanem az üdvösség elnyerésére Urunk, Jézus Krisztus által, áld
meghalt értünk, hogy akár élünk, akár meghalunk, vele együtt elnyerjük
az életet. Ezért vigasztaljátok és bátorítsátok egymást, mint ahogy meg
is teszitek.
Kérünk titeket,
testvérek, becsüljétek meg azokat, akik körötökben fáradnak, vezetnek és
intenek benneteket az Úrban. Munkájukért legyetek irántuk minél nagyobb
szeretettel, egymással meg éljetek békében.
Kérünk továbbá
benneteket, testvérek, feddjétek meg a nyughatatlanokat, bátorítsátok a
kislelkűeket, gondozzatok a betegeket, tanúsítsatok mindenki iránt
türelmet. Ügyeljetek, hogy senki ne fizessen rosszal a rosszért, hanem
törekedjetek mindig jót tenni egymással és mindenkivel.
Legyetek derűsek.
Imádkozzatok szüntelenül. Adja tok hálát mindenért, mert Isten ezt
kívánja mindnyája toktól Krisztus Jézusban.
Ne oltsátok ki a Lelket,
s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót
tartsátok meg. Mindenféle rossztól óvakodjatok.
A békesség Istene
szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek! Őrizze meg
szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus
Krisztus eljöveteléig! Aki meghívott benneteket, az hűséges, és végbe is
viszi.
Testvérek, imádkozzatok
értünk is! Köszöntsetek minden testvért szent csókkal! Az Úr nevében
felszólítalak benneteket, hogy ezt a levelet minden (szent) testvér
előtt olvassátok fel.
A mi Urunk, Jézus
Krisztus kegyelme legyen veletek! Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK l Tessz 5,
9; Kol l, 13
V. Isten nem
a haragra szánt minket, hanem az üdvösség elnyerésére Urunk, Jézus
Krisztus által, * Aki meghalt értünk, hogy akár élünk, akár meghalunk,
vele együtt elnyerjük az életet.
F.
Kiragadott minket a sötétség hatalmából, és helyet adott nekünk
szeretett Fia országában. * Alii meghalt.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Diadochus fótikai
püspöknek ?A lelki tökéletesség fejezetei" című művéből
(Cap. 6. 26. 27. 30: PG 65, 1169.
1175-1176)
A szellemek
megkülönböztetésének tudományát a bölcsességgel szerezzük meg
A helyes megismerés
abban áll, hogy minden tévedés nélkül meg tudjuk különböztetni a jót a
rossztól. Ha pedig ez megvan, akkor az igazság útja � amely elvezeti a
lelket az igazság Napjához, Istenhez � az ember lelkét az ismereteknek
abba a végtelenbe torkolló világosságába vezeti el, ahol már csak a
szeretetet keresi bizalomteljes megnyugvással.
Akik felveszik a harcot,
azoknak szükséges, hogy lelkűket soha semmiféle zavar ne befolyásolja,
hogy így értelmük a feltörő' gondolatok között nyugodtan tudjon
különbséget tenni, s a jó és az Istentől sugalmazott gondolatokat
emlékezetük tarsolyába gyűjtsék, a rossz és sátáni gondolatokat viszont
kivessék elméjükből. Ha csendes, nyugodt a tenger, akkor egészen a
mélyére lát a halászember, és szinte egyetlenegy hal sem tud elrejtőzni
előle. Ha azonban vihar korbácsolja fel a tengert, akkor zavaros ár
borít be mindent, amit csendes, tiszta időben oly szépen lehetett látni.
Már ez is megmutatja, hogy milyen keveset ér a halászok fáradozása.
Csak a Szentlélek tudja
megtisztítani az elménket; csak akkor nem leszünk prédává, ha jön az az
erősebb, aki lefegyverzi a rabló sátánt. Szükségünk van tehát arra, hogy
minden időben felélesszük lelkünk nyugalmában a Szentlelket, hogy
lelkünket mindig ő világosítsa meg. Ha ugyanis az ő fénye állandóan
bevilágít lelkünk rejtett tárnáiba, akkor nemcsak hogy láthatóvá lesz a
sátán minden fondorlata és sötét mesterkedése, hanem még igen nagy
fokban el is veszti erejét, hiszen ez a szent és dicsőséges fény teszi
láthatóvá.
Ezért int az Apostol:
Ne oltsátok ki a Lelket
(l Tessz 5, 19), azaz bűnös
cselekedetekkel és vétkes gondolatokkal meg ne szomorítsátok a
Szendéiket, nehogy megszűnjön védelmezni benneteket a lelket átható
fényével. Természetesen nem arról van itt szó, hogy az örök és éltető
Szentlélek szűnnék meg, hanem inkább az ő megszomorításáról, arról, hogy
így elfordul az emberek lelkétől, elvonja tőle megvilágosítását, és a
megismerő értelmet homályban és sötét tudatlanságban hagyja.
Értelmünk ítélőképessége
olyan, mint valami tökéletes ízlelőképesség, amely különbséget tud tenni
az egyes dolgok között. Ugyanis miként � ha egészségesek vagyunk � ezzel
az ízlelőképességünkkel, e testi érzéklésünkkel biztosan meg tudjuk
különböztetni a jót a rossztól, és vágyódunk is arra, ami számunkra
édes, ugyanígy értelmünk ítélőképessége is, amikor teljes józansággal és
a sok hiábavaló gondolattól mentesen működni kezd, bőségesen
megtapasztalja az isteni vigasztalást, és a szeretet gyakorlása által
szüntelenül visszaemlékezik arra, hogy mi a helyes, amint az Apostol is
mondja: Könyörgök is azért, hogy
szeretetetek egyre jobban gyarapodjon a helyes ismeretekben és a teljes
megértésben, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes
(Fii 1,9).
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Tób 4,
20; 14, 10. 11
V. Minden
időben magasztald Istent, és kérd tőle, hogy egyenes úton járhass, *
Hogy szándékaid jó véget érjenek.
F.
Igazságban és minden erődből azt tedd, ami kedes előtte. * Hogy
szándékaid.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
CSÜTÖRTÖK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődik Szent Pál
apostolnak a tesszaloniki
hívekhez írt második levele
l, 1-12
Üdvözlés és hálaadás
Pál, Szilvánusz és
Timóteus a tesszalonikiak egyházának, amely az Atyaistenben és Urunkban,
Jézus Krisztusban áll fenn. Kegyelem nektek és békesség az Atyaistentől
és Urunktól, Jézus Krisztustól!
Folytonos hálával
tartozunk értetek az Istennek, testvérek, mégpedig méltán, mert hitetek
nőttön-nő, és a kölcsönös szeretet mindnyájatokban gyarapszik.
Dicsekszünk is veletek Isten egyházaiban: állhatatosságotokkal és
hitetekkel, amelyet tanúsíttok a sok üldözés és zaklatás közepette.
Ezeket elviselitek az Isten igazságos ítéletének előjeleként, hogy majd
méltók legyetek az Isten országára, hiszen szenvedtek érte.
Méltányos egyébként,
hogy az Isten zaklatóitoknak zaklatással fizessen meg. Nektek,
zaklatottaknak pedig velünk együtt megnyugvást adjon, amikor Urunk,
Jézus eljön hatalmas angyalseregével a mennyből, s lobogó
tűzzel
megbünteti azokat, akik Istent nem
ismernek, és Urunk, Jézus Krisztus evangéliumának nem engedelmeskednek.
Örök kárhozattal fognak bűnhődni: eltaszítva az Úr színe elől, és távol
fönséges hatalmától, azon a napon, amikor majd eljön, hogy dicsőségét
megmutassa szentjeiben, és csodálatos hatalmát bennetek, hívőkben. Ti
ugyanis tanúságtételünket hittel fogadtátok.
Ezért állandóan
imádkozom értetek, hogy Istenünk méltóvá tegyen benneteket a meghívásra,
és tökéletessé a jóra való törekvésben s a hitből fakadó tettekben, így
dicsőül meg Urunk, Jézus Krisztus neve bennetek, és ti is őbenne,
Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelméből.
VÁLASZOS ÉNEK Vő. 2
Tessz l, 10; Zsolt 144, 13
V. Eljön az
Úr, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben; * És csodálatos lesz
híveiben.
F. Hűséges
az Úr minden szavában, és szent minden cselekedetében. * És csodálatos.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Jeruzsálem! Szent Cirill
püspök hitmagyarázataiból
(Cat. 13, 1. 3. 6. 23:
PG 33, 771-774. 779. 799. 802)
A megpróbáltatás idején is
a keresztben legyen örömünk
Krisztus Urunknak minden
egyes cselekedetét dicsekedve emlegeti a katolikus Egyház, de amivel a
legszívesebben dicsekszik, az a szent kereszt. Nagyon helyesen mondja
Szent Pál: Nem akarok mással
dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével
(Gál 6, 14).
Valóban csodálatra méltó
volt az is, hogy az a vakon született ember a Silóé tavában megmosakodva
visszakapta látását, de mi ez az egy, ha a világ minden vakjára
gondolunk? Nagyszerű és a természet erőit meghaladó esemény volt
Lázárnak, a négynapos halottnak a feltámasztása is, de mi ez azoknak a
tömegéhez képest, akik az egész világon a bűn halottal? Csodálatos
esemény volt az is, hogy az öt kenyér, mint valami ki nem apadó forrás,
ötezer embert táplált, de mi ez azokhoz képest, akik itt a földön egy
másik éhségben, a tudatlanságban lankadnak el? Ámultak az emberek,
amikor meggyógyult a sátán rabságában tizennyolc éven át szenvedő
asszony, de milyen semmiség ez, ha arra gondolunk, hogy mindnyájan
bűneink bilincsében sínylődtünk?
A keresztből sugárzó
dicsőség megvilágosította a tudatlanságban vakoskodókat, feloldotta a
bűn minden rabját, és megváltotta az egész emberiséget.
Ezért tehát ne
szégyelljük mi se Üdvözítőnk keresztjét, sőt inkább dicsekedjünk vele. A
keresztről szóló tanítás a zsidóknak ugyan botrány, a pogányok szemében
pedig balgaság, nekünk azonban: üdvösség. Igen, akik elvesznek, azoknak
balgaság, nekünk azonban, akik üdvözülünk, Isten ereje. Mert nemcsak
ember volt, aki meghalt értünk, hanem az Isten Fia, az érettünk emberre
lett Isten.
Egykor Mózes intézkedése
nyomán az a leolt bárány távol tartotta a pusztító angyalt; mennyivel
inkább megszabadított a bűnöktől az Isten Báránya, alti eltörli a világ
bűneit? Ha megmenekülést nyújtott annak az oktalan báránynak a vére,
mennyivel inkább hoz üdvösséget Isten Egyszülöttjének vére!
Nem kényszerűségből vált
meg az élettói, nem egy nagyobb erő győzte le: ő önként lett áldozat.
Figyeljük meg, ezt ő maga mondja:
Van rá hatalmam, hogy odaadjam az életemet, és van rá hatalmam, hogy
visszavegyem Jn 10, 18). Szabad
elhatározásából indult a szenvedésbe, lelke mélyén örült a nagyszerű
feladatnak, boldogította a koszorú, lelkesítette az a tudat, hogy
üdvözülnek az emberek. Nem szegyeiké a keresztet, hiszen a kereszt
üdvösséget szerzett az emberiségnek. Mert bizony nem valami hitvány,
becstelen ember szenvedett, hanem maga az emberré lett Isten, aki az
engedelmesség jutalmáért vállalta harcát.
Ügyeljünk tehát arra,
hogy ne csak békességes időkben legyen örömünk forrása a kereszt, hanem
a megpróbáltatás idején is ugyanaz maradjon a bizodalmunk. Nem való az,
hogy a béke idején Jézus barátai legyünk, az üldöztetésben pedig
ellenségei. Most megkapjuk bűneinkre a bocsánatot és a Királynak a
Szendétekben gazdag kegyelmi adományait. Ha tehát küzdelemre kerül a
sor, nagylelkűen harcoljunk Királyunkért.
Jézus semmi bűnt sem
követett el, mégis elszenvedte értünk a keresztet; mi pedig ne
vállalnánk a keresztet őérte, akit üdvösségünkért feszítettek keresztre?
Nem mi gyakorlunk kegyet, hiszen mi részesültünk előbb ingyen
kegyelemben, így csali viszonozhatjuk jótéteményét. Adósságunkat
fizetjük meg annak, áld értünk halt kereszthalált a Golgotán.
VÁLASZOS ÉNEK l Kor l,
18. 23
V. A
keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság ugyan, * De
nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje.
F.
Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük:
ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság.
*
De nekünk.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
PÉNTEK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A tesszaloniki hívekhez
írt másodili levélből
2, 1-17
Az Úr napja
Testvéreim, van még egy
kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és vele való egyesülésünket
illetően ne veszítsétek el rögtön józanságtokat, és se lelki
kinyilatkoztatás, se állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél ne
ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna.
Semmiképpen meg ne
tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az
elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat
fiának, az ellenségnek, aki mindennek fölé emelkedik, amit Istennek és
szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és
istennek akar látszani. Nem emlékeztek, hogy minderről beszéltem nektek
még amikor nálatok voltam? Tudjátok azt is, mi késlelteti föllépésének
idejét. A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból
eltűnnie, ami még késlelteti.
Akkor majd megjelenik a
gonosz, de Urunk, Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti
jövetelének tündöklésével. Megjelenését a sátán erejéből mindenféle
feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás
is, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az
igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. Azért szolgáltatja
ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak,
így azok, akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt
kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.
Folytonos hálaadással
tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az
Isten kezdettől kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelő
erejéből és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek.
Evangéliumunk által épp azért hívott meg benneteket, hogy részetek
legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében.
Legyetek hát
állhatatosak, testvérek, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket
tőlünk élőszóban vagy levélben kaptatok. Urunk, Jézus Krisztus pedig és
Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, s kegyelmével állandó
vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg
szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jó tettben és szóban.
VÁLASZOS ÉNEK Mt 24, 30;
2 Tessz 2, 8
V. Feltűnik
az égen az Emberfia jele, * És meglátják, amint az Emberfia eljön nagy
hatalommal és dicsőséggel.
F. Akkor
majd megjelenik a gonosz, de Urunk, Jézus elsöpri szája leheletével. *
És meglátják.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Egy IV. századi lelki
író szentbeszédéből
(Hom. 18, 7-11: PG 34, 639-642)
Teljetek be Krisztus egész
teljességével!
Akiit méltók voltak
arra, hogy Isten gyermekei legyenek, s a Szentlélekből újjászülessenek,
és akik szívében Krisztus világossága és új életet adó ereje lakik,
azokat igen különböző és változatos módon vezeti a Szentlélek, és szívük
mélyén a kegyelem láthatatlanul irányítja őket lelki béke kíséretében.
Néha sírnak és
jajveszékelnek az emberi nem miatt, és iránta érzett szívbeli
szeretettel imádkoznak könnyezve és sírva minden emberért.
Máskor viszont olyan
heves ujjongásra és szeretetre gyújtja őket a Szentlélek, hogy ha
tehetnék, hát az egész emberiséget a szívükbe zárnák, tekintet nélkül
arra, hogy jók-e vagy rosszalt.
Ismét máskor lelkűk
alázatosságában úgy érzik, hogy őlt a legutolsó emberek, és a
legmegvetendőbbnek és legalávalóbbnak tártjait magukat.
Van úgy is, hogy a
Szentlélek kimondhatatlan öröme tartja fogva a lelkűket.
Máskor olyanok, mint a
hős, alti teljes királyi fegyverzetben harcba indulva bátran megküzd az
ellenséggel, és győz! Ugyanezt teszi a lelki ember is, felövezve a
Szentlélek égi fegyvereivel megrohanja az ellenséget, és közelharcba
bocsátkozva lába alá tiporja.
Időnként a legmélyebb
csendben és zavartalan békében megnyugszik a lélek, mert telítve van
lelki gyöyörűséggel és kimondhatatlan nyugalommal, és ragyogó lelkiség
állapotában tündöklik.
Megtörténik vele, hogy a
Szentlélek kegyelnie kimondhatatlan bölcsességgel s tudással tölti el
értelmét olyan dolgokra vonatkozólag is, amelyet sem nyelv, sem emberi
ajak nem képes elmondani.
Máskor viszont az az
érzése, hogy ő is olyan, mint a többi halandó.
Ilyen sokirányú a
kegyelem működése, és ennyire különféle utakon vezeti a lelket,
megújítja Isten akarata szerint, és különbözőképpen formálja, hogy hiba
nélkül, feddhetetlenül és tisztán álljon a mennyei Atya elé.
Kérjük hát mi is
Istenünket, kérjük szeretettel és töretlen reménnyel, hogy adja meg
nekünk is a Szentlélek ajándékának égi kegyelmét, hogy minket is maga a
Lélek kormányozzon és vezessen Isten akaratának beteljesítésére, és
bennünket is üdítsen fel a lelki békesség különféle ajándékaival, hogy a
kegyelemnek és lelki vezetésnek e kormányzása és irányítása révén méltók
legyünk eljutni a krisztusi nagykorúság tökéletességére, amit az Apostol
így fejez ki: Beteltek
Krisztus
egész teljességével
(Ef 3,19).
VÁLASZOS ÉNEK l Jn 2,
20. 27; Jó 2, 23
V. Titeket
fölkent a Szent; a tőle kapott kenet maradjon meg bennetek, * És akkor
nincs szükségtek rá, hogy bárki is tanítson benneteket, hiszen kenete
megtanít benneteket mindenre.
F.
Ujjongjatok, örüljetek az Úrban, a ti Istenetekben, mert megadja nektek
az igazság tanítóját. * És akkor.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkünkkel imádjunk, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
SZOMBAT
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A tesszaloniki hívekhez
írt második levélből
3, 1-18
Buzdítások és jó tanácsok
Végül, imádkozzatok
értünk, testvérek, hogy az Úr szava terjedjen és dicsőségre jusson, mint
nálatok is, és hogy megszabaduljunk az ártó és gonosz emberektől. A hit
ugyanis nem mindenkié. Az Úr azonban hűséges, megerősít benneteket, és
megoltalmaz a gonosztól. Bízunk az Úrban, hogy megtartjátok, amit
meghagytunk nektek, és a jövőben is meg fogjátok tartani. Az Úr
vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!
Urunk, Jézus Krisztus
nevében meghagyjuk nektek, testvérek, kerüljetek minden olyan testvert,
aki kifogásolható módon él, és nem ragaszkodik a tőlünk kapott
hagyományhoz.
Hiszen tudjatok, hogyan
kell minket követni. Nem éltünk tétlenül közöttetek, senki kenyerét
ingyen nem ettük, hanem keserves fáradsággal, éjjel-nappal megdolgoztunk
érte, hogy senkinek ne legyünk terhére. Nem mintha nem lett volna rá
jogunk, hanem mert példát akartunk nektek adni, hogy kövessétek.
Már amikor nálatok
voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék.
Most mégis azt halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek, semmit sem
dolgoznak, hanem haszontalanságra fecsérlik idejüket. Az ilyeneknek
megparancsoljuk, figyelmeztetjük őket Urunkban, jézus Krisztusban, hogy
békésen dolgozva a maguk kenyerét egyék.
Ti pedig, testvérek, ne
fáradjatok bele a jótettekbe. Ha valaki nem engedelmeskednék a levélben
adott tanításnak, azt jegyezzétek meg, és kerüljétek a társaságát, hogy
észre térjen. De ne bánjatok vele úgy, mint ellenséggel, hanem feddjétek
meg, mint testvéreteket.
A békesség Ura adjon
nektek mindig és minden körülmények között békét! Az Úr legyen
mindnyájatokkal!
A köszöntést saját
kezemmel írom: Pál. Minden levelemben ez a jel, ez a kézírásom. A mi
Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. l
Tessz 2, 13; vő. Ef l, 13
V. Amikor
Isten szavát hallottátok, * Nem úgy fogtátok fel, mint emberi tanítást,
hanem mint Isten szavát, ahogyan valóban az is.
F.
Hallottátok az igazságról szóló tanítást, üdvöségtek evangéliumát. * Nem
úgy.
MÁSODIK OLVASMÁNY
A
II. vatikáni zsinat Gaudium
et spes kezdetű, az Egyház és a
mai világ viszonyáról szóló lelkipásztori konstitúciójából
(Nn. 35-36)
Az emberi tevékenység
énekrendje
Az emberi tevékenység
kiindulópontja is, de célja is az ember. Ö ugyanis, amikor dolgozik,
nemcsak a tárgyakat és a társadalmat alakítja át, hanem saját magát is
tökéletesíti; sok mindent megtanul, fejleszti képességeit, kilép
önmagából, sőt önmaga fölé emelkedik. Ez a gyarapodása, ha jól
megfontoljuk, sokkal nagyobb érték, mint a maga körül felhalmozódó
vagyon. Az ember az által értékes, ami ő maga, nem pedig az által, amije
van.
Ezért a technikai
haladásnál többet ér mindaz, amit az emberek a nagyobb igazságosság, a
szélesebb körű testvériség és a társadalmi viszonyok emberibb rendje
érdekében tesznek. A technikai haladás ugyanis csak az anyagi alapot
adhatja meg az ember felemelkedéséhez, egymagában azonban semmiképpen
sem valósítja meg azt.
Ennek következtében az
emberi tevékenység alapszabálya az, hogy � Isten tervéhez és akaratához
igazodva � legyen összhangban az emberiség valódi érde kével, és tegye
lehetővé az ember mint egyed és mint a társadalom tagja számára teljes
hivatásának szolgálatát és betöltését.
Kortársaink közül sokan
mégis mintha attól tartanának, hogy az emberi tevékenység és a vallás
közötti szorosabb kapcsolat árt az emberek, a csoportok és a tudományok
autonómiájának. Ha a földi valóságok autonómiáján azt értjük, hogy a
teremtett dolgoknak, maguknak a közösségeknek is, megvannak a saját
törvényeik és értékeik, amelyeket az embernek lépésről lépésre
felismernie, alkalmaznia és alakítania kell, akkor az autonómia
megkövetelése teljesen jogos; korunk embere igényli, sőt a Teremtő
akaratának is megfelel. Éppen a teremtés tényéből következik ugyanis,
hogy minden dolognak megvan a maga állaga, igazsága és jósága, megvannak
a saját törvényei, és megvan a saját rendje: ezeket az embernek
tisztelnie kell azzal, hogy elismeri a tudományok és művészetek saját
módszereit. Ha valóban tudományosan és az erkölcsi elvek szemmel
tartásával folyik a módszeres kutatás, altkor ez egyetlen ismeretágban
sem kerül soha igazi ellentétbe a hittel, hiszen a földi valóságok és a
hit valóságai ugyanattól az Istentől erednek. Sőt azt, áld alázattal és
állhatatosán igyekszik feltárni a természet rejtélyeit, tudtán kívül is
mintegy az Isten keze vezérli, azé az Istené, áld a mindenséget létben
tartja, ő teszi a dolgokat azzá, amik.
Hadd fejezzük Id tehát
mély sajnálkozásunkat bizonyos szellemi magatartás fölött, amely néha
megnyílvanult éppen a keresztények között is, akik nem mindig láttáit
eléggé tisztán a természettudományok jogos autonómiáját. Ez a magatartás
nézeteltérésekre vezetett, szenvedélyes vitákat váltott ki, és sokakkal
elhitette, hogy a hit és a tudomány szemben áll egymással.
Ha azonban az ?evilági
dolgok autonómiája" kifejezésen azt értili, hogy a teremtett dolgok nem
függenek az Istentől, és hogy az ember a Teremtőre való tekintet nélkül
rendelkezhet velük, akkor minden istenhívő megérti, mennyire hamis ez a
nézet. A teremtmény ugyanis a Teremtő nélkül a semmibe zuhan.
VÁLASZOS ÉNEK MTörv 2,
7; 8, 5
V.
Megáldotta kezed munkáját, őrködött fölötted, amikor átvonultál ezen a
nagy pusztán. * Az Úr, a te Istened veled van, és nem szenvedtél hiányt
semmiben.
F. Úgy
nevelt, ahogyan az ember a fiát neveli. * Az Úr.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, engedd,
hogy téged egész lelkűnkkel imádj unit, embertársainkat pedig őszinte
szívből szeressük. A mi Urunk.
|