L      I      T      U      R      G      I      A
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
 
 
Évközi 34. vasárnap / A év
 
 
 
SZENTÍRÁS
Szentmise szentírási idézetei
 
LELKISÉGI GONDOLATOK
Homilia: 2008   2005   2002
 
 
 
 
 
L      I      T      U      R      G      I      A
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
SZENTÍRÁS
 
Szentmise szentírási idézetei
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
 
 
 
Én magam keresem meg juhaimat, és viselem gondjukat
 
Ez 34,11-12.15-17
Mert így szól az Úr Isten: Íme, én magam keresem fel juhaimat és viselem gondjukat. Amint a pásztor gondját viseli nyájának azon a napon, amelyen elszéledt juhai között van, úgy viselem majd én is gondját juhaimnak, és kiszabadítom őket minden helyről, amerre elszéledtek a felhő és a sötétség napján. Én magam legeltetem juhaimat, és én pihentetem meg őket! -- mondja az Úr Isten. -- Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszavezetem, a sebesültet bekötözgetem, a gyengét megerősítem, a hízottat és az erőst megoltalmazom, és igazságosan legeltetem őket. Ti pedig, én juhaim, így szól az Úr Isten: Íme, én ítéletet teszek juh és juh, kos és bak között.
Zs 22
Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért. Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Asztalt terítettél számomra azok előtt, akik szorongatnak engem; olajjal kented meg fejemet, és kelyhem csordultig töltötted. Mert jóságod és irgalmasságod kísér engem életem minden napján, hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.
1Kor 15,20-26.28
Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Istennek és Atyának, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt. Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti [Zsolt 110,1]. Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg, Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.
Mt 25,31-46
Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan [MTörv 33,2], akkor leül majd dicsőséges trónjára. Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára. Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ,,Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.'' Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ,,Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? Mikor láttunk téged betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?'' A király így válaszol majd nekik: ,,Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.'' Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ,,Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült. Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.'' Erre azok is megkérdezik: ''Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?'' Akkor ő így felel majd nekik: ,,Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.'' És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.''
 
 
 
 
 
á LAP
 
 
 
L      I      T      U      R      G      I      A
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
LELKISÉGI GONDOLATOK
 
Homilia:  2008   2005   2002  -  Forrás
+
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
 
 
     
 
HOMILIA 2008
 
Krisztus pásztor-, megváltó-, ítélő-király
Évszázadokon keresztül az volt a szokás, hogy a pápát hármas koronával megkoronázták. I. János Pál szakított ezzel a hagyománnyal. Koronázás helyett beiktatást kívánt magának. Úgy érezte, időszerűtlen a mai világban hogy Krisztus helytartóját uralkodónak nevezzék. A mai vasárnap liturgiája Krisztust mint Királyt állítja elénk. Vajon ez nem időszerűtlen, elavult cím? Lehet-e, és ha igen, milyen értelemben Krisztust királynak nevezni?
Ez a mai szentmise alapkérdése. A három bibliai olvasmány három szempontot ragad ki Krisztus királyi jogcíméből:

I. Krisztus: pásztor-király
A Kr. e. VI. században Izrael pásztorai = királyai elárulták hivatásukat. Ahelyett, hogy a gyengéket és szegényeket gondozták volna, önmagukat legeltették, saját gesztenyéjüket sütögették. Ezért rájuk szakadt az Úr ítéletének napja: Jeruzsálem elpusztult, a nép fogságba került.
Isten Ezekiel próféta által kinyilatkoztatta, hogy ezentúl Ő maga lesz népének pásztora. Ezt hallottuk az olvasmányban.
Amikor Jézus Krisztus személyében Isten maga jött el közénk, vállalta a próféta szavaiban megígért pásztori szerepet. Betű szerint megvalósult benne az eszményi pásztori hivatás minden ismérve: „Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött pedig őrködöm.”
Jézus pásztor-királynak érezte magát. Mindenki gondját magára vette, egyénileg foglalkozott mindenkivel, nem nyugodott bele egynek az elvesztésébe sem.
Felelősnek érezte magát Országa minden polgáráért.
+! Milyen boldogság egy ilyen vezér csapatához tartozni! Mekkora biztonság töltheti el szívünket egy ilyen pásztor-király alattvalójának lenni. Ő nem dirigál és parancsol, nem zsarnokoskodik és számon kér, hanem bízik bennünk és nem hagy magunkra. Végül biztos győzelemre viszi a jó ügyet.
Pásztor-királyom, ne engedd, hogy tőled valaha elszakadjak, vagy gyáván elhagyjalak téged!

II. Krisztus: megváltó-király
A bűn óta a szenvedés és a halál által a Személyes Gonosz látszik uralkodni az emberiségen. Neki nincs lópatája és szarva, vasvillája és üstje. Bibliai neve az, hogy Diabolos. Ennek jelentése: „szétdobáló”. Ő az, aki szétdobálja a jellemet és tudathasadást idéz elő a lélekben. Szétdobálja a családokat és tragédiát okoz a házasságban. Szétdobálja a nemzeteket testvérháborúkra uszítva őket.

Végül ő az, aki a halállal szétdobja a test és lélek egységét. Sőt képes kisiklatni életünk szerelvényét és az üdvösség útjáról a kárhozatba rántani. Ámde eljött Krisztus, a megváltó-király, aki kereszthalálával kiszabadított a Gonoszlélek fogságából és megváltotta a szakadék felé sodródó világot.
Szent Pál a mai szentleckében felébreszti bennünk a reményt, hogy Krisztus második eljövetelekor az Úr utolsó ellenségként megsemmisíti a halált is. Mindent az Atya jóságos uralma alá helyez és végül is „Isten lesz minden mindenekben.”
Erre a győzelemre az emberiség egyetlen népvezére sem volt képes. Mert bármily hatalmas volt is, a halál legyőzte valamennyit. Nagy Sándor, Hunyadi és Napóleon is meghaltak. Akik viszont a megváltó Krisztushoz kötik sorsukat, azok a feltámadás révén diadalt aratnak a halál fölött is és biztosítva van számukra a vég nélküli boldogság.

III. Krisztus: ítélő-király
Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetén az ítélő Krisztust olyan félelmetesnek ábrázolja, hogy még a Boldogságos Szűz is félve hajol meg előtte. Nos, az Utolsó Ítéleten is a szerető Krisztus fog eljönni. Nem alkalmaz erőszakot senkivel.
Az evangélium szerint a szeretet királya jutalmazó lesz hűséges szolgáival. A legkisebb jóért, egy pohár vízért is örök élettel fizet. Nem is nehéz őt szolgálni, mert amit rászoruló embertársainknak teszünk, úgy veszi, mintha neki magának tennénk. De még a büntetésben sem lesz megtorló. Nem mondja: „Atyám átkozottai!” Nem ellenségeit akarja kozmikus börtönbe zárni, hanem azt az állapotot jelöli ki számukra, amit ők maguk választottak.
+! Forduljunk hát szeretettel a bajbajutottak felé. Ne csak énekeljük, hanem tűzzük életünk elé célul a modern színdarab fináléját: „Arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk életünkön át!”
Hajnal Róbert/Magyar Kurír
*
Jézus egyszer példabeszédet mondott egy hercegről, aki idegen országba ment, hogy ott királyi méltóságot szerezzen. Polgártársai azonban követséget küldtek utána: „Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék fölöttünk.”
Ha Krisztus zsarnok királyunk lenne, csak parancsolgatni és büntetni próbálna, mi is tiltakoznánk. Ő azonban olyan Király, akinek / Hintója sosem volt, mindig csak gyalogolt / Szolgákat nem akart, szolgálni Ő akart / Mindenkit szeretett, senkit meg nem vetett// ételt-italt adott, beteget gyógyított. /
Ez a Krisztus kell nekünk!
De hát ez a Krisztus ma is él és köztünk jár. Sokszor gondoljunk rá:
Ő soha nem hagy el,
Szólj csak és átölel.
Tán észre sem veszed
Úgy fogja két kezed.
(Sillye: Volt egyszer egy Király)
 
 
 
á lelkiségi gondolatok
 
 
 
HOMILIA 2005
 
Idegen voltam, s nem fogadtatok be (Mt 25, 31–46)
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. Azután a király így szól a jobbján állókhoz: Jöjjetek Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok! Erre megkérdezik tőle az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna? Akkor a király így felel: Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!
Ezután a balján állókhoz szól: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalinak készül. Mert éhes voltam, és nem adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem adtattok inni; idegen voltam, s nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és nem takartatok be; beteg voltam és börtönben sínylődtem, s ti nem látogattatok meg engem! Jézus azonosulása a kitaszítottakkal teljes. Így lehet, hogy a legkisebb testvéri gesztus a peremre szorultakkal szemben Istentisztelet, Isten szolgálata. A fenti történet mindezt a kortársak számára érthető képekben mutatja be. Modern nyelvezetre fordítva nemzetközi bíróság elé állítják, akit mulasztáson kapnak. Nemde, kényelmetlen gondolat, hogy a nürnbergi törvényszékhez hasonlóan mintegy háborús bűnösként kezelik azt, aki „csak” önző volt, és szó szerint vette Smith, Mandeville, Mill és más liberális próféták különös elméletét, mely szerint, aki saját érdekeit hatékonyan kiszolgálja, az úgymond egy füst alatt a közjót is szolgálja. Jézus nem tud ilyen mechanizmusról, és átkozottnak mondja a részvétleneket. Ami azonban a legmeghökkentőbb, és amire talán soha nem figyelünk fel, hogy itt nem egyéneket állítanak balra vagy jobbra, aszerint, hogyan cselekedtek, hanem nemzeteket! Vannak tehát, e történet szerint, kárhozott nemzetek, azok, akik sem a Harmadik, sem a Negyedik Világgal nem törődnek, hanem kizárólag a GDP-t bálványozzák. Túl erősen fogalmaztam volna? Szolgáljon vigaszul, hogy az Úr nagylelkű: akár egyetlen jó tettünket is mérlegeli: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek! Nos, ideje mérleget vonnunk! Egyénileg és közösségi szinten.
Kiss Ulrich SJ/MK
 
 
 
á lelkiségi gondolatok
 
 
 
HOMILIA 2002 -
 
 
 
 
á lelkiségi gondolatok
 
 
 
LELKISÉGI GONDOLATOK
 
 
 
 
á lelkiségi gondolatok
 
 
     
 
á LAP