|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Húsvét 2. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
|
|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Húsvét 2. vasárnap / A év |
|
||
|
||||
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | ||
| Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből / ApCsel 2,42-47 A hívek mind összetartottak, és közös volt mindenük Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban. Félelem fogott el mindenkit: számos csoda és jel történt az apostolok által. A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották, mindenkinek szükségéhez mérten. Naponta egy szívvel-lélekkel ott voltak a templomban, házanként végezték a kenyérszegést, örvendezve és a szív tisztaságával vették magukhoz az eledelt. Dicsérték Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponta növelte az üdvözülendők számát. Zsoltár / Zs 117 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mivel irgalma örökké megmarad ALLELUJA! Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló! Mondja hát Izrael, hogy jó, hogy irgalma örökkévaló! Mondja hát Áron háza, hogy irgalma örökkévaló! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy irgalma örökkévaló! Szorongatásomban segítségül hívtam az Urat, s az Úr meghallgatott és tágas térre vezetett. Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem? Az Úr az én segítőm, s én lenézhetem ellenségeimet. Jobb az Úrhoz menekülni, mint emberben reménykedni. Jobb az Úrhoz menekülni, mint fejedelmekben reménykedni. Mind körülvettek engem a nemzetek, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek, bizony körülvettek engem, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek engem, mint a méhek, föllobbantak, mint a tűz a bozótban, de az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Meglöktek, bizony meglöktek, hogy elessem, de az Úr megsegített engem! Az Úr az én erőm és dicsőségem, ő lett az én szabadítóm. Ujjongás és diadal szava hangzik az igazak sátraiban: ,,Az Úr jobbja győzelmet szerzett, az Úr jobbja fölmagasztalt engem, az Úr jobbja győzelmet szerzett!'' Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit. Az Úr nagyon megfenyített engem, de nem engedett át a halálnak. Nyissátok meg előttem az igazság kapuit, hadd lépjek be rajtuk, hogy dicsérjem az Urat. Ez az Úr kapuja, az igazak lépnek be rajta. Hálát adok neked, hogy meghallgattál engem, és szabadítóm lettél. A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr műve ez, csodálatos a mi szemünkben. Ezt a napot az Úr adta, ujjongjunk és vigadjunk rajta! Nyújts, ó Uram, segítséget, adj, ó Uram, jó sikert! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldunk az Úr házából titeket. Az Úr Isten világosított meg minket. Álljatok sort az ünnepi lombokkal, egészen az oltár szarváig. Istenem vagy te, hálát adok neked, Istenem vagy te, magasztallak téged. Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló. Szentlecke Szent Péter apostol első leveléből / 1Pét 1,3-9 Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása élő reményre teremtett újjá bennünket Áldott legyen Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával élő reménységre szült újjá minket, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, romolhatatlan, szennyezetlen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben fenn van tartva számotokra. Isten ereje megőriz titeket az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben kinyilvánuljon. Ennek örülni fogtok, ha most szomorkodnotok kell is egy kissé a különféle kísértésekben, hogy hitetek próbája a romlandó aranynál -- melyet tűz által próbálnak meg -- sokkal értékesebbnek bizonyuljon dicséretetekre, dicsőségetekre és tisztességetekre Jézus Krisztus megjelenésekor, akit bár nem láttatok, szerettek; akiben, bár most sem látjátok, hisztek; s mivel hisztek, örvendezni fogtok kimondhatatlan és megdicsőült örömmel, elérve hitetek célját, lelketek üdvösségét. ALLELUJA / Jn 20,29 Jézus mondja: Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, mégis hittek. Evangélium / Jn 20,19-31 Nyolc nap múlva eljött Jézus. Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!'' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.'' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.'' Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívnak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. A többi tanítvány elmondta neki: ,,Láttuk az Urat!'' Ő azonban így szólt: ,,Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalára nem helyezem, én nem hiszem!'' Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött a zárt ajtón át, megállt középen, és így szólt: ,,Békesség nektek!'' Azután azt mondta Tamásnak: ,,Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő!'' Tamás azt felelte: ,,Én Uram és én Istenem!'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.'' Jézus még sok egyéb jelet is művelt tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és a hit által az ő nevében életetek legyen. | ||
| á LAP |
| L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2008 2005 2002 - Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | |||
|
HOMILIA 2008
Isten irgalmának kiáradása a
gyónásban Jókai nem volt katolikus ember. A gyónásról mégis a „Tengerszemű Hölgy”-ben meglepő értékelést ad. „Van a katolikus vallásnak egy olyan intézménye, amely egymaga elegendő volna, hogy az egész világon elterjedjen, ahol szenvedő emberek élnek. Ez a gyónás. Nagy hiba volt Kálvin Jánostól, hogy nem tartotta meg hívei számára. Nem ismerte a szíveket!” Ez egy kálvinista író véleménye. II. János Pál 2000-ben avatta szentté Fausztina krakkói apácát. Neki egy alkalommal megjelent a feltámadt Üdvözítő. Szívéből fehér és piros sugarak törtek elő. A fehér a gyónás megtisztító hatására emlékeztetett, a piros pedig a szentáldozásra, amely a Krisztussal való szövetség jele. Jézus biztosította az emberiséget, bízzanak az ő irgalmában, ne halogassák őszinte bűnbánattal végzett gyónásukat, buzgón áldozzanak és bizalommal imádkozzanak Istentől eltávolodott bűnös testvéreik megtéréséért. A húsvét utáni első vasárnapot pedig nyilvánítsák az Isteni Irgalmasság vasárnapjának. I. Előítéletek feloldása Nagyböjtben növekszik a gyónók száma. Mégis vannak olyan személyek, akik halogatják a húsvéti lelki megtisztulás lehetőségét. Talán azért rendelte el II. János Pál az Irgalom vasárnapját, és helyezte a húsvét utáni vasárnapra, hogy az utolsó ellenállást is legyőzze a lelki megtisztulással kapcsolatban azokban, akik szeretnének megszabadulni bűneiktől, de valami visszatartja őket. Előítélet, rossz élmény megakadályozza őket attól, hogy átlépjék a gyóntatószék küszöbét. Isten irgalmának vasárnapján oldjuk fel idegenkedésünket a bűnbocsánat szentségével kapcsolatban. 1. Vannak, akik félnek a gyóntatótól Szégyellik bevallani bűneiket, kudarcaikat. Felmerül bennük: „Mit fog gondolni rólam? Mit szól a bűneimhez? Nem fog felháborodni, megszidni?” Hogy mit gondol rólam a pap? Hát azt: „Te néhány pillanat múlva tisztábban, bűntelenül hagyod el a gyóntatószéket, mint amilyen az én lelkem.” Mert még ha előző nap gyónt volna, gyarlóságok, mulasztások terhelik az ő lelkét. De a feloldozás után a gyónó lelke hótiszta lesz a feloldozásban. Nem fog felháborodni? Ismerjük az anekdotát az apagyilkos gyónóról. Szörnyű bűnével lerogy a gyóntatószékben. Reszketve bevallja: „Megöltem az apámat”. Várja, hogy rászakadjon a templom. A pap nyugodt hangon megkérdezi: „Hányszor, édes fiam?” A gyóntatót nem tudjuk felháborítani, mert ő nem az ítélő, hanem az irgalmas Isten nevében ül ott. 2. Mások nem a paptól, hanem az Istentől félnek. Rettenetesnek tűnik a haragvó, a velem elégedetlen Isten elé lépni. Ennek a félelemnek a téves istenkép az oka. Korrigálnom kell. Jézus semmit nem hangsúlyozott annyira, minthogy Isten akkor szeret legjobban, amikor a bűnből tapogatózunk feléje. Ő a Jó Pásztor, aki otthagyja a 99-et a pusztában, hogy megmentse az eltévedtet. Ő a garasát kereső asszony, aki lámpát gyújt, kisepri az egész házat, míg legnagyobb örömére megkerül a pénz. Ő a szerető Atya, aki éjjel-nappal kémlel züllött fia után, elébe siet és a fiú bűnvallomását meleg ölelésbe fullasztja. Majd új ruhát ad rá, gyűrűt húz ujjára és lakomát rendez örömében. Ettől az Istentől félünk a gyónásban? 3. Vannak, akik nem szeretnek vájkálni múltjukban De hát az Istent nem a bűneink érdeklik. Még kevésbé bűneink aprólékos felsorolása. Sokkal inkább a bűnbánó, töredelmes szívet várja. A múlt csak annyiban érdekli Istent, készek vagyunk-e összetörni magunkban, ami rossz. Készek vagyunk-e kérni, „Teremts bennem tiszta szívet, Istenem!” Isten azt várja, a jövőmbe nézzek és az ő segítségében bízva merjek újrakezdeni! 4. Végül vannak, akik unják a sablonos bűnfelsorolást Ma sok ember azért idegenkedik a gyónástól, mert nem tudja magát igazán megmutatni. Pilinszky így vallja ezt be: „Fedő bűneimmel / Sikerült eltakarni azt az igazit, / azt, amit nem, nem, nem lehet / Se elviselni, se kimondani.” (Pilinszky János: B. J. kisasszony) Az a gyanúm, a lelki tükrökben szereplő bűnök jórészt „fedő bűnök”, nem mutatják meg a gyónó igazi énjét, lelke belső világát. Ha azt mondom: „Loptam” – Ilyen bűnt nem lehet elkövetni. De ha így mondom: „A gyári öltözőben kivettem kollégám zsebéből 5000 forintot, az már az én saját bűnöm. „Szemérmetlent tettem mással” – ez túl sablonos. Valójában: „Lefeküdtem egy lánnyal, pedig nagyon ellenkezett.” Engedetlenség helyett: „Amikor anyu felmosta a konyha kövét, sáros cipővel végigfutottam rajta.” Azt hiszem, megint népszerű lenne a gyónás, ha a hívők jó beszélgetőpartnert lelnének a lelkipásztorban. Akinek van türelme végighallgatni sok nehezen megfogalmazható dolgot. Aki nem feltétlenül dönt, inkább eszmecserét folytat. II. Gondoljunk arra is, hogy a gyónás remekmű A lélektan szakemberei azt állítják, hogy a gyónás a lelki megszabadulás felülmúlhatatlan eszköze: pusztán pszichológiailag is remekmű. Az ember ugyanis szereti kiönteni szívét bizalmas barát előtt. Vágyódik a lelki terhek letételére, megújulásra. Törekszik meg nem történtté tenni a rosszat. Ámde a gyónásban pontosan ezek az események történnek. Aki jól végzi gyónását, mindezeket önmagában átéli. Nem is beszélve kegyelmi hatásáról: egy pszichológus szakember a lelki betegek gyógyításában néha nagy eredményeket tud elérni. Feltárja a lelki sérüléseket, a tudat alá szorított élményeket felszínre hozza. Képes a lelki traumákat feloldani. Néha megnyugtatni is képesek a sérültet. Csak egy dolgot nem tudnak megtenni: feloldozni a bűnt. A gyónásban viszont a pap Krisztustól kapott hatalmánál fogva meg nem történtté teszi, megbocsátja, eltörli. III. Élhetünk a bűnbánat szentségének új lehetőségeivel A teológiai irodalomban manapság sok szó esik a bűnbocsánat szentségének megújításáról. Próbálkoznak: 1. Közösségi bűnbánati liturgia bevezetésével. Ezekben szerepel bánatot felkeltő szentbeszéd, csöndes elmélkedés, bűnbánati ima, ének, lelkiismeretvizsgálati kérdések feltétele. 2. Beszélnek a gyónás liturgiájának kidolgozásáról. Mert a feloldozás szavainak elsuttogása és a kézföltétel túl egyszerű annak átélésére, ami ott történik. 3. A gyóntatószékeket is szeretnék átalakítani. Ne legyen barátságtalan bútordarab, inkább beszélőszoba jellege legyen, ahol könnyebb a dialógus a pap és a gyónó között. Mindezek hasznosak lehetnek és értékesek. De mindennél fontosabb, hogy saját közreműködésünkkel is járuljunk hozzá, hogy lelki fejlődésünk életadó tényezőjévé váljék. Tegyünk meg mindent, hogy a gyónás megkapja lelki életünkben méltó helyét. Akkor bízhatunk benne, hogy mások felé is képviselni tudjuk Isten irgalmas szeretetének kiáradását. Hajnal Róbert/Magyar Kurír |
|||
|
|||
|
HOMILIA 2005
Ott, ahol együtt
voltak Amikor a hét első vasárnapján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békeség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. A tizenkettő közül az egyik. Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: Láttuk az Urat. De ő így szólt: Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem! Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket. Békesség nektek! Tamásnak pedig ezt mondta. Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújts ki kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hivő. Tamás így válaszolt: Én Uram, én Istenem! Jézus ezt mondta neki: Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek! Jézus mások más csodajelet is művét tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fa, és hogy a hit által életetek legyen benne. Nem kérdezeted még soha magadtól, miért jelent meg Jézus a Feltámadás után „sorozatban” tanítványainak? Nem lett volna elég, sőt hatásosabb, ha egyszerre összehívja őket, és mindenki szeme láttára kézzelfoghatóan bizonyítja: a megfeszített, az elítélt, a kigúnyolt, a halott visszajött és él, hogy hódolhassanak neki, és biztonságot nyerjenek, akik korábban kételkedtek? Nemde, anyja Mária, Fatimában, például, ezt tette? Még ateista újságírók is megtértek! Hittanosaim, de mások is, akik hitünkbe beavatást keresnek, gyakran kérdezik ezt tőlem. Az egyszeri, a látványos show helyett azonban Jézus meghitt, személyes találkozások sorát nyújtja, s ezeket mindig a nyolcadik napra, vasárnapra, időzíti. Ezzel mintegy előkészíti a születő közösséget, hogy hétről-hétre a közösségben tapasztalja meg a Feltámadást. Azóta eltelt két évezred, és szinte minden században, még a nagy kételyek századaiban is, volt egy-egy szeretett tanú, aki teljesen egyéni, személyes tapasztalatot szerezhetett, mint egykor Mária Magdolna, vagy egy társával közösen, mint az emmauszi tanítványok. E rendkívüli nőket és férfiakat kortársaik misztikusoknak tekintették, és különös, szinte babonás tisztelet övezte és övezi őket. Mi azonban a tanítványok módjára tapasztalhatjuk meg Őt: belép és köszönt: Shalom. S megmutatja sebeit. Igaz, sokan nem ismerik fel őt. Van, aki nem is találkozik vele, mert bezárkózik, mert fél. Van aki, azért képtelen felismerni, mert nem képes együtt örvendeni másokkal, felszabadultan, mint a tíz azon az első húsvéton. Van, aki mint Tamás, lemarad a találkozásról. Hol volt Tamás azon az első vasárnapon? Soha nem tudjuk meg. De mindez még nem akadály. Ha igazán vágyakozol a találkozásra, Ő zárt ajtókon, falakon keresztül is eljön hozzád, és feltárja oldalát. Mégis, van egy sokkal, de sokkal egyszerűbb út. Talán épp azért kerüli el figyelmünket, mert túl egyszerű. A közösségben találkozhatsz vele, ott, ahol együtt vannak a tanítványok. S ennek van egy további előnye: megoszthatjátok örömötöket, kicserélhetitek a tapasztalatot. Mondjátok ezt el az otthon maradó Tamásoknak! Kiss Ulrich SJ/MK |
|||
|
|||
| HOMILIA 2002 - | |||
|
|||
| LELKISÉGI GONDOLATOK | |||
|
|||
| á LAP |