ÉVKÖZI XXII.
VASÁRNAP
Zsoltáros
rész II. hét
I. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant.
Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke
kárát vallja?
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
11, 18-20; 12, 1-13
A próféta panasza
Az Úr szólt nekem, s
én felfigyeltem rá. Igen, Uram, feltártad előttem szándékukat: Én meg
olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem
tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: ?Pusztítsuk el a fát,
ereje teljében vágjuk ki az élők földjéről, úgyhogy még a nevet se
emlegessék többé."
De te, Seregek Ura,
igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy.
Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet.
Biztos, hogy neked
lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl
kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért van jó dolguk a
hűtleneknek? Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és
gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől. Engem
pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a
kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és
tartsd meg őket az öldöklés napjára!
Meddig gyászoljon még
a föld, és meddig száradjon a fű az útszélen? Még a barom és a madár
is elpusztul a rajta lakók gonoszsága miatt. Mert azt mondjak: ?Isten
nem látja viselkedésünket."
Ha gyalogosokkal futva
elfáradsz, hogyan verse nyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy
bizton ságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében?
Bizony, még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad
mögött ők is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál
bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád!"
Elhagytam házamat,
lemondtam örökrészemről.
Ellenségei kezére juttattam, amit egykor annyira szerettem. Mert olyan
lett hozzám örökségem, mint az oroszlán az erdőben: vadul ordít
ellenem. Ezért hát meggyűlöltem. Vajon szép tollazatú madár az én
örökségem, hogy a madarak mindenfelől köré gyülekeznek? Rajta!
Gyűljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok!
Sok pásztor
pusztította szőlőmet, és taposta osztályrészemet,
kietlen pusztasággá tették gyönyörű birtokomat. Gyászba borították,
feldúlták; összetiporva hever színem előtt. Teljesen elpusztult az
egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta.
A puszta minden kopár
dombja felől pusztítók érkeztek; mert az Úr kardja emésztő kard. Az
ország egyik szélétől a másikig nincs békessége egyetlen élőnek sem.
Ha búzát vetnek, tövist aratnak, faradnak, mégsem boldogulnak.
Szégyent vallanak aratáskor az Úr rettenetes haragja miatt.
VÁLASZOS ÉNEK Jn 12, 27-28; Zsolt 41, 6
V. Most
megrendült a lelkem. Mit is mondjak: Atyám, szabadíts meg ettől az
órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. * Atyám, dicsőítsd meg
nevedet!
F. Miért
csüggedsz, lelkem, miért vagy nyugtalan? * Atyám, dicsőítsd meg
nevedet!
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspök
beszédeiből
(Sermo
23 A, 1-4: CCL 41, 321-323)
Az Úr megkönyörült
rajtunk
Boldogok vagyunk, ha
meg is tesszük, amit hallunk és zengedezve énekelünk. A meghallgatás,
az a jó mag elvetése, a jó cselekedet pedig ennek a magvetésnek a
gyümölcse. Ezeket előrebocsátva figyelmeztettelek benneteket,
szeretteim, hogy ne az említett gyümölcsök nélkül jöjjetek ide a
templomba, mint azok, akik annyi jót hallottak már, de még semmi jót
sem tettek. Mert amint az Apostol is mondja:
Isten kegyelméből
részesültetek a megváltásban. Nem tetteiteknek köszönhetitek,
hogy senki se dicsekedhessek (Ef
2, 8-9). Kegyelemből kaptátok a megváltást (Ef 2, 5). Megváltástokat
nem előzte meg a
részetekről semmiféle Istennek tetsző élet, amit Isten a
mennyből kedvelt vagy megszeretett volna és azt mondhatta volna:
siessünk ezeknek az embereknek a segítségére, és gyámolítsuk őket,
hiszen olyan szent módon élnek. Sőt ellenkezőleg, egyáltalában nem
volt tetszésére a mi életünk, nem volt tetszésére semmi sem, amit mi
cselekedtünk, azonban örömét lelte mindabban, amit ő tett bennünk.
Tehát amit mi cselekedtünk, az kárhozatba vitt volna bennünket,
viszont amit ő tett, az váltott meg minket.
Mi tehát nem voltunk
jók. De ő megkönyörült rajtunk, és elküldte nekünk szent Fiát, hogy
meghaljon értünk, nem a jókért, hanem a gonoszokért, nem az igazakért,
hanem a bűnösökért. Ugyanis
Krisztus a bűnösökért halt meg
(Róm 5, 6). De mit olvasol rögtön ezután?
Noha az igazért is alig hal meg valaki,
legföljebb a jó emberért vállalják a halált!
(Róm 5, 7). Talán akad valaki, aki
mer meghalni a jó emberért. Az igaztalanért, a bűnösért, a rosszért
ugyan ki akarna meghalni,
hacsak nem egyedül
Krisztus, hogy így, mint Igaz, megigazulttá tegye a bűnösöket?
Lassúk be tehát,
testvéreim, hogy nekünk nem volt semmi jócselekedetünk, hanem mind
bűnös volt. Annak ellenére, hogy az emberek cselekedetei bűnösek
voltak, az ő irgalma mégsem hagyott el bennünket, íme, Isten elküldte
Fiát, hogy nem arannyal és nem ezüsttel, hanem kiontott vére arán
váltson meg minket. A szeplőtelen Bárányt vitték áldozatul a bűnös
juhokért, a nagy bűnösökért és a kis bűnösökért is. Megkaptuk tehát
ezt a kegyelmet. Éljünk ezzel a megkapott kegyelemmel méltóképpen és
vissza ne éljünk e nagy ajándékkal. Az isteni Orvos jött el hozzánk és
megbocsátotta minden bűnünket. Ha pedig ezután ismét bűnt követnénk
el, akkor az nemcsak a saját vesztünket okozná, hanem az egyben rút
hálátlanság is lenne isteni Orvosunk iránt.
Kövessük tehát az ő
útját, amelyet megmutatott nekünk, főképpen az alázatosság útját,
hiszen ő alázatos lett értünk. Parancsaival ugyanis az alázatosság
útját jelölte ki számunkra, és értünk szenvedve maga is ezt járta
végig. Az Ige testté lett, és
köztünk lakozott (Jn l, 14)
azért, hogy meghalhasson értünk, hiszen különben nem halhatott volna
meg. A halhatatlan Isten magára vette halandó emberi természetünket,
hogy meghaljon értünk, és halálával megsemmisítse halálunkat.
Ezt cselekedte az Úr,
ezt nyújtotta nekünk. Fönséges Urunkat megalázták, majd miután
megalázták, testét megölték, meghalt, de feltámadt és a mennybe ment,
hogy minket se hagyjon a kárhozatban meghalni, hanem a halottak
feltámadásakor bevigyen a mennybe minket is, akiket eddig is
felmagasztalt már az igazak hitében és közösségében. Tehát az
alázatosság útját adományozta nekünk. Ha ezt az utat járjuk majd,
akkor hálát fogunk mondani az Úrnak és teljes joggal énekeljük majd:
Magasztalunk téged, Istenünk;
magasztalunk, és nevedet szólítjuk
(Zsolt 74, 2).
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 85, 12-13; 117, 28
V.
Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívemből, és nevedet dicsőítem
mindörökké. * Mert nagy a te jóságod hozzám.
F. Hálát
adok neked, te vagy Istenem; magasztallak, Istenem, téged! * Mert
nagy. himnusz Téged, Isten, dicsérünk, 500.
REGGELI DICSÉRET
Benedictus-ant.
Halljátok és értsétek meg mindazt, amit az Úr hagyott
rátok!
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
II. ESTI DICSÉRET
Magnificat-ant.Amikor
lakodalomba hívnak, foglald el az utolsó helyet, hogy a házigazda ezt
mondja neked: Barátom, menj följebb, így megtiszteltetésben lesz
részed az egész vendégsereg előtt, alleluja.
HÉTFŐ
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
1 9 ;
1.5.
10 - 20, 6
Jelképes cselekedet a
széttört korsó
Az Úr így szólt
Jeremiáshoz: ?Menj, és vásárolj egy agyagkorsót, s végy magad mellé
néhányat a nép vénei és a papok közül. Aztán menj le a Ben-Hinnom
völgyébe, a Cserép-kapu bejáratához, és hirdesd ott azokat a szavakat,
amelyeket hozzád intézek. Ezt mondd: Júda királyai, Jeruzsálem lakói!
Halljátok az Űr szavát! A Seregek Ura, Izrael királya mondja: Nos,
olyan nyomorúságot hozok erre a helyre, hogy aki csak hallja, csengem
fog tőle a füle. Azért történik ez, mert elhagytak engem, ezt a helyet
pedig megszentségtelenitették, tömjént áldoztak itt idegen isteneknek,
akiket sem ők, sem atyáik, sem Júda királyai soha nem ismertek. Sőt
ártatlanok vérével is elárasztották ezt a helyet. Magaslatokat
építettek a Baalnak, hogy elégessék tűzzel fiaikat, amit egyáltalán
nem parancsoltam, sem el nem rendeltem, de még csak eszembe se
jutott.
Aztán törd össze a
korsót azok szeme láttára, akik veled mentek, és így beszélj: Ezt
mondja a Seregek Ura: így töröm össze ezt a népet és ezt a várost,
amint ez a cserépkorsó összetörik, úgyhogy nem lehet többé
összeragasztani. És a Tofetben temetik el ó'ket, mert máshol nem lesz
hely a temetkezésre. Igen, így teszek ezzel a hellyel � mondja az Úr.
A Tofethez teszem hasonlóvá ezt a várost; Jeruzsálem és Júda
királyainak házai is olyan tisztátalanná válnak, mint a Tofet helye;
azok a.
házak, amelyeknek a tetején
illatáldozatot mutattak be az ég egész seregének, és italáldozatot
öntöttek ki az idegen isteneknek."
Amikor Jeremiás
visszatért a Tofetból, ahová az Úr küldte, hogy jövendöljön, megállt
az Úr háza udvarán, és így beszelt az egész néphez: ?Ezt mondja a
Seregek Ura, Izrael Istene: Igen, ráhozom erre a városra és a hozzá
tartozó valamennyi városra azt a nyomorúságot mind, amellyel
megfenyegettem, mivel megkeményítették nyakukat, és nem akartak
hallgatni a szavamra."
Meghallotta Paschur
pap, Immer fia, aki az Úr há zának felügyelője volt, hogy Jeremiás
ezt a prófétai szózatot hirdette. Erre Paschur megverette Jeremiás
prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr hazába vezető
felső kapunál, a Benjámin-kapunál volt. Másnap Paschur kiengedte
Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: ?Nem Paschurnak
hív az Úr, hanem Rettegésnek. Mert ezt mondja az Úr: Rettegéssé
teszlek téged és minden barátodat; ellenségeik kardjától hullanak el
mindnyájan, a szemed láttára. Az egész Júdát Babilon királyának kezére
adom; az majd Babilonba hurcolja, és kardélre hányja őket. Ennek a
városnak minden gazdagságát, minden vagyonát, minden drágaságát, Júda
királyainak minden kincsét ellenségeik kezébe adom. Azok majd
elrabolják, elhurcolják és Babilonba viszik őket. Te meg, Paschur, és
egész házad népe fogságba mentek; Babilonba jutsz, ott halsz meg, és
ott temetnek el téged és minden barátodat, akiknek hazugságot
jövendöltél."
VÁLASZOSÉNEK Mt 23,
37; vő. Jer 19,15
V.
Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek!
* Hányszor akartam egybegyűj- teni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá
gyűjti csibéit, de nem akartátok.
F.
Megkeményítetted nyakadat, és nem akartál hall gatni a szavamra. *
Hányszor.
MÁSODIK OLVASMÁNY
A Krisztus követése"
című könyvből
(Lib. 3, 3)
Isten szól a prófétákhoz
és mindnyájunkhoz
Hallgasd, fiam,
igéimet! Igen-igen kedves szavak ezek, különbek e világ minden
filozófusának és tudósá nak bölcsességénél.
Az én szavam lélek és élet
(vő. Jn 6, 63), értékét nem lehet
hétköznapi ésszel lemérni.
Nem arra való, hogy
üres gyönyörködést keress benne, csendben kell hallgatni, és egész
szívet betöltő alázattal, nagy kívánsággal befogadni.
Én meg így szóltam:
Boldog ember, akit te oktatsz,
Uram, akit törvényedre megtanítasz, hogy nehéz napjaiban enyhülést
találjon (Zsolt 93, 12-13), és
ne legyen vigasztalan a földön.
Én � mondja az Úr �,
én tanítottam a prófétákat kezdettói fogva, és most is szólok
mindenkihez, de sokan süketek és érzéketlenek a szavamra.
A legtöbb ember
szívesebben hallgat a világra, mint Istenre, hajlandóbb a test
kívánságát, mint Isten tetszését követni.
E világ ideigtartó,
apró-cseprő javakat ígér, mégis nagy serénységgel szolgainak neki. Én
a legnagyobb javakat ígérem: örök ajándékokat, és a halandók szíve
restnek bizonyul.
Ki szolgál, és ki
fogad szót mindenben nekem olyan igyekezettel, amilyennel a világnak
és a világ urainak szolgálnak?
Pirulj hát, rest és
panaszkodó szolga! Azok készségesebbek a pusztulásra, mint te az
életre.
Jobban kapnak
haszontalanságokon, mint te az igazságon.
Pedig
ok
sokszor csalódnak reményükben, az én
ígéretem viszont senkit sem csal meg, senki bennem bízót nem bocsát el
üres kézzel.
Amit ígértem, megadom,
amit mondtam, teljesítem annak, aki szeretetemben mindvégig hűséges
marad.
Én minden derék embert
megjutalmazok, eró's igazolója vagyok minden istenkeresőnek.
Írd szívedbe minden
szavamat, és fontolgassad gondosan, mert szükséged lesz rájuk a
kísértés idején.
Amit nem értesz,
amikor olvasod, majd megérted a látogatás napján.
Kétféleképpen szoktam
meglátogatni választottaimat: kísértéssel és vigasztalással.
Mindennap két leckét
tartok nekik: az egyikben korholom hibáikat, a másikban bátorítom őket
az erényekben való gyarapodásra.
Aki meghallgatja ugyan
tanításomat, de elveti azt, annak már van bírája, aki majd elítéli őt
az utolsó napon
(vö. Jn 12, 48).
VÁLASZOS ÉNEK Péld 23, 26; l, 9; 5, 1;
4, 20
V. Fiam,
add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben, * Hisz
díszes koszorú ez a fejedre.
F.
Figyelj, fiam, a bölcsességemre, és okosságomnak nyisd ki a füledet. *
Hisz díszes.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
KEDD
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
20, 7-18
A próféta zúgolódása
Rászedtél, Uram! S én
hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam, és legyőztél.
Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lat, mind kicsúfol.
Ahányszor csak beszelek, azt kell kiáltanom, azt kell hirdetnem:
?Erőszak! Romlás!" Az Úr szava így mindennap gyalázatomra vált és
csúfságomra. Mar azt gondoltam: Nem törődöm vele, nem beszélek többé a
nevében. De ilyenkor mintha tűz gyúlt volna szívemben, és átjárta
minden csontomat. S ha megfeszítettem erőmet, hogy ellenálljak,
belefáradtam és nem tudtam elviselni.
Hallom sokak
gyalázkodását: ?Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!"
Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: ?Hátha
valamiképpen tőrbe csalhatnánk, és bosszút állhatnánk rajta."
De az Úr, mint hős
harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem,
szégyent vallanak és elbuknak. Örökké tartó, soha el nem múló
gyalázatban lesz
részük. Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és
szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk
bosszút, mert eléd tártam ügyemet.
Énekeljetek az Urnák!
Dicsőítsétek az Urat, mert kiszabadította a szegény lelkét a gonoszok
kezéből.
Átkozott legyen a nap,
amelyen születtem! Az a nap, amelyen a világra hozott az anyám: ne
legyen áldott! Átkozott legyen az a férfi, aki hírül vitte atyámnak:
?Fiúgyermeked született" � s ezzel mint jó hírrel örvendeztette meg.
Legyen hasonló az az ember azokhoz a városokhoz, amelyeket az Úr
könyörtelenül feldúlt; reggel halljon csatakiáltást, délben meg harci
riadót, mert nem ölt meg az anyaölben. Bárcsak anyám teste lett volna
a sírom, amikor még a méhében hordozott! Miért is jöttem ki méhéből?
Hogy csak nyomorúságot és bánatot lássak, és gyalázatban töltsem
napjaimat?
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Jer 20, 10-11; Zsolt
30, 14
V. Sok
gyalázkodást és fenyegetést szenvedtem azoktól, akik barátaim voltak,
bukásomra lestek, mondván: csaljuk tőrbe és kerítsük hatalmunkba őt. *
De te, Uram, mint hős harcos, mellettem állsz.
F. Sokak
gyalázkodó szavát hallom; rettegés vesz körül engem, mert ezek azon
tanakodnak, hogy életemet kioltsák. * De te, Uram.
MÁSODIK OLVASMÁNY
A Krisztus követése"
című könyvből
(Lib. 3, 14)
Az Úr hűsége örökké
megmarad
Megzendíted fölöttem
ítéleteidet, Uram, félelemmel és remegéssel rázod meg minden
csontomat, és nagyon megrémül a lelkem.
Villámsújtottan állok
és meggondolom, hogy az egek sem
tiszták teelőtted (Jób 15, 15).
Ha
a-t angyalokban hibát találtál
(Jób 4, 18), és nem könyörültél
rajtuk, mi lesz velem?
Csillagok hullottak le
az égről
(Jel 6, 13), én, a por hogyan erezhetném biztonságban magamat?
Akiknek tettei
dicséretre méltónak látszottak, mindenek aljára estek, és akik az
angyalok kenyerét ették, láttam, hogy a disznók moslékának is örülnek.
Semmi sem marad hát a
szentségünkből, ha te, Uram, elvonod kezed, semmit sem használ a
bölcsességünk, ha nem kormányozol tovább, semmire sem jó az erőnk, ha
te nem őrzöl.
Mert amint elhagysz,
merülünk és veszünk, amint viszont meglátogatsz, kihúzzuk magunkat és
újra élünk.
Mert állhatatlanok
vagyunk, de te megerősítesz; ellanyhulunk, de te lángra lobbantasz
minket.
Vége minden hiú
dicsekedésnek. Elmerült az, Uram, a te rólam hozott ítéleteidnek
mélységében.
Micsoda minden test a
te színed előtt? Vajon
dicsekedhet az agyag a fazekassal szemben?
(Vö. íz 29, 16).
Hogyan is
kevélykedhetnék üres beszédben az, akinek szívén Isten uralkodik?
Az egész világ sem
teheti kevéllyé, akit az igazság magához hódoltatott, és ha mindenki
dicséri, akkor sem indul meg az, aki minden reménységét Istenbe
vetette.
Hiszen mind semmik;
azok is, akik beszélnek, elfogynak szavuk zengésével együtt,
az Úr hűsége pedig örökre megmarad
(Zsolt 116, 2).
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 118, 114-115. 113
V.
Oltalmazó rejtekhelyem vagy és pajzsom, igédben nagyon reménykedem,
Uram. * Orcátlan gonosztevőd, távozzatok tőlem, Istenem parancsolatait
megtartom!
F. Oly
gyűlöletes a megosztott szív nekem, de ked vemet találom
törvényedben. * Orcátlan gonosztevők.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad va- ló szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
SZERDA
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
26,1-15
Jeremiás
halálveszedelemben forog, mivel megjövendölted templom romlását
Jojakimnak, Jozija
fia, Júda királya uralkodásának kezdetén ezt a szózatot intézte az Úr
Jeremiáshoz:
Ezt mondja az Úr: Állj
oda az Úr házának udvarába, és hirdesd Júda városai lakóinak, akik
imádkozni jönnek az Úr hazába, azokat a szavakat mind, amelyeknek a
hirdetésére parancsot adtam neked! Ne hallgass el egyetlen szót sem.
Hátha szót fogadnak és megtérnek gonosz útjaikról; akkor megbánom én
is azt a veszedelmet, amelyet rájuk akarok hozni szándékaik gonoszsága
miatt.
Így beszélj hozzájuk:
Ezt mondja az Úr: Ha nem hallgattok rám, és nem jártok törvényem
szerint, amelyet elétek tártam, és nem figyeltek szolgáimnak, a
prófétáknak szavára, akiket folyton-folyvást küldtem hozzátok, de ti
soha nem hallgattatok rájuk: ezt a templomot Silóhoz teszem hasonlóvá,
a várost pedig átokká teszem a föld összes nemzete előtt."
A papok, a próféták és
az egész nép hallotta, amint Jeremiás elmondta ezt a beszédet az Úr
házában. Amikor tehát Jeremiás mind elmondta, amit az Úr parancsára el
kellett mondania az egész népnek, a papok és a próféták megragadták és
így szóltak: ?Halállal kell lakolnod! Miért jövendöltél az Úr nevében
így: Ez a templom Silóhoz lesz hasonlóvá, ez a város meg úgy
elpusztul, hogy lakója sem marad?" Az egész nép ott tolongott
Jeremiás körül az Úr házában. Amikor ezt meghallották Júda főemberei,
fölmentek a királyi palotából az Úr házába, és leültek az Úr házának
új kapuja előtt.
Akkor a papok és a
próféták így kezdtek beszélni a főemberekhez és az egész néphez: ?Ez
az ember halait érdemel, mert ez ellen a város ellen jövendölt, amint
azt saját füleitekkel hallottátok."
Jeremiás erre így
válaszolt a főembereknek és a nép nek: ?Maga az Úr küldött, hogy
elmondjam a templom és a város ellen mindazokat a szavakat, amelyeket
hallottatok tőlem. Most hát változtassatok életmódotokon és
tetteiteken; hallgassatok az Úrnak, Isteneteknek a szavára; mert ha
így tesztek, az Úr megbánja a veszedelmet, amellyel megfenyegetett
benneteket. Ami engem illet, a kezetekben vagyok. Tegyetek velem úgy,
ahogy jónak látjátok. De tudjátok meg, hogy ha halálra adtok, ártatlan
vér száll a fejetekre, erre a városra és lakóira, mert valóban az Úr
küldött, hogy ezt mind elmondjam fületek hallatára."
VÁLASZOS ÉNEK Jer 26,
15; Mt 27, 24
V.
Tudjátok meg, hogy ha halálra adtok, * Ártatlan vér száll a fejetekre
és erre a városra.
F. Pilátus
a nép szeme láttára megmosta kezét, mondván: Ennek az igaz embernek
vére ontásában én ártatlan vagyok. * Ártatlan.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Origenesz áldozópapnak
a János-evangéliumhoz írt magyarázatából
(Tomus 10, 20: PG 14, 370-371)
Testének a templomáról
beszél Krisztus
Bontsátok le a
templomot, és harmadnapra felépítem
(Jn 2, 19). Szinte
látom, hogy a zsidók, a testi és érzéki
dolgok rabjai, mennyire csóválják a
fejüket, hiszen nehezményezték, ahogy Jézus kiűzte őket, mert az Atya
házát az általuk űzött kereskedés házává tették, és most jelet
kívánnak az Isten Fiától � akit pedig ők nem fogadnak el �, hogy ezzel
a jellel mutassa meg: milyen jogcímen cselekszi ezeket. Megváltónk a
saját testével hozza kapcsolatba válaszát � mintha erről a templomról
volna szó �, amikor azt kérdezik tőle:
Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt
mered tenni? (Jn 2, 18), s így
felel nekik: Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra felépítem.
Ámde mindkettő: a
templom is, Jézus teste is egy bizonyos értelmezés szerint, úgy tűnik
nekem, hogy az Egyházat példázza; hiszen az Egyház élő kövekből épült,
és lett lelki templommá, szent
papsággá (l Pét 2, 5),
apostolokra és prófétákra alapozott
épületté, amelynek maga Krisztus Jézus a szegletköve
(vö. Ef 2, 20), és valóban mint
templom létezik is. Ha pedig e szavakra figyelek:
Ti Krisztusnak leste vagytok, és
egyenként tagjai (l Kor
12, 27), úgy tűnik, hogy e templomnak az összeépített és
egybeillesztett kövei elválnak egymástól és szétszóródnak, mint a 21.
zsoltár írja, hogy Krisztus minden csontja szétvált az ellenség
támadásakor; ugyanígy történik az Egyházzal is minden üldöztetés és
szorongatás idején, amikor az üldözők harcot indítanak a templom
egysége ellen, azonban az őt támadó gonoszság és a beteljesülés napja
utáni harmadik napon újra felépül majd ez a templom és feltámad ez a
test.
Az új égben és új
földön bekövetkező harmadik nap pedig majd akkor lesz, amikor e
csontok � vagyis Izrael hazának tagjai � az Úr ama nagy napján
feltámadnak a halál végleges legyőzetése után. így azután Krisztusnak
a kereszthalál után bekövetkezett feltámadása egyben magába foglalja
az egész Krisztus-test feltámadásának a misztériumát is. Miként
ugyanis Jézus szenvedéseknek alávetett teste keresztre feszíttetett,
eltemettetett és azután feltámadt, ugyanígy az egész Krisztustest,
vagyis a szentek, akkor ott Krisztussal együtt keresztre lettek
feszítve és meghaltak, ők egyenként � mint Pál � semmi másban sem
dicsekszenek, csak a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak keresztjében,
amelyen ő a világ számára keresztre feszíttetett és a világ az ő
számára.
Ezért mindegyikük
nemcsak keresztre feszíttetett Krisztussal együtt a világnak, de
Krisztussal együtt még el is temetkeznek:
Krisztussal együtt el vagyunk temetve,
mondja Pál, és sietve hozzáfűzi,
mint aki már megkapta a feltámadás zálogát:
és vele együtt feltámadunk
(vö. Róm 6, 4).
VÁLASZOS ÉNEK l Kor
6,19-20; Lev 11, 43. 44
V.
Testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok,
s nem vagytok a magatokéi. Nagy volt a váltságdíjatok. * Dicsőítsétek
meg és hordozzátok Istent testetekben.
F. Ne
tegyétek magatokat tisztátalanná: szentek le gyetek, mivel én szent
vagyok. * Dicsőítsétek meg.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
CSÜTÖRTÖK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
29,1-14
Jeremiás levele a
száműzöttekkez
Ez annak a levélnek a
szövege, amelyet Jeremiás próféta Jeruzsálemből küldött a fogságba
hurcolt véneknek, papoknak, prófétáknak és az egész népnek, azoknak,
akiket Nebukadnezár hurcolt el Jeruzsálemből Babilonba. Ez azután
történt, hogy Jechonja király el hagyta Jeruzsálemet az
anyakirálynéval, az udvari tisztségviselőkkel, Júda és Jeruzsálem
főembereivel meg a kovácsokkal és az egyéb mesteremberekkel együtt. A
levelet Safán fia, Eleaza és Hilkija fia, Gemarja vitte el; Cidkija,
Júda királya küldte őket Babilonba Nebukadnezárhoz, Babilon
királyához, így szólt a levél:
Ezt mondja a Seregek
Ura, Izrael Istene azoknak, akiket Jeruzsálemből Babilonba hurcoltak:
Építsetek házakat és lakjatok bennük; telepítsetek kerteket és egyétek
gyümölcsét; vegyetek magatoknak feleséget, hogy fiúk és lányok
szülessenek; fiaitokat házasítsátok meg, lányaitokat adjátok férjhez,
hogy ők is fiúknak és lányoknak adjanak életet: nektek ugyanis
sokasodnotok kell ott, nem pedig kevesbednetek. Munkálkodjatok annak
az országnak jólétén, amelybe vittelek benneteket; imádkozzatok érte
az Úrhoz, hiszen jóléte a ti jólétetek is.
De a Seregek Ura,
Izrael Istene ezt mondja: Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket
a köztetek lakó próféták és jövendőmondók; se álmaikra ne figyeljetek,
amelyeket álmodnak, mert hazugságot jövendölnek nektek az én nevemben,
noha nem küldtem őket � mondja az Úr.
Mert azt mondja az Úr:
Majd ha elmúlik a Babilonnak adott hetven esztendő, meglátogatlak
titeket, és teljesítem nektek azt az ígéretemet, hogy visszahozlak
benneteket erre a helyre. Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el
felőletek � mondja az Úr; ezek a tevek a békére vonatkoznak, nem a
pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek. Ha majd
segítségül hívtok és könyörögve hozzám jöttök: meghallgatlak titeket.
Ha kerestek, megtaláltok; föltéve, hogy szívetek mélyéből kerestek.
Megengedem majd, hogy megtaláljatok � mondja az Úr. Jóra fordítom
sorsotokat, és összegyűjtelek titeket minden nép közül és minden
helyről, ahová szétszórtalak benneteket � mondja az Űr. És
visszahozlak titeket erre a helyre, ahonnan számkivetésbe küldtelek."
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt
104,
1. 4; Sir 2,
11
V. Adjatok
hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét; * Keressétek az Urat és
hatalmas erejét, keressétek az ő arcát mindig.
F.
Nézzétek, melyik szégyenült meg, ha Istenben bí zott? * Keressétek.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Kezdődik Nagy Szent
Leó pápának ?A boldogságok" című beszéde
(Sermo 95, 1-2: PL 54, 461-462)
Szívükbe írom törvényemet
Szeretteim, amikor a
mi Urunk, Jézus Krisztus meghirdette Isten országának evangéliumát, és
egész Galileában mindenféle beteget meggyógyított, akkor égi erejének
híre bejárta Szíria összes tájait, és az egész Júdeából is nagy
tömegben tódultak a mennyei orvoshoz. Mivel pedig a tudatlan ember
vonakodik hittel elfogadni azt, amit nem lát, és vonakodik remélni
abban, amiről nincs közvetlen tudása, ezért volt szükség a betegek
gyógyítására és szemmel is látható csodákra, hogy így ösztönzést
kapjanak azok, akiket az isteni oktatásban meg kellett erősíteni; hogy
miután már megtapasztalták az Úr segítő jóságos hatalmát, ne
vonakodjanak majd elfogadni üdvösséget hozó tanítását sem.
Urunk tehát magányt
keresve és az őt körülözönlő tömeget elhagyva felment a közeli hegyre
egy magányos helyre, hogy a test gyógyításáról végre a lélek
orvoslására térhessen át, és a sok testi gyógyítás után a lelkek
üdvözítésén munkálkodjék. Magával vitte apostolait, hogy e titokzatos
tanítói székének magaslatáról mennyei tanítását közölje velük. Az a
hely, ahová most ment és amit ott tett, azt is jelzi, hogy ő szólt
egykor Mózeshez isteni fölségével. Amott rettegést keltő
igazságosságát mutatta ki, itt pedig szent szelídségét, hogy
beteljesedjék az, amit Jeremiás próféta szavával megígért:
íme, jönnek napok � mondja az Úr
�, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. Ha
elérkeznek azok a napok � mondja az Úr: Bensejükbe adom tőrvényemet,
és a szívükbe írom (Jer 31,
31.
33).
Az szólt tehát az
apostolokhoz, aki Mózeshez szólt, és az Ige gyors kézzel leírta és
bevéste a tanítványok szívébe az Újszövetség parancsait. Nyoma sem
volt itt az egykor oly sűrűn gomolygó felhőknek, nem volt ijesztő
mennydörgés és villámlás, amely akkor úgy megrémítette a népet, hogy
nem ment fel a hegyre. Nem, itt az őt körülvevő figyelmes hallgatók
nyugodt csendben hallgatják a beszedet, hogy e szelíd kedvesség
enyhítse a törvény szigorát, a gyermekké fogadás Lelke pedig
megszüntesse a szolgasággal járó rettegést.
Mi volt tehát Krisztus
tanítása? Szavai önmagukért beszélnek: akik be akarnak jutni az örök
boldogságba, azok ismerjék meg az oda felvezető boldogító
lépcsőfokokat is. így kezdte beszédét:
Boldogok a lélekben szegények, mert
övék a mennyek országa (Mt 5,
3). Ha az Igazság csak annyit mondott volna:
Boldogok a szegények,
esetleg bizonytalanságban maradtunk
volna, és nem tudhatnánk, milyen szegényekről van itt szó. Talán a
mennyek országa kiérdemlésére elégnek is tarthatná valaki csupán azt a
nélkülözést, amelyben oly sokan szenvednek kemény és kínos
kényszerűségből. Azzal azonban, hogy így határozta meg:
boldogok a lélekben szegények,
megtanította őket: azoké a mennyek
országa, akik nem annyira a vagyon hiányával, hanem inkább a lelkűk
alázatosságával tűnnek ki.
VÁLASZOS ÉNEK Zsolt 77, 1-2
V.
Figyelj, népem, tanításomra, * Ajkam igéire figyeljetek!
F.
Példákban szólok tihozzátok, úgy tárom föl az ősidők titkait. * Ajkam
igéire.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsa és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
PÉNTEK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
30,18 � 31, 9
Izrael helyreállításának
ígérete
Ezt mondja az Úr:
?Helyreállítom Jákob sátrait, és megkönyörülök hajlékain. Újraépítik
romjaiból a várost, és a palotát is a maga helyén. Hálaadás hallatszik
onnan és örömnek szava. Megsokasítom őket, és nem fogyatkoznak meg,
megdicsőítem őket, és nem szégyenülnek meg. Fiaik becsesek lesznek a
szememben, mint egykor voltak, gyülekezetük szilárdan fennmarad színem
előtt; sanyargatóikat meg mind megfenyítem. Vezérük közülük származik,
és fejedelmük a maguk köréből. Színem elé engedem, úgyhogy elém
járulhat. Mert ki merné életét kockáztatni, hogy elém járuljon? �
mondja az Úr.
így ti az én népem
lesztek, én meg a ti Istenetek. De megindul az Úr haragjának fergetege
is, és pusztító vihar zúdul a gonoszok fejére. Az Úr fölgerjedt
haragja nem csillapul le, míg csak végbe nem viszi és meg nem
valósítja szívének szándékait; az idők végén értitek ezt meg. Abban az
időben � mondja az Úr � Izrael minden nemzetségének Istene leszek, ők
meg az én népem lesznek."
Ezt mondja az Úr:
?Kegyelmet talált a pusztában a kardtól megmenekült nép: Izrael
nyugalma felé tart. Megjelent neki a távolból az Úr: örök szeretettel
szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat. Újra
fölépítelek, és te fölépülsz, Izrael szűzi leánya. Ismét fölékesíted
magad dobjaiddal, és táncot járva vidáman vonulsz ki. Újra szőlőt
ültetsz majd Szamaria hegyein, és akik ültetik, azok élvezik majd
gyümölcsét. Igen, eljön a nap, amikor az őrök így kiáltanak Efraim
hegyein: Rajta! Menjünk fel a Sionra, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!"
Mert ezt mondja az Úr:
?Kitörő örömmel örüljetek Jákobon, ujjongjatok a nemzetek elsején!
Hadd hallják! Zengjétek dicséretét és hirdessétek: Az Úr
megszabadította népét, Izrael maradékát. Igen, visszahozom őket észak
földjéről, és összegyűjtöm őket a föld határairól: még a vakokat és a
sántákat is, a várandósokat és a szülő anyákat is. Nagy sereg lesz,
amely ide visszatér. Könnyek között mentek el innen, de
megvigasztalódva vezetem őket vissza. Forrásvizekhez vezérlem őket,
sima ösvényeken, nehogy elessenek. Mert atyjává lettem Izraelnek, és
Efraim elsőszülött fiam."
VÁLASZOS ÉNEK Jer 31, 6; íz 2, 5
V. Eljön a
nap, amikor az őrök így kiáltanak: * Rajta! Menjünk fel a Sionra, az
Úrhoz, a mi Istenünkhöz!
F.Jákob
háza, rajta, járjunk az Úr világosságában!
*
Rajta!
MÁSODIK OLVASMÁNY
Nagy Szent Leó pápának
?A boldogságok" című beszédéből
(Sermo 95, 2-3: PL 54, 462)
Boldogok a lélekben szegények
Kétség nem férhet
ahhoz, hogy a szegények könnyebben hozzájutnak az alázatosság isteni
adományához, mint a gazdagok, hiszen amíg a szelídség az alacsony
sorsúakkal barátkozik, addig a kevélység a jólétben dúskálkodóknál
érzi otthon magát. Ismerünk azonban olyan jó lelkületű gazdagokat is,
akik anyagi javaik bőségét nem kevélységük felduzzasztására, hanem
jótékonykodásra használják fel, és azt tartják legnagyobb
nyereségüknek, amit embertársuk bajának, nyomorának enyhítésére
áldoznak.
Ennek az erénynek
gyakorlása minden rendű és rangú ember számára egyformán lehetséges,
minthogy meglehet bennük az egyforma jóakarat, ha különböző is a
jövedelmük, és igazan nem is számít, hogy mennyire különbözik a
vagyoni állapotuk, ha a lelki jóakaratban egyenlők. Boldog tehát az a
szegénység, amelyet nem ejt meg a múlandó javak szeretete, és amelyik
nem az evilág javaiból akar magának egyre többet, hanem a mennyei
kincsekből kíván vagyont gyűjteni.
Erre a nagylelkű
szegénységre � Urunk után � elsőnek az apostolok adtak példát azzal,
hogy kivétel nélkül mindenüket elhagyták égi Mesterük hívó szavára. E
készséges megtérésükkel halászokból emberhalászokká váltak, és hitük
példájára sokan követőik lettek. Az Egyház első gyermekeinek idején
egy volt a hívők szíve-lelke. Miután minden vagyonukat és birtokukat
eladták, ezt az Istennek szentelt szegénységüket örök értékű javakkal
gazdagították, és � ahogy az apostoloktól tanulták � örültek annak,
hogy semmijük sincs ezen a világon, és mégis minden az öveké
Krisztusban.
Ezért mondta Péter
apostol, amikor felment a templomba, és egy béna ember alamizsnát kért
tőle: Ezüstöm, aranyom nincs, de
amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében állj fel és
járj! (ApCsel 3, 6). Ugye milyen
fönséges ez az alázatosság? Ugye milyen bőkezűen adakozó ez a
szegénység? Nincs pénze: azzal nem támogathatja a koldust; de
természetfeletti adományokkal mégis segíteni tud a természeten. Aki
születésétől fogva béna volt, azt puszta szavával meggyógyította
Péter. És aki pénzben nem adhatta a császár képmását, az emberben
megújította Krisztus képmását.
Az a drága ajándék,
amelyet Péter adott, nemcsak ezen a bénán segített úgy, hogy most már
járni tudott, hanem segítségére volt annak az ötezer embernek is, akik
egykor e csodás gyógyítás láttán Péter buzdító szavaira hivőkké
lettek. És így ez a nincstelen szegény, akinek nem volt mit adnia a
koldusnak, olyan nagy bőséges isteni ajándékot adott neki, hogy
nemcsak ezt az egy nyomorék embert állította talpra, hanem ezreket
tett hivőliké szívben és lélekben, és akik előzőleg mintegy bénák
voltak, most Krisztus ügyében gyors, tettrekész hívek lettek.
VÁLASZOS ÉNEK Mt 5,
1-3; íz 66, 2
V.
Tanítványai Jézus köré gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát, így
tanította őket: * Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek
országa.
F.
Tekintetem azokon pihen, akik alázatosak és megtört szívűek, és akik
remegve félik a szavam. * Boldogok.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
SZOMBAT
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
ELSŐ OLVASMÁNY
Jeremiás próféta
könyvéből
31, 15-2:
Jövendölés a
szabadulásról és az új szövetségről
Ezt mondja az Úr:
?Jajszó hallatszik Rámában, sírás és keserves jaj gátas, Ráchel
siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, hiszen már nincsenek többé."
Ezt mondja az Un ?Ne jajgass tovább, és szemed ne hullasson több
könnyet, mert van vigasztalás bánatodra; visszajönnek az ellenséges
földről, szülötteidnek van még reményük: fiaid visszatérnek saját
földjükre.
Jól hallom Efraim
panaszszavát: Megfenyítettél, s hagytam, hogy fenyíts, mint a járomba
még be nem tört tinó. Hozz vissza, engedj visszatérnem, mert te vagy
az Úr, az én Istenem! Igaz, elfordultam tőled, de mar bánom bűnömet;
amióta észre tértem, mellemet verem. Szégyenkeznem kell, arcomat pír
borítja, mert ifjúkorom gyalázatát viselem.
Dehát nem oly kedves
fiam nekem Efraim, és nem oly dédelgetett gyermekem, hogy minden
megfenyítése után meg ne kellene róla emlékeznem? Szívemnek meg kell
indulnia, meg kell könyörülnöm rajtuk � mondja az Úr.
Állíts magadnak
útjelzőket, helyezz el útmutató oszlopokat! Jegyezd meg jól az
ösvényt, az utat, amelyen elmentél egykor! És térj haza, Izraelnek
szűzi leánya, gyere haza saját városaidba. Meddig járkálsz még
ide-oda, te állhatatlan leány? Bizony, az Úr valami újat teremt a
földön: az Asszony visszatér Férjéhez.
Igen, jönnek napok �
mondja az Úr �, amikor bevetem Izrael és Júda házát emberek és állatok
magvával. És amint egykor gondom volt rá, hogy kigyomláljam és
leromboljam, hogy szétszórjam, elpusztítsam, veszedelembe sodorjam
őket, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem okét �
mondja az Úr.
Azokban a napokban nem
mondják többé: Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott
el tőle. Mert ki-ki a maga gonoszságáért hal meg; csak annak vásik el
a foga, aki az éretlen szőlőt eszi.
Igen, jönnek napok �
mondja az Úr �, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda
házával. De nem olyan szövetséget, mint amilyet atyáitokkal kötöt tem
azon a napon, amikor kézen fogva kivezettem ó'ket Egyiptom földjéről.
Azt a szövetségemet ugyanis meg szegték, s ezért meg kellett
mutatnom, hogy ki az uruk � mondja az Úr.
Ez lesz az a
szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a
napok � mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom.
Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz
szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így
tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a
legkisebbtől a legnagyobbig � mondja az Úr �, mivel megbocsátom
gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem."
VÁL.ASZOS ÉNEK Zsolt
50,12. 11
V. Tiszta
szívet teremts bennem, Istenem, * Új és erős lelket onts belém!
F.
Fordítsd el bűneimtől arcodat, és minden gonoszságomat töröld el! *
Új.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Nagy Szent Leó pápának
?A boldogságok" című beszédéből
(Sermo 95, 4-6: PL 54, 462-464)
Krisztus országának
boldogsága
Az áldott szegénység
felmagasztalása után így folytatta az Úr:
Boldogok, akik szomorúak, mert majd
megvigasztalják őket (Mt 5, 4).
Ez a szomorúság, szeretteim, amelyik az örök vigasztalódás ígéretét
kapja, nem azonos az evilági szomorúsággal. Nem tesznek azok a könnyek
senkit se boldoggá, amelyeket a rájuk zúduló bajok miatt ontanak az
emberek. A szentek más miatt sírnak, a boldogok könnyeit más
fakasztja. Istennek tetsző módon az szomorkodik, aki vagy a mások vagy
a saját bűneit siratja. Nem amiatt szomorkodik, amit Isten
igazságossága művel, hanem azon bánkódik, amit az emberi gonoszság
elkövet. Hiszen jobban kell sajnálni azt, aki rosszat tesz, mint azt,
aki a rosszat elszenvedi, mert a bűnös embert a rosszasága bűnhődésre
juttatja, az igaz embert pedig a szenvedés elviselése dicsőségbe.
Ezután így folytatja
az Úr: Boldogok a szelídek, mert
övék lesz a föld (Mt 5, 5).
Isten azoknak ígéri a földet, akik szelídek, jóakaratúak, alázatosak,
szerények és készek minden jogtalanságot elszenvedni. Ez az örökség
bizony se nem lebecsülendő, se nem értéktelen, és nem is olyan valami,
aminek mennyei otthonunkhoz ne lenne köze, hiszen a mennyek országába
másként nem is lehet bejutni. Nyilvánvaló tehát, hogy a szelídeknek és
jóakaratúaknak megígért és majd a birtokukba jutó
föld nem más, mint a
szenteknek a földből alkotott teste, amely alázatosságuk érdeméből a
boldog feltámadásban majd átalakul, és magára ölti a halhatatlanság
dicsőségét. Az ilyen test majd semmiben sem ellenkezik többe a
lélekkel, és vele teljes összhangban majd azt akarja, amit a lélek
akar. Akkor ugyanis majd a betső ember békességben és teljes egészében
uralma alatt tartja a külső embert.
Igen, a szelídek örök
békességben fogják majd hatalmukban tartani a testet, és soha semmi
nem lesz ártalmukra. Hiszen e
romlandó test felölti majd a romlatlanságot, és e halandó test a
halhatatlanságot (vö. l Kor 15,
53), hogy a megpróbáltatás vállalását kárpótolja a jutalom, és ami
addig terhünkre volt, azután már dicsőségünkre váljék.
VÁLASZOS ÉNEK Mt 5, 4.
6. 5
V.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. * Boldogok,
akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
F.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. * Boldogok.
Könyörgés
Urunk, erősséges szent
Istenünk, te vagy a legfőbb jó és minden jónak forrása. Onts szívünkbe
irántad való szeretetet, és növeld bennünk a vallásos lelkületet.
Kérünk, gyarapítsd és atyai gondviseléseddel őrizd meg lelkűnkben
kegyelmi ajándékaidat. A mi Urunk.
|