L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬     Évközi 20. vasárnap / A év
SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei   LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2008   2005   2002

	L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS   Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Házam minden nép számára az imádság háza lesz   Olvasmány Izajás próféta könyvéből / Iz 56,1.6-7 Így szól az Úr: ,,Tartsátok meg a jogot, és cselekedjetek igazságot, mert hamarosan eljön szabadításom, és feltárul igazságom!'' Az idegenek fiai pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék az Úr nevét, és az ő szolgái legyenek; mindazt, aki vigyáz, hogy a szombatot meg ne szentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez, elvezetem szent hegyemre, és megörvendeztetem imádságom házában; égő- és véresáldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házamat imádság házának hívják majd, minden nép számára.''   Zsoltár / Zs 66 A karvezetőnek. Hárfára. Zsoltár. Ének. Irgalmazzon nekünk Isten és áldjon meg minket! Ragyogtassa arcát felettünk, hogy megismerjük utadat a földön, minden nemzet lássa szabadításodat. Áldjanak téged a népek, Isten, áldjanak téged a népek valamennyien! Örvendjenek és ujjongjanak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és kormányozod a földön a nemzeteket. Áldjanak téged a népek, Isten, áldjanak téged a népek valamennyien! A föld megadja gyümölcsét; Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten, a föld minden határa félje őt!   Szentlecke Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből / Róm 11,13-15.29-32 Nektek, pogányoknak azonban azt mondom: Amennyiben én a pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket. Mert ha elvettetésük a világ megengesztelése, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását. Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt: ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy azután ők is irgalmasságot nyerjenek. Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.   Evangélium Szent Máté könyvéből / Mt 15,21-28 Jézus ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. És íme, egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá: ,,Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy démon.'' Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai odamentek hozzá és kérték: ,,Küldd el őt, mert csak kiabál utánunk.'' Ekkor így szólt: ,,Nem küldtek máshová, csak Izrael házának elveszett juhaihoz.'' Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: ,,Uram, segíts rajtam!'' Erre így válaszolt: ,,Nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.'' De az asszony csak folytatta: ,,Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak uruk asztaláról.'' Erre Jézus így szólt hozzá: ,,Asszony, nagy a te hited! Legyen neked, amint akarod.'' És abban az órában meggyógyult a lánya.

á LAP

	L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK   Homilia:  2008   2005   2002  -  Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	HOMILIA 2008   A szülők feladata gyermekeik megmentésére Ha valaki a pénztárcáját elveszítette, sokat veszített. Ha a szeme világát elvesztette, még többet veszített. De ha hitét vesztette el, akkor mindent elveszített, mert az üdvösség elnyerése válik kétségessé. Ezért érthető, hogy vallásos szülők számára nagy fájdalom, ha rádöbbennek, hogy gyermekük elvesztette hitét. Mi a feladatuk ebben az esetben a szülőknek? Erre ad néhány szempontot évközi 20. vasárnap miseszövege. I. Mi lehet az oka a vallásos nevelés sikertelenségének? 1. A hiteltelen szülői hit Ha nem áll mögötte az élet aranyfedezete. Ha a gyermek felfedezi szülei élete és szavai között az ellentétet. Ha a szülő csak buzdítja imára gyermekét, de maga át nem lépi a templom küszöbét. Akkor teljesen hitelét veszti minden szó, amit Istenről, vallásról, kiejt az ajkán. Az egyik hittanos gyermek így vonta felelősségre apját: „Hát azért imádkozol, hogy bántsd anyukát?” A másik megkérdezte: „Mikor leszek én már olyan idős, hogy az előlem dugdosott pornóképeket én is megnézhessem?” Ezek a szülők jobban tennék, ha nem beszélnének gyermeküknek Isten parancsairól, úgyis hiteltelen marad szavuk. 2. Erőszakos vallásos nevelés Vannak szülők, akik a hitet nem felkínálják a gyermeknek, hanem belesulykolják. Akik otthon szinte vallási diktatúrát teremtenek. Ez a nevelési igyekezet mindig megbosszulja magát. Lázadást provokál a gyermek lelkében az Egyház, sőt Isten ellen. Ettől a nagyszülőknek is óvakodni kell. Csak a szabadság útján lehet eljutni Krisztushoz. 3. Az önállótlanná tevő nevelés Néha a szülőket jó szándék vezérli, szeretetet, gyengédséget akarnak adni, mégis visszájára fordul. Mert nem nevelik a gyermeket arra, hogy követelményeket teljesítsen, nem fejlesztik a felelősségérzetét, leszoktatják az önállóságról. Minden szülészorvos tudja, hogy a gyermek köldökzsinórját el kell vágni, mert ez egyszerűen az egyéni élet feltétele. Minden szülő, aki nem engedi, hogy gyermeke a vallási élet terén is a „maga útját járja”, szellemi infantilizmusba kényszeríti őt. Csak idő kérdése, hogy teljesen kivesse magából az idegen elemnek érzett hitet. II. Mennyiben felelősek a szülők a vallásos nevelés kudarcáért? Legyünk tudatában annak, hogy a nevelés sikerét nem lehet mindig „menetközben” lemérni. A búzát és a konkolyt csak az aratás után lehet szétválasztani. Sokszor vargabetűkön át visszakanyarodhat a kisiklott élet a helyes vágányra. Szent Ágoston életében is volt egy szakasz, amikor az anyja kétségbe eshetett volna. De nem ez volt az utolsó állomás. Mónika még megérte fia életfordulóját. III. Mi a szülők feladata gyermekük megmentése érdekében? 1. Legyen rendíthetetlen hitük Az evangéliumban szereplő pogány asszonynak ilyen hite volt. Jézust Küriosznak, azaz Úrnak szólította. Dávid fiának, azaz a Messiásnak nevezte. Földre borult előtte. Ez a tisztelet, sőt imádás egyedül Istennek járt ki. Hívőbb megnyilatkozások ezek az ő részéről, mint akár az apostolok megnyilvánulásai. A gyermek csak akkor fog hinni, ha szülei lelkében felfedezi ezt a szilárd meggyőződést. Pozitív megállapítás egy gimnazista ajkáról: „Ha én apám arcára nézek, amikor áldozás után visszatér a padba, az számomra az Eucharisztia legfényesebb bizonyítéka.” De sajnos negatív jelenségekkel is találkozik a gyermek. Hogy higgyen ő a másvilágban, ha a szülő egyedül a földön keresi kielégülését? Hogy higgyen a lélekben, ha a szülő is túlságosan testi? Hogy higgyen az Oltáriszentségben, ha apját nem húzza oltárhoz a szíve? Hogy higgyen a keresztben, ha anyja életében nyoma sincs a panasz nélküli áldozatvállalásnak? Minden érvre lehet ellenérvet hozni. Minden bizonyítást meg lehet cáfolni. Egyedül a szülők sugárzó hite a megfellebbezhetetlen hitvédelmi bizonyíték a gyermek előtt. A magyar történelem a legszebb példákkal illusztrálja ezt a tételt: szent szülők gyermekei is szentté válnak. Csoda-e, ha Szent István és Boldog Gizella fia, Szent Gellért tanítványa: Imre herceg is szentté vált ennyi hiteles, jó példa hatására? Meglepő-e, ha a mélyen vallásos IV. Béla és Laszkarisz Mária három leánygyermekét: Kingát, Jolánt és Margitot szintén a szentek között tiszteljük? 2. Forduljanak alázatos, bizalmas és kitartó imával Istenhez Ennek a pogány asszonynak a kérése Jézushoz mind a három tulajdonsággal rendelkezett: a) Alázatosan kérte az Urat. Akkor sem sértődött meg, amikor kutyához hasonlította a pogányokat. És a morzsákkal is megelégedett. b) Bizalmasan imádkozott: mindent el tudott képzelni, csak egyetlen dolgot nem, hogy az Úr, Dávid Fia, a világ Megváltója szívtelen legyen. c) Kitartóan esdekelt. Nem hagyta abba kérését, amikor Jézus hallgatott, amikor teológiai kifogást hozott és akkor sem, amikor egyenesen visszautasította. d) Így kell a mai szülőknek is többet beszélni Istennek gyermekeikről, mint gyermekeiknek Istenről. A megtérésnek, a hitnek a kegyelmét ki kell imádkozni. Bízni kell abban, amivel egy püspök vigasztalta a fia megtéréséért imádkozó Mónikát: „A könnyek és az imádság gyermeke nem veszhet el!” 3. A lelkipásztorok szolgálatát is vegyék igénybe Ez a szír-föníciai asszony tárgyalt az apostolokkal is, megnyerte őket ügye számára és biztosította közbenjárásukat Jézusnál. A gyermekeik jó útra téréséért aggódó szülők forduljanak bizalommal a papokhoz. Talán egy jó szó, egy lelkipásztori beszélgetés, egy baráti gesztus, és főleg a pap buzgó imája előreviszi az ügyet. Egyszer Zebedeus fiainak anyja ezt kérte Jézustól: „Add, hogy az én két fiam jobbodon és balodon üljön.” Ezt a kérést a Mester nem teljesítette. A pogány asszony leánya gyógyulásáért esdő imáját viszont teljesítette. Bárcsak ma is minden gyermeke üdvéért könyörgő szülő imája meghallgatást nyerne Krisztusnál és valamennyit így jutalmazná: „nagy a te hited! Legyen úgy, ahogy kérted!” Hajnal Róbert/Magyar Kurír
	á lelkiségi gondolatok
	HOMILIA 2005   Ő azonban szóra sem méltatta. Mt 15,21–28 Abban az időben Jézus továbbhaladt, és Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem! Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk! Jézus kijelentette: Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól. Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: Uram, segíts rajtam! Ő így válaszolt: Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak! Mire az asszony: Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról! Erre Jézus így szólt hozzá: Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd! És a lány meggyógyult még abban az órában. Nem döbbentünk meg, amikor azt olvassuk-halljuk, hogy Jézus szóra sem méltatta a könyörgő asszonyt? Tette mindezt, miután Genezáret földjén tömegesen gyógyította a betegeket. Sőt, „minden beteget”. Ezen a túlsó parton bizony nem csak hithű zsidók éltek. Az írás nem számol be semmiféle személyválogatásról a gyógyításnál. Akkor hát miért olyan elutasító a kánaáni asszonnyal szemben? És miért ment a pogány Tírusz vidékére, ha egyszer semmi köze a pogányokhoz – őket nevezik kutyának a hithű izraeliták? Nos, megkockáztatom az állítást, hogy meg akarta leckéztetni tanítványait. Azok szokás szerint elküldenék az asszonyt. Az asszony terhükre van, és ezt meg is mondják: ne kiáltozzon utánunk! Nemde a mai tanítványok is hajlanak a kényelemre? Jézus látszólag megerősíti őket, amikor az addig érvényes doktrínát, hogy a Messiás a választott nép megmentésére jött, megismétli. De álljunk meg itt egy pillanatra! Hol mondta korábban Jézus, hogy küldetése csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól? Máténál például sehol! Éppen ellenkezőleg! Panaszkodik, hogy nincs becsülete saját hazájában és házában, sőt, megátkozza a városokat, ahonnan legközvetlenebb munkatársai származnak, Betszaidát valamint Kafarnaumot, amely lakhelye ebben az időben! Szodoma és Tírusz – ahol találkozik az asszonnyal, sorsa tűrhetőbb lesz, mint sok csodájának színhelyei – fakad ki egy másik alkalommal. A Mester valójában torkig van a nacionalista önelégültséggel, de tudja, hogy tanítványai még kigyógyítandók előítéleteikből. S erre a terápiára szolgál a találkozás az állhatatos pogány kérővel: alázata megszégyeníti a kevély tanítványokat. Ugyan melyikünk fogadná zokszó nélkül, hogy kutyának mondják? Nemde, felháborodottan otthagynánk a sértegetőt, felejtvén, hogy meggyógyíthat. Csakhogy ez az asszony szeret. Édesanya. És ez fontosabb, mint az, hogy nem közénk való. Jézus megdicséri hitéért. Mondhatta volna azt is: Asszony! Szeretsz, legyen hát úgy, ahogy szeretnéd! Lehetséges, hogy a hit és a szeretet egy és ugyanaz a dolog? Legalábbis ugyanazon érem két oldala? De akkor a gyűlölet hitetlenség? Félek, hogy igen. Kiss Ulrich SJ/MK
	á lelkiségi gondolatok
	HOMILIA 2002   1. Aki az alkudozást nem hagyta abba Ábrahámnak a szodomaiak megmentését célzó Istennel való alkudozását felidéző (Ter 18,22 kk) derűs történetet hallottunk Máté leírásában. Itt egy pogány asszony járt közben saját leánya gyógyulása érdekében Jézusnál. Valósággal kunyerált, ahogy a gyerekek szoktak. Rámenősen és kitartóan kunyerá1t, a meghátrá1ás legcsekélyebb jele nélkül. S a végén Jézus volt, aki meghátrált. Példátlan eset, hogy Jézus alulmaradt egy vitában. De van itt más is, ami ugyancsak szokatlan Jézustól, ez pedig az, hogy az asszony első kérését szóra sem méltatta (Mt 15,23). Bezzeg a naimi ifjút kérés nélkül is feltámasztotta (Lk 7,14). Végül pedig a. pogányokat kutyákhoz hasonlítja, amely az akkori korban nem számított túlságosan megbélyegzőnek, de talán Jézustól mégis mást várnánk. Ezek azok a kérdések, amelyek megnehezítették a szentírás-magyarázók dolgát. Szögezzük le mindjárt, hogy Jézus nem volt rasszista és nem is szenvedett vereséget a pogány asszonnyal szemben. 2. Hagyománytörténeti háttér A történet megértését a hagyománytörténeti kutatások tették lehetővé. Máté evangélista – aki ezt leírta – a saját korának teológiai problémáját szőtte bele az elbeszélésbe. Máté evangélista korában éles szembenállás volt a zsidóságból megtért keresztények és a pogányságból megtért keresztények között. A zsidó keresztények részéről egy merev elzárkózás nyilvánult meg a pogányok iránt. Ezt az elzárkózást jeleníti meg Máté Jézus elzárkózásában a pogány asszony kérése iránt. A zsidó-pogány ellentéteket idézi a Jézus által használt hasonlat – pontosabban a Jézus szájába adott hasonlat – miszerint kiskutyához hasonlította a pogány asszonyt. Ennek is megvolt Máté korában a történeti valósága, mert a zsidók valóban kutyának nevezték a pogányokat. A zsidó-pogány ellentét Máté korában persze megoldódott az egyházban – s ebben oroszlánrésze volt Szent Pál apostolnak. De egy vitás kérdés eldöntéséhez szívesen szoktak az emberek elismert tekintély véleményéhez folyamodni. Ezt tette Máté evangélista is. Máté szemében, és a zsidókeresztények szemében is Jézus volt a legnagyobb tekintély, aki természetesen akkor már nem élt a Földön. De a történetet Máté úgy fogalmazza meg, hogy érzékelteti, Jézus szándékában is jelen volt a pogányok elfogadása, ezért gyógyította meg a pogány asszony leányát. A csodaelbeszélésben Jézus azt mondja, hogy „küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól” (Mt 15,24), s ez megfelel a valóságnak is, annak, hogy Jézus működése során nem hagyta el Izrael földjét. Ezzel a pogány asszonnyal is a határvidéken – Tirusz és Szidón vidékén – találkozott, leányát pedig „távgyógyítással” gyógyította meg, akárcsak a pogány kafarnaumi százados szolgáját (Mt 8,5). Jézus nem hagyta el a zsidó földet, de „hatása” túlnőtt Izrael keretein, kinyílt a pogányok, a „távollévők” felé és ott maradéktalanul pozitív fogadtatásra talált. 3. A történet ma is ismétlődik, hiszen Jézus tanítása ma is túlnő az Egyház keretein. Jézus tanítását nem csak az Egyház tagjai hallják meg, hanem a legkülönfélébb utakon eljut a kereszteletlenekhez is. Különösen a városokban egyre több egyházközség foglalkozik katekumenekkel (hitjelöltekkel), akik fel kívánják venni a keresztséget. Ezek a példák mutatják, hogy Jézus tanítása ma is átjárja a társadalmat, és gyümölcsöző is tud lenni azoknál, akik hagyják, hogy a jézusi tanítás kovásza átjárja életüket. Ámen. Verőcei Gábor/MK
	á lelkiségi gondolatok
	LELKISÉGI GONDOLATOK
	á lelkiségi gondolatok

á LAP