L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬     Évközi 26. vasárnap / A év
SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei   LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2008   2005   2002

	L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS   Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Ha a bűnös belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog   Ez 18,25-28 Ti pedig azt mondjátok: ,,Nem igazságos az Úr útja!'' Halljátok tehát, Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos-e, és nem inkább a ti útjaitok gonoszak? Mert ha az igaz elfordul igazságától, és gonoszságot követ el és abban hal meg, igazságtalanságában hal meg, amit elkövetett. És amikor az istentelen megtér istentelenségétől, amelyet elkövetett, és jog és igazság szerint jár el, megtartja életét. Mivel magába szállt és elfordult minden gonoszságától, amit elkövetett, biztosan életben marad és nem hal meg. Zs 124 Zarándok-ének. Aki az Úrban bízik, olyan, mint a Sion hegye: meg nem inog, örökre megmarad. Jeruzsálemet hegyek övezik, népét pedig az Úr veszi körül most és mindörökké. Mert nem marad meg a gonoszság jogara az igazak osztályrészén, nehogy az igazak is gonoszságra nyújtsák kezüket. Tégy jót, Uram, a jókkal és az igazszívűekkel, de azokat, akik görbe utakra térnek, sodorja el az Úr a gonosztevőkkel! Békesség legyen Izraelen! Fil 2,1-11 Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, az együttérzés és a könyörület, tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértők vagytok, ugyanazon szeretet van bennetek, és együttérezve ugyanarra törekedtek. Ne tegyetek semmit versengésből, sem hiú dicsőségvágyból, hanem mindenki alázatosan tekintse a másikat maga fölött állónak. Egyiktek se tartsa csak a maga érdekét szem előtt, hanem a másokét is. Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja [Iz 45,23], hogy ,,Jézus Krisztus az Úr!'' az Atyaisten dicsőségére. Mt 21,28-32 ,,Vajon erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz és így szólt: ,,Fiam! Menj ki ma, dolgozz a szőlőben!'' Az így válaszolt: ,,Nem akarok'', de később meggondolta magát és kiment. Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: ,,Igenis, Uram!'' De nem ment ki. A kettő közül melyik tette meg az apa akaratát?'' Azt felelték: ,,Az első.'' Erre Jézus azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti. Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján -- és nem hittetek neki. A vámszedők és az utcanők azonban hittek neki. Ti még ennek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki.

á LAP

	L      I      T      U      R      G      I      A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK   Homilia:  2008   2005   2002  -  Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	HOMILIA 2008   SZENTÍRÁSVASÁRNAP Gyümölcsöző Szentírásolvasás Móra Ferenc egyik novellájának főszereplője, Mihály gazda, idézést kap a bíróságra valamilyen peres ügyben. Kiköszörüli a kis baltát, és azzal megy be a városba. A kapus nem akarja beengedni a baltát. A teremőr is megállítja. A bíró ki akarja vitetni. Mihály gazda erősködik: „Ezt nekem írásba adták!” „Mit, hogy hozzon magával baltát?” „Nem. Az idézésen az áll, hogy a védelmemről magam tartozom gondoskodni. Ez az én védelmem.” Alig tudták megmagyarázni neki, hogy ez annyit jelent: védőügyvéd hiányában magának kell az érveket felsorolni igaza mellett. Ma hitünket gyakran érik támadások. Védelmünkről magunknak kell gondoskodnunk. Ezért a kisbaltát, a Bibliát, mindig magunknál kell tartanunk. Méghozzá kiköszörülve. Vagyis ismernünk kell fortélyát, és ügyesen kell alkalmaznunk. A Püspöki Kar 2008-at a Szentírás évének nyilvánította. Kérésük, hogy a szentbeszédekben minél több szó essék Isten igéjének gyümölcsöző használatáról. A mai Szentírás vasárnap jó alkalmat kínál erre. Fontoljunk meg néhány gyakorlati tanácsot. A Gyümölcsöző Szentírásolvasás alapelvei 1. A Bibliában az örök emberi kérdésekre keressük a választ. A kisebbekre ugyanis mi magunk is megtaláljuk a feleleteket a szaktudományokban. Azt, hogy a Föld gömb alakú és a Nap körül kering, megmondják nekünk Kopernikus, Keppler, Galilei, meg a többi csillagász. Arra, hogy a növények és állatok milyen törvények alapján szaporodnak, válaszolnak Mendel, Morgan, Linné és a biológusok. Az elektromosság természetére válasz kapunk Galvanitól, Voltától és Ohmtól. A fény sebességét lemérte Olaf Römer dán matematikus. Ezekre Isten nem ad választ a Bibliában. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekre ők nem tudnak felelni. Hogy honnét származik az anyag, és ki oltotta bele a természetbe a törvényeket. Hogy az ember értéke egy ötjegyű számmal kifejezhető, mint a koncentrációs táborban, vagy személyi méltósággal van felruházva. Hogy az életnek van-e értelme, vagy céltalan és abszurd a lét. Hogy a szenvedésnek lesz-e jutalma, vagy értelmetlen vergődés csupán. Hogy folytatódik-e az élet az élet után, vagy megsemmisülés vár ránk. Ezekre megnyugtató választ egyedül a Bibliából olvashatunk ki. Ezért a Szentírást olvasó ember nem kérdez felelet nélkül. 2. Isten üzenetét válasszuk el a képektől! Amikor a Bibliát olvassuk, ne akadjunk fönn a színes történeteken! Ne botránkozzunk meg az ókori világképet tükröző szemléleten! Ne akarjuk betű szerint magyarázni a szöveget! Azt kérdezzük mindig: mit akar a Szent Író közölni a leírt szavakkal. Pontosabban: milyen üzenetet küld a kinyilatkoztató Isten az emberiség meg nem oldott problémáira. Hajnal Róbert/Magyar Kurír
	á lelkiségi gondolatok
	HOMILIA 2005   Az igazságosság útján járva (Mt 21, 28-32) Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! A fiú azt válaszolta: Nincs kedvem!, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát? Azt felelték: Az első. Erre Jézus így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek: a vámosok és utcanők megelőznek benneteket Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki! Jó emlékezni arra, hogy ez a történet a múlt heti – nagy vitát keltő – példabeszéd párja, és hogy mindkettő Isten országának sajátos logikájáról szól. Könnyen belebonyolódunk azonban saját ellentmondásainkba, ha a mindennapi élet, s főleg, ha a közgondolkodás keretében értelmezzük. Mégis elsőnek kezdjük talán a történetet, mint valós eseményt értelmezni: ahogy egy tanár, ahogy egy bíró, ahogy egy mérnök stb. tenné. A két fiú egy embernek volt a fia, magyarán testvérek voltak. Amiből ha nem is kényszerítően, de az esetek többségében mégis az következik, hogy azonos nevelést kaptak. S persze minden gyakorló szülő tudja – a gyakorlott meg még inkább – hogy bizony nincs két egyforma gyerek. A sokgyermekes be is helyettesítheti sorra gyermekeit a történetbe, és elmélázhat: melyik hogyan viselkedne? Eljátszhatjuk persze a szerepet úgy is: én és testvérem hogyan válaszoltunk volna egykor az apai kérésre? Mert persze nem csak két variáns lehetséges: van, aki azt mondja, Nincs kedvem!, s nem is megy ki. Van, aki azt mondja, Szívesen, uram! – s megy is. Ők kimaradtak a történetből. Szeretnénk, ha mi a mintafiúk lennénk? Azok is vagyunk? S az Úr szőlőjébe – hogy továbbvigyük a történést Isten országába – hányan mennek el kapálni azok közül, akiket meghívtak? Minden második? Ez lenne a történet, mai szemmel nézve, nagyon is jó aránya. Az egyházmegyei szemináriumi vezetők és a szerzetesrendek újoncmesterei még számtalan variánssal tudnák gazdagítani a példát! Van aki, ugye ki is megy a szőlőbe, de otthon felejti a kapát, mint az egyszeri orosz kolhozparaszt, akinek gondja volt a párttagsági és szakszervezeti könyvecskére, sőt a vodkácskára is, – ezek nélkül soha nem ment ki a földre – de a kapácskát bizony otthon hagyta! S persze kint a szőlőben is lehet disputálni, cigarettázni vagy tereferélni! Más szóval a munka, ami sok verejtékkel jár, nem az egyetlen lehetséges választás. Lám, mégse olyan könnyű megválaszolni, hogy végül is ki teljesítette – ki teljesíti – az apa akaratát. S akkor nem is említettem még, hogy az apa lehet, hogy épp a lustábbik fiát szereti legjobban. Fel tudjuk ezt fogni? Kiss Ulrich SJ/MK
	á lelkiségi gondolatok
	HOMILIA 2002   SZENTÍRÁSVASÁRNAP 1. A vámosok és az utcanők megelőznek benneteket Isten országában!” (Mt 21,31) – mondta Jézus a főpapoknak és a nép véneinek. Biztosra vehetjük, hogy a mai társadalmi elithez tartozók nem vennék jó néven, ha őket is az utcanőkkel hasonlítanák össze, méghozzá olyan hátrányosan, mint ahogy azt Jézus tette. Bizonyos, hogy a Jézus korabeli zsidó társadalom elitjét alkotó főpapok sem köszönték meg Jézusnak, hogy az utcanőket és a vámosokat eléjük sorolta. Mi lehetett Jézus kemény kritikájának oka? – kérdezhetjük. A választ a két fiúról szóló példabeszédben találjuk meg. A példabeszéd két vallási magatartást ír le. Az első fiú magatartása – aki végül kimegy a szőlőbe dolgozni – azokra vonatkozik, akik végül végrehajtják a tanítást, jóllehet előtte makacsnak bizonyultak. A második fiú magatartása – aki nem megy ki a szőlőbe dolgozni – azokra vonatkozik, akik meghallgatják Jézus tanítását, de nem váltják valóra. Amíg az előbbiek változtathatnak magatartásukon, az utóbbiak nem változnak, azaz nem térnek meg. Jézus ezt a kétféle vallási magatartást a főpapokra – a társadalmi elitre –, és az utcanőkre – a társadalom megvetettjeire – alkalmazza. Azt állítja, hogy a vallási vezetők nem változtattak életmódjukon azután, hogy hallották Keresztelő Szent János prédikációit. Velük szemben az utcanők viszont hittek Keresztelő Szent Jánosnak és megváltoztak (vö. Mt 21,32). A példabeszéd jól összefoglalja az evangéliumi erkölcsöt: az erkölcsi tanítást nem elég ismerni, hanem meg is kell tenni. Nem elég mondogatni, hogy „igen Uram”, hanem meg is kell tenni az „Atya akaratát” (vö. Mt 7,21). Amit Jézus hiányol a főpapokban és a nép véneiben, az a megtérés, a gyökeres átalakulás. Jézus elvárása ma is érvényes, mivel a világot nem szép szavakkal és ígéretekkel lehet jobbá tenni, hanem tettekkel. Hadd mondjak erre egy történelmi példát. 2. Isten országába nem átöltöztetéssel, hanem átalakulással lehet bejutni A budapesti Terror Háza múzeumban az egyik terem az átöltözést mutatja be. Arról van szó, hogy amikor a nyilasok bukását követően a kommunisták jutottak hatalomra, az egykori nyilasok beléptek a kommunista pártba: tagkönyvet cseréltek és átöltöztek ávós egyenruhába. Lényegében semmi sem változott, csak a diktatúra színe és ruhája. A társadalmi átalakulások idején előfordulnak ilyen átöltözések, de ezek nem teszik jobbá a világot. A világot egyedül a bűnbánattal párosult gyökeres átalakulás – azaz a megtérés – teszi jobbá. Gondoljuk csak el, ha a mi Szent István királyunk látszatra öltötte volna fel a kereszténységet, de szívében pogány maradt volna, hová jutott volna ez az ország? A keresztény Európába nem! Szent István király azonban nem csak szép szavakba öltözött, hanem keresztényhez méltó tettekbe. „A Jézus Krisztusra vonatkozó ismerete nem maradt hatástalan és meddő” (2Pét 1,8), hanem meghozta méltó gyümölcsét: őt és népét befogadta a keresztény Európa. Ha a keresztény népek közösségébe nem juthattunk be puszta átöltözéssel, hanem csak gyökeres megtéréssel, akkor igaz ez az Isten országára is. Isten országába nem lehet bejutni átöltözéssel, csak bűnbánattal egybekötött megtéréssel. A bűnbánat még az utcanőt is bejuttathatja Isten országába, de a bűnbánat hiánya a társadalom elitjéhez tartozót is kizárhatja onnan. Szent Péter apostol azt írja levelében, hogy vak és rövidlátó az, aki megfeledkezik arról, hogy régi bűneiből megtisztuljon (vö. 2Pét 1,9). A mai ünnep – Szentírás vasárnapja – rámutat a megtisztulás eszközére, a Szentírásra. 3. A Szentírás átalakító szerepére különösen akkor ismerhetünk rá, ha összevetjük a Bibliát a mai bulvársajtóval. A bulvárújságok bőven tálalnak „csemegéznivalót” mások életében, de annál kevésbé késztetnek arra, hogy önvizsgálatot tartsak és megváltozzak. A Szentírás viszont felemel világunk szennyéből és Isten tiszta gondolataival ismertet meg. Aki ezt lélekkel olvassa, a benne rejlő isteni erővel képes lesz gondolatait és életét is megtisztítani, képes lesz a megtérésre, mely az Isten országába való bejutás feltétele. Ámen. Verőcei Gábor/MK
	á lelkiségi gondolatok
	LELKISÉGI GONDOLATOK
	á lelkiségi gondolatok

á LAP