|
|
Elragadta az Úr, hogy a gonoszság meg ne
rontsa elméjét
Bölcs
4,7-17
Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt,
nyugalomra talál. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az
évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, s a
szeplőtelen élet az igazi aggkor. Mivel kedvessé lett Isten előtt,
szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét,
elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne
tévessze lelkét. Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a
csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé
lett, hosszú időt töltött be. Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve
kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és
nem vették szívükre azt, hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és
irgalmas látogatása választottjaira. Az igaz azonban, ha meghalt, megítéli
az életben maradt gonoszokat, s a hamar tökéletessé lett ifjúkor a bűnös
hosszú életét. Látják ugyanis a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt
felőle Isten, és miért helyezte őt az Úr biztonságba.
Zs
118,1-16
ALLELUJA! Boldogok, akiknek útja
szeplőtelen, akik az Úr törvénye szerint járnak! Boldogok, akik kutatják
parancsolatait, s teljes szívvel keresik őt! Nem követnek el gonoszságot,
hanem az ő útjain járnak. Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet gondosan
meg kell tartani. Bár arra irányulnának útjaim, hogy megtartsam törvényedet!
Akkor nem szégyenülök meg, ha ügyelek minden parancsodra. Tiszta szívből
hálát adok neked, hogy megismertem igazságos végzéseidet. Megtartom
rendeléseidet, ne hagyj el engem sohasem! Hogy őrzi meg tisztán útját az
ifjú? Úgy, hogy megtartja igéidet. Teljes szívemből kereslek téged, ne
engedd, hogy parancsaidtól eltérjek. Szívembe rejtem igéidet, hogy ne
vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! taníts meg engem rendeleteidre!
Ajkammal hirdetem szád minden végzését. Parancsolataid útjában gyönyörködöm,
jobban, mint minden gazdagságban. Rendeleteiddel foglalkozom, utaidon
elmélkedem. Törvényeidben gyönyörködöm, igéidről meg nem feledkezem.
Lk
12,35-40
Legyen a csípőtök felövezve, a lámpásotok
pedig meggyújtva. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukat várják,
mikor visszatér a menyegzőről, hogy mihelyt jön és zörget, azonnal ajtót
nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket az úr ébren talál, amikor
megérkezik. Bizony, mondom nektek: felövezi magát, asztalhoz ülteti őket,
aztán megy, és kiszolgálja őket. S ha a második őrváltáskor vagy a harmadik
őrváltáskor jön, és így találja őket, boldogok azok a szolgák. Azt is
tudjátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem
engedné betörni a házába. Ti is legyetek készen, mert amelyik órában nem is
gondoljátok, eljön az Emberfia.''
|
|
