Diákok Bibliája - Újszövetség
 

 

 

 
DIÁKOK BIBLIÁJA
 
ÚJSZÖVETSÉG
 
 
1. fejezet
Üdvözítőre várva
 
 
 
„Az Úr dicsősége felragyog feletted” Iz 60 ,1
 
 
Kapcsolódó hittan oldalak:
HITTAN ÚTIKÖNYV
1.3 Advent
 
 

 

1. A jóságra teremtett ember

Szentírás: Ter.1,26-31

Amikor Isten megteremtette az embert csodálatos világot adott neki. Mindene megvolt, amire csak szüksége lehetett. Szeretetben és békességben éltek. De a legnagyobb örömük mégis az volt, hogy a Jóisten barátai lehettek. Érezték végtelen szeretetét és bármikor beszélhettek vele.

Egy nagy ajándékot kaptak az Istentől: az isteni szeretet fényét adta a szívükbe. Azt mondta nekik: „Ez a legnagyobb kincs, amit tőlem kaptok, nagyon vigyázzatok rá. Amíg jóságban éltek ez a fény ragyogni fog szívetekben, arcotokon. A Mennyország nyitva áll előttetek, és az örök életben lesz otthonotok. Ha rossz útra tértek, azonban a fényt elveszítitek, elalszik, mint egy gyertyaszál. A sötétben nem találjátok meg sem egymást, sem engem, sem a Mennyországot. Nagyon vigyázzatok erre a fényre!

A gyerekeitek örökölni fogják a hajatok, a szemetek színét, a hangotokat, de ezt a fényt is, hogy a Mennyország előttük is nyitva állhasson. Így élhettek békességben, boldogságban.”

Szótár: Isten, Mennyország

Lap á

 

 

 

2. A rosszat megismerő ember

 

Szentírás: Ter.3,1-8

 

Az emberek a Jóisten minden szavát megértették, és nagy örömmel köszönték meg életüket és a fényt is. Mennyei Atyának nevezték a Jóistent. Legjobb barátként éltek, szeretet és jóság volt minden percük. Csak a jót ismerték. Sok-sok idő telt így el.

Mi már tudjuk mit jelent a rossz.

Rossz, amikor valaki elveszi a másét, amikor bántja a másikat, amikor olyat tesz, amit nem szabad. Az isteni fényben élő emberek is megismerték a rosszat, olyat tettek, amit nem volt szabad. Vége lett a köztük lévő békességnek, boldogságnak. De a legnagyobb baj, hogy elvesztették az isteni szeretet fényét. Kialudt, mint egy gyertyaszál. Nem ragyogott már se a szívükben, sem az arcukon. A Mennyország ajtaja becsukódott előttük.

 
Szótár: Jóisten, Mennyei Atya
Lap á

 

 

3. A Mennyei Atya ígérete

Szentírás: Ter.3,21

Tudták, hogy rosszat tettek, ezért gyorsan elbújtak egy bokorba, hogy a Mennyei Atya nehogy észrevegye őket. A Jóisten azonban ott is látta mindegyiküket. Előhívta őket. Fény nélkül jöttek elő, és már tudták, hogy elsötétedett körülöttük a világ is, és a gyerekeik sem fogják örökölni az elvesztett fényt. Megbánták amit tettek, de tudták, hogy soha többé nem lehetnek csak jók, mert a rosszat nem fogják elfelejteni. Szomorúan álltak Mennyei Atyjuk előtt. A Jóisten annyira szerette őket még most is, hogy megígérte nekik, vigyázni fog rájuk, és elküldi az Üdvözítőt.

Jézus, akit Isten Fia, azért jött közénk, hogy megtanítson a jóságra, a mennyei fényt újra szívünkbe adja, és a Mennyország ajtaját megnyissa előttünk, hogy a Mennyei Atyával örök boldogságban együtt élhessünk.

Szótár: Jézus Krisztus

Lap á

 

 

4. Üdvözítőre várva

Szentírás: Izaiás, Jeremiás, Ezekiel, Mikeás könyve

A Szentírás első része az Üdvözítő eljöveteléig eltelt idő történéseit írja le. Ezt Ószövetségi Szentírásnak nevezzük. Itt olvashatjuk Mózes öt könyve között a Teremtés könyvének ismert történeteit: Ádámról és Éváról, Káinról és Ábelről, Noéról és a vízözönről, A bábeli toronyról, Ábrahámról, Izsákról, Jákobról, Ézsauról és az Egyiptomba kerülő Józsefről. A Második Törvénykönyv sorai között szerepel, amint Mózes átveszi a Tízparancsolatot, de említhetnénk a Bírák, a Királyok könyvét, Zsoltárok, Példabeszédek, Izajás, Jeremiás, Ezekiel próféták könyveit. Az Ószövetség több száz oldalon írja le a választott nép kétezer éves történetét, az „Élő Isten”-be vetett hitét, a prófétai szavakat egészen Jézus születéséig.

Egyedül Isten tudta, hogy mikor és hogyan jön el az Üdvözítő. A próféták Isten tervéből egy-egy fontosat megtudhattak. Így prófétai szavakkal szóltak Betlehemről, Dávid király családjáról, Szeplőtelen Szűzről. A választott nép az Üdvözítő diadalmas eljövetelét várta, mikor majd az egész világ előtt megnyilvánul az Isten mindenhatósága. Ez a mi emberi gondolkodásunk. Isten azonban mindig másképp gondolkodik. Csendes eljövetelt akart, hatalmának elfogadása helyett szeretetének felismeréséért küldte az Üdvözítőt.
Szeretetből emberi életünket vette magára.
 
Szótár: Üdvösség – Üdvözítő, Próféta
Lap á

 

 

5. Mária és József

Szentírás: Mt.1,18-27

Mária Názáret városában született. Különleges volt Ő lelkében az emberek között, hiszen Isten már születése előtt kiválasztotta Őt, hogy az Üdvözítő édesanyja legyen, így az Ő lelkét az isteni fény átjárta. A jóság útján járt már kicsiny gyermekként is, sohasem követett el rosszat, bűn nélkül élt, ezért szeplőtelennek nevezzük Őt. Szívében az Isten jósága élt. A kegyelem Isten élete bennünk – Mária „kegyelemmel teljes.” Szülei Anna és Joachim, kik szent életet élve nevelték lányukat ebben a kicsiny városkában.
Máriát fiatal lányként József kérte feleségül, aki Jákob fia volt. József csendes, jólelkű ember volt, asztalosként fából készített bútorokat, szerszámokat, házgerendákat.
József szerette mesterségét, és mások is szívesen mentek hozzá, mert nagyon jól és becsületesen dolgozott.
Máriával az akkori szokások szerint már jegyesek voltak, a házasságra készültek.

Szótár: Szűz Mária, Szeplőtelen, Kegyelemmel teljes

Lap á