Liturgia-Cév.Évközi 23./ SZOLGÁLÓ hittan

	L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr? Olvasmány a Bölcsesség könyvéből / Bölcs 9,13-19 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát, és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten? Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok, és terveink ingatagok, mert a romlandó test teher a léleknek, s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét. Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni? Ki ismerte meg akaratodat, hacsak te nem adtál bölcsességet, s el nem küldted szent lelkedet a magasból? Így lettek egyenessé a földön levők útjai, s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked, hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram, akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.'' Zsoltár / Zs 89 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek lettek, a föld és a világ születtek, te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten! Te visszatéríted az embert a porba, azt mondod: ,,Térjetek oda vissza, emberek fiai.'' Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan, mint az eltűnt tegnapi nap, vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka. Elragadod őket, olyanok mint az álom, mint a reggel kiviruló fű: reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad. Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt, rettegjük haragod. Magad elé állítod gonoszságainkat, titkainkat arcod világossága elé. Napjaink mind elmúlnak haragodban, éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük. Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk. Ki ismeri haragod erejét és félelmetes felindulásodat? Taníts meg számba venni napjainkat úgy, hogy bölcsességgel telítsük szívünket. Fordulj meg, Uram, végre valahára, légy irgalmas szolgáidhoz. Tölts el minket kora reggel irgalmaddal, hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben. Örvendeztess minket annyi napig, mint amennyin megaláztál minket, s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk. Nyilvánuljon meg műved szolgáidon és dicsőséged az ő fiaikon. Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége, kezünk munkáját erősítsd meg, és áldd meg kezünk munkáját! Filem 9b-10.12-17 Evangélium Szent Lukács könyvéből / Lk 14,25-33 Egyszer nagy népsokaság ment vele, ő pedig hozzájuk fordult, és ezt mondta: ,,Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom. Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon van-e miből befejezni? Nehogy miután az alapot lerakta és nem tudta befejezni, mindenki, aki látja, csúfolni kezdje őt: ,,Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.'' Vagy melyik király az, aki amikor háborúba indul egy másik király ellen, nem ül le előbb, hogy megfontolja, vajon képes-e tízezerrel szembeszállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá és békét kér, amikor még messze van. Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom.

L I T U R G I A

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

LELKISÉGI GONDOLATOK

Homilia: 2010 2007 2004 - Forrás

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

HOMILIA 2010

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2007

Jézus követésének feltételei

Toborzóirodák kecsegtető külföldi álláslehetőségeket kínálnak: korszerű munkakörülményeket ígérnek magas kereseti lehetőséggel, béren felüli juttatással, nyelvtanulás biztosításával. Úgy gondolják, minél kívánatosabb előnyöket sorolnak fel, annál többen jelentkeznek. A világ fiai a maguk nemében okosan gondolkodnak.
Jézus úgy látszik nem ismerte ezt az „okosságot”. Ellenkezőleg! Amikor tömegesen akartak csatlakozni hozzá és azt gondolták, majd csak enged igényeiből, követői előtt ilyen követelményeket sorolt fel: „Aki családtagjait jobban szereti, mint engem, nem lehet az én tanítványom. Aki nem veszi fel keresztjét, nem követhet engem. Aki nem mond le mindenéről, amije van, nem méltó hozzám.”
Az évközi 23. vasárnap evangéliumát hallva, elámulunk az Úr merészségén. Elképesztő igények! Hallatlan kívánságok! Így akar ez a Jézus toborozni? Nem enged az árakból, hogy népszerű legyen portékája.
Az evangélium felhígítása
Vannak szentírás-magyarázók, akik azt állítják:

A héber nyelvben nincsenek árnyalt kifejezések. A zsidó szótárban csak „szeretni” vagy „gyűlölni” szó található. „kevésbé szeretni” ilyen szó nincs. Szerintük a szöveget így kellene fordítani: „Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.”
„Felvenni a keresztet”, ez meg a mindennapi élet gondjának, bajának, fáradságának elviselését jelentené.
Arra is hivatkoznak, hogy ezek a súlyos követelmények csak az apostolokra, a tizenkettőre vonatkoznék. A tömegtől Jézus csak annyit kért: „Térjetek meg és higgyetek!”
Mindezek azonban csak mellébeszélések. Szezonvégi árleszállítást akarnak Jézusra erőltetni.
Cáfolatok:
Az evangélium ugyanis egyértelmű radikális döntést kíván: az Úr nem alkuszik. Nem elégszik meg 50%-os kompromisszumokkal, nem éri be megosztott szeretettel, nem elégszik meg a második hellyel.
A Szentírás félreérthetetlenül valóságos keresztet említ. Olyat, amilyet a Kálvárián a Mester hordozott.
A szöveg világosan kihangsúlyozza, hogy „nagy tömeg követte Jézust az úton és Ő hozzájuk fordulva” mondta el feltételeit.
Adjunk fel tehát minden hiú reményt, hogy néhány „szó-trükk” segítségével kimagyarázhatjuk az Üdvözítő kemény követelményeit. Inkább mélyedjünk el a szöveg igazi tanulmányozásába.
Az evangélium igazi értelme
A háttér:
A Mester elindul utolsó jeruzsálemi útjára. Tudatában van annak, hogy ez a Golgotára vezet. A nagypénteki kereszt előre vetíti árnyékát. Útja során sokan nyomába szegődnek. A kezdeti lelkesedés azonban hamarosan megcsappan. Hiszen a farizeusokkal való vitái egyre keményebbek. Az ellene szórt rágalmak egyre hangosabbak. A csodák egyre ritkábbak lesznek. Ebben a halálosan komoly hangulatban állítja válaszút elé követőit.
Jézus követelményei:
Felszólítja övéit: Isten ügyének semmit elébe ne helyezzenek. Se szülőket, se testvéreket, de még önmagukat se szeressék jobban az Istennél. Ezt az elhatározásukat akkor se adják fel, ha apjuknak vagy anyjuknak nem tetszik. Ezt a hűséget akkor se szegjék meg, ha saját testvéreik őrültnek tartanák őket. Erről a szeretetről akkor se feledkezzenek meg, ha saját akaratuknak nem ízlik. Ezt jelenti a kifejezés: „Aki nem gyűlöli szüleit, vagy gyermekeit…”
Követőit döntés elé állítja: legyen a tanítványok élete hasonló az övéhez: merjék áldozatul odaadni másokért. Hűségük legyen hasonló az övéhez: tartsanak ki mindvégig az Atya akarata mellett. Szolgálatukban kövessék őt: ne azt várják, hogy őket szolgálják, hanem a szolgálatra ők álljanak készen.
Ezt jelenti a „kereszt felvétele”. A halálraítélt, amikor felvette keresztjét, leszámolt az élettel és készen állt a halálra.
Lelkükre köti: semmit se tegyenek félig. Nem elég álmokat kergetni, a fontos dolgokat pedig elhagyni. A példabeszédbeli toronyépítő és a háborúba induló király leül és számol. Az építkezőnek anyagi fedezetre van szüksége, a hadba vonulónak kellő hadseregre. Ezek nélkül nevetséges hebehurgyaság építkezésbe kezdeni, vagy csatába indulni. Éppígy tanítványainak szükségük van lemondásra. Enélkül nevetséges ostobaság lenne a Krisztus-követés.
A mának szóló felhívás

Nekem is döntenem kell Jézus mellett. Hagyjam végre abba a kétféle sántikálást. Legyek készen a radikális elkötelezettségre. Jelszavam legyen: „egészen a tiéd!” Ha választanom kell, mindig az Ő pártjára álljak. Egyetlen mércém legyen: hűség hozzá. Akkor is, ha a hazugság egyszerűbbnek látszik, mint az igazat megmondani, amikor az élvezet kényelmesebbnek tűnik, mint a lemondás, a számítgatás kifizetőbbnek, mint a becsületesség.
Az Úr arra is felhív: semmit se végezzek fél kézzel! Ne maradjak meg a programkészítésnél. Ne csak belekapjak a munkába, hanem teljesítsem is!
Jézus nem kereste a szenvedést. Félt a szenvedéstől. De a döntő pillanatban vállalta az önfeláldozást. Nekünk sem kell kérni, vagy örülni a szenvedésnek. De ha nincs más lehetőség, mint a hűtlen árulás, vagy a hősies önfeláldozás, akkor tudjam választani a nehezebb utat. Erre készítenek fel aszketikus gyakorlataink, önmegtagadásaink gyakorlása. Aki tud apró kis áldozatokat hozni, az képes lesz majd a nagy önfeláldozásra is. Kolbe atya is először kenyerét adta oda rabtársának, azután képes volt az életét is áldozatul adni.
Kereszténynek lenni annyi, mint vállalni a földbe hulló gabonaszem szerepét. Maga elhal, de áldozata százszoros termést hoz. Ámen
Hajnal Róbert/Magyar Kurír

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2004

A vasárnapi szentmise nagy ellentmondással kezdődik. A könyörgésben azzal fordulunk Istenhez, hogy megváltott és gyermekeivé fogadott bennünket. Ez végtelen nyugalommal tölt el minket, mert két olyan ajándékot említ, amely a hívő ember számára sokat jelent. Ezek a megváltás és az istengyermekség. Azonban amikor a könyörgésen túljutunk, megdöbbentenek bennünket a szentírási szakaszok. Zavarunkban nehezen tudunk eligazodni bennük.
A könyv a Vulgátában a „Bölcsesség könyve” címet viseli, míg a „Salamon Bölcsessége” a LXX kézirataiban található. Ma mindkét cím szerint szoktak a könyvre hivatkozni. Annak ellenére, hogy Salamon neve szerepel, de a könyv nem készülhetett az ő uralkodása alatt, hanem jóval később. A LXX szellemi környezetéhez tartozó könyvvel állunk szemben, de írásának idejét a tudósok legnagyobb része a Kr. e. I. század második felére teszi. Keletkezésének helye minden bizonnyal Alexandria. Gondolatvilága rokonságot mutat a korabeli zsidó-alexandriai viszonyokkal. A könyv szerzője Salamonnak mondja magát – de ez semmiképpen sem Salamon királyra vonatkozik. A mai olvasmány a könyv azon részéből való, amely különböző filozófiai kérdéseket vet fel (6,10-9,18). Közelebbről Salamon imája a bölcsességért (9,1-18). Ez az ima három részre osztható: Istent arra kéri Salamon, hogy neki is adja meg a bölcsességet, mert ő is ember; a bölcsességet kéri, hogy igazságosan uralkodjék népe felett, mert ez tetszik az Istennek; a harmadik részben – ez a mai olvasmány – kifejti, hogy senki sem ismerheti meg az Isten szándékait, akaratát és terveit, mert az ember gyarló. Még a földi dolgokat sem tudja tökéletesen megismerni, hogy ismerhetné meg az égi dolgokat? Isten segítsége nélkül nem ismerhette volna fel az ember az ő akaratát, és az emberek útjait a földön. Be kell látni, hogy csak a bölcsesség által menekülhettek meg az emberek.
A visszatérő válaszban a 89. zsoltár 1. versét énekeljük: „Te lettél, Uram, menedékünk, nemzedékről nemzedékre.” A zsoltár pedig az emberi élet számos lehetetlen helyzetét sorolja fel, amire mindig az Isten oltalma a biztonságos megoldás.
Az életben adódó helyzet megfelelő megoldására nagy szükség van a bölcsességre. A konkrét eset a Filemonhoz írt levélben található (9b-10.12-17). Az öreg Pál apostolt a szeretet arra indítja, hogy a rabszolga Onezimuszért kérlelje gazdáját. Szerette volna maga mellett tartani azt, akinek bilincseiben adott életet, de Filemon tudta nélkül ezt nem akarta megtenni. A végső érve, hogy úgy fogadja a kereszténnyé lett rabszolgáját, mintha ma az Apostol menne hozzá.
Az Isten törvénye megtartásának és követésének alapjait a keresztény ember a mai evangéliumban is megtalálja. Sőt, radikálisnak, talán még kegyetlennek is gondolhatjuk. Azonban meg kell értenünk, hogy a Jézushoz való tartozás teljes elszakadást kíván (Lk 14,25-33). A 25-27. vers leírja a körülményeket, és közli Jézus szavait. Nagy népsokaság követte, és az úton időnként Jézus hátrafordul és tanítja őket. Biztos, hogy Jézust ellentmondásos személynek tartották, de mindenképpen érdekelte őket az új tanító, aki Palesztina útjait járja. Mit jelent Jézus követése? Jézus hátrafordul, és tömören ennyit mond: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom”. Ebben a mondatban számunkra a legnagyobb problémát a „gyűlölni” kifejezés jelenti. A szemita beszédmód szerint ennek jelentése, hogy tudatosan mindent háttérbe kell szorítani, kivétel nélkül.
Léviről, a templomnak szolgáló leviták ősatyjáról olvassuk, hogy atyjáról és anyjáról azt mondotta, hogy nem ismeri őket. Testvéreire rá sem nézett (MTörv 33,9), mert megalkuvás nélkül a templomhoz, a törvényhez és Isten szövetségéhez volt kötve. Ez egy olyan nagy dolog, hogy mindent háttérbe kell szorítani. Az ószövetségi példa még inkább kiemeli, hogy Jézus tanítványának is ezt kell tennie. Csak benne van az üdvösség – olvassuk az Apostolok cselekedeteiben (4,12).
Majd folytatja Jézus: „Aki tehát nem hordozza keresztjét és nem így követ, nem lehet az én tanítványom”. Ez még inkább kifejezte a Krisztus követés nehézségét. A képet nagyon jól ismerték a korabeli hallgatók, hisz az elitéltnek a keresztgerendát kellett a kivégzés helyére vinnie. Ez a halálnem a becstelenek, szökevények és rabszolgák kivégzésének módja volt. Az illető minden emberi becsületét elveszítette. Az a mondás járta: „Átkozott, aki a kereszten függ” (Gal 3,13). Tehát teljes elszakadást jelent a Krisztus követés – szögezi le a szakasz végén Jézus.
Két példabeszéddel világítja meg, hogy mindezt csak megfontoltan szabad vállalni. A torony építése nagyon alapos és gondos előkészületet kíván. Ha ez nincs meg, akkor gúny tárgya lehet az építtető. De a gondatlanul előkészített hadba vonulás is ugyanezt az eredményt hozza, ha nem küld követet a másik királyhoz a béke megkötésére.
A szentmise könyörgésében szereplő másik kérés ezen utóbbi célra irányul, amikor azért imádkozunk, hogy Isten vezesse el a hívőket az igazi szabadságra. Amikor a Krisztus követés életünk során hol kisebb, hol jelentősebb dologban felmerül, érezzük a döntés súlyát. És valóban nagy szükség van a helyes döntés szabadságára. A Felajánló könyörgésben az áldozat hatásaként szívünk egybekapcsolását kérjük, amit a Krisztussal való tartozás megerősít bennünk.
A mai vasárnap gondolatvilágához jól illeszkedik az Évközi vasárnapokra szóló VII. prefáció. Az Atya akarata szerint a Fiú hozzánk hasonlóan élt a földön, de minden bűn nélkül. Engedelmessége által azt szereti bennünk, amit Fiában kedvelt. Számunkra pedig ez a vigasztalás földi zarándokutunkon. Ámen.

Verbényi István/MK

á lelkiségi gondolatok

LELKISÉGI GONDOLATOK

á lelkiségi gondolatok