|
|
Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és
ünnepeljétek meg!
Kiv 12,1-8.11-14
Akkor az Úr azt mondta Mózesnek és Áronnak
Egyiptom földjén: ,,Ez a hónap legyen nálatok a hónapok kezdete, ez legyen
az első az esztendő hónapjai között. Szóljatok Izrael fiainak egész
közösségéhez, és mondjátok nekik: Ennek a hónapnak a tizedik napján vegyen
mindenki, családonként és házanként, egy-egy bárányt! Ha háznépének száma
kevés egy bárány elfogyasztásához, vegye maga mellé háza legközelebbi
szomszédját, annyi személyt, amennyi elég egy bárány elfogyasztásához. A
bárány hibátlan, hím, egyesztendős legyen! Ugyanezen szabály szerint
kecskegidát is vehettek. Aztán tartsátok őrizet alatt ennek a hónapnak a
tizennegyedik napjáig! Akkor estefelé vágja le azt Izrael fiainak egész
sokasága! Vegyenek a véréből, és kenjék be mindkét ajtófélfát és a
szemöldökfát azokban a házakban, amelyekben elfogyasztják. A húsát pedig
egyék meg azon az éjszakán, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel, keserű
salátával! Így egyétek: derekatokat övezzétek fel, sarutok legyen a
lábatokon, bototokat tartsátok a kezetekben, és sietve egyétek, mert az Úr
Pászkája (vagyis: Átvonulása) ez. Átvonulok ugyanis azon az éjszakán
Egyiptom földjén, megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, embert,
állatot egyaránt, és ítéletet tartok Egyiptom minden istenén: én, az Úr. Ez
a vér jel lesz számotokra a házakon, amelyekben lesztek. Én meglátom a vért,
elvonulok mellettetek, és nem ér benneteket pusztító csapás, amikor megverem
Egyiptom földjét. Legyen azért ez a nap emléknap nálatok: üljétek meg
nemzedékről-nemzedékre, mint az Úr Ünnepét, örök szertartásként!
Zs 115
Az Úr kedvében járok az élők földjén.
Hittem, még ha így is szóltam: ,,Nagyon nagy megalázás ért!'
Elkeseredésemben azt mondtam: ,,Hazug minden ember!' Mivel viszonozzam az
Úrnak mindazt, amit velem cselekedett? Fölemelem a szabadulás kelyhét, és
segítségül hívom az Úr nevét. Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész
népe előtt. Az Úr szemében drága dolog, szentjeinek halála. Én is, Uram, a
te szolgád vagyok, szolgád vagyok és szolgálód fia. Széttörted bilincseimet:
a hála áldozatát mutatom be neked, és segítségül hívom az Úr nevét.
Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt az Úr házának
udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem.
1Kor
11,23-26
Mert az Úrtól kaptam, amit átadtam nektek,
hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, fogta a kenyeret,
hálát adott, megtörte, és így szólt: ,,Ez az én testem, amely értetek
adatik. Ezt tegyétek az én emlékezetemre!' A vacsora után ugyanígy fogta a
kelyhet is, és így szólt: ,,Ez a kehely az új szövetség [Jer 31,31] az én
véremben. Tegyétek ezt, ahányszor csak isszátok, az én emlékezetemre!' Mert
amikor ezt a kenyeret eszitek, és ezt a kelyhet isszátok, az Úr halálát
hirdetitek, amíg el nem jön.
Jn
13,1-15
A Húsvét ünnepe előtt Jézus tudta, hogy
eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mert szerette övéit,
akik a világban voltak, mindvégig szerette őket. A vacsora alkalmával,
amikor az ördög már szívébe sugallta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának,
hogy elárulja őt, Jézus tudva, hogy mindent kezébe adott az Atya, és hogy
Istentől jött el és Istenhez megy, fölkelt a vacsorától, letette
felsőruháit, fogott egy kendőt és maga elé kötötte. Azután vizet öntött a
mosdótálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát, majd megtörölte a kendővel,
amely a derekára volt kötve. Amikor odaért Simon Péterhez, az így szólt
hozzá: ,,Uram, te mosod meg az én lábamat?' Jézus azt felelte neki: ,,Amit
teszek, azt te most nem érted, de majd később meg fogod érteni.' Péter erre
így szólt: ,,Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!' Jézus azt felelte
neki: ,,Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem.' Akkor Simon Péter ezt
mondta: ,,Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!' Jézus
azt felelte: ,,Aki megfürdött, annak elég, ha csak a lábát mossák meg, akkor
egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.' Tudta ugyanis,
hogy ki az, aki elárulja őt, azért mondta: ,,Nem vagytok tiszták
mindnyájan.' Miután megmosta a lábukat és fölvette felsőruháit, újra leült,
és azt mondta nekik: ,,Tudjátok-e, mit tettem veletek? Ti úgy hívtok engem:
�,,Mester�'' és �,,Uram�'', és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát én,
az úr és a mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás
lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy
tegyetek.
|
|
