ÉVKÖZI VI.
VASÁRNAP
Zsoltáros
rész,
II.
hét
I. ESTI
DICSÉRET
Magnificat-ant.
Ha ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy
embertársadnak valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az
oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza,
és ajánld fel ajándékodat, alleluja.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk, A mi
Urunk.
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődilt A
példabeszédeit könyve
l, 1-7. 20-33
Buzdítás a, bölcsesség
keresésére
Salamonnak, Dávid
fiának, Izrael királyának mondásai, hogy bölcsességet, fegyelmet
tanuljunk, és megértsük az értelmes beszédet; hogy világos útmutatást
kapjunk, igazságosságra, jogra, becsületre; hogy a tapasztalatlan
okosságra tegyen szert, az ifjú meg tudásra és körültekintésre. Ha bölcs
hallgatja őket, gyarapítja tudását, az értelmes megtudja, hogyan
kormányozzon; hogy megértsük a mondást és a hasonlatot, a bölcsek
szavait s fogós kérdéseit.
A bölcsesség kezdete az
Urnáit félelme, de a balgák megvetik a bölcsességet és az intést.
Hangosan kiált az utcán
a bölcsesség, és a tereken is fölemeli hangját. Kiabál a lármás utcáknak
elején, szót emel a kapuk nyílásánál, a városban. ?Meddig kedvelitek, ó,
ti éretlenek, az éretlenséget, ó, ti szemtelenek, a pimasz fecsegést?
Meddig gyűlölik az észt az esztelenek? Hallgassatok korholó szavamra!
Kiöntöm előttetek egész Telkemet, és a szavaimat elétek tárom: Mert
amikor hívtalak benneteket, nem jöttetek; oda sem néztetek, amikor
kezemet nyújtottam; semmibe vettétek minden tanácsomat, és a feddésemmel
mit sem törődtetek. Ezért most én is nevetek bajotokon, gúnyolódom, ha
hatalmába kerít titeket a rettegés, ha rátok tör a félelem, mint a
zivatar, ha szélvihar módján közeleg romlástok, ha utolér az ínség és a
szorongattatás.
Akkor hívnak, de én nem
felelek, akkor keresnek, de nem találnak. Mivel gyűlöletes volt előttük
a belátás, és az Úr félelmét kevésre becsülték, mivel elvetették a
tanácsomat, és a korholásomat megvetették, azért most csak egyék tetteik
gyümölcsét, lakjanak jól azzal, amit kiterveltek. A balgákra pusztulást
hoz elpártolásuk, jómódjuk tönkreteszi a bolondokat. De alti rám
hallgat, biztonságban élhet, nyugodt lehet, nem kell rettegnie bajtól."
VÁLASZOS ÉNEK Róm 12,
16; l Kor 3, 18-19; l, 23. 24
V. Ne
legyetek fennhéjázók; áld közületek bölcsnek tartja magát ezen a
világon, váljék balgává, hogy csakugyan bölcs lehessen; * Hiszen a világ
bölcsessége balgaság Isten előtt.
F. Mi
azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük, áld Isten ereje és Isten
bölcsessége. * Hiszen a világ.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Efrém diakónusnak
a Diatessaronhoz írt magya rázatából
(l, 18-19: SC 121, 52-53)
Isten igéje az élet kimeríthetetlen
forrása
Ki
tudna, Uram, egészen belehatolni
értelmével csali
egyetlen egy kinyilatkoztatott
titkodnak
is a mélységébe? Több az, amit
fel sem fogunk, mint
az, amit
megértünk, éppúgy, mint
amikor
egy szomjas ember
iszik
a forrásból. Mert hiszen
a hittudósok
tanítása szerint
Isten
igéjét nagyon sok szempont szerint
lehet vizsgálni.
Isten az ó'
igéjét sok színben adta elénk, hogy ki-ki,
amit
fel tud fogni
belőle, azt tanulmányozza. Különféle kincseket
rejtett bele
igéjébe, hogy mindegyikünk
gazdagodjék azzal, amit
megtalál benne.
Isten igéje az az élet
fája, amely mindegyik ágán áldott gyümölcsével kínál téged, éppúgy, mint
az a szikla a pusztában, amelyik úgy nyílt meg, hogy minden oldaláról
adta a lelki italt. Ettek a lelki
eledelből � mond ja az Apostol �,
és ittak a lelki italból
(l Kor 10, 3-4).
Ha tehát valaki e drága
kincsek valamelyikéből részesül, sose higgye, hogy Isten igéjében csak
az az érték van, amelyre ő talált rá, hanem inkább tartsa nagy értéknek
azt, hogy a benne levő sok kincs közül ezt az egyet is megtalálhatta.
Nehogy silánynak és terméketlennek tartsa, és nehogy lenézze Isten
igéjét azért, mert ő csak ezt a kis részét ismerte meg, amelyre
rátalált, hanem inkább magasztalja Istent az ó' igéjének kimeríthetetlen
gazdagsága miatt, amit ő felfogni nem is tudhat. Örülj annak, hogy Isten
igéje legyőzött téged, és ne szomorkodj amiatt, hogy felülmúlt téged.
Aki szomjas, az örül, amikor iszik, és nem búsul azon, hogy nem bírja
kiinni az egész forrást. Elégítse ki hát szomjadat a forrás, de a te
szomjúságod ki ne merítse az egész forrást. Hiszen ha kielégíti
szomjadat a forrás anélkül, hogy teljesen kimerült volna, akkor majd
később megszomjazva ismét ihatsz belőle. Viszont ha szomjúságod az egész
forrást kimerítette, akkor az is kiszárad, és így e győzelmed a saját
károdat okozná.
Adj tehát hálát azért,
ami
neked jutott belőle, de ne szomorkodj afelett, ami
még ott maradt benne oly bőségesen. Amit
kaptál, s amire
rátaláltál, az a te részed; és ami
még benne maradt, az pedig
a rád váró örökség. Amit
ebben az órában emberi
gyarlóságod miatt
nem tudtál belőle megkapni,
megkaphatod majd máskor, ha hűségesen kitartasz
a keresésben. Meg se kíséreld hát oktalanul egyszerre kiinni
azt, amit
képtelenség egyszerre kiinni;
viszont
e kicsinységed
tudatában abba ne hagyd azt, amit
csak lassan, apránként tudsz kortyolgatni.
VÁLASZOS ÉNEK l Pét l,
25; Bár 4, l
V. Az
Úr szava örökre megmarad. * Ez az a tanítás, amelyet hirdettek nektek.
F. Az Isten
parancsának könyve ez, a törvény, amely örökre megmarad. Aki megtartja,
élni fog. * Ez az a tanítás.
HIMNUSZ
Téged, Isten, dicsérünk, 558.
REGGELI DICSERET
Benedictus-ant.
Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. Jézus így szólt hozzá: Akarom,
tisztulj meg!
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
II. ESTI
DICSÉRET
Magnificat-ant.
Boldogok vagytok ti, szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok
vagytok, hogy most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
HÉTFŐ
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 3, 1-20
A bölcsesség elnyerésének
útja.
Fiam, ne feledd el
tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! Mert hosszú életet hoznak
neked, szerencsés éveket s boldogulást.
Szeretet és hűség ne
hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára. Akkor
megkedvelnek, és tetszésre találsz az Isten és az emberek szemében.
Szíved minden bizalmát Istenbe vesd, saját értelmedre ne igen
hagyatkozz. Minden utadon próbáld fölismerni, akkor egyenessé teszi
ösvényedet. Ne tartsd magadat bölcsnek, inkább féld az Urat, és kerüld a
rosszat! Javára lesz ez a testednek, üdítő balzsam a csontjaidnak.
Tiszteld meg az Urat
minden vagyonodból, minden bevételed elsejéből. Csűreid akkor megtelnek
gabonával, s kádjaidból kicsordul a bor.
Ne hárítsd el, fiam, az
Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásnak. Az Úr megfeddi azt, akit
szeret, mint apa a fiát, akinek jót akar.
Boldog ember, áld
megtalálta a bölcsességet, az az ember, áld okosságra tesz szert! Ennek
birtokába jutni jobb, mint ezüstöt szerezni, aranynál többet ér ennek
elérése. A korallénál is nagyobb az értéke, nem vetekszilt vele semmi
drágaságod. A jobb kezében a hosszú életet tartja, a balban meg a
vagyont és a dicsőséget. Az ő útjai mind barátságos utak, és az
ösvényein mindenütt jólét van. Aki utána nyúl, annak az élet fája lesz,
boldog ember, áld belekapaszkodik.
Az Úr bölcsességgel
alkotta a földet, értelemmel tette az eget szilárddá. Ahogy elgondolta,
úgy törnek fel a vizek, s a felhők tudtával harmatoznak esőt.
VÁLASZOS ÉNEK Péld 3,
11. 12; Zsid 12, 7
V. Ne
hárítsd el az Úr intelmét, és ne állj ellen a dorgálásnak. * Az Úr
megfeddi azt, akit szeret, mint apa a gyermekét, akinek jót akar.
F. Isten úgy
bánik veletek, mint fiaival. Hol van olyan fiú, akit az apja nem fényit?
* Az Úr.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Bernát apát
beszédeiből
(Sermo de diversis 15: PL 183, 577-579)
A bölcsesség keresése
Dolgozzunk azért az
eledelért, amely el nem vész, és így munkáljuk üdvösségünket.
Tevékenykedjünk az Úr szőlőjében, hogy a napi egy dénárt elnyerhessük.
Fáradozzunk a bölcsesség által, amely ezt mondja:
Akik általam dolgoznak, nem vetkeznek
(vő. Sir 24, 21).
A szántóföld a világ
(Mt 13, 38), hirdeti az Igazság. Ásnunk
kell benne, ássuk ki a benne rejlő kincseket. Maga a bölcsesség az, amit
kibányászhatunk belőle. Mi pedig ezt keressük, ezt kívánjuk mindnyájan.
Ha keresitek �
úgymond �,
valóban keressétek: forduljatok vissza,
és jöjjetek el újra (vő. íz 21,
12). Kérdezed, hogy mitől kell visszafordulnod?
Saját akaratodtól fordulj el,
mondja (vő. Sir 18, 30). És ha saját
akaratom földjén nem találom, kérdezed, akkor hol található a
bölcsesség? Mert lelkem nagyon vágyódik utána, és megtalálnom sem elég.
Csak akkor nyugszom meg, ha jó,
tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel
meríthetek
ölembe
(vő. Lk 6, 38). Méltán kívánom, hiszen
boldog ember, aki megtalálta a
bölcsességet, és aki okosságra tesz szert
(Péld 3, 13). Keresd tehát, amíg
megtalálható, és addig hívd segítségül, amíg közel van.
Akarod hallani, hogy
milyen közel van? Közel van hozzád
a tanítás, ajkadon és szívedben
(Rom 10, 8), de csak akkor, ha tiszta szívvel keresed, mert akkor
megtalálod a szíved mélyén a bölcsességet, és ajkadon elömlik az
okosság. Elég, ha csupán elömlik, ne akard, hogy kiömöljön vagy
kifolyjék.
A bölcsességben ugyanis
mézet találsz, de ne légy mohó annak élvezetében, nehogy csömört
okozzon, és kihányd. Úgy fogyaszd, hogy éhezni tudd mindenkor. Ezt
mondja ugyanis a bölcsesség saját magáról:
Aki megízlel, még jobban kíván
(Sir 24, 21). Ne becsüld túl, amit
belőle merítettél, nehogy csömört okozzon, és hányásra vezessen, és
nehogy megvonják tőled azt is, amit már elértél, mivelhogy idő előtt
felhagytál a keresésével. Nem szabad abbahagynod a keresést, amíg csak
megtalálható; hívni, kutatni kell, amíg közel van. Egyébként is, ahogy
szintén Salamon mondja: Ha mézet
eszel, a túl sok abból sem jó;
ugyanúgy, aki a dicséretet
hajszolja, azt tönkreteszi ez a dicsősége
(vő. Péld 25, 27).
Amint tehát
boldog ember az, aki megtalálja a
bölcsességet, az is
boldog,
vagy még boldogabb,
aki mindent bölcsen megfontol
(Péld 3, 13). Ezzel kapcsolatban már
túláradásról is beszélhetünk.
E három dologban tényleg
túl is áradhat a bölcsesség és az okosság: ha megvalljuk szánkkal a
bűneinket, ha hálát adunk, és dicséretet mondunk, és ha a beszédünk
mások épülésére is szolgál. A
szívbeli hit ugyanis
megigazulásra, a szájjal való megvallás
pedig üdvösségre szolgál (Rom 10,
10). Azután pedig az igaz
először
saját magát vádolja
(Péld 18, 17), azután az Urat
magasztalja, és (ha erre is jut bölcsességéből) embertársának épülésére
is kell szolgálnia.
VÁLASZOS ÉNEK Bölcs 7,
10. 11; 8, 2
V.
Jobban szerettem egészségnél és szépségnél is a bölcsességet, és
birtoklását a világosságnál is többre tartottam; * Vele együtt más javak
is hozzám jöttek.
F. Őt
szerettem, és kerestem ifjúkorom óta, és hódolója lettem szépségének. *
Vele együtt.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
KEDD
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 8, 1-5. 12-36
Az örök bölcsesség
dicsérete
Hát a bölcsesség nem
kiált, és az okosság nem hallatja szavát? Fönt a magaslaton, az út
fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást. A város kapuinál, a
kapuk nyílásánál hangosan kiáltja: ?Férfiak, hozzátok intézem szózatom,
emberek, nektek szól a szavam! Ó, ti együgyűek, legyetek okosak végre,
és ti, balgatagok, térjetek már észre!
Nekem, a bölcsességnek
birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát. Az
én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság, és enyém a
lelkierő. Az Úr félelme a rossznak utálata. A gó'g és a fennhéjázás, a
gonosz élet és a száj hamissága gyűlöletes nekem.
Akik szeretnek, azokat
szeretem, s aki keres, az rám is talál. Általam kormányoznak a királyok,
és tesznek igazságot a tisztségviselőit. Általam uralkodnak a
fejedelmek, és ítélkeznek a főemberek az egész föld fölött. Nálam van a
gazdagság, s nálam a dicsőség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság.
Gyümölcseim jobbak, mint az arany és a színarany, hasznom többet ér,
mint a válogatott ezüst. Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén,
ami jogos. Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok, és megtöltőm csűreiket.
Alkotó munkája kezdetén
teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. Az idők előtt
alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. Amikor létrehozott,
még ősvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elő a víz. Mielőtt
a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat,
amikor a földet és a mezőket még nem alkotta meg, és a föld első rögét
sem. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört
megvonta, amikor a felhőket fölerősítette, s az ősforrások erejét
megszabta; amikor ki jelölte a tenger határát � és a vizek nem csaptak
ki � , amikor megrajzolta a föld szilárd részét. Ott voltam mellette,
mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott
játszottam a színe előtt. Játszottam a földkerekségen, s örömmel voltam
az emberek fiai között.
Nos hát, fiaim,
hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. Halljátok meg
intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet!
Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi
kapuim félfáit. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak
tetszését. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a
halált kedvelik"
VÁLASZOS ÉNEK Péld 8,
22; Jn l, l
V.
Alkotó munkája elején teremtett az Úr, * Ős időktől fogva, mielőtt
bármit is alkotott.
F. Kezdetben
volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. * Ösidőktől
fogva.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Atanáz püspöknek
az arianizmus ellen mondott szónoklataiból
(Oratio 2, 78, 81-82: PG 26, 311. 319)
Az Atya megismerése a
teremtő és a testté lett Bölcsesség által
Isten egyszülött
Bölcsessége a mindenség teremtője és létrehívója, így szól a Szentírás:
Mindent bölcsességben alkottál,
és
betöltik a földet teremtményeid
(vő. Zsolt 103, 24). Hogy pedig a
létrehozott dolgok ne csali létezzenek, hanem jól létezzenek, úgy
tetszett Istennek, hogy Bölcsességével átitassa a teremtett dolgokat:
saját képének mását mind a dolgok összességébe, mind az egyes dolgokba
beleírta azért, hogy érthető legyen, s a dolgokat a bölcsesség ékesítse,
s így a mű méltó legyen Istenhez.
Amint a mi szavunk az
Igének, Isten Fiának a képmása, úgy a bennünk levő bölcsesség is
ugyanannak az Igének, magának a Bölcsességnek a képmása. Neki
köszönhetjük a tudást és a megértést, s ettől válunk képessé arra, hogy
a teremtő Bölcsességet befogadjuk, s általa ismerhetjük meg az ő Atyját.
Mert aki ismeri a Fiút, ismeri az
Atyát is (vő. l Jn 2, 23), mondja
a Szentírás; s egy más helyen: Aki
engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött
(Mt 10, 40). Mivel ennek a
Bölcsességnek teremtett formája van bennünk és mindenben, méltán mondja
az igaz és teremtő Bölcsesség, magának tulajdonítva mindent, ami
formájának mintáját viseli: Az Űr
teremtett engem műveiben (Péld 8,
22).
Azonban, amint
kifejtettük, mivel a világ a maga
bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy
tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a
hívőket (l Kor l, 21). Ezek után
Isten már nem akarja, hogy � mint régen � a bölcsességnek a teremtett
dolgokban levő árnyéka és képe révén ismerjük meg őt, hanem úgy tetszett
neki, hogy maga az igazi Bölcsesség testet öltsön, ember legyen,
kereszthalált szenvedjen, hogy mostantól fogva a hívők a belé vetett
hitük által üdvözülhessenek.
Maga Isten Bölcsessége
az, alti azelőtt a teremtett dolgokba írt képével emiatt nevezzük őt
Teremtőnek) tette ismertté önmagát és önmaga által Atyját is. Később
ugyanez a Bölcsesség, alti maga az Ige, testté lett � ahogy Szent János
mondja �, lerombolva halált, és megszabadítva emberi nemünket: önmagát
és magán keresztül Atyját is még világosabban kinyilatkoztatta. Ezért
mondta e szavakat: Add nekik, hogy
megismerje nek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus
Krisztust Qn 17, 3).
így tehát az egész föld
telve van az ő ismeretével. Mivel pedig az Atyának a Fiú által való
ismerete és a Fiúnak az Atyából való ismerete azonos: örül neki az Atya,
s ugyanazzal az örömmel örvend a Fiú is az Atyában, mondván:
Kedvét találta bennem, színe előtt
örvendtem mindennap (vő. Péld 8,
30).
VÁLASZOS ÉNEK Kol 2, 6.
9; Mt 23, 10
V.
Mivel tehát elismertétek Jézus Krisztust Uratoknak, éljetek is benne. *
Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége.
F. Egy a ti
tanítótok, Krisztus. * Mert benne.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
SZERDA
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 9,
1-18
A bölcsesség és a dőreség
A bölcsesség házat
épített magának, hét faragott oszloppal ékesítette. Áldozati állatait
leölte, borát megkeverte, és megtérítette asztalát. Elküldötte
szolgálóit, hogy hívón kiáltsák a várban és a város falain: ?Aki
tudatlan, jöjjön hozzám!" És így szólt azokhoz, akikben nincsen okosság:
?Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek
kevertem. Hagyjátok el a dőreséget, hogy élhessetek, és járjatok az
okosság útjain.
Aki
a gúnyolódót feddi,
szégyent arat, áld a gonoszt szidja,
maga
is foltot kap. Ne szidd
a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd
szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az
igazat, s gyarapítja tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme,
és a Legszentebbnek
ismerete okosság. Mert általam sokasodnak meg napjaid,
és hosszabbodnak meg életed esztendei.
Hogyha bölcs vagy, a magad javára vagy az; de ha gúnyolódol,
magad vallód kárát."
Dőreség asszonynak nincsen
nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit
sem. Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán,
hogy felszólíthassa, akik
arra járnak, akiknek
épp arra vezet el az útjuk: ?Térjen be
ide mind,
alti
tudatlan!" Akinek
kevés az esze, annak meg ezt mondja: ?Milyen
édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen
jó az íze a titkos
eledelnek!" És nem veszi
észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág
völgyében vannak vendégei.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Lk 14,
16-17; Péld 9, 5
V.
Egy ember nagy vendégséget rendezett. Amikor eljött a vendégség
kezdetének ideje, elküldte szolgáit, mondják meg a meghívottaknak: *
Gyertek, már min den készen van.
F. Jöjjetek,
egyétek az én étkemet, és igyátok a bort, amelyet nektek kevertem. *
Gyertek, már minden.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Procopius gázai
püspöknek A példabeszédek könyvéhez írt magyarázatából
(Cap. 9: PG 87-1, 1299-1303)
Isten Bölcsessége elkészítette nekünk
borát és asztalát
Megépítette házát a
Bölcsesség
(vő. Péld 9, 1). Istenünk és Atyánk önmagában gyökerező mindenhatósága a
világmindenséget saját házának készítette, amelyben hatóerejével
lakozik, és saját házának készítette az embert is, aki Isten képmására
és hasonlatosságára van teremtve, és alti látható és nem látható
természet birtokosa.
S hét oszlopát is
felállította
(vő. Péld 9, 1). A Krisztus formájához hasonlóvá
teremtett embernek � hogy higgyen őbenne, és megtartsa parancsait �
megadta a Szendéiéit hét ajándékát, hogy ezek segítségével � a tudás
által felszított lelki erősség és a lelki erősség révén megnyilvánult
tudás által � lelki emberré váljék, és a hit teljességével megerősödve a
természetfeletti élet részese legyen.
A lélek természetes
világos látását még világosabbá teszi egyrészt az a lelki erősség, amely
képessé teszi az embert arra, hogy buzgón keresse és kutassa az ismert
világon keresztül azt az örök isteni akaratot, amely létrehozta a
világmindenséget; másrészt pedig még világosabbá teszi a jó tanács
lelke, amely élesen megkülönbözteti minden mulandótól Isten legszentebb,
teremtetlen és örök terveit, és segíti az embert, hogy ezeket
megismerje, szavával is megvallja, és elfogadja; végül pedig még
világosabbá teszi a bölcsesség lelke, amellyel bele tud egyezni azokba
az isteni tervekbe, és megnyugodni azokban, semmi mást nem keresve.
Vegyítőedényben
elegyítette borát, és megtérítette asztalát
(vő. Péld 9, 2). Az
emberben mintegy vegyítőedényben összeelegyítette a lelki és anyagi
természetet. Ebben az emberben egyesítette az egész világról és a
mindenség Teremtőjéről szóló tudomány ismeretét, így érthető, hogy az
embert mindaz, ami az Istenre vonatkozik, megrészegíti, mint a bor. Az
pedig, alti maga az élő kenyér, táplálja az embereket az erősség
lelkével, megittasítja és gyönyörködteti tanításával, és mindezt
felkínálja lelki lakomára azoknak, akik részesedni akar nak ebben.
Elküldte szolgáit, hogy
lakomára hívó, hangos szóval mondják
(vö. Péld 9, 3). Elküldte az ő isteni
akaratát szolgáló apostolokat, hogy hirdessék hangos szóval az
evangéliumot, amelyet a Szentlélek ad az írott és az emberi természetben
levő törvény tökéletesítésére, magához híva az embereket. Krisztusban,
mint vegyítőedényben � a megtestesülés titka által � létrejött sze
mélyi egységben az isteni és emberi természet minden összekeveredés
nélkül csodálatosan egyesül. Ezt hirdeti meg szolgái által hangos
szóval: Együgyűek, kerüljetek
beljebb (Péld 9, 3). Az az
együgyű, áld szívében azt gondolja, hogy nincs Isten. Hagyjon fel az
ilyen az istentagadásával, és a hit által forduljon hozzám, és vegye
tudomásul, hogy én vagyok a mindenség Alkotója és Ura.
Így szólt azokhoz, akikben
nincsen okosság: Jöjjetek, egyétek az én étkemet, és igyátok a bon,
amelyet nektek kevertem
(Péld 9, 4). Azoknak, akik a hit cselekedeteinek híjával
vannak, még ha egyéb tudományokkal ékeskednek is, ezt mondja: ?Jöjjetek,
egyétek testemet, amely úgy táplál benneteket, mint a kenyér; és igyátok
véremet, amely tanításom szerint megörvendeztet titeket, mint a bor, és
a megistenüléshez elvezet; ezt a vért ugyanis csodás módon az
istenséggel elegyítettem üdvösségtekre."
VÁLASZOS ÉNEK Péld 9,
1-2; Jn 6, 56
V. A
bölcsesség házat épített magának, hét faragott oszloppal ékesítette. *
Borát megkeverte, és megtérítette asztalát.
F. Aki eszi
az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. *
Borát megkeverte.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
CSÜTÖRTÖK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 10, 6-32
Különböző bölcs mondások
Az Úr áldása száll az
igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját. Az igazak emlékét
áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül. A bölcs fontolóra
veszi a parancsokat, a fecsegő bolond vesztébe rohan.
Biztos úton jár, aki
tisztességben él; aki görbe utat választ, azt rajtakapják. Aki csak
szemével pislog, az szenvedést okoz; de békességet szerez, aki nyíltan
dorgál. Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak
rejteke. Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a
hibákra. Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba
háta.
A bölcsek csöndben
meghúzódnak tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem. A gazdagság
erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége. Az igaz
keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást. Intő
szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.
A gyűlöletet rejtve
tartja az igaz ajak; bolond, aki terjeszti a rágalmakat. Ahol sok a
beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja ajkát. Tiszta
ezüstből van az igaz nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve! Az
igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.
Gazdaggá csali az Úr
áldása tehet, a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá. A balgának az
szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen
tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg; amit az igazak kívánnak, az
osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre
biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak és a füst a szemnek,
olyan a lusta azoknak, akik küldik.
Az Úr félelme nyújtja az
életet, a gonosz évei megrövidülnek. Az igaz reménye örömbe torkollik,
amit a gonosz vár, az semmivé válik. Az Úr útja a tisztességesnek
oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás. Az igaz nem inog meg a lábán
soha, a gonosznak nincs a földön maradása. Az igaznak szája bölcsességet
áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét. Az igazait ajka azt tudja, ami
kedves, a gonoszoké meg csalt a fonákságot.
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 36,
30. 31; 111, 6. 7
V. Az
igaz szája bölcsességet szól, és nyelve igazsá got beszél. * Isten
törvénye él a szívében.
F. Örök
emlékezete marad az igaznak, rossz hírtől nem kell félnie. * Isten
törvénye.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ambrus püspök
zsoltármagyarázataiból
(Ps. 36, 65-66: CSEL 64,
123-125)
Nyisd meg ajkadat Isten
igéjére!
A bölcsességről való
elmélkedés legyen mindig a szívünkben és szánkban, nyelved megfontolt
meggyőződést mondjon, és Istened törvénye legyen a szívedben (vö. Zsolt
36, 30). Hiszen a Szentírás is mondja neked:
Beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz,
s amikor úton vagy, amikor lefekszel,
s
amikor fölkelsz
(MTörv 6, 7). Tehát az Úr Jézusról
beszéljünk, mert ő a bölcsesség, ő az ige, az Isten Igéje.
Ez is írva áll:
Nyisd meg ajkadat Isten igéjére!
Őt hirdeti meg az, alti az ő beszédeit
mondja el, és szavain elmélkedik. Mindig róla beszéljünk. Ha a
bölcsességről beszélünk, ő az; ha az erényről, ő az; ha az
igazságosságról, megint csak ő az; ha a békéről, az igazságról vagy az
életről és a megváltásról beszélünk, ő az.
írva van:
Nyisd meg ajkadat Isten igéjére!
Te nyisd meg ajkadat, ő meg majd szól
általa. Ezért mondja Dávid: Hadd
halljam, amit hirdet bennem az Úr
(vő. Zsolt 84, 9), és maga Isten Fia mondja:
Nyisd ki szádat, és én betöltőm
(Zsolt 80, 11). De nem mindenki képes,
arra, hogy befogadja a tökéletes bölcsességet, mint Salamon vagy Dániel;
mindenkibe a befogadóképessége szerint árad a bölcsesség lelke, de azt
minden hívő megkapja. Ha hiszel, tiéd a bölcsesség lelke.
Ezért elmélkedj róla
mindig, és hirdesd az Isten dolgait,
amikor otthon tartózkodsz
(MTörv 6, 7). Az otthon jelentheti a
templomot, de érthetjük ezt saját bensó'nkre is, hogy a lelkűnkben
beszéljünk. Megfontoltan beszélj, hogy elkerüld a bűnt, és bele ne essél
a bőbeszédűséged miatt. Ha otthon vagy, ítéletedben szigorú légy
magadhoz. Útközben is beszélj, soha ne hagyd abba. Úton beszélsz, ha
Krisztusban szólsz, mivel Krisztus az út. Hallgasd csak, hogyan szólj
hozzá: Azt kívánom, hogy a férfiak
mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára a kezüket, ne haragos és
viszálykodó érzülettel (l Tim 2,
8). Beszélj, ó, ember, még ha lefekszel is, nehogy rád szakadjon a halál
álma. Hallgasd csak, hogyan beszélj, ha lefekszel:
Nem engedem szunnyadni szememet, és
szempillámat álomra nem hunyom, míg nem találok lakóhelyet az Úrnak,
hajlékot Jákob erős Istenének
(Zsolt 131, 4).
Ha felébredsz, és
felkelsz, róla beszélj, hogy teljesítsd, ami a kötelességed. Halljad
csak, hogy kelteget téged Krisztus. A lelked ezt mondja:
Szerelmem kopog az ajtónál,
és Krisztus így szól:
Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem!
(Én 5, 2). Figyeld csak azt is,
hogy te hogyan tudod keltegetni Krisztust. A lélek ezt mondja:
Jeruzsálem leányai, kérlek benneteket, ne
zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek!
(Én 3, 5). A szeretet pedig Krisztus.
VÁLASZOS ÉNEK l Kor l,
30-31; Jn l, 16
V.
Krisztus jézus Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká,
megszentelődésünkké és megváltásunkká lett. * így teljesül az írás: Aki
dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.
F.
Mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre
halmozva. * így teljesül.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
PÉNTEK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 15,
8-9. 16-17. 25-26. 29. 33; 16, 1-9; 17, 5
Ahogyan az Úr látja az
embert
A gonosz áldozata
iszonyat az Úrnak, de az
igazak
imája tetszik
neki.
Utálja az Úr a gonosz életét, de aki
az
igazság útján jár, azt kedveli.
Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint
ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs.
Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint
egy kövér ökör gyűlölettel.
A kevélyek házát
lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja. A gonosz terve
iszonyat az Urnáit, de a barátságos szavak tiszták előtte. A gonoszoktól
távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja. Az Úr félelme a
bölcsesség iskolája, az alázatossag megelőzi a dicsőséget.
A szívben
meghányni-vetni, ez az ember dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre.
A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra. Bízd
az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak. Az Úr
mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is a balsors napjára.
Utálat az Úrnak minden
gőgös ember, kezemet adom rá, nem marad büntetlen! A jó út kezdete:
megtenni,
ami
helyes; ez
Istennél kedvesebb, mint
áldozatot bemutatni.
Szeretet és hűség jóváteszi
a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól.
Ha egy férfi útja kedves
az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele. Jobb az igazságos úton
szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán. A szív megtervezi
az embernek az útját, de lépéseit az Úr irányítja.
Aki szegényt gúnyol, az
Teremtőjét bántja, aki örül a bajánali, nem marad büntetlen.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. MTörv
6,13; Péld 15, 33
V.
Meg ne feledkezz az Úrról, aki kivezetett Egyiptom földjéről! * Féld az
Urat, a te Istenedet, csak neki szolgálj!
F. Az Úr
félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget. *
Féld az Urat.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek
Szent János első leveléről szóló fejtegetéseiből
(Tract. 4, 6: PL 35, 2008-2009)
Szívünk vágya irányuljon
Istenre!
Milyen ígéretet kaptunk?
Azt, hogy: Hozzá hasonlók leszünk,
mert látni fogjuk, amint van (l Jn
3, 2). Ahogy tudott, úgy szólt a nyelv, a többit a szív gondolja el. Mit
mondhatott még Szent János is ahhoz viszonyítva, aki van, sőt mit
mondhatunk mi, az ő érdemeinél alávalóbb emberek?
Térjünk tehát vissza a
Szentlélekhez, térjünk vissza annak az Ajándékához, aki szívünk
belsejében megtanít bennünket arra, amit elmondani nem tudunk; és mivel
most még nem láthatjátok, ezért vágyban törekedjetek feléje.
A jó keresztény egész
élete szent vágyakozás. Ami után vágyakozol, azt még nem látod, de az
utána való vágyakozásod képessé tesz arra, hogy ha eljön, betelhess
azzal, amit látni fogsz.
Ha meg akarsz tölteni
valami
tartályt, és látod, hogy nagyobb az adomány, akkor kitágítod
azt a zsákot vagy tömlőt vagy más hasonló tartót. Ha tudod, mennyit
kell beletöltened, és látod, hogy szűk a zsák, akkor kitágítod,
hogy növeld a befogadóképességét.
Isten
is, amikor
várakoztat, így tágítja a vágyadat, és e vágyakozásoddal tágítja
lelkedet, és e tág leiekbe
majd többet tudsz befogadni.
Vágyakozzunk tehát,
testvéreim, hogy majd beteljünk! Nézzétek Pált, mennyire tágítja a
lelkét, hogy befogadhassa az eljövendőt. Azt mondja ugyanis:
Nem mintha már elértem volna, vagy már
célba értem volna. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam
(Fii 3, 12-13).
Mit csinálsz tehát ebben
az életben, ha még nem ragadtad magadhoz? Azt az egyet, hogy
elfelejtem, ami mögöttem van, és
nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi
hivatás pálmájáért (Fii 3, 13).
Nekilendül � mondja �, és fut a kitűzött cél felé. Úgy érezte, hogy még
kicsi annak befogadására, amit
szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív föl nem fogott
(l Kor 2, 9).
Az a mi életünk
feladata, hogy a vágyakozásban gyakoroljuk magunkat. Annyiban alakít
minket ez a szent vágy, amennyiben vágyainkat elvágjuk a világ
szeretetétől. Már beszéltünk arról az űrről, amelyet be kell töltenünk.
Töltekezzél jóval, és szórd ki a rosszat!
Gondold el: Isten mézzel
akar téged megtölteni, de ha ecettel vagy tele, hová teszed a mézet?
Ontsd ki, ami eddig benned volt, tisztítsd ki lelked edényét, tisztítsd
ki, ha kell, fáradsággal is kisúrolva, hogy alkalmas légy annak
befogadására.
Mondjuk, hogy mézet akar
beléd tölteni, mondjuk, hogy aranyat, mondjuk, hogy bort, vagy bármit
mondunk, ki nem mondható az, amit mondani akarunk: hiszen Isten a neve.
És ha azt mondjuk: Isten, akkor is mit mondtunk? Ez a két szótag az
egész, amit várunk. Bármit mondjunk is, minden kisebb nála. Tágítsuk ki
tehát őfeléje a lelkünket, hogy ha jön, betöltse azt.
Hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk
őt, amint van (l Jn 3, 2).
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 36,
4-5
V.
Örömödet az Úrban keresd, * Ő majd teljesíti szíved vágyait.
F. Bízd
sorsodat az Úrra, benne remélj. * Ő majd.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
SZOMBAT
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
A példabeszédek
könyvéből 31,10-31
A derék asszony dicsérete
Derék asszonyt ki talál?
Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje egész szívével ráhagyatkozik,
és nem jár rosszul vele. Mindig a javára van, sose a kárára, életének
minden napján.
Előteremti a gyapjút és
a kendert, és mindent beszerez ügyes kézzel. Olyan, mint a kalmárok
hajója: messze földről szállítja az élelmet. Bár még éjszaka van, már
fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálóleányait egy egész
napra valóval.
Szántóföld után néz, és
meg is szerzi, szőlőt telepít keze munkájából. Jól körülköti derekát
övvel, s nekife szíti karját a munkának. Tudja, hogy jó hasznot hajt,
éjnek idején sem alszik ki lámpája.
Kinyújtja karját a
guzsaly után, és kezével megfogja az orsót. Kiterjeszti kezét az
elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja. Nem kell féltenie
háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával, és
takarókat is csinált magának.
Ruhája bársonyos len és
bíbor gyapjú. Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül
az ország véneivel. Ingeket is készít, és eladja őket, öveket is árul a
kereskedőnek.
Az erő érzete veszi
körül, vidáman néz a jövendő elé. Ha kinyitja száját, bölcsen beszél,
jóságos tanítás árad a nyelvéről. Szemmel tartja háza népe munkáját, a
tétlen lustaság nem kenyere.
Kiállnak fiai, s
boldognak hirdetik, a férje is fölkel, és így dicséri: ?Sok asszony
megmutatta, hogy milyen derek, de te fölülmúlod őket, mind,
valamennyit!"
Csalfa dolog a báj, a
szépség múlandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret. Magasztalják
keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Péld
31, 17. 18; Zsolt 45, 6
V.
Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának. *
Ezért lámpája soha ki nem alszik.
F. Isten
oltalmazza már kora hajnalban; nem fog megrendülni, mert Isten lakik
benne. * Ezért lámpája.
MÁSODIK OLVASMÁNY
XII.
Piusz
pápának az új házasokhoz
intézett szavaiból
(Discorsi e Radiomessaggi, 11 mart. 1942:
3, 385-390)
A feleség a család
napsugara
Minden családnak megvan
a maga tündöklő napja, és ez a feleség. Halljátok, mit mond és mit tart
erről a Szentírás: A szorgos
asszony kedvessége elhajolja férjét. A szemérmes asszony igen nagy
kegyelem. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó,
s dísze a házának (Sir 26, 16).
Valóban, egy feleség és
anya olyan, mint
a család napja. A napfény nagylelkűségével, a maga áldozatos
iparkodásával, szakadatlan szorgoskodásával, mindenben
tanúsított éber és gondos gyöngédségével férje és gyermekei
életét békéssé és derűssé teszi.
Állandó fényt és meleget áraszt maga körül. Úgy szokták mondani,
hogy a házasság akkor boldog, ha mindkét
házastárs nem a saját maga, hanem a másik
boldogítását és jólétét keresi.
Ez a nemes lelki
tulajdonság és jóakarat � bár kétségtelen, mindkettőjüket
kötelezi
�, mégis
leginkább
az asszony erénye. Teremtésénél fogva ugyanis
az anyai
természet van megáldva a szívnek azzal a bizonyos
benső ösztönével és bölcsességével, amelynek köszönhető az, hogy ha
megbántották
is, csak derűs jókedvvel válaszol, vagy hogyha gyalázat éri,
azt
is csak tiszteletet
parancsoló méltósággal viseli
el éppen úgy, mint
a nap, amely a reggeli
felhős eget a hajnal ragyogásával teszi
derültté, és napnyugtakor
is arányló sugaraival
vonja be a fellegeket.
A feleség a család
tündöklő napja, aki megjelenésének és beszédjének lángoló hevével ragyog
fel előttünk. Szemének édes sugara és hangja átjárja a lelkeket;
érintgeti, hajlítgatja, fölemeli, de el is űzi a szenvedélyek kusza
zavargását. A jól végzett munka örömére hangolja, és a családias
beszélgetés meghittségébe vonja férjét, miután az legtöbbször egész nap
szakadatlanul dolgozott a műhelyben vagy a mezőgazdaságban, avagy talán
kereskedelmi ügyeivel, illetve hivatali teen dőivel foglalkozott.
A feleség a család napja
a maga természetes, kristálytiszta közvetlenségével, komoly
egyszerűségével, tiszteletet parancsoló keresztény méltóságával.
Gondolkodása mély, lelkülete minden jóra kész, viselkedése és öltözete
illendően választékos, mert lebilincselő szemérmesség ékesíti egész
erkölcsi személyiségét. Lelkének finom rezdülései, arcának
ünnepélyességet sugárzó vonásai, hallgatása és minden fullánktól mentes
mosolya, valamint minden jóra való készsége az egyszerűségében is pompás
virágnak a báját kölcsönzi neki, amely a szivárvány színeiben pompázik.
Bárcsak megtudnátok,
hogy a feleségnek és édesanyának ez a kepe a szeretetnek és
háládatosságnak milyen mély érzéseit kelti fel az édesapa és gyermekek
szívében, és mennyire belevésődik ez a lelkűkbe mindenkorra.
VÁLASZOS ÉNEK Sir 26,
16. 21
V. Az
asszony szerelme elhajolja férjét; * A szent és szemérmes asszony igen
nagy kegyelem.
F. Az egek
magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának.
* A szent.
Könyörgés
Istenünk, tanításodból
tudjuk, hogy az őszinte
és tiszta
szívekben akarsz élni.
Kérünk, alakíts át minket
kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi
Urunk.
|