ÉVKÖZI X.
VASÁRNAP
Zsoltáros
rész, II. hét
I. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant.
Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem,
hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Sirák fiának könyvéből
46, 1-12
Józsue és Káleb dicsérete
Józsue, Nun fia vitéz
hadvezér volt, és Mózes utódja a prófétaságban. Nevéhez méltóan nagy
volt: megmentette a kiválasztottakat, bosszút állt az ellenségen, és
bevezette örökrészébe Izraelt. Nagyszerű volt, ahogy kezét fölemelte, és
dárdát ragadott a városok Delien! Volt-e, alti szembeszállhatott vele?
Hiszen az Urnáit hadait vezette! Nemde még a nap is megállt intésére, s
egy napból kettő lett? A magasságbeli Istenhez folyamodott, amikor
mindenfelől ellenség támadta, és az Úr meghallgatta: hallatlan erejű
jégesőt támasztott, rázúdította az ellenséges népre, s megsemmisítette
az ellent a lejtőn, hadd tudják meg a népeit, fegyvere mily erős, és
hogy ellenfelük maga az Úr.
Azért is, mert hű volt a
Hatalmashoz, s jámbornak bizonyult Mózes napjaiban, ő és Káleb, Jefunne
fia, bátran szembeszálltak a tömeggel, s így elejét vették, hogy a nép
vetkezzék, elhallgattatták a gonosz zúgolódást. Ezért ők ketten
kivételek lettek a gyalogos hatszázezer közül, és bevonulhattak
örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó országba. Az Úr erőt kölcsönzött
Ká-lebnek � és az öreg koráig megmaradt benne �, hogy meg tudja szállni
a hegyvidéket, s ereje rászállott utó daira is. Hadd tudja meg ebből
egész Izrael, mily üdvös mindenben követni az Urat!
VÁLASZOS ÉNEK Sir 46, 6.
4. 5
V. A
magasságbeli Istenhez folyamodott, amikor mindenfelől ellenség támadta,
* És meghallgatta őt a nagy és szentséges Isten, mert hallatlan erejű
jégesőt támasztott.
F. Volt-e,
alti szembeszállhatott vele? Nemde még a nap is megállt intésére? * És
meghallgatta őt.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Kezdődik Antiochiai
Szent Ignác püspök és vértanúnak a rómaiakhoz írt levele
(Inscriptio, 1,1�2, 2: Funk l, 213-215)
Nem az embereknek akarok
tetszeni, hanem Istennek
Ignác, más néven
Teoforusz, annak az egyháznak, amelyet a mennyei Atya és egyetlen Fia,
Jézus Krisztus oly jóságosán kedvel, amelyet szeret és megvilágosít az,
aki mindazt szereti, ami Istenünknek, Jézus Krisztusnak kedve szerint
való, a rómaiak területén elöljáró egyháznak, amely méltó Istenhez,
dicsőséges, méltán magasztalt, dicsérendő és érdemes arra, hogy kérése
teljesüljön, tiszta és méltó arra, hogy az egyetemes szeretetközösség
élén álljon, megtartja Krisztus törvényét, és abban dicsekszik, hogy
Istent Atyjának nevezi; ennek az egyháznak küldöm üdvözletemet, az Atya
Fiának, Jézus Krisztusnak nevében. Teljes és sértetlen üdvösséget
kívánok Jézus Krisztusban, a mi Istenünkben mindazoknak, akik, mint a
test és a lélek, egységben vannak az ó' parancsaival, teljesen beteltek
Isten kegyelmével, és mentesek minden hamis tanítástól.
Imádságaimban azért
könyörögtem Urunkhoz, hogy megláthassam a ti Isten előtt is kedves
arcotokat. Állhatatos is voltam ebben a kérésemben, hogy
meghallgattatást nyerjek, ezért remélem, hogy Krisztus Jézusban
bilincsbe verten köszönthetlek majd benneteket, ha az az Isten akarata,
hogy méltó legyek az életemet befejezni. Eddig ugyanis minden oly jól
kezdődött, hogy � ha megkaphatom azt a kegyet � minden akadály nélkül
elnyerem életem végét. Aggódom azonban szeretetetek miatt, nehogy
káromra legyen az. Ti ugyanis könnyen megtehetitek azt, amit
kiterveltek, nekem viszont nehéz lesz az Urat elnyernem, ha ti nem
könyörültök rajtam.
Nem szeretném, ha ti az
emberek kegyét keresnétek; keressétek az Istenét, mint ahogy keresitek
is. Mert nekem sose lesz többé ilyen alkalmam, hogy Istent elnyerjem, és
ti sem tehettek nekem semmi jobbat, mint ha most csendben maradtok. Mert
ha hallgattok rólam, az Isten szava leszek; ha pedig jobban szeretitek
testi életemet, csak visszhang maradok. Ne szánjatok nekem mást, mint
hogy Isten dicsőségére áldozattá váljak, hiszen már készen áll az oltár.
Ti pedig legyetek szeretetből ennek az oltárnak énekkara, és zengjétek
az Atyának Jézus Krisztusban, hogy Isten Szíria püspökét napkeletről
napnyugatra elhozva méltónak találta a vértanúságra. Jó nekem ebből a
világból az Istenben elnyugodnom, hogy őbenne támadjak fel.
VÁLASZOS ÉNEK Fil l, 21;
Gál 6, 14
V. Számomra
az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. * Nem akarok mással
dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével.
F. Általa
keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak. * Nem
akarok.
HIMNUSZ
Téged, Isten, dicsérünk, 558.
REGGELI DICSÉRET
Benedictus-ant.
Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
II. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant.
Nagy prófétánk támadt, mert meglátogatta népét az Isten.
HÉTFŐ
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődik Józsue könyve
1,1-18
Józsue, az Istentől
kiválasztott új vezér egységre buzdítja a népet
Mózesnek, az Úr
szolgájának halála után szólt az Úr Józsuéhoz, Nun fiához, Mózes
szolgájához, s azt mondta: ?Szolgám, Mózes halott. Indulj, kelj át a
Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet Izrael fiainak
adok. Minden helyet, amelyet talpatok ér, nektek adok, ahogy Mózesnek
mondtam. A pusztától és Libanontól a nagy folyóig, az Eufráteszig s
napnyugat felé a Nagytengerig terjed határotok. Senki sem lesz képes
ellenállni neked egész életedben: veled leszek, ahogy Mózessel is vele
voltam, nem hagylak el, nem szolgáltatlak ki.
Légy erős és kitartó,
mert te adod birtokul ennek a népnek a földet, amelyre atyáiknak
megesküdtem, hogy nekik adom. Légy hát erős és kitartó, s ügyelj, hogy
mindenben a törvény szerint járj el, amelyet szolgám, Mózes szabott
neked; ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy minden úton sikerrel
járj. Ennek a törvénynek a könyve legyen minden időben ajkadon;
fontolgasd éjjel-nappal, ügyelj rá, s mindenben ahhoz szabd tetteidet,
ami benne írva van. Akkor szerencsés leszel minden vállalkozásodban:
sikerülni fog neked. Hát nem azt a parancsot adtam neked, hogy légy erős
és kitartó? Ne félj, és ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled
lesz mindenütt, ahova csak mész."
Altkor Józsue ezt a
parancsot adta a nép írnokainak: ?Járjátok be a tábort, és mondjátok meg
a népnek: Lássátok el magatokat élelemmel, mert három napon belül
átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek a földet, amelyet az Úr, a
ti Istenetek ad nektek birtokul."
Ruben és Gád fiaihoz,
továbbá Manassze törzse feléhez pedig így szólt Józsue: ?Emlékezzetek
arra, amit az Úr szolgája, Mózes parancsolt nektek: Az Úr, a ti
Istenetek nyugalmat ad nektek, s nektek adja itt ezt a földet.
Asszonyaitok, gyermekeitek és jószágotok ma radjanak azon a földön,
amelyet Mózes a Jordánon túl adott nektek. Ti ellenben,
fegyverforgatásra képes férfiak, mindnyájan vonuljatok tovább
testvéreitek élén, és legyetek segítségükre, míg az Úr testvéreiteknek
is meg nem adja a nyugalmat, mint nektek, s ők is birtokukba nem veszik
a földet, amelyet az Úr, az ő Istenük ad nekik. Altkor visszatérhettek
arra a földre, amely a tiétek, s amelyet Mózes, az Úr szolgája adott
nektek a Jordánon túl, napkelet felé."
Így válaszoltak
Józsuénak: ?Mindent megteszünk, amit parancsolsz, s elmegyünk
mindenhova, ahová csak küldesz bennünket. Egészen úgy hallgatunk rád,
ahogyan Mózesre hallgattunk. Csak legyen veled az Úr, a te Istened,
ahogy Mózessel vele volt! Aki ellened szegül, s nem engedelmeskedik
parancsaidnak, bármit parancsolsz is neki, az haljon meg. Te pedig légy
erős és kitartó!"
VÁLASZOS ÉNEK Józs l, 5. 6. 7. 9; Mtörv
31, 20
V. Veled
leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam, mondja az Úr; * Légy erős és
kitartó, mert te vezeted be népemet a tejjel-mézzel folyó országba.
F.
Ne félj, mert veled leszek mindenütt,
ahová csali mész. *
Légy erős.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Antiochiai Szent Ignác
püspök és vértanúnak a rómaiakhoz írt leveléből
(Nn. 3, l - 5, 3: Funk l, 215-219)
Ne csak kereszténynek
hívjanak, de azzá is váljak'
Soha senkit tévútra nem
vittetek, másoknak tanítói voltatok. Én is meg akarom erősíteni azt,
amit ti tanítotok és hirdettek. Csalt kérjetek számomra lelki-testi
eró't, hogy ne csalt beszéljek, de úgy is tegyek; hogy ne csak
kereszténynek hívjanak, de azzá is váljak. Mert ha azzá lettem, altkor
lesz igazán krisztusi a nevem; akkor leszek igazán hívő, ha már nem
állok a világ szolgálatában. Semmi sem jó, ami csak látszat. Maga a mi
Istenünk, Jézus Krisztus ugyanis megint az Atyánál van, s azóta sokkal
inkább kinyilvánítja magát. Mert kereszténynek lenni a világban, amely
gyűlöl minket, nem meggyőzés dolga, hanem lelki nagyságé.
Minden egyháznak írok,
és mindnyájatoknak meghagyom, hogy szívesen meghalok Istenért, ha ti meg
nem akadályozzátok. Kérlek benneteket, hogy ne akarjatok nekem
alkalmatlan jótéteménnyel segíteni. Engedjetek, hadd legyek vadállatok
eledele, mert ezáltal juthatok Istenhez. Isten búzája vagyok én, és meg
kell hogy őröljenek a vadállatok fogai, hogy Krisztus tiszta kenyerének
bizonyuljak.
Csalogassátok inkább a
bestiákat, hogy sírommá váljanak, és testemből semmit ne hagyjanak meg,
mert így legalább elhunytom után senkinek sem leszelt terhére. Akkor
leszek Krisztus igazí tanítványa, ha már
testemet sem látja a
világ. Esedezzetek Krisztushoz értem, hogy e vadállatok által Isten
számára áldozattá legyek. Nem úgy parancsolom ezt nektek, mint Péter és
Pál. Ők apostolok voltak, én elítélt; ők szabadok voltali, én mindmáig
rab vagyok. De ha elszenvedtem a halált, Jézus Krisztus szabadosa
leszek, és benne szabad emberként fogok feltámadni. Most vasra verve
megtanulom, hogy semmi földi dolgot se kívánjak.
Szíriától egészen Rómáig
vadakkal van küzdelmem, szárazon
és vízen. Éjjel-nappal tíz leopárd
rabságában vagyok; ezek az engem őrző szakasz katonái. Ha jót teszek
velük, annál gonoszabbak. De az ő gonoszságuk javamra szolgál;
bar ez még nem jelent megigazulást
(l Kor 4, 4). Csak jussalt a vadállatok
elé, amelyek számomra már készenlétben vannak. Az a vágyam, hogy gyorsan
rontsanak rám. Ingerelni is fogom öltét, hogy hamar felfaljanak, nehogy
megrettenve érintetlenül hagyjanak, mint néhány esetben megtették. Ha
pedig visszakoznának, kényszerítem majd őket. Bocsássatok meg nekem, de
én tudom, mi válik javamra. Most kezdek csalt tanítvány lenni. Semmi
látható vagy láthatatlan dolog el ne ragadja a lelkemet, hogy így csak
Jézus Krisztust bírhassam. Jöjjön rám bármi: tűz, kereszt, bestiák hada,
szétdarabolás, szétmarcangolás, csontjaim megtörése, tagjaim levágása,
az egész test összezúzása, az ördög minden vad kínzása: csalt eljussak
Jézus Krisztushoz!
VÁLASZOS ÉNEK Gal 2,
19-20
V. A törvény
által meghaltam, hogy az Istennek éljek. Minthogy azonban most még
testben élek, Isten Fiának hitében élek, * Aki szeretett, és feláldozta
magát értem.
F.
Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én élek,
hanem Krisztus él bennem. *
Aki szeretett.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
KEDD
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Józsue könyvéből
2, 1-24
Ráchab Istenben bízva
megmenti a hírszerzőket
Azokban a napokban:
Józsue, Nun fia Sittimből titokban két hírszerzőt küldött előre ezzel a
megbízatással: ?Menjetek, fürkésszétek ki Jerikó földjét!" Előrementek,
s egy Rácháb nevű rossz hírű nő házába tértek be, aztán nyugalomra
tértek. Jerikó királyának nyomban jelentették: ?Izrael fiai közül
emberek érkeztek éjszakára, az országot kikémlelni." Jerikó királya erre
üzent Ráchábnak: ?Add ki azokat az embereket, akik hozzád érkeztek, s
házadba betértek, mert azért jöttek, hogy az egész országot
kikémleljék."
De az asszony fogta, és
elrejtette a két embert, így válaszolt: ?Valóban, ezek az emberek
betértek hozzám, de nem tudtam, honnan valók. Amikor a sötétség
beálltával be akarták zárni a város kapuit, kimentek. Nem tudom, hova
mentek. De vegyétek gyorsan üldözőbe, s talán még utoléritek őket!"
Közben fölvitte a tetőre, s ott a kupacokba rakott lenszár alá rejtette
őket. A király emberei a Jordán irányában a gázlóig üldözték őket, a
kaput pedig, mihelyt kivonultak, akik üldözőbe vették őket, bezárták.
Mielőtt még nyugalomra
tértek volna, Rácháb fölment hozzájuk a tetőre, így beszélt: ?Tudom,
hogy az Úr nektek adta ezt a földet. Félelem fogott el bennünket
tőletek, s az ország lakóit közeledésiekre mind hatalmába kerítette a
rémület. Mert tudomásunkra jutott, hogy Egyiptomból való kivonulástok
idején az Úr kiszárította előttetek a Sás-tengert, meg hogy mit tettetek
az amoriták két királyával, Szichonnal és Oggal, a Jordánon túl:
betöltöttetek rajtuk az átkot. Amikor meghallottuk, elhagyott a
bátorságunk, és senki sem mert többé nektek ellenállni. Mert az Úr, a ti
Istenetek, Isten fönn az égben éppen úgy, mint lenn a földön. Most hát
esküdjetek meg nekem az Úrra, amint én könyörületes voltam irántatok, ti
is megkönyörültök atyám házán, s adjatok erre valami megbízható jelet;
hagyjátok életben apámat és anyámat, bátyáimat és nővéreimet és
mindazokat, akik hozzájuk tartoznak, kíméljetek meg bennünket a
haláltól."
A hírszerzők azt
válaszolták: ?Inkább magunk haljunk meg helyettetek! De ne áruljátok el
egyezségünket! Ha az Úr nekünk adja az országot, könyörületesek és
hűségesek leszünk hozzád." Rácháb egy kötélen leengedte őket az
ablakból, háza ugyanis a varos falánál állt, a város fala mellett
lakott. S így szólt hozzájuk: ?Menjetek a hegyekbe, akkor kikerülitek
azokat, akik üldözőbe vettek benneteket. Ott rejtőzzetek el három napig,
üldözőitek visszatértéig, azután menjetek utatokra."
Az emberek azt felelték
neki: ?Az esküt, amit tétettél velünk, ezzel a föltétellel vagyunk
kötelesek megtartani: Ha megérkezünk az országba, nézd, mutasd ezt a
jelet: Kösd ezt a piros fonálból font zsinórt arra az ablakra, amelyen
leengedtél bennünket, s gyújtsd össze házadban apádat, anyádat,
bátyáidat és egész családodat. Aki házad ajtaján kilép, annak hulljon a
vére vissza a fejére, mi ártatlanok vagyunk benne. Hanem azoknak a vére,
akik házadban lesznek, hulljon a mi fejünkre, ha valaki kezet emel
rájuk. De ha elárulnál minket, nem köt az eskü, melyet neked tettünk."
Erre így válaszolt: ?Úgy legyen, ahogy mondtatok." Ezzel útra bocsátotta
őket, s ők eltávoztak. Akkor az ablakra kötötte a piros zsinórt.
Elmentek, és a hegyekbe
értek. Ott maradtak három napig, amíg az üldözésükre küldött emberek
vissza nem tértek. Ezek az egész utat végigfürkészték, de nem találták
őket. Aztán a két ember újra lejött a hegyekből, átkelt a Jordánon, és
Józsuához, Nun fiához ment. Mindent elbeszéltek neki, ami történt, így
szóitali Józsuéhoz. ?Az Úr az egész országot kezünkre adta. Már most
retteg tőlünk az ország minden lakója "
VÁLASZOS ÉNEK Jak 2,
24-26; Zsid 11, 31
V.
Az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. Ugyanígy a
bűnös életű Rácháb is nem a tet tek által igazult-e meg, amikor
menedéket adott a hír szerzőknek, s aztán más úton engedte őket tovább?
*
Mert ahogy lélek nélkül halott a test,
a hit is halott tettek nélkül.
F. A bűnös
életű Rácháb a hite folytán nem veszett a a hitetlenekkel együtt, mert j
hírszerzőket. * Mert ahogy lélek.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Antiochiai Szent Ignác
püspök és vértanúnak a rómaiakhoz írt leveléből
(6,
1 � 9,3:
Funk l, 219-223)
Földi vágyaim keresztre
vannak feszítve
Mit használna nekem e
világ gyönyöre vagy e világ minden országa? Jobb nekem meghalnom
Krisztus Jézusban, mint uralkodni a föld határain. Őt keresem, aki
értünk meghalt; őt akarom, aki értünk feltámadt. Újjászületés vár reám.
Hagyjatok engem, testvérek! Ne akadályozzátok meg, hogy újjászületve
éljek, ne akarjátok, hogy meghaljak; vágyva vágyom Istené lenni; ne
adjatok hát vissza a világnak, félre ne vezessetek alkalmatlan
ajándékotokkal; hagyjatok, hadd jussak be a tiszta fény hónába; ha oda
eljutok, akkor leszek igazi ember. Engedjétek, hogy Istenem szenvedését
utánozzam! Akiben ő lakik, az értse meg, hogy mit akarok, és legyen
részvéttel irántam, tudva, mi aggaszt engem.
E világ fejedelme
magának akar engem megszerezni, és Istenre vágyó akaratomat meg akarja
rontani. Akik jelen lesztek, közületek senki se támogassa őt; hanem
inkább legyetek az én pártomon, azaz Istenén. Ne beszéljetek Jézus
Krisztusról, ha szívetek még a világot kívánja. Ne legyen köztetek
féltékenység! Meg ha majd jelen leszek is köztetek, és úgy kérnélek
valami másra, akkor se higgyétek el azt; csak ezt higgyétek, amit most
írok. Élve írok nektek, de a halált kívánva. Földi vágyaim keresztre
vannak feszítve, s nincs bennem semmi, ami a föld szeretetére tüzelne;
hanem már az élő és beszélő víz van bennem, és ezt mondja bensőmben:
?Jöjj az Atyához!" Nem telik élvezetem romlandó eledelben, sem e világ
gyönyörűségeiben. Isten kenyerét akarom, vagyis Jézus Krisztus testét,
áld Dávid családjából származik; italul pedig az ő vérét kívánom, amely
a romolhatatlan szeretet.
Nem akarok tovább földi
emberként élni. És ez meg is lesz, ha ti is úgy akarjátok. Legyetek is
rajta, kérlek, hogy ti is irgalmat nyerjetek. E rövid levelemben azt
kérem tőletek, hogy higgyetek nekem. Jézus Krisztus nyilvánvalóvá teszi
majd előttetek, hogy igazat mondok; ő az az igazmondó ajak, amelyből
igazán az Atya szólt. Könyörögjetek értem, hogy ezt elérjem. Nem
emberileg gondolkodva, hanem Isten szándéka szerint írtam ezeket nektek.
Ha eljutok a szenvedéshez, akkor jóakaróim voltatok; de ha felmentenének
a szenvedéstől, akkor rosszakaróim.
Imádságaitokban
emlékezzetek meg a szíriai egyházról, amelynek helyettem most Isten a
pásztora. A püspök helyett most maga Jézus Krisztus vigyáz reá meg a ti
szeretetetek. Én pedig szégyellem, hogy közéjük valónak tartanak, nem
vagyok rá méltó, én ugyanis mintegy az utolsó vagyok, és elvetélt. De
irgalomra találtam, hogy legyek én is majd valaki, ha Istenhez eljutok.
Üdvözöl titeket az én lelkem, és azoknak az egyházaknak a szeretete,
amelyek Jézus Krisztus nevében nem úgy fogadtak engem, mint valami
átutazót. Mert azok az egyházak is, amelyek távol estek a mostani
utamtól, minden egyes városban elém siettek.
VÁLASZOS ÉNEK Kol l, 24.
29
V. Örömmel
szenvedek értetek, * És testemben kiegészítem, ami Krisztus
szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak a javára.
F. Ezért
fáradok és küzdők Krisztus erejével, amely hatékonyan működik bennem. *
És testemben.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
SZERDA
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Józsue könyvéből
3, 1-17; 4, 14-19;
5, 10-12
A nép átkel a. Jordánon,
és megünnepli a húsvétot
Azokban a napokban:
Józsue kora reggel fölkelt, és Sittimből útra kelt Izrael fiaival.
Eljutottak a Jordánig, és míg át nem keltek, ott töltötték az
éjszakákat. Három nap elteltével az elöljárók bejárták a tábort, és
megparancsolták a népnek: ?Ha meglátjátok az Úr, a ti Istenetek
szövetségének ládáját és a Lévi fiai közül való papokat, akik viszik,
akkor arról a helyről, ahol vagytok, induljatok el, és kövessétek őket,
hogy tudjátok, melyik úton kell mennetek, mert még sohasem jártatok azon
az úton. De köztetek és a láda között legyen mintegy 2000 könyöknyi
távolság: ne menjetek hozzá közel!" Józsue így szólt a néphez:
?Szentelődjetek meg holnapra, mert az Úr csodát tesz körötökben." A
papoknak pedig ezt mondta Józsue: ?Emeljétek föl a szővétség ládáját, és
haladjatok vele a nép élén!" Ezek fölemelték a szövetség ládáját, és a
nép előtt haladtak.
Az Úr így szólt
Józsuéhoz: ?Ma elkezdelek naggyá tenni egész Izrael szemében, hogy így
megtudja: veled vagyok, amint Mózessel vele voltam. De parancsold meg a
szövetség ládáját vivő papoknak: mihelyt a Jordán vizéhez értek, magában
a Jordánban álljatok meg." Józsue tehát így szólt Izrael fiaihoz:
?Gyertek, és halljátok az Úr, a ti Istenetek szavát!" Aztán így
folytatta Józsue: ?Erről tudjátok meg, hogy élő Isten van köztetek, s
hogy biztosan elűzi előletek a kánaániakat, hetitákat, hiwitákat,
perizitákat, girgasitákat, amoritákat és jebuzitákat: az Úrnak, az egész
föld Urának ládája átkel előttetek a Jordánon. Válasszatok ki Izrael
törzseiből tizenkét férfit, mindegyik törzsből egyet. Mihelyt a papoknak
a talpa, akik az Úrnak, az egész föld Uránalt ládáját viszik, a Jordán
vizét éri, a Jordán vize kettéválik, a lefelé menő elfolyik, a felülről
jövő egy tömeggé merevedik."
Amikor tehát a nép
tábort bontott, hogy átkeljen a Jordánon, a papok a szövetség ládáját a
nép előtt vitték. Amikor a ládát vivők a Jordánhoz értek, s ezeknek a
papoknak a lába a vizet érte � a Jordán az egész aratási időben túláradt
a medrén �, a felülről jövő víz megállt, s egyetlen tömeggé állt össze,
nagy távolságon, egész Cártán határáig; közben az arabok tengere vagy a
Sós-tenger felé folyó víz teljesen elapadt. A nép átkelt, Jerikóval
szemben. A papok, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, száraz
talajon álltak, mozdulatlanul, a Jordán közepén. Egész Izrael szárazon
kelt át, míg az egész nép át nem ért a Jordánon.
Azon a napon az Úr
naggyá tette Józsuét egész Izrael szemében; úgy tisztelte (egész
Izrael), ahogy Mózest tisztelte, egész életében. Az Úr így szólt
Józsuéhoz: ?Parancsold meg a papoknak, akik a tanúság ládáját viszik,
hogy jöjjenek fel a Jordánból." S Józsue megparancsolta a papoknak:
?Gyertek föl a Jordánból!" A papolt tehát, akik az Úr szövetségének
ládáját vitték, fölmentek a Jordánból. Alig érte talpuk a száraz partot,
a Jordán vize máris visszatért medrébe, s mint azelőtt, elöntötte a
partot.
Az első hónap tizedik
napján a nép fölment a Jordánból, és Gilgalban ütött tábort, Jerikó
keleti határánál.
Izrael fiai Gilgalban
táboroztak, s a hónap tizennegyedik napján este ott ülték meg a húsvétot
Jerikó síkságán. Ettek a föld terméséből, a húsvét utáni napon
kovásztalan kenyeret és pirított gabonát, ugyanazon a napon. Attól
kezdve megszűnt a manna, hogy a föld terméséből ettek. Izrael fiainak
nem volt többé mannájuk, s ettől az évtől kezdve Kánaán föld/ének
termékeivel táplálkoztak.
VÁLASZOS ÉNEK Józs 4,
22-25; Zsolt 113, 5
V. Szárazon
kelt át Izrael a Jordánon, mert az Úr kiszárította a Jordán vizét,
ahogyan a Sás-tengerrel tette, * Hogy a föld népei megtudják, milyen
hatalmas az Úr keze.
F. Mi lelt
téged, tenger, hogy meghátráltál, és téged, Jordán vize, hogy
megfordultál? * Hogy a föld.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Origenész áldozópapnak
Józsue könyvéről mondott szentbeszédeiből
(Horn. 4, 1: PG 12, 842-843)
Átkelés a Jordánon
A Jordánon át a
szövetség ládája volt Isten népének a vezére. Felsorakozott a papok és
leviták rendje, s a folyó vize � mintegy Isten szolgái iránti
tiszteletből � megáll, és magasra feltornyosul, így nyújt Isten népé
nek biztonságos utat. Te ne csodálkozz, midőn Isten e korábbi népéről
ilyen történeteket mondanak el; ne csodálkozzál, keresztény ember, alti
a keresztség szent ségében a Jordán folyón mentél át: az isteni ígéret
sokkal nagyobbat és magasztosabbat helyez számodra kilátásba, midőn a
magasba vezető utat s átjutást ígér neked.
Halld ugyanis Pál szavát
a megigazultakról: A felhőkön
elragadtatunk a magasba � úgymond
� Krisztus elé, és így örökre az
Úrral leszünk (l Tessz 4, 16).
Nincs egyáltalán semmi, amitől félhetne az igaz, minden teremtett dolog
az ő szolgálatára van.
Halld végül azt is, mi
módon tesz ígéretet az igaznak Isten a próféta által:
Ha tűzön kell átmenned,^ nem égsz meg, és
a láng nem perzsel meg, mert én, az Úr vagyok a te Istened
(íz 43, 2-3). Minden hely befogadja hát
az igazat, minden teremtett dolog szolgálatával hódol neki. S ne véld,
hogy ezek csak régen történtek, s veled � áld most hallod ezeket � semmi
ilyesmi nem történik: mindez benned is beteljesedik misztikus
értelemben. Mert te, áld csalt a minap hagytad el a bálványimádás
sötétségét, és elhatározod, hogy eljársz az isteni törvény
meghallgatására, még az elsőnél vagy: most hagyod el Egyiptomot.
Amikor pedig a
katechumenek sorába bevesznek, és kezdesz az egyházi előírásoknak
engedelmeskedni, akkor jutsz át a Vörös-tengeren, és a pusztaság
állomásaiba kerülvén naponként eltelsz Isten törvényeinek meg-
hallásával és az Úr dicsőségétől tündöklő Mózesarc szemlélésével. Ha
pedig majd elérkezel a keresztség misztikus kútjához, és a papi meg a
levita rend szolgálata bevezet majd téged azokba a tiszteletreméltó és
fenséges szentségekbe, amelyeket jól ismernek mindazok, akiknek már
szabad azokat ismerniük, akkor a papi szolgálat segítségével a Jordánon
átjutva, belépsz majd az ígéret földjére is, ahol téged Mózes helyett
majd Jézus fogad, és új utadon ő maga lesz vezéred.
Te pedig Isten ennyi és
ilyen nagy tetteire emlékezve: tudniillik, hogy megnyílt előtted a
tenger, és megállott előtted a folyó vize, feléjük fordulva így szólsz
majd: Ml
lelt téged, tenger, hogy meghátráltál, és téged, Jordán vize, hogy
megfordultál? Ti, hegyek, mint a kosok, mitől ugráltatok, és ti, halmok,
mint a kis bárányokí
De megfelel rá Isten szava, mondván:
Megrendült a föld az Úr színe
előtt, Jákob Istenének színe előtt, aki a sziklát tóvá változtatja, és a
szirtet vizek forrásává (vő. Zsolt
113, 5-8).
VÁLASZOS ÉNEK Bölcs 17,
1; 19, 22; Zsolt 76, 20
V.
Fölségesek ítéleteid, Uram, igéidet
kikutatni nem lehet. *
Naggyá és dicsővé tetted népedet.
F. Utad a
tengeren át vezetett, ösvényed a nagy vizeken. * Naggyá és.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
CSÜTÖRTÖK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Józsue könyvéből
5, 13 � 6, 21
Elfoglalják Jerikót, az
ellenség legerősebb városát
Azokban a napokban:
Amikor Józsue Jerikó közelében tartózkodott, fölemelte szemét, és látott
egy embert: előtte állt, s kivont kard volt a kezében. Józsue odament
hozzá, és megkérdezte tőle: ?Hozzánk tartozol vagy ellenségeinkhez?" Azt
felelte: ?Nem, hanem az Úr seregének vagyok a vezére, most érkeztem ..."
Józsue arcra borult előtte a földön, hódolt előtte, és megkérdezte: ?Mit
parancsol az én Uram szolgájának?" Az Úr seregének vezére azt
válaszolta: ?Vedd le lábadról a sarut, mert a hely, ahol állasz, szent."
Józsue megtette.
Jerikó gondosan
bezárkózott (Izrael fiai előtt): se ki nem jött senki, se be nem ment
senki.
Akkor az Úr így szólt
Józsuához: ?Nézd, kezedbe adom Jerikót és királyát. Harcosaitok, a
fegyverforgató férfiak mind kerüljék meg egyszer a várost, s ugyanígy
tégy te is hat napon át. Hét pap ugyanakkor vigyen hét harsonát a láda
előtt. A hetedik nap hétszer menjetek körül a város körül, a papok
fújják meg a harsonákat. Ha a kürt felharsan, ha halljátok a harsona
hangját, az egész nép törjön ki egyetlen hatalmas csatakiáltásban. S a
város falai menten leomlanak. Akkor hatoljon be a nép, ki-ki ott, ahol
éppen van."
Józsue, Nun fia, hívatta
a papokat, s azt mondta nekik: ?Fogjátok a szövetség ládáját, s hét pap
vigyen hét szarukürtöt az Úr ládája előtt." A néphez így szólt:
?Induljatok, és kerüljétek meg a várost! Az előhad haladjon az Úr ládája
előtt."
Így történt, a szerint a
parancs szerint, amelyet Józsue adott a népnek. A hét pap, áld a hét
szarukürtöt vitte, az Úr előtt haladt, és fújta a harsonákat. Az Úr
szövetségének ládája következett utánuk. Az előhad a papok előtt
menetelt, akik a harsonákat fújták, a hátvéd pedig a ládát követte.
Meneteltek, és fújták a harsonákat. A népnek ezt a parancsot adta Józsue:
?Ne kiáltsatok, s ne hallassátok a hangotokat, egyetlen szó se jöjjön ki
a szátokon addig a napig, amíg azt nem mondom: Törjetek ki
csatakiáltásban! Akkor harsogjatok!" Józsue körülvitette az Úr ládáját
egyszer a város körül; azután visszatértek a táborba, s az éjszakát a
táborban töltötték.
Józsue kora reggel
fölkelt, s a papok fogták az Úr ládáját. Hét pap hét szarukürttel a láda
előtt vonult, és menet közben fújta a harsonákat. Az előhad előttük
haladt, a hátvéd pedig az Úr ládáját követte, így vonultak körbe
harsonazengés közepette. Megkerülték a várost egyszer, a második napon,
aztán visszatértek a táborba, így tettek hat napon át.
A hetedik nap
pirkadatkor fölkeltek, s ugyanabban a rendben hétszer megkerülték a
várost. Csali ezen a napon vonultak hétszer körül a város körül. A
hetedik alkalommal a papok megfújták a harsonákat, Józsue pedig így
szólt a néphez: ?Törjetek ki csatakiáltásban! Mert az Úr nektek adta a
várost. A város az Úr kedvéért átok alá esik mindennel, ami benne van.
Csak Rácháb, a rossz hírű nő marad életben, s azok, akik vele vannak
házában, mert elrejtette a hírszerzőket, akiket előre küldtünk. Magatok
pedig gondosan őrizkedjetek az elátkozottól! Nehogy kedvetek támadjon
valamit is elsajátítani, ami átok alá esik, mert akkor Izrael egész
táborát kiteszitek az átoknak, és nagy szerencsétlenséget hoztok rá.
Minden ezüstöt és minden aranyat, minden rézből és vasból készült edényt
az Úrnak kell szentelni, kerüljenek az Úr kincstárába!"
A nép csatakiáltásban
tört ki, a harsonákat pedig megfújták. Amikor a nép meghallotta a
harsonazen- gést, hatalmas csatakiáltásban tört ki, s a falak
leomlottak. A nép nyomban megrohanta a várost � ki-ki ahol éppen volt �,
és bevették. Betöltötték az átkot mindenkin, aki a városban csak volt,
férfin és nőn, fiatalon és öregen, az ökörig, juhig és szamárig, a
kardnak élével.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Iz 25,
1. 2; Zsid 11, 30
V. Uram, te
vagy az én Istenem, magasztallak, és áldom nevedet. * Mert romhalmazzá
tetted a várost, és nem építik fel többé soha.
F. A hit
erejéből omlottak le Jerikó falai, azután, hogy hét napon át
körüljárták. * Mert romhalmazzá.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Origenész áldozópapnak
Józsue könyvéről mondott szentbeszédeiből
(Horn. 6, 4: PG 12, 855-856)
Jerikó elfoglalása
Körülzárják Jerikót,
mert el kell foglalni. Hogyan foglalják el Jerikót? Kardot sem vonnak ki
ellene, faltörő kosokat sem irányítanak neki, dárda sem villog; csupán a
papi harsonának hangja zúg: és erre Jerikó falai leomlanak.
A Szentírásban gyakran
úgy tűnik, hogy Jerikó a világot jelképezi. Hiszen az az evangéliumban
szereplő' ember is, áld Jeruzsálemből Jerikóba ment le, és rablók kezébe
került, kétség nélkül annak az Ádámnak jelképe, áld a Paradicsomból e
világ számkivetésébe került. De a Jerikói vakok is, akikhez Jézus azért
jött, hogy látókká tegye őket, azokat az embereket jelképezik, akiit e
világon a tudatlanság vakságában szenvedtek, ezekhez is eljött az Isten
Fia. Tehát Jerikó, vagyis ez a világ el fog pusztulni. A szent könyvek
már régóta hir detik ugyanis a világ végét.
Hogyan következik be
majd a világ vége? Milyen eszközökkel?
A harsona hangjára,
olvassuk (vö. l Kor 15, 52). Milyen
harsonák hangjára? Pál felfedi előtted e titok értelmét. Halld csali,
mit mond: Megszólal a harsona,
amire a Krisztusban elhunytak romolhatatlanságra támadnak fel, és a
parancsszóra, a főangyal szólítására, Isten harsonájának zengésére az Űr
maga száll le a mennyből (vő. l
Tessz 4, 15). Akkor Jézus Urunk harsonával győzi le Jerikót, és romba
dönti, csalt a bűnös asszony és háza népe menekül meg belőle.
Alászáll,
úgymond, Jézus Urunk, éspedig a
harsonák szavára száll alá.
S csupán ezt az egyetlen
asszonyt menti meg, alti befogadta hírnökeit, áld hűséggel és
engedelmességgel befogadva háza emeletére vitte apostolait, ezért ő is
ezt az asszonyt háza népével együtt befogadja, és beveszi a választott
nép közé. De ne ismételgessük, ne hánytorgassuk már régi bűnét.
Valamikor bűnös asszony volt, de most már egyetlen szűzi Férfinak,
Krisztusnak a szűzi jegyese lett. Halld csak, miként szól róla az
Apostol: Elhatározta azt, hogy
eljegyez titeket egy férfival, hogy tiszta szűzként vezessen Krisztushoz
(vő. 2 Kor 11, 2). Az Egyházból
való az is, alti így beszélt:
Egykor mi magunk is oktalanok, hitetlenek és tévelygők voltunk;
mindenféle vágynak és gyönyörnek éltünk
(Tit 3, 3).
Bővebben akarsz még
hallani arról, mennyire nem bűnös már ez a korábban bűnös nő? Halld
akkor Pál további szavait: Bizony,
ilyenek voltatok, de megtisztultatok, szentek lettetek Urunk, Jézus
Krisztus nevében, Istenünk Lelke által
(l Kor 6, 11). Hogy pedig
megmenekülhessen ez az asszony, és Jerikóval együtt el ne pusztuljon, a
hírnököktől megkapta a megmenekülés hathatós jelét: a vörös zsinórt.
Krisztus vére által üdvözül ugyanis az egész egyetemes Egyház ugyanazon
a mi Urunk, Jézus Krisztusban, akinek dicsőség és hatalom legyen
örökkön-örökké. Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK I z 49,
22. 26; Jn 8, 28
V. Nézd,
csali jelt adok kezemmel a népeknek, és intek zászlómmal a nemzeteknek.
* Akkor mindenki megtudja majd, hogy én, az Úr vagyok a te Szabadítod és
a te Megváltód, Jákob erőse.
F. Amikor
majd fölemelik az Emberfiát, megtudjátok, hogy én vagyok. * Akkor
mindenki.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
PÉNTEK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Józsue könyvéből
10, 1-14; 11, 15-17
Isten népe elfoglalja az
országot
Amikor Jeruzsálem
királya, AdoniCedek meghallotta, hogy Józsue elfoglalta Ait, és
betöltötte rajta az átkot � úgy bánt Aival és királyával is, ahogy
Jerikóval és királyával bánt �, továbbá, hogy Gibeon lakói békét
kötöttek Izraellel, és közé vegyültek, nagyon megrémültek, hisz Gibeon
olyan jelentős város volt, mint valamely királyi székhely, nagyobb Ainál,
lakói pedig mind harcosok. Jeruzsálem királya, AdoniCedek ezért követet
küldött Hebron királyához, Rohamhoz, Járműt királyához, Pireánhoz,
Lachis királyához, Jafiához és Eglon királyához, Debirhez, ezzel az
üzenettel: ?Gyertek, és segítsetek nekem Gibeont legyőzni, mivel békét
kötött Józsuéval és Izrael fiaival." Az öt amorita király egyesült, és
felvonult: Jeruzsálem királya, Hebron királya, Járműt királya, Lachis
királya és Eglon királya, ők és csapataik; ostrom alá vették Gibeont, és
megtámadták.
Gibeon lakói követet
küldtek Józsuéhoz Gilgalba, a táborba, ezzel az üzenettel: ?Ne hagyd
cserben szolgáidat, siess, gyere fel hozzánk, ments meg bennünket, és
segíts rajtunk, mert az összes amorita király, alti a hegyvidéken él,
szövetkezett ellenünk." Jozsue maga ment fel, s vele minden harcosa és
vitéze.
Az Úr így szólt
Józsuéhoz: ?Ne félj! Kezedbe adom őket. Senki sem lesz képes ellenállni
neked." Jozsue tehát hirtelen rajtuk ütött, miután az egész éjszakát
azzal töltötték, hogy felvonuljanak Gilgalból. Az Úr zavart támasztott
köztük Izrael láttára, és súlyos csapást mért rájuk Gibeonnál. Sőt
BetHoron lejtőjenek az irányában, egészen Azekáig és Makkedáig üldözte
őket. Bet-Horon lejtőjén menekültek Izrael elől, az Úr hatalmas jégesőt
bocsátott rájuk az égből, egészen Azekáig; így odavesztek. Többen
pusztultak el közülük a jégesőtől, mint Izrael fiainak kardja élétől.
Akkor így szólt Jozsue az Úrhoz, azon a napon, amelyen az Úr
kiszolgáltatta neki az amoritákat, Izrael szeme láttára fölkiáltott:
?Nap, állj meg Gibeon fölött, s hold, Ajalon völgye fölött!" S a nap
megállt, a hold is megállt, amíg a nép bosszút nem állt ellenségein. De
nincs-e megírva az Igazak könyvében? A nap megállt az ég közepén, s
csalinem egy egész napig halogatta lenyugtát. Se azelőtt, se azután nem
volt még egy olyan nap, amelyen az Úr hallgatott volna embernek a
szavára, így harcolt az Úr Izraelért.
Amit az Úr szolgájának,
Mózesnek parancsolt, azt Mózes parancsul adta Józsuénak, Józsue pedig
teljesítette, nem hagyott ki egyetlen szót sem abból, amit az Úr
Mózesnek parancsolt.
így hát Józsue az egész
országot elfoglalta: a hegyvidéket, az egész Negebet és Gósen egész
vidékét, a síkságot, Arabát, Izrael hegyeit és dombjait. A Szeirrel
szemközt emelkedő Pele-hegytől egészen Baal-Gadig, amely a Libanon
völgyében, a Hermon-hegység lábánál fekszik, az összes királyt hatalmába
ejtette, és megölte.
VÁLASZOS ÉNEK Ez 34, 13.
15
V.
Összegyűjtöm juhaimat az országokból, és hazavezérlem őket. * Izrael
hegyein legeltetem őket a völgyekben és az ország lakott tájain.
F. Magam
terelgetem majd juhaimat, és magam telepítem le ó'ket. * Izrael hegyein.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ambrus püspök
zsoltármagyarázataiból
(Ps. l, 4. 7-8: CSEL 64, 4-7)
A
zsoltároskönyv szépsége
Bár a Szentírás minden
könyve Isten kegyelmét leheli, leginkább mégis a Zsoltárok drága könyve
teszi ezt. Egykor maga Mózes is elbeszélő formában írta le az ősök
tetteit. Amikor azonban az atyáit által is csodálatosnak tartott módon
átvezette népét a Vörös-tengeren, és saját szemével látta, hogy a fáraó
és egész serege elpusztult a hullámokban, akkor (mivel saját erőit
felülmúló eredményt ért el) ő is magasztosabb módon mondja el ezt:
diadaléneket énekel az Úrnak. Testvére, Mirjam is dobot vett a kezébe,
és így buzdította a többi asszonyt:
Magasztaljátok az Urat, mert dicsőség
övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette
(Kiv 15, 21).
A történelem tanít, a
törvény oktat, a jövendölés előre hirdet, a feddés tisztít, a buzdítás
lelkesít: a Zsoltárok könyvében mindenki számára van üdvös mondanivaló,
és van gyógyszer az ember üdvösségére. Bárki olvassa, talál benne olyat,
amit különleges orvosságként felhasználhat a saját szenvedélyeinek a
sebeire. Aki küzdeni akar, az olyannak találja a Zsoltárok könyvét, mint
a lelkek sportcsarnokát vagy sportpályáját, felszerelve az erények
összes fajtájához szükséges eszközökkel, ahol ki-ki azt választhatja ki
magának, amit alkalmasabbnak talál arra, hogy könnyebben elnyerje a
győzelem koszorúját.
Ha valaki az ősök
tetteit akarja tanulmányozni és utánozni, egyetlen egy zsoltárban is
megtalálja röviden az atyák teljes történetét. Az emlékezet kincstárát
olvassa egy összefoglalásban. Ha valaki a törvény értelmét kívánja
megismerni, amelynek teljessége a szeretet köteléke, mert
aki embertársát szereti, a többi törvényt
is megtartja (Róm 13, 8), az azt
olvassa a zsoltárokban, hogy mekkora szeretettel vállalta Krisztus
egymaga a súlyos szenvedéseket, hogy megszüntesse egész népe
nyomorúságát. Megtudja a zsoltárból, hogy a szeretet dicsősége épp oly
nagy, mint az erények koronája.
Mit mondjak a zsoltárok
jövendöléseinek az értelméről? Amit mások homályosan hirdettek, az a
zsoltárokban nyílt és világos ígéretként hangzik el, tudniillik, hogy az
Úr Jézus Dávid családjából fog születni:
Aki testedből származik, trónodra azt
ültetem (Zsolt 131, 11). A
zsoltárok azonban nemcsak azt jövendölik meg, hogy megszületik Jézus,
hanem azt is, hogy magára veszi az üdvöt hozó testi szenvedést, hogy
meghal, feltámad, felmegy a mennybe, és ül az Atya jobbján. Amit
egyetlen egy ember sem mert ajkára venni, azt egyedül a zsoltárban
hirdeti a próféta, amit majd később maga az Úr is meghirdet
evangéliumában.
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 56,
8-9
V.
Kész az én szívem, Istenem, kész az én
szívem: *
Hadd daloljak, hadd ujjongjak az
Urnáit.
F. Kelj föl,
dicsőségem, kelj föl, lantom, citerám, hadd ébresszem így a hajnalt! *
Hadd daloljak.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
SZOMBAT
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Józsue könyvéből
24, 1-7. 13-28
A szövetség megújítása az
ígéret földjén
Azokban a napokban:
Józsue egybegyűjtötte Izrael minden törzsét Szichemben. Aztán hívatta
Izrael véneit, vezéreit, bírált, tisztségviselőit. Azok felsorakoztak az
Úr színe előtt. S Józsue szólt az egész néphez. ?Ezt mondja az Úr,
Izrael Istene: A folyón túl éltek egykor ősatyáitok, Terach, Ábrahám és
Nachor atyja, s más isteneknek szolgáltak. Akkor kiválasztottam Ábrahám
atyátokat, bejárattam vele egész Kánaánt, utódait megsokasítottam, s
megajándékoztam Izsákkal. Izsákot megajándékoztam Jákobbal és Ézsauval.
Ézsaunak adtam Szeir hegyét tulajdonul. Jákob és fiai levonultali
Egyiptomba. Akkor elküldtem Mózest és Áront, és megvertem Egyiptomot a
csodákkal, amelyeket körében tettem. S kivezettelek benneteket.
Kivezettem atyáitokat Egyiptomból, és a tengerhez értetek. Az
egyiptomiak üldözték atyáitokat, szekerekkel és lovasokkal, egészen a
Sás-tengerig. Ott az Úrhoz kiáltottak és ő sűrű felhőt bocsátott közétek
és az egyiptomiak közé. Rájuk zúdította a tengert, úgyhogy az ellepte
őket. Saját szemetekkel láttátok, mit tettem Egyiptomban. Aztán hosszú
ideig a pusztában maradtatok. Nektek adtam a földet, amely nem került
semmi fáradságba nektek, a városokat, amelyeket nem ti építettetek, s
ahol letelepedtetek, aztán a szőlőskerteket és az olajfákat, amelyeket
nem ti ültettetek.
Most hát féljétek az
Urat, és szolgáljatok neki minden erőtökből és hűségesen. Távolítsátok
el azokat az isteneket, amelyeknek atyáitok a folyón túl és Egyiptomban
szolgáltak, és szolgáljatok az Úrnak! Ha nem akartok az Úrnak szolgálni,
ma válasszatok, kinek akartok szolgálni: azoknak az isteneknek-e,
akiknek atyáitok szolgáltak a folyón túl, vagy az amoriták isteneinek,
akiknek most a földjét lakjátok. Én és házam, mi az Úrnak szolgálunk!"
A nép így felelt: ?Távol
legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneknek szolgáljunk! Az
Úr a mi Istenünk, ő vezette ki atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság
házából. A szemünk láttára ő tette ezeket a nagy csodákat, oltalmazott
minket az egész úton, amelyen végigvonultunk, s az összes nép között,
amelyen áthaladtunk. Az Úr elűzött előlünk minden népet, így az
amoritákat is, akik az országot lakták. Mi is az Úrnak akarunk hát
szolgálni, ő a mi Istenünk!"
Józsue erre azt mondta:
?Nem szolgálhatjátok az Urat, mert szent Isten, féltékeny Isten, alti
nem bocsátja meg elpártolástokat és vétketeket. Ha elhagyjátok az Urat,
hogy az idegenek isteneinek szolgáljatok, ő is rosszul fog bánni
veletek, elpusztít benneteket, jóllehet azelőtt jó volt hozzátok."
A nép így válaszolt
Józsuénalt: ?Nem, mi az Urnáit akarunk szolgálni!" Józsue akkor így
szólt a néphez: ?Ti vagytok a tanúk magatok ellen, hogy az Urat
választottátok, s neki akartok szolgálni." Azt felelték: ?Mi vagyunk a
tanúk!" ?Akkor távolítsátok el a köztetek élő idegenek isteneit, és
ragaszkodjék szívetek az Úrhoz, Izrael Istenéhez!" A nép azt válaszolta:
?Az Urnáit, a mi Istenünknek szolgálunk, az ő szavára hallgatunk!"
Azon a napon Józsue
megkötötte a néppel a szövetséget, törvényt és alkotmányt adott neki
Szichemben. Józsue ezeket a szavakat leírta az Úr törvénykönyvébe. Aztán
fogott egy nagy követ, és felállította ott az Úr szentélyében álló
tölgyfa alatt. Majd így szólt Józsue az egész néphez: ?Nézzétek, ez a kő
lesz a tanú ellenünk, mert minden szót hallott, amit az Úr mondott
nekünk; tanú lesz ellenetek, hogy megakadályozzon benneteket abban, hogy
Isteneteket megtagadjátok." Ezzel Józsue elbocsátotta a népet, mindenkit
a maga örökrészébe.
VÁLASZOS ÉNEK Józs 24,
16. 24; l Kor 8, 5-6
V. Távol
legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneknek szolgáljunk! *
Az Úrnak, a mi Istenünknek szolgálunk, az ő szavára hallgatunk!
F. Igaz,
beszélnek istenekről, az égen és a földön, nekünk mégis egy az Istenünk.
* Az Urnák.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ambrus püspök
zsoltármagyarázataiból
(Ps. l, 9-12: CSEL 64, 7. 9-10)
Imádkozzam lélekkel, de
imádkozzam elmémmel is!
Mi kedvesebb a
zsoltárnál? Nagyon szépen mondja maga Dávid is:
Áldjátok az Urat, mert jó az Istent
dicsérnünk, mert őt magasztalni gyönyörűség
(Zsolt 146, 1). Valóban, a zsoltár a
nép dicsérő szava, Isten ma- gasztalása, a nép dicsőítése, mindenki
ujjongása, a mindenség éneke, az Egyház hangja, a hit hangos megvallása,
áhítatos meghódolás Isten hatalma előtt, a szabadság öröme, a vidámság
hangos kiáltása, az öröm ujjongása. Lecsendesíti a haragos indulatot,
megszünteti az aggodalmat, enyhíti a keserűséget. Fegyver az éjszakára,
és tanítómester nappalra; menedék a félelem ellen, ünneplés a szent
életben, az örök boldogság előképe, a béke és egyetértés záloga, olyan,
mint a citera, amely
sok különböző magasságú hangból egyetlen egybehangzó
dallamot szólaltat meg. A napkelte már zsoltárt zendít, és zsoltár
visszhangzik napnyugtakor is.
A zsoltár egyformán
törekszik tanítani és kegyelmet adni; miközben örömet találunk
éneklésében, ugyanakkor gazdagodunk is a tanításban. Mi az, amivel ne
találkoznál, ha olvasod a zsoltárokat? Olvasom bennük:
A szeretett baráthoz szóló ének
(Zsolt 44, 1), és felgyullad bennem a
szeretet szent vágya; megtalálom bennük a kinyilatkoztatások kegyelmét,
feltámadásunk bizonyságait, az ígért jutalmakat; megtanulom bennük, hogy
hogyan kerüljem el a bűnt, és nem szégyenkezem vétkeimet megbánni.
Mi más tehát a zsoltár,
mint az erények hangszere, amelyen a Szentlélek ihletésére a tiszteletre
méltó Próféta már itt a földön megszólaltatja az égi zene édes hangjait?
Ugyanakkor lantokon és citerákon, azaz a halandó emberek más-más
megnyilatkozási formáival irányítja az istendicséret énekét a menny
felé. Megtanított arra, hogy először is meg kell halnunk a bűnnek, aztán
ebben az életben különféle jótetteket kell gyakorolnunk, hogy erényes
életünk vezessen el bennünket Urunkhoz.
Dávid tehát arra
tanított meg, hogy lélekben kell énekelnünk, szívből kell zsoltároznunk,
ahogyan Pál is mondja: Imádkozzam
lélekkel, de imádkozzam értelmemmel is; énekeljek lélekkel, de énekeljek
értelmemmel is (l Kor 14, 15).
Megtanított rá, hogy életünket és tetteinket a mennyeiek szerint
formáljuk, nehogy e földi élvezetek felélesszék a test szenvedélyeit,
mert ezek nincsenek lelkünk megváltására, sőt vesztét okozzák. Mindezt
azzal is tanítja a zsoltár, hogy a szent Próféta nem feledkezik meg
arról sem, hogy lelkének megszabadulását ünnepelje:
Zsoltározok neked, Istenem, bárfán
játszom neked, Izrael Szentje; ajkam örül, amikor neked énekelek, s
lelkem ujjong, mert megváltottad
(vö. Zsolt 70, 22-23).
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 91,
2. 4
V. Jó dolog
az Urat áldani, * Énekkel magasztalni nevedet, Fölséges.
F. Tízhúrú
lanton és hárfazenével, citera mellett énekelve. * Énekkel magasztalni.
Könyörgés
Istenünk, minden jó
tőled származik. Add meg, kérünk, hogy sugallatodat követve helyesen
gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk. A mi Urunk.
|