Liturgia-Aév.Évközi 22./ SZOLGÁLÓ hittan

	L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Az Úr igéje csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem Olvasmány Jeremiás próféta könyvéből / Jer 20,7-9 Rászedtél, Uram, és hagytam, hogy rászedj! Erősebb voltál nálam, és győztél! Nevetség tárgya lettem egész nap, mindenki gúnyolódik rajtam. Mert ahányszor csak beszélek, kiáltoznom kell, erőszakot és elnyomást kiáltanom; mert az Úr igéje gyalázatomra lett, és csúfságomra egész nap. Azt mondtam: ,,Nem törődöm vele, és nem beszélek többé az ő nevében.'' De olyan lett szívemben, mint égő tűz, bezárva csontjaimba; és hiába erőlködtem, hogy magamban tartsam, nem győzöm. Zsoltár / Zs 62 Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott. Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. rád szomjazik a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken. Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet! Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér. Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet. Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám. Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen. Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem. Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem. Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe, kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek. Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek. Szentlecke Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből / Róm 12,1-2 Kérlek tehát benneteket, testvérek, Isten irgalmasságára, hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes. Evangélium Szent Máté könyvéből / Mt 16,21-27 Ettől az időtől kezdte Jézus jelezni a tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia. Péter erre félrehívta őt, és kezdte lebeszélni: ,,Távol legyen ez tőled, Uram! Ez nem történhet meg veled.'' Ő azonban elfordult és azt mondta Péternek: ,,Távozz előlem, Sátán! Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!'' Akkor Jézus azt mondta a tanítványainak: ,,Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved? Vagy mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert az Emberfia eljön angyalaival Atyja dicsőségében, és akkor megfizet majd mindenkinek aszerint, amit cselekedett [Zsolt 62,13].

L I T U R G I A

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

LELKISÉGI GONDOLATOK

Homilia: 2008 2005 2002 - Forrás

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

HOMILIA 2008

A keresztény szenvedés értelme és felkészülés rá

A történelem sok nagy gondolkodója azzal a programmal indult útjára, hogy a szenvedést kiküszöböli a világból. Hogy a „Siralom völgyéből” „Földi paradicsomot” alakít. Eddig ez még senkinek nem sikerült. 2000 évvel ezelőtt eljött közénk Krisztus. Egyedül Ő kerülhette volna el a szenvedést. Ehelyett önként magára vette. Joggal tesszük fel a kérdést: Miért vállalta Jézus a szenvedést? Erről elmélkedünk az évközi 22. vasárnap szentmiséjében. Közben megvilágosodik előttünk saját kereszthordozásunk értelme is.

I. Az Ószövetség választottai.
Már az Ószövetség választottai is szembesültek a szenvedés misztériumával.
Amint az olvasmányban hallottuk, Jeremiás próféta először lázadt ellene. Nekitámadt az Úrnak, hogy Ő segítségét ígérte a meghíváskor. Mégis ellenfelei elfogták, megverték, kalodába zárták és életére törtek. Mérhetetlen keserűségében még az Urat is számon kérte: „Rászedtél, Uram, rá vagyok szedve. Segítségedet ígérted és szavad gyalázatommá vált!”
De egyszerre úgy érezte, mintha perzselő tűz gyulladt volna szívében és az isteni erő átjárta volna csontjait. És odasimult az Úr kezéhez. Elfogadta a kapott hivatást. Akkor is, ha az áldozatot, szenvedést jelentett.

II. Szent Pál üzenete.
Szent Pál a Római levélben úgy ír a szenvedésről, hogy azt áldozatnak kell tekinteni. Felszólítja a híveket, hogy tegyék az oltárra élő, szent Istennek tetsző áldozatul életük szenvedéseit, egyesítsék Krisztus keresztáldozatával és akkor a megváltás munkatársai lehetnek. – hallottuk a szentleckében.

III. Az Evangélium tanítása.
A szenvedés igazi értelmét Jézus evangéliumi tanításában és élete tükrében fedezzük fel teljesen. Az Úr nem tragédiaként, kudarcként élte meg a passiót, nem véletlen katasztrófát látott benne. Hogyan tudunk Jézus szenvedésének miértjére válaszolni? Milyen motívumok vezették Őt a passió elfogadására?

1. Elvhűségből szenvedett.
Az Úr hűséges akart maradni elveihez, ezért kellett vállalnia a kereszthalált.
A pompeji katona élete árán is hűséges maradt őrhelyéhez. Akkor is, amikor hömpölygött feléje a Vezúv tüzes lávája, ő csak állt rendületlenül a kapunál. Állva temette be a hamueső. Jézus nem az őrállomásához, hanem elveihez maradt hű. Egészen a vértanúságig.
Jézus a jóságos Atyáról prédikált, aki mindenkit szeret, mindenkit üdvözíteni akar. A választott nép vezérei ezzel szemben a félelmetes istenképet hirdették és féltékenységből szembeszálltak vele. Akkor Jézus előtt két lehetőség állott: vagy elárulja hivatását, vagy vállalja a keresztutat. És Ő nem futott el előle.
Ma is szükség van arra, hogy gerinces, elveihez hűségesen ragaszkodó generáció tudjon nemet mondani hízelgésnek és fenyegetésnek egyaránt, ha Isten ügyéről, vagy az Egyház szabadságáról van szó és megalkuvás nélkül legyen elvhű.

2. A szenvedés naggyá teheti a jellemet.
Jézus nyilvános működése alatt sok-sok erényt gyakorolt. A leghősiesebb erények gyakorlására azonban egyedül a szenvedés közepette nyílt alkalma: a rosszakarókkal szembeni szelídségre, a hóhérok iránti megbocsátásra, a lelki összeomlásban való kitartásra, az Atyára való tökéletes ráhangolódásra. Jézus bemutatta, hogy a szenvedésben naggyá, hőssé, szentté válhat az ember, ha mint hivatást fogja fel.

A mi életünkben is vannak kikerülhetetlen szenvedések. Ezeket Istentől kapott üzenetnek kell tekintenünk, amellyel felhív minket a hősiességre. Ezek elviselése hozza felszínre bennünk a mélyben szunnyadó hősi erények kincseit.

3. Engedelmesség Isten akaratának.
Szent Fia szenvedése által történő megváltás benne volt az Atya örök tervében.
Nem mint emberáldozat, hanem mint az ember engedetlenségét jóvátevő tökéletes engedelmesség. Jézus helyettesítő elégtételként kínálta fel az Atyának életét, szenvedését az egész emberiség bűnéért. Mint Kolbe atya a koncentrációs táborban egyik társa helyett.

IV. Felkészülés a szenvedésre.
Jézus követőit is felkészítette a szenvedésre. Három feladatot rajzolt elénk:

1. Önmegtagadást.
„Tagadja meg magát.” Ezalatt érti az élet megengedett örömeiről való lemondást, az önfegyelmet. Ha a sportteljesítményekhez, művészi sikerekhez nélkülözhetetlen az aszkézis, az edzés, a kitartó munka, akkor nem csodálkozhatunk, hogy a krisztusi élethivatás is megköveteli az önuralom rendszeres gyakorlását.

2. Kereszthordozást.
„Vegye fel keresztjét.” A kereszthordozásra való készség jelentse legalább a mindennapok keresztjeinek, a hivatásunkkal együtt járó áldozatoknak tudatos elfogadását.

3. Krisztus követést.
„Kövessen engem.” Pontos fordításban: „Lépjen nyomdokaimba.” Ez a mi igazi örömforrásunk. Hogy Krisztus nem azt kiáltja, mint a gyáva hadvezér a katonáinak, hogy „Előre”, hanem, mint a hős, hogy „Utánam!” Ő a sövénykészítő, nekünk csak nyomaiba kell lépnünk.

Miért a szenvedés? Örök emberi kérdés! Talán ezekkel megoldottuk a szenvedés problémáját? Távolról sem! Sík Sándor egy lelkigyakorlatában azt mondta „Aki nekem azzal jön, hogy ő megoldotta a szenvedés problémáját, annak én a szemébe nevetek. Hogy ezt a szenvedést nekem most miért kell elviselnem, azt nem tudom. Én egyet tudok: hogy Valaki tudja. És én ebben nyugszom meg. Elfogadom a szentek megállapítását: Földi életünk legnagyobb értéke, a néma, panasz nélküli szenvedés!”

Hajnal Róbert/Magyar Kurír

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2005

In memoriam Roger Schütz
Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére! Mt 16,21-27
Abban az időben Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óvva intette: Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled! Mire ő Péterhez fordult: Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére! Aztán így szólt tanítványaihoz: Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embereknek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében angyalok kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium most zajló felvételijén a diákok a jelölteknek egy-egy kérdést tettek fel, amelyre egy rövid esszében kellett válaszolniuk. Az egyik kérdés ez volt: Mi lenne a három dolog, amit tennél, ha te lennél Isten?

Játszunk mindenhatót? Ki ne szeretné megmenteni haldokló vagy szenvedő szeretteit? Ki ne szeretné „kiirtani” – árulkodó szó – az erőszakot ebből a világból? Persze kéréseink többsége ezeknél jóval szerényebb és ártalmatlanabb. Amikor azonban szembe találjuk magánkat a Gonosz jelenlétével, és itt kevésbé a Minden istenek ellen hadba szálló rockénekesnőre, hanem, például, Roger testvér gyilkosára gondolok, és megütközünk, Jézus szavaival megbotránkozunk. Jézus azonban nem azért rótta meg Pétert, mert felháborodott volna az emberek hálátlanságával, hogy Jézus szeretetére gonoszsággal, gyűlölettel feleltek, hanem azért, mert fel akarta menteni az Urat az emberi lét alaphelyzete alól: Ő ne tapasztalja meg a Gonoszt! Emberi, nagyon emberi gondolkodás ez, mint ahogy emberi, nagyon is emberi, tehát véges, azok reakciója is, akiknek ökölbe szorult a kezük, amikor Roger testvér meggyilkolásának hírét vették. Tegnap olyan reakciót is hallottam, hogy szerencse, hogy nem magyra volt a merénylő… Mert egy moldvait ugye lehet ezért gyűlölni – ez lappang a kifakadás mögött.

Jézus azonban azért nyújtotta oda a másik orcáját is pofonjainkra, és azért korholta meg Pétert, mert ez emberi gondolkodás: végtelenségig nyújtja a bosszú láncát, mellyel a gonosz fogva tart mindnyájunkat. Ha szabad akarsz lenni, kövesd Jézust, aki megbocsátott a kereszten kínzóinknak. Nem elírás: kínzói a mi kínzóink is, a mi kínzóink az övéi is.

Kiss Ulrich SJ

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2002

1. Életvezetési tanácsadók
A mai köznyelvben olyan új szavakat tanulunk meg, mint pl. „életvezetés” és „életminőség”. Sajnos a betegség nem ismer határt – korhatárt sem –, így előfordul, hogy a népbetegségnek számító cukorbaj vagy rák kisgyermekeket is megtámad. Ilyen esetekben az orvos ún. „életvezetési tanácsokkal” látja el a beteget, azaz megmondja, hogyan kell együtt élni a betegséggel, mit lehet és kell tenni egy elfogadható „életminőség” elérése érdekében. A jó pedagógus – aki nem csak oktat, de nevel is – szintén ad életvezetési tanácsokat a diákjainak, különösen az alma matert elhagyni készülő érettségizőknek. A jó szülő a szavakon túl saját életével mutatja be az elsajátítandó „életvezetést”. A szülő, pedagógus és orvos közös célja, hogy a rábízottakat a lehető legjobb „életminőségre” segítse. A mai evangéliumi szakaszban
2. Jézus is „életvezetési tanácsokat” ad, amikor kijelenti: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem” (Mt 16,24).
Jézus mondása három pontban foglalja össze a keresztény ember programját: meg kell tagadnia önmagát, fel kell vennie keresztjét és Jézus nyomába kell szegődnie.
Önmagunkat megtagadni annyit jelent, mint figyelmen kívül hagyni saját törekvéseinket és igényeinket, hogy mások ügyét magunkévá tehessük.
A keresztviselés nem csak a kísértésnek és önzésnek legyőzését jelenti, hanem azt is, hogy adott esetben háttérbe szorítjuk jogos érdekeinket – mások érdekében. Jézus is ezt tette, amikor vállára vette a keresztet: lemondott saját érdekéről – mások érdekében, a mi érdekünkben. A keresztviselés a mi életünkben azt jelenti, hogy tudni kell lemondani saját kényelmünkért az ügyért: pl. a családért, a nemzetért, végső soron az Isten országának megvalósulásáért.
Krisztus követése nem a mesternek adott díszkíséret szinonimája, hanem viselkedésének utánzását jelenti, mégpedig kompromisszumok nélkül. „Jézust választani azt jelenti, hogy egyetlen úton járunk, és nem egyszerre kettőn. Aki egyszerre kívánná őt is követni és saját magát is, az olyan, mintha saját árnyéka után futna, az emberi tekintélyt, a társadalmi megbecsülést hajszolva.” (Roger Schutz)
Jézus azt az életvezetési tanácsot adja nekünk, hogy az ő életvezetését kövessük. Ez egyrészt könnyű, mert Jézus élete ismert előttünk, világít, mint a Nap. Másrészt nehéz, mert a mai fülnek jobban hangzik az, hogy „valósítsd meg önmagadat”, mint az, hogy „áldozd fel önmagadat”. A mai világból hiányzik a krisztusi ember, a másokért élni tudó ember. Ebben a pluralista világban vannak humanisták és szociálisan érzékenyek, toleránsak és liberálisak, haladók és demokraták, csak éppen krisztusi emberből van kevés. Az olyanból van kevés, aki nem magának akar kaparni, hanem másoknak. Sok a magának gyűjtő ember, és kevés a magát másoknak szétosztani tudó ember. Röviden: kevés a krisztusi ember.
Jézus programja nem az önmegvalósítás volt, hanem az Isten országának megvalósítása. Jézus le tudott mondani egy kényelmes „életminőségről”, hogy másokat hozzásegítsen az örök élethez. Jézus azt várja el tőlünk, hogy kövessük az ő életvezetését, tartsuk szem előtt azt az örök életminőséget, mert „mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mt 16,26). Ámen.

Verőcei Gábor/MK

á lelkiségi gondolatok

LELKISÉGI GONDOLATOK

á lelkiségi gondolatok