L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ Évközi 33. vasárnap / C év | ||||
|
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | ||
Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence Mal 3,19-20a Bizony, íme, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence, és minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a tarló, és az eljövendő nap lángra lobbantja őket, -- mondja a Seregek Ura, -- és nem hagy rajtuk sem gyökeret, sem hajtást. Nektek azonban, akik nevemet félitek, felkel az igazság napja, ami gyógyulást hoz szárnyain; kimentek és ugrándoztok, mint a csorda fiatal borjai. Zs 97 Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását. Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek! Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg a földkerekséget, és méltányosan a népeket. 2 Tessz 3,7-12 Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cselekedett. Győzelmet szerzett jobbja, az ő szentséges karja. Megismertette szabadítását az Úr, megmutatta igazságosságát a nemzetek előtt. Megemlékezett irgalmáról, Izrael házához való hűségéről. A föld minden határa látta Istenünk szabadítását. Ujjongjatok Istennek, minden földek, énekeljetek, örvendjetek, zengjetek! Zengjetek az Úrnak lanttal, lanttal és a zsoltár szavával; Trombitával és kürtszóval, ujjongjatok az Úr, a király előtt! Zúgjon a tenger s ami betölti azt, a földkerekség és lakói. Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is mind ujjongjanak az Úr előtt, mert eljön megítélni a földet. Igazságban ítéli meg a földkerekséget, és méltányosan a népeket. Lk 21,5-19 Amikor néhányan megjegyezték a templomról, hogy milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ő így szólt: ,,Jönnek majd napok, amikor mindezekből, amit itt láttok, nem marad kő kövön, amelyet le ne rombolnának.'' Erre megkérdezték őt: ,,Mester! Mikor fognak ezek bekövetkezni, és mi lesz előtte a jel?'' Ő pedig így szólt: ,,Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: ,,Én vagyok'', és: ,,Elérkezett az idő''; de ti ne menjetek utánuk. Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek előbb meg kell történniük [Dán 2,28]; de ez még nem a vég.'' Azután ezt mondta nekik: ,,Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Nagy földindulás lesz több helyen, dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek. Mindezek előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak titeket az én nevemért. Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: ne gondolkodjatok előre, mi módon védekezzetek. Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak titeket szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, és közületek egyeseket halálra adnak. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de egy hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal fogjátok megőrizni lelketeket. | ||
á LAP |
L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ LELKISÉGI GONDOLATOK Homilia: 2010 2007 2004 - Forrás + ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ | |||
HOMILIA 2010 | |||
|
|||
HOMILIA 2007
A világ vége Szent Ambrus 380-ban a milánói székesegyházban a világ végéről szóló evangéliumi részeket magyarázta. Kijelentette a hunok és a gótok pusztító háborújában a közeli vég jelét látja. Az ezredforduló táján az emberiség azt gondolta, hogy a természeti katasztrófák a világ végső pusztulásának előjelei. Amikor 1682-ben a Halley üstökös feltűnt, megint sokan attól féltek, eljött a végidő. Az I. Világháború kitörésének éve nagy eszkatológikus várakozás esztendeje volt. Napjainkban is hallunk, olvasunk nagy szerencsétlenségekről, háborúkról és katasztrófákról. Ma sem hiányoznak olyanok, akik kijelentik: közel a világ vége. A kérdés Jézus tanítványait is foglalkoztatta. Ők a mesternek tették fel kérdéseiket. Az Egyház pedig az évközi 33. vasárnap szentmiséjében akarja az úr szavai alapján elénk tárni, amit Jézus a végidőről fontosnak tartott közölni. Jézus előre megjövendölte Jeruzsálem pusztulását Hirdette, hogy kő kövön nem marad a városból. A salamoni templomot felgyújtják, az ellenséges hadak az országot elfoglalják. Előre figyelmeztetett: Ne dőljenek be a tévtanítóknak Ezek a hamis tanítók magukat Messiásnak nevezik és azt hirdetik, hogy Jeruzsálem pusztulása után a világ vége is hamarosan bekövetkezik. Ne rémüldözzenek a történelmi katasztrófáktól Legalább is ezek a háborúk és lázadások még nem jelentik az anyagvilág végét A világ végének kérdésére tért át ezek után Jézus Időpontjára vonatkozóan nem adott kulcsot semmiféle találgatásra. Félelmetes előjeleit azonban felsorolta. Ezek a következők: A háborúk „Nemzet nemzet ellen támad, ország ország ellen.” Vagyis a háborús konfliktusok az egész földkerekségre kiterjednek, minden kontinensen fellángolnak. Természeti katasztrófák Földrengés, éhínség, járványok pusztítják majd a világ lakosait. Kozmikus jelenségek is feltűnnek az égen Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek lesznek láthatóak. A tanítványokra váró üldözések Ezek három forrásból származnak: a szidó hatóság részéről (zsinagóga), pogány hatóságok (királyok és helytartók) elé való hurcolás, és saját családtagjaik részéről történő feljelentések. Mindezek a jelenségek félelemmel töltik el még a tanítványokat is. De vigasztaló ígéretek is elhangzanak az Úr ajkáról: Az üldözések alkalmul szolgálnak a tanúságtételre, a hit megvallására. Természetfeletti bölcsességben részesülnek a kihallgatások alatt. „Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek!” A Gondviselés különös módon segíti az üldözötteket. Isten védi választottait: „Egy hajszál sem vész el a fejetekről.” A tanítványok feladatai Állhatatosnak lenni Tartsanak ki az üldözések közepette. Krisztus első barátai ezt meg is fogadták: István diakónus vállalta a megkövezést, Péter a keresztrefeszítést, Pál a lefejezést, a római hívek a máglyát, a történelem vértanúi életük feláldozását. Hűségesnek maradni Jöhetnek olyan idők, hogy Krisztus barátai később, a történelem folyamán hasonló helyzetbe kerülnek. Lehet, hogy nem egyetlen hősi aktussal kell feláldozni életüket, hanem más értékekről kell lemondaniuk. Nem csak piros vértanúság létezik, hanem fehér vértanúság is. Amikor valaki cseppenként áldozza fel vérét, értékeit Krisztusért, vagy embertársai szolgálatában ég el. Állapotbeli kötelességek teljesítése Erre a Szentleckében Pál apostol mutat rá. Figyelmezteti a tesszaloniki híveket, hogy szorgalmas munkával dolgozzanak, biztosítsák saját és övéik eltartását. Se lustaságból, se a végidőt tehetetlenséggel várva ne hanyagolják el feladataikat. A rezignációt elkerülni Ez a figyelmeztetés minden kor hívőinek szól. Mert vannak, akik elkeserednek, nem látják értelmét a további küzdelemnek. Remény nélkül, jövő tervezése nélkül tengődnek. Vannak, akik esztelen birtokszerzésbe menekülnek. Mindig többet akarnak szerezni. Beleragadnak a föld porába. Akik céltalannak, elviselhetetlennek érzik az életet és mámorba temetkeznek. Nekik írja az evangélista: kitartani. Van jövő és a jövő Isten kezében van. Ő nem hagy magunkra. Dolgozzunk, küzdjünk, teljesítsük feladatainkat, melyeket isten ránk bízott a világban és a társadalomban. Krisztus mellettünk áll, jövőnket isten tarja kezében. Lukács számára a fenyegető jelek is vigasztaló üzenetté válnak. Jönni fognak a jelek, de ezek a jelek csak azt igazolják, hogy ez a világ egyszer el fog múlni. Egyúttal azonban felcsillantják a reményt, hogy ez a történelem megújul. A végénél pedig az isten áll. Ezért a keresztényeknek nem az a feladatuk, hogy elmeneküljenek a szorongattatás elől, hanem hogy dolgozzanak a világ megújításán. A pesszimistáknak, a kishitűeknek a keresztények között nincs helyük, mert az úr közel van. Feladatainkat a családban és a társadalomban lendületesen kell végeznünk, mert az Úr közel van. Szent Pál szavaira kell emlékeznünk: „Testvérek! Örüljetek szüntelenül az Úrban! Tapasztalja meg minden ember a ti jóságtokat, mert az Úr közel van!” (Fil 4,4). Ámen. Hajnal Róbert/Magyar Kurír |
|||
|
|||
HOMILIA 2004
1. „Kő kövön nem
marad, mindent lerombolnak”(Lk 21,6) Jézusnak a jeruzsálemi templom totális
pusztulását megjövendölő szavai minden bizonnyal sokkolóan hatottak
tanítványaira, két oknál fogva is. Egyrészt a templomépület komplexuma
hatalmas kövekből épült, mely az örökkévalóságot jelképezte az apostolok
szemében. Ilyen kövekből épültek fel a szíriai Baalbek (Heliopolis) templomai,
ahol még ma is látni lehet 10x6x4 méter méretű köveket. A tanítványok tehát –
mint minden zsidó ember – hihetetlen büszkeséggel nézte a templomot. Jézus
mégis azt mondja nekik: kő kövön nem marad itt. Elképzelhetjük tanítványainak
elképedését, másrészt talán botránkozását is, hiszen minden zsidó ember úgy
gondolta, hogy ez az épület Isten háza, így Isten maga is védelmezi hajlékát.
Akkor úgy gondolkodtak, hogy aki a templom ellen beszél, az Isten ellen
beszél. Egyszóval lehetetlennek tűnt a jeruzsálemi templom pusztulása. De egy korabeli zsidó történetíró – Josephus Flavius – könyvéből tudjuk, hogy a jövendölés néhány évtized múlva bekövetkezett. 70-ben a templomot a római hadsereg elpusztította, és ezt a pusztítást Flavius tanúként nézte végig. Valóban kő kövön nem maradt. Az apostolok kérik Jézust, mondja meg, mikor lesz ez, és milyen előjelei lesznek. Jézus Jeruzsálem pusztulásának előjeleiként háborúkról, éhínségről, földrengésről és ragályos betegségekről szól. Ezek is bekövetkeztek Jézus halála után nem sokkal. Az I. sz. közepe táján a Római Birodalomban mindenféle háborúk voltak; számos földrengés pusztított Kis-Ázsiában és a görög szigeteken; Rómában a pestis 30 ezer áldozatot követelt; Palesztinában 45 körül éhínség volt (ApCsel 11,28). Jézus a keresztények üldözéséről is jövendölt, s tudjuk, ez is bekövetkezett. 2. Jézus nem szorongást akar kiváltani, hanem készenlétet Megkérdezhetjük: miért mondta el Jézus mindezt? Nem lett volna jobb, ha ezt a tudást megtartja magának? Mi magunk is azt szoktuk mondani, hogy jobb, ha az ember nem tudja, mi vár még rá az életben. De vegyünk egy példát a hadviselésből. Korábbi háborúkban megtörtént, hogy a katonáknak nem mondtak semmit a rájuk váró veszélyekről, hanem kiosztottak bőséges mennyiségű rumot vagy pálinkát, és az italtól mámoros katonákat kihajtották a golyózáporba, mint az állatot a vágóhídra. Ezzel szemben a manapság szokásos kommandó-akcióknál részletesen elmagyarázzák a katonáknak a feladatot, annak minden veszélyével és eshetőségével együtt, és ezután kezdik meg az akciót, nem alkoholgőzben, hanem színjózanul. Igaz a háború semmilyen formájában sem jó, de relatíve mégis ez utóbbi bizonyul emberibbnek. A parancsnok nem azért mondja el a veszélyeket a katonáknak, hogy kedélybeteggé tegye őket, hanem, hogy felkészítse a veszélyekre. Amikor Jézus apokaliptikus katasztrófák képét idézi fel, nem szorongást, vagy kétségbeesést akar felébreszteni, nem az emberek életkedvét akarja elvenni, hanem éppen erőssé akar tenni, hogy ki tudjunk tartani a legnagyobb megpróbáltatások között is. A szenvedésekről úgy beszél, hogy a hívő fel tudja ismerni még a félelmet ébresztő valóság mögött is az Isten jelenlétét. Ezért mondja: „egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről” (Lk 21,18). Jézus ki akarta mozdítani tanítványait a biztonságtudatukból, amelyet a templom hatalmas kövei láttán tapasztalt bennük. Bennünket is ki akar mozdítani biztonságtudatunkból, melyet a technika és az orvostudomány fejlettsége, vagy politikusok magabiztos kijelentései keltenek – pl., hogy hazánkat nem fenyegeti terrorizmus. A tévé híradásaiból értesülünk ugyan tragédiákról, de úgy gondoljuk, az messze van tőlünk. Az erkölcsi válságot is tapasztaljuk, de nem gondolunk bele ennek később bekövetkező társadalmi hatásába. Összességében azok, akik csak az orrukig néznek, nem látnak okot a változtatásra életvitelükben. Jézus nem ijesztgetni akar a világ végével, hanem mintegy „távcsövet” ad a kezünkbe, hogy a földi láthatáron túlra is tekintsünk. Jézus azt kívánja, hogy az örök élet világánál mérlegeljük jelen állapotunkat, erkölcsi életünket, s ha szükséges korrigáljuk azt. Ámen. Verőcei Gábor/MK |
|||
|
|||
LELKISÉGI GONDOLATOK | |||
|
|||
á LAP |