|
|
Ellenségeskedést támasztok közted és az
asszony közt
Ter
3,9-15.20
Az Úr Isten azonban szólította az embert:
,,Hol vagy?'' Az így válaszolt: ,,Hallottam szavadat a kertben, és
megijedtem, mert mezítelen vagyok, ezért elrejtőztem.'' Erre megkérdezte
tőle: ,,Ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy? Csak nem ettél arról a fáról,
amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél?'' Az ember azt felelte: ,,Az
asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és ettem.'' Az Úr Isten
ekkor megkérdezte az asszonyt: ,,Miért tetted ezt?'' Ő így felelt: ,,A kígyó
rászedett és ettem.'' Ekkor az Úr Isten így szólt a kígyóhoz: ,,Mivel ezt
tetted, légy átkozott minden állat és földi vad között; a hasadon járj, és
port egyél életed valamennyi napján! Ellenségeskedést vetek közéd és az
asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé: Ő széttiporja fejedet, te pedig
a sarkát mardosod.'' És elnevezte az ember a feleségét Évának, mert ő lett
az anyja minden élőnek.
Zs 97
Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket,
mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő
szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta
igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához
való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását.
Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek!
Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és
kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti
azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind
ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg
a földkerekséget, és méltányosan a népeket.
Ef
1,3-6.11-12
Áldott legyen Urunknak, Jézus Krisztusnak
Istene és Atyja, aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással megáldott
minket. Mert kiválasztott minket őbenne a világ megteremtése előtt, hogy
szentek és szeplőtelenek legyünk előtte a szeretetben. Eleve arra rendelt
minket, hogy fiaivá fogadjon Jézus Krisztus által, akaratának jóságos
tetszése szerint, és magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel
megajándékozott minket szeretett Fiában. Benne részesei is lettünk az
örökségnek, mi, akik erre rendeltettünk annak végzése szerint, aki mindent
akaratának végzése szerint cselekszik, hogy magasztaljuk az ő dicsőségét,
mi, akik már azelőtt is reméltünk Krisztusban.
Lk
1,26-38
Isten pedig a hatodik hónapban elküldte
Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki
el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz
neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: ,,Üdvözlégy,
kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.'' Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és
elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: ,,Ne
félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút
szülsz, és Jézusnak fogod nevezni [Iz 7,14]. Nagy lesz ő, a Magasságbeli
Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja Dávidnak, az ő atyjának trónját,
és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége''
[2 Sám 7,13; Iz 9,6]. Mária erre megkérdezte az angyaltól: ,,Miképpen lesz
ez, hiszen férfit nem ismerek?'' Az angyal ezt felelte neki: ,,A Szentlélek
száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; azért a Szentet is,
aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a te rokonod
is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit
magtalannak hívtak, mert Istennél semmi sem lehetetlen'' [Ter 18,14; Jób
42,2]. Mária erre így szólt: ,,Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te
igéd szerint.'' És eltávozott tőle az angyal.
|
|
