Liturgia-Aév.Szentháromság / SZOLGÁLÓ hittan

	L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Az Úr irgalmas és kegyelmes Isten Kiv 34,4b-6.8-9 Vágott tehát két ugyanolyan kőtáblát, mint az előbbiek voltak, aztán felkelt az éjszakából, és fölment a Sínai hegyére, amint az Úr parancsolta neki. A két kőtáblát felvitte magával. Amikor aztán az Úr leszállt a felhőben, Mózes odaállt mellé, és kiáltotta az Úr nevét. Amíg az Úr elvonult előtte, azt mondta: ,,Uralkodó Úr, irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrő, nagy könyörületességű és hűségű, Ekkor Mózes sietve leborult a földre, meghajtotta magát, és így szólt: ,,Ha kegyelmet találtam színed előtt, Uram, kérlek, járj velünk! Bár keménynyakú ez a nép, bocsásd meg gonoszságainkat és bűneinket, és fogadj tulajdonoddá minket!'' Dán 3,52-56 ,,Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene! Dicséretre méltó, dicsőséges és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott a te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy dicsőséged szent templomában, mindenekfölött dicséretre méltó és mindenekfölött dicsőséges mindörökké! Áldott vagy királyi trónodon, mindenekfölött dicséretes és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy, aki a mélységeket szemléled s a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó és mindenekfölött magasztos mindörökké! Áldott vagy az ég erősségében, dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké! 2Kor 13,11-13 Egyébként, testvérek, örüljetek, legyetek tökéletesek, buzdítsátok egymást, legyetek egyetértők, éljetek békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Üdvözölnek titeket a szentek mindnyájan. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! Jn 3,16-18 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében.

L I T U R G I A

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

LELKISÉGI GONDOLATOK

Homilia: 2008 2005 2002 - Forrás

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

HOMILIA 2008

A Szentháromság tökéletes szeretetközössége
Pogány vidéken működő misszionáriusok megkérdezték Rómát, hogy a haldokló, keresztséget felvenni szándékozó pogányokat mire kell feltétlenül megtanítani. Válasz: a megtestesülés titkára és a Szentháromság hittételére.

A liturgia minden vasárnapot a Szentháromság dicsőségének szentel. Pünkösd után mégis külön ünnepet állít a Szentháromság imádására. Ez hitünk legmélyebb, de egyben legfontosabb titka, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez. Mit mond a kinyilatkoztatás, és hogyan közelít az értelem ehhez a titokhoz?

I. A kinyilatkoztatás a Szentháromság titkáról

A Szentháromság titkát a Biblia alapján így fogalmazhatjuk meg: Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Még sincs három Isten, csak egy.

1. Isten az Atya
Amikor a Szentírás Istenről beszél, mindig az Atyát érti rajta. Róla pedig azt állítja, hogy mindenütt jelen van, mindent tud, mindent megtehet, örökkévaló. Jézus így tanított imádkozni: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved…” Így csak Istent lehet imádni. Saját maga így fordult az Atyához: „Áldalak Téged, Atyám, mennynek és földnek Ura!” (Mt 11,25)
2. Isten a Fiú
Krisztus istensége nyilvánvaló saját szavaiból. Önmagáról isteni tulajdonságokat állított: joga van bűnöket bocsátani, ismeri a jövőt, mielőtt Ábrahám lett volna, ő már öröktől van. Kaifás kérdésére: „Te vagy-e az Isten fia?” nyíltan válaszolt: „Igenis, én vagyok.” (Mt 26,63) A főtanács ezért ítélte őt halálra: „Mivel ember létére Istenné tette magát. Apostolai is elismerték. Péter: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16) Tamás: „Én Uram, én Istenem!” János: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” (Jn 1,2)
3. Isten a Szentlélek
Az őskeresztény Ananiás azt hazudta, hogy birtokának teljes összegét az Egyháznak adta. Péter erre így szólt hozzá: „Miért vetemedtél arra, hogy hazudj a Szentléleknek? Nem embernek hazudtál, hanem Istennek.” (ApCsel 5,3)
4. Még sincs három Isten, csak egy
Izajás könyvében maga a Mindenható nyilatkozik így: „Én vagyok az Isten, és rajtam kívül nincs más Isten.” (Iz 46,9) Jézus az Atyával való azonosságát hirdeti: „Én és az Atya egy vagyunk.” Jn 10,30) „Fülöp, aki engem lát, látja az Atyát.”

II. Hogyan közelítjük meg értelmünkkel a titkot?
Hogy a Szentírás szavait hogyan egyeztethetjük össze, ezt Jézus nem magyarázta meg. A kutató emberi értelem azonban próbál a titok mélyére hatolni. A legrégibb magyarázat a szeretetközösség élményének segítségével igyekszik behatolni a titok mélyébe.

Alapgondolata a következő:

Isten maga a színtiszta szeretet. A szeretetnek szükségszerűen egy másik személyre kell irányulnia. Ahol nem létezik több személy, ott nem létezik szeretet sem. Ahhoz, hogy Istenben végtelen szeretet létezzék, legalább két isteni személy szükséges.

Azonban a tökéletes szeretet nem állhat meg két személy kizárólagos szereteténél. Mert az olyan szeretet, amely nem enged egy harmadikat is részesedni a kölcsönös örömben: önző szeretet. Mivel az Atya és a Fiú kölcsönös szeretete önzetlen, azért kész örömmel kiárad egy harmadik személyre. Ez a harmadik személy a Szentlélek

Gondoljuk át még egyszer a szeretet lépcsőfokait:
Ha valaki egy másik személyt szeret, de a másik azt nem viszonozza, ez egyoldalú szeretet.
Ha ketten egymást egyaránt szeretik, akkor ugyan kölcsönös a szeretetük, de még mindig nem közös.
Közös szeretet akkor létezik, amikor ketten egyetértve, közösen egy harmadikat szeretnek. Hitvesek tudják, mennyivel mélyebb a szeretetük, amikor gyermekük születik, és a gyermekek iránti viszonyban szeretetük közös szeretetté válik.

A szeretet ideálja az lenne, ha a szeretet, amellyel én szeretlek téged és a szeretet, amellyel te szeretsz engem, már nem lenne két szeretet, hanem amelyet én is meg te is belülről, mint sajátunkat élnénk meg. Nos, ez a tökéletes szeretet valósul meg a Szentháromságban.
Emberi elme ennél mélyebbre nem képes behatolni a Szentháromság titkába. Itt már az okoskodás megáll és átveszi a szerepet a leborulás és a hódolat.

Miért nyilatkoztatta ki Isten a Szentháromság titkát?
1. Szeretetből. Akkor tárta fel az Úr a mélységes titkot, amikor az utolsó vacsorán már barátainak mondta tanítványait. És a barátok legalább az utolsó percekben feltárulkoznak egymás előtt, bepillantást engednek legbensőbb világukba.

2. És azért, hogy boldogságnak tartsuk a színelátást. Ha ismerjük Isten szentháromságos életét, akkor sejtjük meg, hogy azt teremtett az örökkévalóságon át sem lesz képes kimeríteni. Számunkra az a döntő, hogy Isten élete gazdag. Mert csak így remélheti az ember, hogy az örökkévalóság nem unalmas körbe-körbe nézése lesz egy aggastyánnak, hanem a Lét teljességével az élet és szeretet végtelen gazdagságával való vég nélküli együttlét. Imában mondjuk: „Kérlek, Uram, add meg, mire szomjazom. Boldogan láthassam egykor színedet és dicsőségedben dicsérhesselek.”
Hajnal Róbert/Magyar Kurír

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2005

hogy általa üdvözüljön a világ… Jn 3, 16-18
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.

Meglepő e szöveg kiválasztása Szentháromság vasárnapjára! Hisz ismét egyszer az Atyáról és a Fiúról, a küldetésről – saját küldetéséről – beszél Jézus. A küldetés pedig ez: minden ember boldogsága, örök boldogsága, hisz ez a mai fülnek különös "üdvösség" jelentése. Ez azonban csakis szabadon lehet, szabad igenünk ugyanis szükséges, de elégséges feltétele e boldogságnak. Bármilyen kényelmetlen is a mai fülnek, ezt el is lehet utasítani.

De hol marad a Szentlélek e nagyszerű cserében? Nos, kissé vissza kell lépnünk az időben – és a szövegben – és el kell olvasnunk Nikodémus és Jézus beszélgetését egészben. Nemde, azzal kezdődik, hogy Jézus arra inti a tekintélyes rabbit, hogy csak az láthatja meg Isten országát, aki újjászületik. Lelki újjászületésről van itt szó – ami elkerüli a reinkarnáció, azaz testi újra- és újraszületés, "híveinek" figyelmét – és ez a Lélekben, és csak a Lélekben lehetséges: a test, ami Lélekből születik, az lélek (Jn 3, 6). Jézus küldetése a Lélekben lesz teljes. Ezért érvényes az ígéret ma is, 2000 évvel Jézus halála után. Nemzedékről nemzedékre.

Kiss Ulrich SJ/MK

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2002

1. A Szentháromság titka
Szentháromság vasárnapján hitünk egyik titkáról, misztériumáról emlékezünk meg, arról, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek három személy, s egy Isten. Nincs köztük különbség sem az örök életben, sem a tökéletességben, sem a hatalomban. Mégis az Atya az első, mivel ő ad és nem kap; a Fiú a második, mivel az Atyától jön; s a harmadik a Lélek, aki az Atyától és a Fiútól származik.
Ha azt gondolnánk, hogy a Szentháromság titka csak elvont elmélet, és messze van az élettől, akkor tévedünk. A Szentháromság fogalmának van hatása a mindennapi életünkre. Hogy ezt megértsük, induljunk ki Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott imájából. A hívőkért imádkozva ezt a kívánságot fogalmazza meg: „Legyetek mindnyájan egy. Amit te, Atyám bennem vagy, és én benned, úgy legyenek ők is bennünk” (Jn 17,21).
Jézus imája rávilágít egy hasonlóságra: az isteni személyek egységének és a hívek egységének hasonlóságára. E hasonlóság nem véletlen, hiszen mi emberek Isten képére vagyunk teremtve, és a keresztségben meghívást kaptunk arra, hogy részt vegyünk az isteni életben.
Jézus imája rávilágít a megváltás céljára is: megváltásunk célja a Szentháromság életében való részesedés.
Itt világosodik meg az, miért volt szükség a Szentháromság soha meg nem érthető titkának a kinyilatkoztatására. Azért, hogy a megváltást megfelelően tudjuk értékelni, azért volt szükség a Szentháromság titkának kinyilatkoztatására.
2. A szeretet analógiája
A Szentháromság titkáról példákon szoktunk szólni, melyek ugyan nem teszik érthetővé a felfoghatatlant, de segítenek egy kicsit oszlatni a homályt. Egyik példája lehet az emberi szeretet analógiája.
Egy konkrét családban különböző személyek vannak, de a szeretet mégis egységbe tudja fogni őket, és ezt úgy hívjuk, hogy családi közösség. Egy országban különböző emberek vannak – akik különféle vallást gyakorolnak, különféle pártokra szavaznak –, de a hazaszeretet mégis egységesíti őket, és ezt úgy hívjuk, hogy nemzet.
E két példa is sejteti velünk, hogy a Szentháromság legjellemzőbb tulajdonsága a szeretet, mely a három különböző személyt – Atya, Fiú és Szentlélek – egy szeretetközösségben egyesíti. Találóan mondja Szent Ágoston püspök: „Ha a szeretetet nézed, a Szentháromságot nézed.”
3. Mire tanít a Szentháromság szeretetközössége? – kérdezhetjük.
Ha az előbb említett család és ország példájánál maradunk, akkor aktuálisan a felebaráti szeretet gyakorlására tanít a Szentháromság szeretetközössége. Isten a szeretet Istene, s nem tér be oda, ahol szeretetlenség és gyűlölet lakozik. Márpedig a mai magyar családokban és nemzetben gyakorta felfedezhető a szeretetlenség és a gyűlölet is. Ha azt akarjuk, hogy családjaink is szeretetközösséggé váljanak, ha a nemzet egységét szeretnénk megvalósítani, akkor a felebaráti szeretet parancsát kell teljesíteni. Ez fontosabb lehet egy nemzet életében, mint a választási ígéretek teljesítése!
Miből áll a felebaráti szeretet parancsának a teljesítése? Csak néhány példát említenék a teljesség igénye nélkül. A felebaráti szeretet parancsának a teljesítése, ha
– nem törünk felebarátunk jogos érdeke, anyagi és erkölcsi java ellen;
– nem gáncsoljuk tisztességes törekvésében;
– nem teszünk rosszat neki;
– nem használjuk ki szorult helyzetében, hanem önzetlenül segítségére sietünk.
Az isteni törvényt sem a családok, sem a nemzet nem kerülheti meg. Ha megkerülik, akkor felülkerekedik a szeretetlenség, irigység és gyűlölet, mint valami fertőző népbetegség. A betegség ellen a megtámadott egészséges szervezet védekezik. Szeretnénk bízni abban, hogy a szeretetlenség és gyűlölködés betegségétől megtámadott magyar családokban és nemzetben van annyi egészséges lelki erő, amely képes védekezni e mai világ népbetegsége ellen. Ehhez segítsen a Szentháromság szeretetközössége a maga eleven példájával. Nekünk embereknek legyen a Szentháromság továbbra is a támasz. Legyen az irány és életcél, míg egykor mi is részt vehetünk az isteni életben. Ámen.

Verőcei Gábor/MK

á lelkiségi gondolatok

LELKISÉGI GONDOLATOK

á lelkiségi gondolatok