|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Advent 4. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
|
|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Advent 4. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | ||
| Íme a szűz méhében fogan, és fiút szül Iz 7,10-14 Szólt továbbá az Úr Ácházhoz, e szavakkal: ,,Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélyéből, akár fentről, a magasból!'' De Ácház azt mondta: ,,Nem kérek, és nem kísértem az Urat.'' Erre a próféta így szólt: ,,Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy embereknek vagytok terhére, és azért terhére vagytok az én Istenemnek is? Ezért az Úr maga ad majd nektek jelet. Íme, a szűz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni. Zs 23 Zsoltár Dávidtól. Az Úré a föld s ami azt betölti, a földkerekség és minden lakója. Mert ő alapította a tengerekre, s a folyók fölé ő állította. Ki mehet fel az Úr hegyére? Ki állhat meg az ő szent helyén? Az, akinek keze ártatlan, akinek szíve tiszta, aki magát hiúságra nem adja, s nem tesz hamis esküt. Az ilyen áldást nyer az Úrtól, s irgalmat Istentől, oltalmazójától. Ez azok nemzedéke, akik őt keresik, akik Jákob Istenének arcát keresik. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki az a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, a harcban hatalmas Úr. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki az a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya. Róm 1,1-7 Pál, Jézus Krisztus szolgája, meghívott apostol, akit Isten kiválasztott evangéliuma számára -- amelyet Isten előre megígért a szent iratokban prófétái által Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról, aki testileg Dávid nemzetségéből született, de akit a szentség Lelke szerint, a halálból való föltámadás által Isten hatalmas Fiául rendelt; s aki által kegyelmet és apostoli megbízást kaptunk minden néphez, hogy engedelmeskedjenek a hit által az ő nevének dicsőségére -- ezek közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus meghívottjai --, Isten összes szeretteinek, akik Rómában vannak, a meghívott szenteknek. Kegyelem és békesség nektek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! Mt 1,18-24 Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitudódott, hogy méhében fogant a Szentlélektől. József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el őt. Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: ,,József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: ,,Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni'' [Iz 7,14]. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét. | ||
| á LAP |
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2010 2007 2004 - Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | |||
| HOMILIA 2010 | |||
|
|||
|
HOMILIA 2007
Hogyan készüljünk karácsonyra? Pasolini Máté evangéliumának legnagyszerűbb jelenete József zavarát ábrázolja. Az ifjú ács rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Látja, hogy jegyese gyermeket vár. Tudja, hogy a gyermek nem az övé. Kutat emberi megoldás után. Kimegy a pusztába, imádkozik, töpreng. És nincs kiút! Emberi megoldást nem talál. Megmagyarázhatatlan rejtély előtt áll. Máriát ismeri annyira, hogy ártatlanságában nem kételkedik. De az anyaság biztos jelét látja rajta. A két tényt emberileg nem lehet összeegyeztetni. Leblokkol. Itt megáll az ész. Ebből a dilemmából nincs kiút. És akkor közbelép az Isten. József álmában találkozik az Úr angyalával. Hallja a természetfölötti felvilágosítást: „Ami történt, Isten szent lelkének közreműködésével történt.” József nem kér bizonyítékot, jelet. Nagy hittel elfogadja. Boldogan tér vissza jegyeséhez. Nézi, nézi őt önfeledten. Majd egy halvány mosoly suhan át arcán. Mária állja József tekintetét és csendesen visszamosolyog rá. A szemek beszélnek, mert itt a szavaknak nem lenne súlyuk. Itt isteni titkokról van szó. Advent 4. vasárnapjának evangéliumában Jézus nevelőapja áll előttünk és erényeivel megtanít a helyes karácsonyi készületre. József adventi erényei A filmrendező nagyszerűen eltalálja József legfőbb erényét: A csendes lelkületet. Az evangélista is ezt a vonást emeli ki először a karácsonyra készülő ácsmesternek. Kiabálhatna Máriával, sustoroghatna a szomszédokkal, vádaskodhatna az elöljáróságnak. Ehelyett József hallgat. Csendben van. Miért hallgat József? Nincs mondanivalója, vagy ostobaságát akarja hallgatással leplezni? Azt hiszem, hallgatásának legmélyebb gyökere, hogy az isten óriási titkot bízott rá. Azt a fenséges titkot hordozta, hogy a Gyermek, akit az emberek az ő fiának tartanak, az a Mindenható Egyszülött Fia. És ő ezt a szédületes titkot soha senkinek el nem mondhatta. Sírba vitte titkát. A titkot hordó szívek pedig mindig csendesek. De hát nem vagyunk-e mi keresztények, szintén titkot hordozó emberek? Hitünk tele van titokkal. Hogy érzékszerveink ellenére hisszük Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben, kinek beszéljünk erről? Hogy a szenvedés közepette is bízunk a Gondviselésben, kinek magyarázzuk? Inkább diszkréten hallgatunk róla. De a titok magunkba zárása csendessé, hallgataggá tesz. Karácsonyra ne harsánykodással, zajjal, tülekedéssel készüljünk, hanem belső elcsendesedéssel. Istennel is csak a csendben találkozhatunk. Gondoljunk csak Illésre. Viharban, földrengésben, tűzvészben hiába kereste az Urat. Az enyhe szellő suttogásában talált rá. József neveli a Gyermeket, egy fedél alatt lakik az Istennel, ide a csend illik. A csendnek különböző formái vannak. Van teremtés előtti üres csend és van a temetőknek szomorú csendje. Más a bölcsen mosolygó öregek csendje és más a butáknak bamba hallgatása. Van a hallgatásnak vádoló csendje és a várakozásnak idegtépő csendje. A vasárnapok hangulata: az ünnepi csend, a jó lelkiismeretből pedig sugárzik a tiszta csend. Nos, József csendje az Isten jelenlétének, közelségének sarumegoldó tiszteletteljes csendje. A Pedagógusok Lapjában A csend pedagógiája című cikkben idősebb tanár ír régi élményeiről. Kirándulásokon kilométereket kellett a cserkészeknek pisszenés nélkül megtenni. Őrsvezetők tanították a fiúkat, milyen felemelő érzés az erdő hangjait figyelni: patak csobogását, madarak trillázását, levelek zizegését. Aki belsőleg értékes emberré akar válni, tanulja meg a tartalmas csendet! Kinyilatkoztatást kap a megváltás beköszöntéséről. Az angyali híradásból megérti, hogy az emberiség évezredes vágya beteljesedett. Isten a világot az üdvösségre vezeti a Megváltó által, aki Máriának lesz a gyermeke. S ebben a fenséges tervben az Úr neki is méltó szerepet szán. A zsidók nagyon naiv módon képzelték el a megváltást: eljön a nagy Király és felszabadítja őket a római uralom alól. Mindössze egy csata győzelmét várták tőle és a választott nép világuralmát. A Jézusban megvalósult megváltás ennél mérhetetlenül több. Ő az embert szabadítja meg a bűn rabságából és az egész történelmet irányítja be a végső cél felé. Jaj, nehogy már mi is megelégedjünk karácsonyra valami silány értékkel! Egy feldíszített fenyőfával, szépen becsomagolt, fölösleges ajándékokkal, ünnepi, terített asztallal! Ne elégedjünk meg hamis üveggolyókkal, amikor Isten gyémántot kínál nekünk. Csak akkor nem csalódunk karácsonykor, ha se többel, se kevesebbel nem érjük be, mint magával az Isten Fiával, a betlehemi Kisdeddel. Emmánuel megvalósulása. Ez azt jelenti: akinek ő gondozója lesz, akit ő tanít az ácsmesterség fogásaira, az a mindenható Isten egyszülött Fia. Benne az Isten „velünk lesz”. Istentől többé nem üzenet érkezik az emberiséghez, hanem Ő maga jött el közénk. Jézus megtestesülésével az emberiség ügye végkép eldőlt. Mégpedig az ember javára. A Mennyei Atya „igent mondott” az emberi történelemre. Igazolta, hogy a földi életnek van értelme. József a kapott kinyilatkoztatásból megérti, hogy az Isten „velünk léte” megvalósult. Így lehet Jézus születésének ünnepe igazi örömünnep a mi számunkra is. A boldogság napja mindazok számára, akik hozzákötik életüket. Az adventi koszorú negyedik gyertyája a hiteles karácsonyi készület alapelveit akarja lelkünkre kötni. A karácsony előtti tülekedésben, zajban őrizzük meg a benső csendet. Az ajándékok tömkelege el ne nyomja az egyetlen, igazi nagy ajándékra, Jézus születésére való figyelést. Ne hamis illúziót kergessünk, mesterségesen felfokozott hangulatot, hanem a betlehemi kis Jézusban közénk jövő isteni Barátot! Ámen. Hajnal Róbert/Magyar Kurír |
|||
|
|||
|
HOMILIA 2004
1. Ne félj! – mondja
az anya a félelmében hozzá bújó kisgyermekének, és a gyermek megnyugszik, mert
egyféle „ősbizalommal” van az édesanya iránt. Ennek az ösztönös „ősbizalomnak”
alapvető jelentősége van az ember életében, mert ebből az ősbizalomból
fejlődik ki a többi ember iránti bizalom, sőt az Isten iránti bizalom is. A mai emberre különösen jellemző a félelem, és ez nyilván összefügg a bizalomhiánnyal. Általánosságban mondhatjuk, hogy az emberek nem bíznak meg egymásban, félnek egymástól. Nem csodálkozhatunk hát, hogy megcsappant az Isten iránti bizalom is. A mai olvasmányban Ácház királyról hallottunk, aki nem tudott Istenben bízni; hiába mondta neki Izajás próféta, hogy „ne félj” (Iz 7,4). Az Evangéliumban Szent Józsefről hallottunk, akit az angyal biztatott, hogy „ne félj” (Mt 1,20), s mivel József bízott Istenben, megszűnt a félelme. Most nézzük részletesebben e két embertípust. 2. Ácház elutasítja Istent A Krisztus előtti 8. században a két zsidó királyságot – az északi Izraelt, a déli Judát –, valamint Szíriát az asszír nagyhatalom fenyegette. Izrael és Szíria katonai szövetségre lépett egymással, és harmadiknak meg akarták nyerni Juda királyát is, Ácházt. Mivel Ácház félt belépni ebbe a koalícióba, a két szomszéd király megtámadta Judát azzal a céllal, hogy megdöntve Ácház hatalmát, egy olyan királyt tud a trónra ültetni, aki majd hajlandó velük egy asszírellenes koalícióra lépni. Jeruzsálem ostroma előtt a városban tartózkodó Izajás próféta megmondta Ácház királynak, hogy ne féljen, bízzon Jahve segítségében. Ígéretének bizonyítására felszólítja Ácházt, hogy kérjen jelet az Úrtól. A király vallásosságot színlelve visszautasítja a prófétát: Nem kísértem az Urat, nem kérek jelet. A király nem volt őszinte, mert közben már segítséget kért követei útján a közös ellenségtől, III. Tiglatpilezertől, az asszír uralkodótól. Sőt, hogy az asszír királyt megnyerje szövetségeséül, még a jeruzsálemi templom kincseit is odaadta a pogányoknak. Izajás látta Ácház hitetlenségét, babonás magatartását – hiszen babonás rémületében feláldozta saját fiát az asszírok istenének (2Kir 16,3) –, mégis azt hirdette, hogy a kilátástalan helyzetben Isten nem hagyja magára a népet, maga fog jelet adni. Ez a jel pedig egy trónörökös születése, akivel biztosítja a dinasztia fennmaradását. A gyermek szimbolikus neve: „Emmanuel – velünk az Isten” is azt akarja mondani, hogy Jáhve ebben a kényszerű történeti helyzetben is népével marad. A jövendölés közvetlen értelme Ácház király hamarosan megszülető fiának, a későbbi Ezekiás királynak a születésére vonatkozik; távolabbi értelme a messiási országra és Jézusra vonatkozik. 3. Szent József hittel szolgálja Istent Az Evangéliumban Szent Józsefnek hangzik el a bátorítás: Ne félj! József, amikor meglátta menyasszonya – Mária – áldott állapotát, nehéz helyzetbe került. Nem tételezhetjük fel róla, hogy hűtlenséggel gyanúsította volna Máriát, de mivel nem tudott a Szentlélektől való fogantatásról, nem értette a dolgot. Ezért akarta elbocsátani jegyesét. Menekülni akart a kiválasztástól, akár Illés, Jónás, Izajás vagy Jeremiás, akik mind valami kifogást emeltek az isteni küldetés ellen. És ebben válik az ádvent emberévé Szent József ma is. A ma embere is menekülni próbál a kereszténységtől, az Istentől rárótt feladat elől. De Isten ma is küldi angyalát, mint Józsefhez, és biztat: Ne félj! 4. Két embertípust vázolt fel a két olvasmány. Ácház, az Istenben bízni nem tudó ember, aki lassan megválik mindattól, ami Istenhez köti: megválik a jeruzsálemi templom kincseitől, mert már semmit sem jelentettek számára. Az asszír uralkodó, akitől segítséget kért, megmentette ugyan az országot a két támadójától, de nagy árat fizetett érte: teljesen az asszírok függőségébe került. Nem csak politikailag, de még vallását is elvesztette. Elvesztette önmagát. Az az ember, aki nem hiszi, hogy életének problémáiban Isten a segítségére tud lenni, kapkod fűhöz-fához, behódol sok mindennek és sok mindenkinek. Lehet, hogy átmeneti megoldást talál, de érezni fogja, hogy nagy árat fizetett, elvesztette hitét, elvesztette önmagát. Aki Szent Józsefhez hasonlóan rábízza életét, kétségeit, problémáit Istenre, az jár el bölcsen, mert végül is Isten az alkotója e világnak, ő tudja, hogy miben hibásodott meg a világ mechanizmusa és mi szolgál megjavulására. Ámen. Verőcei Gábor/MK |
|||
|
|||
| LELKISÉGI GONDOLATOK | |||
|
|||
| á LAP |