ÉVKÖZI XXXIV. HÉT
Zsoltáros
rész,
II. hét
Az
évközi XXXIV.
vasárnap helyén Krisztus Király főünnepe van,
449.
Köznapokon vehetők a
következő himnuszok:
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
HIMNUSZ
A haragnak végső napja
a világot lángnak adja,
ezt próféták szava mondja.
Reszket akkor holt meg
élő,
hogyha megjön az ítélő,
mindent híven számon kérő.
Harsonának csodahangja
hull a távol sírhalmokra,
trónszék elé hív riadva.
Természet és halál
retten:
a teremtmény sírból felkel,
Bírájának hogy feleljen.
Kézzel írt könyv
nyílik ottan,
világ terhe, minden, ott van
ítéletre felrovottan.
Ha a Bíró ül a
székben,
nem lappanghat bűn sötétben,
nem maradhat megbüntetlen.
Örök Isten nagy
Fölsége,
Szentháromság fényessége,
szentek közé minket végy be! Ámen.
REGGELI DICSÉRET
HIMNUSZ
Én szegény, ott mit
beszéljek,
pártfogómul kit reméljek,
ahol még a jók is félnek.
Nagy Király, kit
retteg minden,
te a jót megváltod ingyen,
jóság kútja, válts meg engem.
Rólam, Jézus,
emlékezzél,
te a földre értem jöttél,
veszni aznap ne engedjél.
Értem fáradt drága
tested,
értem hordta! kínt, keresztet,
ennyi munkád kárbaveszhet?
Hű Bírája
bosszulásnak,
add kegyelmét tisztulásnak,
míg nem jön a számadásnap.
Sóhajtozom vádlott
módján,
bűntudattól lángol orcám,
légy kegyelmes, Uram, hozzám.
Örök Isten nagy
Fölsége,
Szentháromság fényessége,
szentek közé minket végy be! Ámen.
ESTI DICSÉRET
HIMNUSZ
A bűnös nőt
feloldottad,
és a latrot meghallgattad,
nékem is e reményt adtad.
Méltó kérést nem tud
ajkam,
de könyörülj, Jóság, rajtam,
el ne égjek örök lángban.
Bárányaid közt helyezz
el,
bakok közé ne rekessz el:
jobbod felől várjon kész hely.
Szód ha veszte lesz
rosszaknak,
s elítéltek lángra jutnak,
végy rendjébe boldogoknak.
Bűnbánattal hajtva
térdet
porrá morzsolt szívvel kérlek:
őrizz, hogy jó véget érjek.
Könnyel árad az a nagy
nap,
hamvukból ha feltámadnak
a bűnösök, s számot adnak.
Nékik, Uram, te irgalmazz!
Örök Isten nagy
Fölsége,
Szentháromság fényessége,
szentek közé minket végy be! Ámen.
HÉTFŐ
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak, 468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődik Szent Péter
apostol második levele
l, 1-11
Buzdítás az üdvösség
útjára
Simon Péter, Jézus
Krisztusnak szolgája és apostola (üdvözletét küldi) azoknak, akik
velünk együtt ugyanabban a mindennél értékesebb hitben részesültek,
Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus irgalmából. Töltsön el
benneteket kegyelemmel és békével Istennek és Urunknak, Jézusnak az
ismerete!
Isteni ereje az Isten
szerinti jámbor élethez mindent megadott nekünk: megismertük azt, aki
dicsőségével és erejével meghívott minket. Értékes és nagy ígéreteket
kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az isteni természetnek, és
megmeneküljetek a romlottságtól, amely a világban uralkodik a bűnös
kívánság következtében.
Éppen ezért minden
igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, az
erény a tudást, a tudás a magatok fölötti uralmat, a magatok fölötti
uralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos
érzületet, a vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig
a szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem
marad Urunkra, Jézus Krisztusra vonatkozó ismeretetek hatástalan és
meddő'. Az, akiben ezek nincsenek meg, vak és rövidlátó, mert
megfeledkezett róla, hogy régi bűneitől megtisztuljon.
Testvérek, ezért még
inkább törekedjetek rá, hogy hivatásotokat és kiválasztottságotokat
tetteitekkel megpecsételjétek, mert ha ezt megteszitek, nem botoltok
el soha. így lesz ugyanis könnyű számotokra a bemenetel Urunknak és
Megváltónknak, Jézus Krisztusnak örök országába.
VÁLASZOS ÉNEK Vö. 2 Pét l, 3. 4; Gál 3,
27
V.
Dicsőségével és erejével meghívott titeket az Úr, értékes és nagy
ígéreteket kaptatok, * Hogy általuk részeseivé legyetek az isteni
természetnek.
F.
Mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust
öltöttétek magatokra. * Hogy általuk.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Nagy Szent Leó pápa
beszédeiből
(Sermo 92, 1. 2. 3: PL 54, 454-455)
Kinek milyen a. munkája,
olyan a bére is
Urunk kijelentette:
Ha igazságotok nem múlja felül
az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába
(Mt 5, 20). De hogyan fogja
felülmúlni a mi igazságunk, ha nem
arat az irgalom győzelmet az ítélet
fölött? (Jak 2, 13). Valóban,
mennyire illó', mennyire méltó, hogy az Isten képére és
hasonlatosságára alkotott teremtmény utánozza Alkotóját! Isten ugyanis
a hívők kegyelmi megújítását és megszentelését összekötötte bűneik
megbocsátásával, lemondott a kíméletlen bosszúállásról, és elengedett
minden büntetést. Aki bűnös volt, már bűntelenné lett, és mivel már
nincs bűne, megkezdte az erényes életet.
A keresztény ember
igazsága azáltal is felülmúlhatja az írástudókét és farizeusokét, hogy
nem tekinti ugyan semmisnek a törvényt, de elutasítja annak merőben
külsőséges értelmezését. Ilyen szellemben tanította az Úr is
tanítványait a böjtölésre:
Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik
komorrá változtatják arcukat, hogy lássék a böjtölésük. Bizony mondom
nektek: megkapták jutalmukat (Mt
6, 16). Ugyan milyen jutalmat kaptak? Hát az emberek elismerő
vélekedését. Erre vágyakoznak, ezért mutatják magukat igazaknak. Nyoma
sincsen bennük a lelkiismeretességnek: élvezik hazugsággal szerzett jó
hírnevüket.
Belső romlottságukat mások előtt képmutatásukkal leplezik, és még
örülnek is annak, hogy e ha zugságuk révén jó hírnevük van.
Aki
viszont
szereti
Istent, azt teljesen kielégíti
az, hogy
Isten tetszésére van. Nem
is várhat ugyanis
nagyobb jutalmat, mint
magát a szeretetet. Mert
Isten maga a szeretet, ezért minden
szeretet tőle van. A jó és tiszta
lélek úgy örül annak, hogy eltelhet ővele, hogy rajta kívül már másban
nem
is akar gyönyörködni.
Hiszen
teljesen
igaz, amit
az Úr mond: Ahol a
kincsed, ott a szíved is (Mt 6,
21). Márpedig mi más az ember kincse, mint életének és munkájának
gyümölcse, eredménye. Mert amit
az ember vet, azt is aratja (Gal
6, 7), és kinek milyen a munkája, olyan a bére is. És ki miben leli
örömet, annak szívét az ezzel való törődés ejti rabságba. Ámde sokféle
gazdagság van, és nagyon különbözők az élvezeti tárgyak is; ezért
kinek mi a kincse, az után vágyódik szenvedélyesen. Ha az ember földi
dolgok után vágyódik, ha el is éri, akkor sem teszik őt azok boldoggá,
hanem szerencsétlenné.
Azoknak viszont,
akiknek a mennyeiekre van gondjuk, és nem a földiekre, és nem a
mulandókra törekszenek, hanem az örökkévalókra, azoknak abban van
elrejtve romolhatatlan gazdagságuk, amiről így ír a próféta:
Megkaptuk az Úrtól kincsünket és
üdvösségünket: a bölcsességet, a tanítást és a jámborságot. Ezek az
igazlelkűség kincsei! (Vő. Iz
33, 6). Ezek által és Isten kegyelmének segítségével a földi javak is
mennyei javakká alakulnak át, mint amikor például sokan az
istenszeretet szolgálatába állítják vagyonukat, amelyhez jogos
örökségképpen vagy más módon jutottak. Amikor a szegényeknek osztják
szét, amit csak odaadhatnak, olyan gazdagságot gyűjtenek maguknak,
amelyet senki sem vehet el tőlük. El nem értéktelenedhet az a pénz,
amit alamizsnába fektettek bele! És igazán legyen is ott a szívük,
ahol ez a kincsük van, mert az ilyenfajta tőkét igen nagy boldogság
kamatoztatni, hogy növekedjék, és nem kell attól félni, hogy netalán
veszendőbe megy.
VÁLASZOS ÉNEK Gal 6, 9-10. 8
V. Ne
fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is
fogunk. * Amíg tehát időnk van, tegyünk jót.
F. Amit az
ember vet, azt is aratja. * Amíg tehát.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint mondható himnusz a
Reggeli dicsérethez: Én szegény, 469;
az Esti dicsérethez:
A bűnös nőt, 469.
KEDD
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak, 468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol
második leveléből
l, 12-21
Az apostolok és a
próféták tanúságtétele
Szeretteim! Folyton
rajta leszek, hogy emlékeztesselek benneteket ezekre, ha ismeritek is,
és biztosak vagytok is a most felfogható igazságban. Kötelességemnek
tartom ugyanis, hogy amíg élek, buzdítsalak és ösztönözzelek
benneteket, mert tudom, hogy közel van életem vége, hisz Urunk, Jézus
Krisztus is tudtomra adta. De igyekszem, hogy ezekről halálom után is
mindig megemlékezhessetek.
Mert nem kieszelt
meséket vettünk alapul, amikor tudtul adtuk nektek Jézus Krisztus
hatalmát és megjelenését, mert hiszen szemlélői voltunk nagyságának.
Amikor ugyanis az Atyaisten tiszteletet nyilvánított iránta, és
megdicsőítette, ez a szózat hallatszott rá vonatkozóan a fölséges
dicsőség hazájából: ?Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik."
Ezt az égből jövő szózatot mi is hallottuk, amikor ott voltunk vele a
szent hegyen.
így a prófétai
jövendöléseket még jobban hisszük. Jól teszitek, ha figyeltek rájuk,
mint sötétben világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a
hajnalcsillag fel nem ragyog a szívetekben. Először is azt értsétek
meg, hogy az írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes
értelmezésből. Hisz sohasem keletkezett jövendölés emberi akaratból,
hanem mindig csak a Szendétektől sugalmazva beszéltek � Isten meg-
bízottaiként � a szent emberek.
VÁLASZOSÉNEK Jn l, 14; 2 Pét l, 16. 18
V. Az Ige
testté lett, és közöttünk élt. * Láttuk dicsőségét, az Atya
Egyszülöttének dicsőségét.
F.
Szemlélői voltunk nagyságának, amikor ott voltunk vele a szent hegyen.
* Láttuk.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston
püspöknek Szent János evangéliumáról szóló fejtegetéseiből
(Tract. 35, 8-9: CCL 36, 321-323)
Odaérsz majd a
forráshoz, és meglátod magát a világosságot
Összehasonlítva
magunkat a hitetlenekkel, mi keresztények már világosság vagyunk. Erre
vonatkozóan mondja az Apostol:
Valaha sötétség voltatok, most azonban világosság az Úrban. Éljetek
úgy, mint a világosságfiai (Ef
5, 8). Máshol pedig azt mondja:
Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség
tetteit, és oltsuk fel a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen,
mint. nappal (Róm 13, 12).
Mivel azonban, azzal a
világossággal összehasonlítva, amelybe majd eljutunk, még sötét
éjszaka a nappal is, amelyben jelenleg élünk, ezért hallgasd meg Péter
apostolt. A Krisztus Urunkhoz hangzó égi szózatot közli az ő isteni
méltóságáról:
?Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik." Ezt az
égből jövő szózatot �mondja
� mi is hallottuk, amikor ott
voltunk vele a szent hegyen (2
Pét l, 17-18). De mivel mi nem voltunk ott, és ezt a mennyei szózatot
akkor nem is hallottuk, ezért mondja nekünk maga Péter apostol:
így a prófétai jövendöléseket még
jobban hisszük. Jól teszitek, ha figyeltek rájuk, mint sötétben
világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a hajnalcsillag
fel nem ragyog a szívetekben (2
Pét l, 19-20).
Amikor tehát a mi
Urunk, Jézus Krisztus majd eljön � amint Szent Pál apostol is mondja
�, majd meg világítja a
sötétség titkait, és földeríti a szívek szándékait. Akkor majd
mindenki megkapja az elismerést az Istentől
(l Kor 4, 5). Amikor majd eljön az a
nap, akkor már nem lesz szükség lámpásra, nem olvassák már nekünk a
Prófétát, nem nyitják már fel az Apostol írásait, nem keressük már
János tanúságtételét, még magára az Evangéliumra sem lesz már
szükségünk. Tehát megszűnik az egész Szentírás is, amely pedig jelen
életünk éjszakájában lámpásként világított nekünk, hogy ne maradjunk
sötétségben.
Miután már mindez
megszűnt, hogy már ne világítson nekünk, mintha még mindig
rászorulnánk, és ne világítson Isten ama embereinek sem, akik mindezt
az írást kezünkbe adták, tehát miután már azt az igazi és tiszta fényt
látjuk � hiszen már az előzó' segítséget nyújtó lámpások megszűntek �,
ugyan mit is fogunk látni? Mi lesz majd az értelem tápláléka? Aki majd
lát, azt majd mi örvendezteti? Honnan lesz majd az az öröm,
amit szem nem látott, fül nem hallott,
és emberi szív föl nem fogott?
(Vö. l Kor 2, 9). Mit látunk majd?
Kérlek titeket,
szeressetek velem együtt, hittel fussatok velem együtt, a mennyei haza
után vágyódjunk, a mennyei otthonunk után sóhajtozzunk! Itt csak
vándoroknak tekintsük magunkat! Mit látunk majd? Most azt mondja az
evangélium: Kezdetben volt az
Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige
(Jn l, 1). Akkor majd a forráshoz
érsz, ahonnan eddig csak harmat hullt rád, ahonnan eddig a sugár csak
ferdén és megtörve jutott a szíved sötétjébe. Ott meglátod magát a
tiszta fényt, amelynek látásától és erejétől majd te is megtisztulsz.
János maga mondja: Szeretteim,
most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik
leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hozzá leszünk hasonlók, mert
látni fogjuk, amint van (l Jn 3,
2). Úgy gondolom, hogy felkeltettem lelketek vágyát a mennyeiek után,
persze a romlandó test gátolja a
lelket, és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére
(Bölcs 9, 15). Most már én is
becsukom az evangéliumos könyvet, ti is eltávoztok innen, és majd
mindnyájan hazamentek. Jó volt így közösségben együtt látnunk a
világosságot, jó volt annak együtt örülnünk, együtt ujjonganunk. Ha
most egymást el is hagyjuk, azt a fényt soha el nem hagyjuk.
VÁLASZOS ÉNEK Jel 22, 5. 4
V. Nem
lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpa világítására, sem a
nap fényére. * Az Úristen ragyogja be őket, és uralkodni fognak
örökkön-örökké.
F. Látni
fogják arcát, és a homlokukon lesz a neve. * Az Úristen.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint mondható himnusz a
Reggeli dicsérethez: Én szegény, 469;
az Esti dicsérethez:
A bűnös nőt, 469.
SZERDA
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak, 468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol
második leveléből
2, 1-9
A tévtanítók
Szeretteim! Akadtak a
nép körében hamis prófétáit is, ahogy a ti körötökben is föllépnek
majd hamis tanítók, akik veszélyes tévtanokat terjesztenek, s még
megváltó Urukat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra.
Sokan követik majd őket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják
az igazi vallást. Kapzsiságukban megkísérlik, hogy hízelgő szavakkal
becsapjanak majd titeket. De mar rég kimondatott az ítélet, s
pusztulásukat nem kerülik el.
Mert az Isten az
angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vetkeztek, hanem az alvilág sötét
mélyébe taszította ó'ket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre, és a
régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét
mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította
a vízözönt, vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztottá és
végpusztulással büntette, hogy példát adjon a későbbi korok
bűnöseinek. Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a
gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett; az igaznak
ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a
törvénysértő' tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet
okozott. Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerűit előliét kiragadja a
kísértésből, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig.
VÁLASZOS ÉNEK Mt 7, 15; 24, 11. 24
V.
Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok,
*
De belül ragadozó farkasok.
F. Számos
hamis próféta lép fel, nagy jeleket visznek végbe, és sokakat
tévedésbe ejtenek. * De belül.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Makáriosz
püspöknek tulajdonított szentbeszé dekből
(Horn. 28: PG 34, 710-711)
Jaj a, léleknek, ha nem
lakozik benne Krisztus!
Miként hajdan a
zsidókra haragvó Isten Jeruzsálemet ellenségei előtt gúnyt tárgyává
tette, hiszen azok uralkodtak fölöttük, akik gyűlölték őket, és nem
volt többé náluk sem ünnep, sem áldozat, parancsainak megszegése
miatt, ugyanígy átadja Isten a lelket is azoknak az ellenségeknek,
akik tévútra vezették és teljes gyalázatba vitték a lelket.
Miként egy ház is, ha
nem lakik benne az ura, sötétségbe, gyalázatba és becstelenségbe
borul, tele lesz piszokkal és szeméttel, ugyanígy az Urat és a vele
örvendező angyalokat hűtlenül elhagyó lélek is a bűn sötétségével, rút
érzelmekkel és mindenféle gyalázatossággal lesz tele.
Jaj az útnak, ha senki
sem járja, h.i senki emberfiának szava nem csendül rajta, mert
vadállatok tanyája lesz! Jaj a léleknek, ha nem lakozik benne az Úr,
és szavával a lelki gonoszság fenevadjait el nem kergeti onnan! Jaj a
háznak, ha nem lakik benne ura! Jaj a termőföldnek, ha nincs
földművese, aki gondozza! Jaj a hajónak, ha nincs kormányosa, mert a
tenger viharzó hullámain hányatva elpusztul! Jaj a léleknek, ha nem
lakik benne az igazi Kormányos: Krisztus, mert a sötétség ádáz
tengerén hányódva, az érzelmek hullámveréseitől megtépázva, és a
gonosz lelkektől mint vészes vihartól meggyötörve, végül is
pusztulásba sodródik.
Jaj a léleknek, ha
nincs Krisztusa, aki őt jóságosán gondozza, hogy megteremhesse a
Szentlélek jó gyümölcseit! Ha egy lélek elhagyta Krisztust, akkor
tövissel, bogánccsal lesz tele, és ahelyett, hogy gyümölcsöt termett
volna, tűzre való lesz, és elég. Jaj a léleknek, ha nem lakozik benne
Ura és Krisztusa, mivel őt elhagyta, ezért csúf hajlamokkal lesz tele,
s a vétkek tanyájává válik!
Miként ugyanis a
földművesnek, ha földje megmunkálására készül, elő kell vennie a
földműveléshez szükséges eszközöket, és megfelelő ruhát kell öltenie,
ugyanígy Krisztus is, az égi Király és igazi földműves, amikor eljött
a bűn miatt elhagyatottá lett emberi nemhez, magára véve az emberi
testet és szerszámként a keresztet hordozva, munkálta meg az elhagyott
lelket. Kitépte belőle a töviseket, a gonosz lelkek tüskés bozótját,
kiszaggatta a vétkek vadhajtásait, és bűneinek kóróját elégette
tűzben. Miután így megmunkálta keresztfájával az emberiség lelkét,
beleplántálta a Szentlélek szépséges kertjét, hogy az Istennek, mint
Urának mindenfajta ízes és kedves gyümölcsöt teremjen.
VÁLASZOS ÉNEK Jn 15, 1. 5. 9
V. Én
vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. * Aki bennem marad, s én benne,
az bő termést hoz.
F. Amint
engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. * Aki bennem.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint
mondható himnusz a Reggeli dicsérethez: Én szegény, 469; az Esti
dicsérethez: A bűnös nőt, 469.
CSÜTÖRTÖK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak,468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol
második leveléből
2, 9-22
A tévtanítók sorsa
Szeretteim! Ért hozzá
az Úr, hogy az Isten szerint élőket kiragadja a kísértésből, a
gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig, főként azokéval,
akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és az Isten felsőbbségét nem
ismerik el.
Vakmerők, önhittek,
nem félnek káromolni (az égi) hatalmasságokat, noha a náluknál erősebb
és hatalmasabb angyalok nem vádolják őket az Úr előtt. De ezek � mint
az oktalan állatok, amelyek természetüknél fogva megfogásra és
levágásra valók � azt káromolják, amit nem ismernek. Mint azok, ezek
is elpusztulnak. Megkapják gonoszságukért a bért. Élvezetnek tártjait
világos nappal a dőzsölést, szenny- és piszokfoltok ők, kéjelegnek az
élvezetekben, amikor veletek együtt lakmároznak. Szemük tele van
azzal, akivel házasságot törnek, és éhes a bűnre. Csábítgatják az
állhatatlan lelkeket, szívük hozzá van szokva a kapzsisághoz:
átkozottak! Az egyenes utat elhagyták, és eltévelyedtek, Boszor
fiának, Bikámnak útjain járnak, aki igazságtalan bérre vágyott, de
bűne miatt rendreutasították: a néma teherhordó állat emberi hangon
szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét.
Kiszáradt források,
szélvész kergette fellegek, akikre a sötétség homálya vár. Mert
nagyhangú, üres szólamokkal buja testi vágyakra csábítják azokat, akik
éppen csak hogy kiszabadultak azok közül, akik tévúton járnak.
Szabadságot ígérnek nekik, jóllehet a romlottság rabjai, hisz mindenki
annak a rabja, aki legyőzte.
Mert akik a világ
romlottságából kimenekültek az Úrnak és Megváltónak, Jézus Krisztusnak
megismerése útján, aztán újra belemerültek, és hatalmába estek,
azoknak ez az utóbbi állapotuk rosszabb, mint az azelőtti volt. Mert
jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna a nekik adott szent
parancsokat, mint hogy aztán hűtlenek lettek hozzájuk. Illik rájuk,
amit a közmondás mond: ?Visszatért a kutya a hányadékához" és: ?A
megfürdött disznó pocsolyában hentereg."
VÁLASZOS ÉNEK Fil 4, 8. 9; l Kor 16, 13
V. Arra
irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, ami ártatlan: *
Ezt váltsátok tettekre, és veletek lesz a béke Istene.
F.
Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosán a hitben, viselkedjetek
férfiasán, legyetek erősek. * Ezt váltsátok tettekre.
RÖVID OLVASMÁNY
Aranyszájú Szent János
püspöknek a Máté-evangéliumról mondott szentbeszédeiből
(Horn 33, 1. 2: PG 57, 389-390)
Bárányként győzünk,
farkasként vereséget szenvedünk
Ameddig megmaradunk
báránynak, győzünk, és még ha töméntelen farkas leselkedik is reánk,
győzelmet aratunk. Ha azonban farkasokká lennénk, vereséget
szenvednénk, mert akkor már nem állna mellettünk erős védelmezőnk, a
Pásztor. Mert ó' nem farkasokat, hanem juhokat őriz, ezért ha farkas
lennél, magadra hagyna, és eltávozna tőled: mert nem hagynád, hogy
jóságosán védjen.
Halljuk csak, mit is
beszél erről? Azt mondja: ne nyugtalankodjatok azért, hogy farkasok
közé küldelek titeket, és azt parancsolom, hogy olyanok legyetek, mint
a bárányok és a galambok. Megtehetném éppen az ellenkezőjét is, hogy
semmi bajotok se legyen. Elküldhetnélek titeket úgy is, hogy semmit se
kellene szenvednetek, tehát nem úgy, mint a farkasok közé küldött
bárányokat, hanem úgy, hogy még az oroszlánoknál is félelmetesebbek
legyetek. De jobb, hogy így
küldelek titeket, mert így nagyobb
lesz a dicsőségtek, és így lesz nyilvánvalóvá az én hatalmam is.
Pálnak is ezt mondta: Elég neked
az én kegyelmem, mert az én erőm a te gyengeségedben lesz teljessé
(vö. 2 Kor 12, 9). Tehát ezért
küldtelek én titeket is így. Hiszen amikor ezt mondja:
Úgy küldelek titeket, mint bárányokat
(Mt 10, 16), ebbe beleérti azt
is, hogy el ne csüggedjen a szívetek: mert én tudom, nagyon is jól
tudom, hogy ti éppen így lesztek majd mindenkivel szemben
legyőzhetetlenek.
Azután pedig, hogy
valamit ők maguk is tegyenek, és ne úgy tűnjek fel az emberek előtt,
hogy minden csak a kegyelem műve, és nehogy bárki is azt gondolja,
hogy ezek érdem nélkül kapják majd a babérkoszorút, azért fűzi hozzá:
Legyetek tehát okosak, mint a
kígyók, és egyszerűek, mint a galambok
(Mt 10, 16). De � mondhatják � mit
segít rajtunk az okosságunk annyi
veszedelem között? És egyáltalán, hogyan tudunk okosak maradni,
amikor
oly nagy hullámok ostromolnak bennünket? Lehet aztán akármilyen
okos
is az a bárány, ha egyszer körülfogják a farkasok, annyi
sok farkas közt ugyan mire
megy okosságával? Aztán lehet bármennyire
is szelíd az a galamb, mit
használ neki,
ha annyi
sok sólyom üldözi?
Ezekben az értelem nélküli
lényekben persze mindez
valóban nem ér semmit,
de tinálatok
mégis
sokat fog használni.
De lássuk csak, milyen
okosságot kíván meg itt az Úr. A
kígyó okosságát. Nézd, a kígyó
kész mindent elveszíteni, még ha kettévágják is a testét, akkor sem
támad vissza a bántójára, csak az a fontos neki, hogy a fejét
megmentse. Te is ezt tedd! � mondja. � Hited kivételével adj oda
mindent: ha kell, a vagyont is, a testedet is, még magát az életedet
is. Mert a hit a fej és a gyökér. Ha azt megőrzöd, még ha mindent
elveszítenél is, majd úgyis újra visszaszerzel mindent azután, sokkal
gazdagabb ragyogásban. Ezért szól úgy a parancsa, hogy ne csak
egyszerű legyél, és ne csak okos legyél, hanem ezt a kettőt úgy kell
összeegyeztetned, hogy igazi erény legyen belőle. Megkövetelte tehát a
kígyó okosságát, nehogy a támadásban halálos sebet kapj, de
megkövetelte a galamb egyszerűségét is, nehogy bosszút állj a
megbántóidon, és nehogy megtorold álnok cselvetőidet.
Az
okosság ugyanis semmit sem ér, ha ez
nem járul még hozzá.
Senki
se gondolja azt, hogy e parancsot nem lehet teljesíteni.
Az Úr ugyanis
mindenki
másnál jobban
ismeri
az életet, és nagyon jól tudja, hogy a támadást támadással nem
lehet megszüntetni,
hanem csak szelíd egyszerűséggel.
VÁLASZOS ÉNEK Mt 10, 16; Jn 12, 36
V.
Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé,
mondja az Úr. * Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek,
mint a galambok.
F. Amíg
veletek van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a
világosság fiai legyetek. * Legyetek tehát.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint mondható himnusz a
Reggeli dicsérethez: Én szegény, 469;
az Esti dicsérethez:
A bűnös nőt, 469.
PÉNTEK
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak, 468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol
második leveléből
3, 1-18
Buzdítás Krisztus végső
eljövetelének városára
Szeretteim! Ez már a
második levelem, amelyet nektek írok. Arra törekszem, hogy bennük
emlékeztesselek benneteket, és így ébren tartsam bennetek a tiszta
lelkületet, hogy jussanak eszetekbe, amiket a szent próféták előre
megmondták, továbbá Urunk és Megváltónk parancsa, amelyet apostolaitok
közöltek veletek. Először is értsétek meg, hogy az utolsó napokban
csúfondáros gúnyolódok fognak fellépni, akik saját vágyaik szerint
élnek, és azt mondják: ?No, hol van (Krisztus) megígért eljövetele?
Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetén
volt."
De ezek szándékosan
tagadják maguk előtt, hogy az ég ősidőktől fogva volt, és a föld is
azóta, hogy az Isten szavára a vízből és a víz által létrejött, így
pusztult el vízözönnel az akkori világ is. De a mostani eget és földet
ez a szó megmentette, hogy az ítéletnek és az istentelen emberek
pusztulásának napjára megmaradjon a tűznek.
Szeretteim, főképp egy
dolog ne kerülje el figyelmeteket, az, hogy egy nap az Úr előtt annyi,
mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap. Az Úr nem késik
ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek késedelmeskedésnek tartják, hogy
türelemmel viseltetik irántatok, mert nem akarja, hogy valaki is
elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson. Mint a ...tolvaj,
úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal
megszakadnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld és ami rajta
van, elenyészik.
Mivel így minden
elpusztul, minden tekintetben szentül és vallásosan kell élnetek,
hiszen várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor
is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tűz hevétől
megolvadnak. Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az
igazságosság hazáját.
Szeretteim, minthogy
ezt várjuk, legyetek rajta, hogy békességben, tisztán és
feddhetetlenül találjon benneteket. Urunk türelmét tartsátok
üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál írta nektek ajándékul
kapott bölcsességében minden olyan levélben, amelyben ezekről a
dolgokról beszél. Vannak bennük nehezen érthető dolgok, ebeket a
tanulatlan és állhatatlan emberek kicsavarják a saját vesztükre,
akárcsak a többi írást is.
Szeretteim, mivel már
eleve tudtok erről, vigyázzatok, nehogy a gonoszo k tévedése
elsodorjon benneteket, és elveszítsétek bíztonságotokat. Gyarapodjatok
Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus kegyelmében és ismeretében. Neki
legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján! Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK I z 65, 17. 18; Jel 21, 5
V Új eget
és új földet teremtek; örüljetek azon mindörökké, amit majd teremtek:
* íme, újra teremtek mindent.
F
Jeruzsálemet ?öröm"-nek teremtem és népét ?ujjongás"-nak. íme, újra.
MÁSODIK OLVASMANY
Szent Ciprián püspök
és vértanúnak ?A halandóság" című értekezéséből
(Cap. 18. 24. 26: CSEL 3, 308. 312-314)
Ne féljünk a haláltól, a
halhatatlanságra gondoljunk!
Mindig arra kell
gondolnunk, hogy nekünk nem a magunk akaratát, hanem Isten akaratát
kell megtennünk, ahogyan az Úr tanított rá minket a mindennapi
imádságban. Milyen fonák és helytelen dolog: könyörgünk, hogy legyen
meg Isten akarata, amikor pedig Isten magához hív és kiszólít minket
ebből a világból, akkor nem fogadunk szót teljes készséggel akaratának
és parancsának. Ellenállunk, tusakodunk, és makacskodó szolgák módjára
valósággal odahurcoltatjuk magunkat az Úr színe elé, szomorúak
vagyunk, búslakodunk. Nem távozunk e földről készséges akarattal,
hanem bilincsbe verve kényszerítenek rá, és akkor még azt is várjuk,
hogy mennyei jutalommal tüntessen ki minket Isten, akihez csak
húzódozva megyünk. Vajon milyen szándékkal kérjük esedezve, hogy
jöjjön el a mennyek országa, ha minket viszont ennyire gyönyörködtet e
földi fogság? Oly sokszor megismételt imával kérjük és sürgetjük, hogy
mielőbb virradjon fel Isten országának napja; de ugyan mire jó ez, ha
jobban áhítozunk és készségesebben ajánlkozunk itt a földön a sátán
szolgálatára, mint a Krisztussal való uralkodásra?
Ha egyszer a világ
gyűlöli a keresztényt, te minek szereted azt, aki téged gyűlöl? Miért
nem szegődsz inkább Krisztus nyomába, aki azonfelül, hogy megváltott,
szeret is téged? Szent János a levelében kérlel és kemény szavakkal óv
minket: ne szeressük a világot, és ne teljesítsük a test kívánságait.
Ne szeressétek a világot, sem
azt, ami e világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne
az Atya szeretete, mivel minden, ami a világon van: a test kívánsága,
a szem kívánsága és az élet kevélysége. De elmúlik a világ a
kívánságával együtt. Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad
meg örökre (l Jn 2, 15-17).
Ahelyett tehát, hogy a világot szeretnénk, kedves testvéreim, legyünk
mindig azon, hogy megtegyük Isten akaratát bűntelen lélekkel, szilárd
hittel és minden jóra kész erényességgel. Ne féljünk a haláltól, hanem
az utána feltáruló halhatatlanságra gondoljunk. Mutassuk meg, hogy ez
az, amiben hiszünk.
Meg kell gondolnunk,
szeretett testvéreim, és újra meg újra emlékezetünkbe kell idéznünk,
hogy mi ellene mondtunk a világnak, és itt csak ideiglenesen
tartózkodunk, mint vendégek és vándorok. Szívből köszöntsük azt a
napot, amelyik megadja kinek-kinek a mennyei lakóhelyet. Az a nap
kiragad innen, és kiszabadít a világ bilincseiből, és eljuttat a
mennyek országába. Ki ne sietne haza, akit a sors messze vetett
szülőföldjétől? Ámde mi a Paradicsomot tartjuk hazánknak. Igen sokan
várnak ott ránk szeretteink közül: szülők, testvérek, gyermekek népes
csoportja, nagy tömege áhítja érkezesünket. A maguk sorsa felől mar
biztonságban vannak, de a mi üdvösségünkért még aggódnak. Milyen nagy
lesz bennük és mibennünk is az egymásra találás boldogsága, amikor
megpillantjuk és megöleljük őket! Mily nagy gyönyörűség a mennyek
országában az is, hogy ott már nem kell félnünk a haláltól; vég
nélküli és tökéletes boldogságunk az lesz, hogy örökké élünk.
Ott találjuk majd az
apostolok dicsőséges karát, a próféták ujjongó csoportját, majd pedig
megpillantjuk a vértanúk megszámlálhatatlan tömegét, akiket
megkoszorúzott a küzdelmük, a szenvedésük dicsősége és győzelme. Ott
vannak a diadalmas szüzek, akik az önmegtagadás erejével megfékezték a
test és vér kívánságait. Jutalmukat élvezik az irgalmas szívűek, akik
alamizsnálkodással és a szegények megsegítésével valósították meg az
igaz élet cselekedeteit: megtették, amit az Úr parancsolt, hiszen
földi örökségüket mennyei kincsekre váltottak át. Szeretett
testvéreim, siessünk hát hozzájuk, türelmetlen vágyakozással! Ezt az
elhatározásunkat őrizze meg Isten, szívünk és hitünk e törekvését
tekintse kegyesen Krisztus, mert ő azoknak adja majd szeretete nagyobb
jutalmát, akikben lángolóbb volt a vágyakozás őutána.
VÁLASZOS ÉNEK Fil 3, 20-21; Kol 3, 4
V. A mi
hazánk a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus
Krisztust. * Ő átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi
megdicsőült testéhez.
F. Amikor
majd Krisztus, a rni életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek
dicsőségesen. * ö átalakítja.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint mondható himnusz a
Reggeli dicsérethez: Én szegény, 469;
az Esti dicsérethez:
A bűnös nőt, 469.
SZOMBAT
OLVASMÁNYOS IMAÓRA
Tetszés szerint mondható himnusz
A haragnak, 468.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Júdás apostol
leveléből
1-8. 12-13. 17-25
Óvás a tévtanítóktól, és
buzdítás a hívekhez
Júdás, Jézus
Krisztusnak a szolgája, Jakabnak meg a testvére (üdvözletét küldi) az
Atyaistenben szeretett és a Jézus Krisztusnak megtartott
meghívottaknak. Irgalomban, békében és szeretetben bőven legyen
részetek!
Szeretteim, minden
igyekezettel azon vagyok, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek.
Szükségesnek véltem, hogy írásban kérjelek titeket, védjetek a hitet,
amely egyszer s mindenkorra szóló öröksége a szenteknek. Mert bizonyos
emberek befurakodtak közétek, akiknek az ítéletük már régen
megíratott; ezek az istentelenek Istenünk kegyelmét kicsapongásra
fordítják, az egyetlen Urat, Urunkat, Jézus Krisztust pedig
megtagadják.
Emlékezetetekbe
szeretném idézni, bár egyszer s mindenkorra tudtok mindent, hogy az Úr
Egyiptomból kiszabadította a népet, de később azokat, akik nem hittek,
elpusztította. Az angyalokat is, akik nem becsülték meg méltóságukat,
elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincsekben,
sötétségben tartja. Ugyanígy Szodoma és Gomorra, valamint a szomszédos
városok, amelyek hozzájuk hasonlóan kicsapongó életet éltek, és
természetellenes gyönyöröket hajhásztak, intő példák a számunkra: az
örök tűz lett a büntetésük.
Ennek ellenére ezek az
álmodozók is ugyanúgy megfertőzik a testet, megvetik az (isteni)
fölséget, káromolják az (égi) hatalmasságokat. Ezek szennyfoltok
szeretetlakomáitokon, akik nem szégyellnek veletek en ni, és csak
hizlalják magukat; széltől űzött, esőtlen felhők; kétszeresen
kiszáradt, gyökerestül kitépett, késő őszi, gyümölcsléién fák: saját
gyalázatukat tajtékzó, vad tengeri hullámok; bolygó csillagok,
amelyekre az örök sötétség homálya vár.
Szeretteim,
gondoljatok arra, amit Urunknak, Jézus Krisztusnak apostolai
megjövendöltek. Megmondták nektek, hogy az utolsó időben lesznek majd,
akik gúnyolódnak, akik istentelen szenvedélyeiktől vezettetve élnek.
Ezek azok, akik szakadást okoznak, akik érzékiek, akikben nem él a
Lélek. De ti, szeretteim, ti szent hitetek alapján épüljetek fel;
imádkozzatok a Szentlélekben, tartsatok ki az Isten szeretetében, és
várjatok Urunknak, Jézus Krisztusnak örök életet szerző irgalmára.
Némelyeket utasítsatok rendre, mert még bukdácsolnak; másokat
mentsetek meg, kiragadva ó'ket a tűzből; a többieket pedig rettegve
szánjátok, s még a testük megfertőzte ruhát is gyűlöljétek.
Annak, akinek hatalma
van, hogy megóvjon benneteket a bűntől, és bűntelen és oromtól ujjongó
lélekkel odaállítson dicsőségének színe elé, a mi egyedül üdvözítő
Istenünknek legyen Urunkban, Jézus Krisztusban dicsőség, magasztalás,
erő és hatalom minden idő előtt, most és mindörökké! Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK Tit 2, 12-13; Zsid 10, 24
V. Éljünk
fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. * Várjuk reményünk
boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus
Krisztusnak dicsőséges eljövetelét.
F. Legyen
gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást. * Várjuk
reményünk.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspök
beszédeiből
(Sermo 256, 1. 2. 3: PL 38, 1191-1193)
Énekeljünk alleluját a
jó Istennek, mert ő szabadít meg minket a gonosztól
Itt a földön most még
aggodalommal énekeljük az alleluját, hogy egykoron odaát zavartalan
boldog nyugalomban
énekelhessük azt. Miért aggodalmaskodunk? Talán nem akarod, hogy
nyugtalankodjam, amikor ezt olvasom:
Vajon nem próbatétel-e az emberi élet
itt a földön? (Vö. Jób 7, 1).
Nem akarod, hogy nyugtalan legyek, amikor nekem még azt mondják:
Virrasszatok és imádkozzatok,
hogy kísértésbe ne essetek? (Mk
14, 38). Nem akarod, hogy nyugtalan legyek itt, ahol oly sok a
kísértés, hogy maga az imádság parancsolja nekünk, mint mondjuk:
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen
mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek?
(Mt 6, 12). Mindennap vetkezünk és
vétenek ellenünk. Azt akarod, hogy nyugodt legyek, amikor mindennap
bűnbocsánatért esedezem, segítségért a kísértésekben? Amikor ugyanis
elkövetett bűneim miatt így imádkozom:
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is
megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,
az eljövendő veszedelmek miatt rögtön
hozzáteszem: És ne vígy minket
kísértésbe (Mt 6, 13). Hogyan
lehet nyugodt jólétben a nép, amikor velem együtt így kiált:
Szabadíts meg a gonosztól?
(Mt 6, 13). De, testvéreim, még ebben
a bűnös világban is alleluját zengünk a jó Istennek, aki megszabadít
minket a gonosztól.
Még itt a veszedelmek
és kísértések közepette is, mások is, magunk is énekeljük az
alleluját. írva van: Hűséges az
Isten, erőtökön felül nem hagy titeket megkísérteni
(l Kor 10, 13). Tehát itt is
énekeljünk alleluját! Az ember bűnös itt a földön, de mindenkor
hűséges az Isten. Nem azt mondja: Nem hagy titeket megkísérteni; hanem
azt mondja: Nem hagy titeket
erőtökön felül megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás
lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok
(l Kor 10, 13). Kísértést szenvedtél,
de Isten megadja a szabadulást is, hogy el ne vessz a kísértésben.
Mint a fazekas edénye, úgy alakulsz te is az igehirdetés útján, és
kiégsz a küzdelem hevében. De amikor jön a kísértés, gondolj a
szabadulásra is, mert Isten hűséges:
az Úr megőriz jártodban keltedben
(Zsolt 120, 8).
Majd amikor ez az
emberi test halhatatlan és romolhatatlan
lesz, akkor már megsemmisül minden kísértés. Most még ez
a test halott
(Róm 8, 10); miért halott?
A bűn miatt, A lélek azonban él.
Miért?
A megigazulás miatt
(Róm 8, 10). Lemondjunk a halandó
testről? Semmiképp! n sem. sőt ellenkezőleg, hallgasd cuk meg:
Ha pedig bennetek lakik annak Lelke,
akt feltámasztotta Jézust a halálból, ő aki Krisztus Jézust a halottak
közül feltámasztotta, a ti halandó testeteket is életre kelti bennetek
lakó Lelke által (Róm 8, 10-11).
Most a testünk még érzéki, akkor majd szellemivé alakul át.
Ó, milyen boldog lesz
ott az alleluja! Zavartalanul boldog, és semmi sem nyugtalanítja. Ahol
majd egyetlen ellenség sem lesz, ott nem fog elveszni egyetlen
barátunk sem. Ott dicséretet mondasz Istennek, itt is dicséretet
mondasz Istennek. Itt még aggodalommal, ott pedig már zavartalan
boldog nyugalomban. Itt a halandók zengik ezt, ott már a
halhatatlanok. Itt még csak reményben, ott pedig már látásban; itt még
vándorúton, ott már a mennyei hazában.
Most tehát,
testvéreim, énekeljünk, igaz, még nem az örök nyugalom boldogságára,
hanem a mindennapi küzdelmünk vigaszára. Ahogyan a vándorok szoktak
énekelni: énekelj, de közben haladj előre is! Küzdelmedben erősítsen
éneked! A tétlenséget ne szeresd; énekeli, és haladj előre! Mit jelent
az, hogy haladj előre? Előre, mindig csak előre menni a jóban. Vannak
ugyan egyesek az Apostol tanúsága szerint, akik a rosszabb felé
haladnak előre. Te, amikor előrehaladsz a jóban, akkor jó értelemben
jársz utadon. De mindig a jóban haladj előre! Az igaz hitben haladj
előre, a jó erkölcsökben haladj előre! Énekelj, és haladj előre!
VÁLASZOS ÉNEK Vö. Tób 13, 22. 13. 14
V.
Tereidet, Jeruzsálem, tiszta arannyal hintik be, öröméneket zengenek
utcáidon, * Házaidban mindenki ezt harsogja: Alleluja!
F. Ragyogó
világosságban tündökölsz, eljön hozzád számtalan nép messziről. *
Házaidban.
Könyörgés
Istenünk, tedd
készségessé híveid akaratát, hogy a megváltás gyümölcséből egyre
bővebben részesedve, mindinkább megtapasztaljuk atyai jóságodat. A mi
Urunk.
Tetszés szerint mondható himnusz a
Reggeli dicséret hez: Én szegény, 469.
|