|
|
Látták a földön mindenütt Istenünk
szabadítását
Iz
52,7-10
Milyen szép a hegyeken annak lába, aki
örömhírt hoz, aki békét hirdet, aki jó örömhírt hoz, aki szabadulást hirdet;
aki azt mondja Sionnak: ,,Királyként uralkodik Istened!'' Hallgasd! Őreid
felemelték hangjukat, együtt ujjonganak, mert szemtől szemben látják, amikor
visszatér az Úr Sionra. Örvendjetek, ujjongjatok együtt, Jeruzsálem romjai!
Mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet. Felfedte szent
karját az Úr, minden nemzet szeme láttára; és meglátja a föld minden határa
Istenünk szabadítását.
Zs 97
Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket,
mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő
szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta
igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához
való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását.
Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek!
Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és
kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti
azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind
ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg
a földkerekséget, és méltányosan a népeket.
Zsid
1,1-6
Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten
az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt
hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is
teremtette, s aki -- mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és
mindent fenntart hatalmának igéjével --, miután a bűnöktől megtisztulást
szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban [Zsolt 110,1]. Mert annyival
kiválóbb az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Hiszen
melyik angyalnak mondta valaha: ,,Fiam vagy te, én ma szültelek téged''
[Zsolt 2,7]? És ismét: ,,Én Atyja leszek, ő pedig a fiam lesz?'' [2 Sám
7,14] Amikor pedig újra bevezeti elsőszülöttjét a földkerekségre, így szól:
,,És imádja őt Isten minden angyala!'' [MTörv 32,43G]
Jn
1,1-18
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél
volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett,
és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. Benne élet volt, és az élet volt az
emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt
föl nem fogta. Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve.
Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen
általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a
világosságról. Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a
világba jött. A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte
fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be. Mindazoknak
azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek;
azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem a vérből, sem a test
ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Az Ige testté
lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya
egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. János
tanúságot tesz róla, és hirdeti: ,,Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön,
megelőz engem, mert előbb volt, mint én.'' Mi mindnyájan az ő teljességéből
merítettünk kegyelemből kegyelmet. Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a
kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha
senki nem látta: az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő
nyilatkoztatta ki.
|
|
