|
|
Eligazítalak az igazság útján, vezetlek
az igazság ösvényein
Péld 4,10-15.18-27
Figyelmezz, fiam, és fogadd be igéimet,
akkor megsokasodnak életed esztendei! Eligazítlak a bölcsesség útján, és
vezetlek az igazság ösvényein. Ha azokon jársz, semmi sem zavarja járásodat,
és nem botlasz meg, amikor szaladsz. Tartsd meg a fegyelmet és el ne hagyd,
őrizd meg, mert ez a te életed! Ne gyönyörködj a gonoszok ösvényein, és ne
leld tetszésedet a rosszak útjában! Fuss tőle és ne járj rajta, kerüld és
hagyd el azt, Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a derengő fény, amely
mindinkább erősödik, amíg a nappal teljes lesz. A gonoszok útja sötétség,
nem tudják, hogy mibe botlanak. Fiam! Ügyelj szavaimra, nyisd meg füleidet
igéimnek! Ne távozzanak szemed elől, óvd őket szíved belsejében! Mert életet
adnak megtalálóiknak, és gyógyulást az egész testnek. Óvd a szívedet minden
gonddal, mert az élet ebből fakad! Vesd el magadtól a száj hamisságát, s az
ajkak alattomosságát tartsd távol magadtól! Szemed egyenesen nézzen, és
szempillád a lábad elé tekintsen! Egyengesd lábad ösvényét, és minden utad
legyen céltudatos! Le ne térj se jobbra, se balra, fordítsd el lábadat a
rossztól, mert a jobbra vivő utat az Úr ismeri, a balra tartók pedig
gonoszak. Ő azonban egyenesekké teszi ösvényeidet, és útjaidat szerencsés
véghez vezeti.
Zs 65
A karvezetőnek. Ének. Zsoltár. Ujjongjatok
az Istennek, minden földek, mondjatok nevének éneket, dicsőségét dicsérve
zengjétek. Mondjátok Istennek: ,,Milyen félelmetesek műveid, hatalmad
nagysága miatt ellenségeid hízelegnek neked. Az egész föld imádjon és
dicsérjen téged, zengjen nevednek dicséretet.'' Jöjjetek és lássátok az Úr
tetteit, félelmetes, amit végbevitt az emberek fiai közt. Szárazfölddé
változtatta a tengert, gyalog keltek át a folyóvízen; Örvendeztünk akkor
benne. Uralkodik hatalmával örökre, szemmel tartja a nemzeteket, hogy fel ne
fuvalkodjanak magukban a lázongók. Áldjátok Istenünket, ti nemzetek,
hallassátok dicséretének szavát; Ő adott életet lelkünknek, és nem hagyta
meginogni lábunkat. Mert próbára tettél minket, Isten, megvizsgáltál minket
tűzzel, mint ahogy az ezüstöt vizsgálják. Tőrbe is vezettél, nyomorúságot
tettél hátunkra. Engedted, hogy emberek gázoljanak a fejünkön, tűzön és
vízen mentünk keresztül, de te kivezettél minket az enyhülésre. Égő
áldozatokkal jövök házadba; Megadom neked, amiket fogadtam, amit megígért
ajkam, amit szám fogadott nyomorúságomban. Kövér égőáldozatokat mutatok be
neked; Jóillatú áldozatul kosokat mutatok be neked, bikákat és
kecskebakokat. Ti mind, akik félitek Istent, jöjjetek, halljátok,
elbeszélem, milyen nagy dolgokat cselekedett velem! Számmal hozzá
kiáltoztam, nyelvemmel őt magasztaltam. Ha gonoszság lett volna szívemben,
az Úr nem hallgatott volna meg. Ám Isten meghallgatott engem, figyelembe
vette hangos könyörgésemet. Áldott az Isten, aki nem vetette el imámat, s
nem vonta meg irgalmasságát tőlem.
Ef
4,17-24
Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket
az Úrban, hogy most már ne éljetek úgy, ahogy a pogányok élnek, akik
hiúságokon jártatják az eszüket. Sötétség borult az értelmükre, az istenes
élettől elidegenedtek a bennük levő tudatlanság miatt, amely szívük
megátalkodottságának következménye. Érzéketlenné váltak, átadták magukat a
fajtalanságnak, és haszonlesésből mindenféle tisztátalan tettet elkövetnek.
Ti azonban nem így tanultátok Krisztustól, ha valóban őt hallottátok és róla
kaptatok oktatást, annak az igazságnak megfelelően, amely Jézusban van:
vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba rohan a
megtévesztő kívánságok miatt; újuljatok meg gondolkodástok szellemében, és
öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére [Ter 1.26] igazságban és
valódi szentségben teremtetett.
Mt
7,24-29
Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a
szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára
építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és
nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára
rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg
azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette.
Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a
háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Történt pedig, hogy amikor
Jézus befejezte ezeket a szavakat, a néptömegek le voltak nyűgözve a
tanításától, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy,
mint az ő írástudóik.
|
|
