|
|
Péter, az elöljárótárs, Krisztus
szenvedésének tanúja
1Pét
5,1-4
A presbitereket, akik köztetek vannak,
kérem -- mint elöljárótársuk és Krisztus szenvedésének tanúja és az ő
dicsőségének is részese, amely a jövőben ki fog nyilvánulni: --
legeltessétek Isten nyáját, amelyet rátok bíztak. Viseljétek gondját, ne
kényszerűségből, hanem szabad akaratból Isten szerint; ne rút
nyerészkedésből, hanem buzgóságból; nem uralkodva a választottak fölött,
hanem szívből, mint a nyájnak példaképei. S ha majd megjelenik a pásztorok
Fejedelme, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koronáját.
Zs 22
Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem
szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez
vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő
nevéért. Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te
velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt
terítettél számomra azok előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg
fejemet, és kelyhem csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod
kísér engem életem minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.
Mt
16,13-19
Amikor Jézus Fülöp Cézáreájának vidékére
ment, megkérdezte tanítványait: ,,Kinek tartják az emberek az Emberfiát?''
Ők ezt felelték: ,,Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások meg
Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.'' Erre megkérdezte őket: ,,És ti
kinek tartotok engem?'' Simon Péter válaszolt: ,,Te vagy a Krisztus, az élő
Isten Fia.'' Jézus azt felelte neki: ,,Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert
nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a
mennyekben van. És mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára
fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked
adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a
mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.''
|
|
