|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Évközi 14. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
|
|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Évközi 14. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | ||
| Ujjongj, mert királyod érkezik, aki igaz és alázatos Olvasmány Zakariás próféta könyvéből / Zak 9,9-10 Felette örvendezzél, Sion leánya; ujjongj, Jeruzsálem leánya: íme, bevonul hozzád királyod, igaz ő és megszabadít; szegény ő és szamáron ül, szamárkanca fiatal vemhén. Kiirtom én a harci szekereket Efraimból, s a lovakat Jeruzsálemből; széttöröm a harci íjakat, és békét hirdet ő a nemzeteknek; és uralkodik tengertől-tengerig, és a Folyamtól a föld határáig. Zsoltár / Zs 144 Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom nevedet örökkön örökké. Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet örökkön örökké. Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága fölfoghatatlan. Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti hatalmadat. Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik csodáidat. Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat. Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik. Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. Jó az Úr mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. Magasztaljon téged, Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. Országod dicsőségét hirdessék és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. A te országod örökké tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. Hűséges az Úr minden igéjében, és szentséges minden tettében. Fölemel az Úr mindenkit, aki elesik, és minden elnyomottat fölsegít. Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen, mert te adsz nekik eledelt. Alkalmas időben. megnyitod kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal. Igazságos az Úr minden útjában, és szent minden művében. Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban. Teljesíti akaratát azoknak, akik őt félik, meghallgatja könyörgésüket és megszabadítja őket. Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de elpusztítja mind a bűnösöket. Hirdesse szám az Úr dicséretét, és minden élő áldja szent nevét örökkön-örökké. Szentlecke Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből / Róm 8,9.11-13 Ti azonban nem testi, hanem lelki emberek vagytok, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben viszont nincs meg Krisztus Lelke, az nem az övé. S ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust halottaiból, akkor Ő, aki feltámasztotta Jézus Krisztust halottaiból, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által. Ennélfogva, testvérek, nem vagyunk a test lekötelezettjei, hogy a test szerint éljünk. Ha ugyanis a test szerint éltek, meghaltok, de ha a lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Evangélium Szent Máté könyvéből / Mt 11,25-30 Abban az időben így szólt Jézus: ,,Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű -- és nyugalmat találtok lelketeknek [Jer 6,16]. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.'' | ||
| á LAP |
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2008 2005 2002 - Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | |||
|
HOMILIA 2008
Jézus öröme,
hívása és igája
Közéleti személyiségek,
politikusok, újságírók között kialakult egy különleges stílus: a
mellébeszélés. Mondják, mondják a szövegüket, „nyomják a sódert”. Csak éppen
nincs mondanivalójuk. Szavaik nem arra szolgálnak, hogy kifejezzék
gondolataikat, hanem inkább arra, hogy elrejtsék.
Jézus sokszor beszélt
az Atyához és az emberekhez egyaránt. Ő kevés szóval is sokat mondott.
Mert volt mondanivalója.
Az évközi 14. vasárnap evangéliuma mindössze három versből áll. Mégis boldogító üzenetet tartalmaz korunk embere számára is. Szó van benne Jézus öröméről, hívásáról és igájáról. Jézus öröme Máté ezzel kezdi leírását: „Amikor Jézus befejezte a néphez szóló tanítását, felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: áldalak téged, Atyám!” Mi volt Jézus örömének az oka? Emberi magyarázata nem nagyon lehetett. Akkor jött meg Jeruzsálemből, az egyetemek, a minisztériumok és paloták városából. Felkínálta evangéliumát a tudósoknak, gazdagoknak. Részükről a legtöményebb érdektelenséget tapasztalta. És Jézus belenyugodott, hogy nincs sikere a műveltek és előkelők körében. Sőt! Tudomásul vette, hogy ez az Atya akarata: „Igen, Atyám, így tetszett ez neked.” Sőt! Egyenesen örült neki: „Áldalak téged, mennynek és földnek Ura!” Olyan egyszerű lett volna pedig, ha Izrael elitje melléje áll. De nem így történt! Az Atya akarata más volt. Hogy a szegények és esélytelenek kapják az örömhírt. És Jézus belenyugodott, elfogadta és örült neki. Mert neki egyetlen célja volt, hogy az Atya akaratát teljesítse. Istenem, hányszor megismétlődik ez az élmény velem is! Volt egy szép elképzelésem, kidolgoztam a tervemet. Persze abba a szegénységet, betegséget, gyászt nem építettem bele. És Isten keresztülhúzta a számításomat. Ha első pillanatba lázadtam is ellene, fogadjam el, mint a Gondviselés tervét, vegyem tudomásul, mint az Atya akaratát, és áldjam érte Istent. Higgyem el, akkor öröm tölti el az én szívemet is. Rájövök arra, hogy Isten bölcsessége felülmúlja az én rövidlátó elképzelésemet. Jézus örömének másik forrása, hogy az egyszerű népnek, az esélyteleneknek viszont kinyilatkoztatta Isten az evangéliumot. Isten a kisembereket választotta ki. Ők aztán tömegesen tódultak utána, és csatlakoztak hozzá. Ez ismét csak örömhír számunkra is. Hogy bármilyen esélytelenek vagyunk is, Mennyei Atyánk tekintete megnyugszik rajtunk, és minket hív Országa polgáraivá. Jézus hívása Az Úr nemcsak az ég felé emeli kezét, hanem hallgatói felé is kitárja karjait: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok…” Jézus az egyetlen népvezér a világon, aki nem azért hív, mert szüksége van ránk, hanem mert nekünk Őrá.
Kiket hív Jézus? „A fáradtakat és
terhelteket.” A fiatalokat, akik számára kilátástalan a jövő. Az élet
delelőjén küszködőket, akik felett ott lebeg az elbocsátás réme. Az
idősöket, akik elcsigázottan már kifelé indulnak az életből. Jézus ajkán
hitelesen hangzik a terhet hordozók hívása, mert ő maga is a kereszt terhe
alatt görnyedt. Aki sorsközösséget vállalt velünk.
Egy édesapa mesélte, hogy legkisebb fia valamelyik éjjel felriadt, és keservesen sírni kezdett. Próbálta ugyan csitítani, simogatni, hasztalanul. Akkor pizsamában lefeküdt a kiságy mellé a parkettre. Erre a kicsi megnyugodott, és békésen elaludt. Mert az apja hitelesen vigasztalta. Jézus nem tanácsokat osztogatott, hanem lefeküdt „mellénk a parkettre”. Együtt szenvedett velünk. Így hitelesen tudja vigasztalni a szenvedőket. Fáradt emberek! Halljátok meg Jézus hívását, és merítsetek megenyhülést tőle. Jézus igája
Jézus tudja, hogy minden ember igát
húz, iga alatt görnyed. Sokan össze is roppannak alatta. Az igákat
különbözőképpen nevezik. Áremelésnek, szívinfarktusnak, agyvérzésnek,
neurózisnak. Az Úr ezek helyett a saját igáját kínálja: „Vegyétek
magatokra az én igámat.” De az ő igája édes, az ő terhe könnyű. De
hogyan állíthatja ezt a Mester?” Mert az ő igája méretre szabott.
Volt egy ifjú ács, aki minden állatról méretet vett, és addig csiszolta a jármot, míg az pontosan az állat nyakához illeszkedett. Így az ő igája nem törte fel, nem vérezte fel az állatot. Jézus is méretre szabott keresztet, igát kínál, ami pont nekünk való. Szalézi Szent Ferenc csodaszép imájában ezt így fejezi ki: „A te kereszted. Ha a világ minden lángelméje tanulmányozta volna, miféle szenvedés válik hasznodra, nem találhattak volna hozzád illőbbet, mint azt, ami ért. Isten kezdettől fogva kigondolta, mielőtt elküldte, mind a két kezével megmérte, hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb, egy milligrammal se legyen nehezebb a kelleténél. Aztán megáldotta szent nevével, fölkente kegyelmével, és még egyszer rád pillantott. Így most egyenesen az égből jön feléd, mint Isten szeretetének ajándéka.” Jézus igája azért édes, mert az iga keresztté nemesíthető. Ha szenvedésünket lázadva vonszoljuk, akkor iga. Ha vállunkra vesszük, akkor kereszt. Egy fiatalember nehéz koffert cipelt végig a falun. Időnként lezökkent a ház előtti kis padra. Egy öregember jóakaratúlag tanácsolta: „Vegye a vállára, úgy könnyebb!” Igen! Ha a bajokat nem teherként cipeljük, hanem keresztként vállunkra vesszük, akkor könnyebb hordozni. A mai evangélium tanulságát Prohászka költői formában így fejezi ki: „A könny, ha porba hullik, sár lesz belőle. De ha az oltár virágszirmára kerül, igazgyöngyként csillog a gyertyák fényében. Hajnal Róbert/Magyar Kurír |
|||
|
|||
|
HOMILIA 2005
"nem ismeri a Fiút senki más, mint az
Atya" (Mt 11, 25-30) Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és az okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, mint az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, – és nyugalmat talál lelketeket. Mert az én igám édes, s az én terhem, könnyű. Kiről mondhatjuk el igazán, hogy ismerjük? „Ismerőseinkről” biztos nem. Őket ismerjük a legfelületesebben. Nagyjából csak annyit jelent: nem teljesen idegen, valahol már láttam, összefutottunk tudom is én, hol. Nyilván nem erről beszél Jézus, hanem bensőséges ismeretről. Önismeretről, hisz ha magunkat nem ismerjük, ki ismerhet egyáltalán minket? Isten Önismerete a Másik, a másik személy teljes ismerete, ahol nincsenek titkok.. S ezt még szerelmesek sem mondhatják el egymásról, szülők sem gyermekeikről. Minden ember titok – nemcsak Vajda költeménye szerint. Nos, Jézus legdöbbenetesebb szólása, amikor azt mondja, hogy „és annak, akinek a Fiú ki akarja nyilatkozni”. Kötőszónak soha és sehol ekkor súlya még nem volt. Jézus nem kevesebb ígér és állít, hogy az Atya bensőséges ismeretét megosztaná velünk,. És Az Atya megosztaná velünk Fia bensőséges ismeretét. Mindehhez nem kell semmiféle előzetes tudás. Sőt. Csak a „kicsinyek” értik meg. S aki elfogadja a meghívást, az mint kisgyermek anyja ölébe, odabújhat, és nyugalma talál. Nemde, erre van leginkább szükségünk? Kiss Ulrich SJ/MK |
|||
|
|||
|
HOMILIA 2002
1. Korunk új
szegénysége: az emberi elhagyatottság „Magasztallak téged, Atyám, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek!” (Mt 11,25) – hallottuk Jézus örömteli imáját. Jézus annak örül, hogy tanítását a szegények (kicsinyek) elfogadták. Más vallásalapító bizonyára annak örülne, hogy követői között okos, művelt, jókora „szürke állománnyal” megáldott emberek vannak. Jézus ilyenekkel nem büszkélkedhetett, hisz az akkori befolyásos vezetők ellenségesen viszonyultak hozzá. Ő azonban örülni tudott a szegényeknek. Vele ellentétben a nép vezetői, ha érdekük úgy kívánta, a nép javára hivatkoztak – mint pl. Kaifás (Jn 18,14) – de valójában mélyen megvetették a népet, mert az „a törvényből mit sem értett” (Jn 7,49). Az evangélisták állandóan kiemelik Jézus szeretetét az emberiség iránt. Átölelte a gyermekeket; kapcsolatba lépett korának megvetettjeivel, a bűnösökkel; érdeklődést mutatott a leprások, vakok, koldusok iránt; megesett a szíve a tömeg láttán, akik egy elhagyatott helyen élelem nélkül hallgatták őt (vö. Mt 14,13 kk.). Jézus akkor kenyérszaporítással segített az embereken. Korunkban megjelent a szegénység egyik új formája: az emberi elhagyatottság. Nem csak tékozló fiúkról hallunk – akik elhagyják a szülői házat –, de apákról és anyákról, akik elhagyják családjukat. Vannak olyan szülők is, akik ugyan anyagilag mindent megadnak gyermekeiknek, de az életükben egyáltalán nem vesznek részt. A jóléti társadalmakban sok idős ember él jó anyagi körülmények között, de teljesen magára marad, mintha már csak a halálra kellene várnia. Igen, az emberi elhagyatottság korunk újfajta szegénysége, legmélyebb sebe. 2. Az elhagyatott embereknek támaszra van szüksége, és Jézus magát ajánlja támaszul, mikor ezt mondja: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek, én felüdítelek titeket!” (Mt 11,28). Ezután egy biblikus eredetű metaforát említ: „Vegyétek magatokra igámat!” (Mt 11,29). Az iga felvétele az ókorban a győzelmi szertartás része volt. Eredetileg az iga az ökrök nyakába akasztott szerszám, mellyel a szekeret vagy az ekét húzta, de a háború után a legyőzött király vagy vezér nyakába is igát akasztottak, mellyel kifejezte, hogy elfogadja a győztes fél hatalmát és vallását is. Amikor Jézus azt mondja: „vegyétek magatokra igámat”, ez azt jelenti, hogy „legyetek tanítványaim”. Fogadjátok el tanításomat, valósítsátok meg életeszményemet: a szelídséget és alázatosságot. Jézus azt ígéri, hogy az ő iskolájában mindenki megtalálhatja az enyhülést és felüdülést. Ez nem azt jelenti, hogy neki nincsenek követelményei, terhei – hiszen világosan beszél az ő igájáról –, De Jézus tanítása egészen új kapcsolatot teremt az emberek és Isten között. Ha az akkori farizeusi szőrszálhasogató követelményekhez hasonlítjuk Jézus tanítását, akkor nyilvánvaló a különbség. Manapság is láthatunk azonban ilyen különbséget! Ha azokra a szektákra gondolunk, amelyek híveiket jobbi esetben az elmegyógyintézetbe, rosszabbik esetben a kollektív öngyilkosságba segítik, akkor nyilvánvaló, hogy melyik iga „boldogító és könnyű”. Tény, hogy világszerte vannak destruktív, romboló szekták. Ezek nem támaszai az elhagyatott embereknek, hanem tönkretevői. Éppen ezért nem tisztességes magatartás egy ország vezetőitől vagy törvényhozóitól, ha lehetővé teszik a romboló (vallási) szekták működését. Amint az állam feladata a közegészségügyi törvényekkel elősegíteni az állampolgárok egészségének védelmét, úgy feladata a lelki egészség védelme is. Az állam és egyház szétválasztása nem jelentheti azt, hogy az állam és az egyház ne keresse közös erőfeszítéssel az emberek elhagyatottsága elleni megoldást. A mai evangélium tanítása alapján mi azt mondjuk, hogy Jézus a megoldás, ő a támasz. Szépen mondja Szent Ágoston: „Ha te vagy erősségünk, van támaszunk. Ha magunkban bízunk, esendők vagyunk.” Ámen. Verőcei Gábor/MK |
|||
|
|||
| LELKISÉGI GONDOLATOK | |||
|
|||
| á LAP |