Liturgia-Cév.Advent 1./ SZOLGÁLÓ hittan - katolikus lelkiségi honlap

	L I T U R G I A ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ SZENTÍRÁS Szentmise szentírási idézetei ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
	Abban az időben kisarjaszom Dávid igaz sarjadékát Jer 33,14-16 Íme, jönnek napok, -- mondja az Úr, -- amikor valóra váltom azt a jó igét, amelyet Izrael házáról és Júda házáról mondottam. Azokban a napokban és abban az időben igaz sarjat sarjasztok Dávidnak, aki majd jogot és igazságot szolgáltat az országban. Azokban a napokban megszabadul Júda, és Jeruzsálem biztonságban lakik; így fogják nevezni: Az Úr a mi igazságunk. Zs 24 Dávid zsoltára. Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, tebenned remélek; ne hagyd, hogy megszégyenüljek, és ellenségeim ujjongjanak fölöttem! Hisz senki, aki tebenned bízik, meg nem szégyenül. De szégyen éri mindazokat, akik hiábavalóságok miatt hűtlenek lesznek. Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, és ösvényeidre taníts meg engem! Vezess és oktass engem igazságodra, mert te vagy az én üdvözítő Istenem, és én tebenned bízom szüntelen! Emlékezzél meg, Uram, könyörületedről, és irgalmadról, hisz azok öröktől valók! Ifjúkorom bűneire s botlásaira ne gondolj vissza; Irgalmad szerint emlékezzél meg rólam, hiszen te jó vagy, én Uram! Édes az Úr és igazságos, ezért útbaigazítja a vétkeseket. Végzésével vezérli az alázatosakat, megtanítja útjaira a szelídeket. Az Úr minden útja irgalom és igazság azok iránt, akik szövetségét és törvényeit megtartják. A te saját nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az! Ki az, aki féli az Urat? Annak megmutatja, milyen utat válasszon. Annak boldogságot élvez majd a lelke, és utóda örökli a földet. Barátja az Úr azoknak, akik őt félik, és szövetségét megmutatja nekik. Állandóan az Úrra tekint szemem, mert ő húzza ki lábamat a tőrből. Tekints rám és irgalmazz nekem, mert elhagyatott és szegény vagyok. Szívem szorongatásai megsokasodtak, vezess ki ínségemből engem. Nézd megalázottságomat és szenvedésemet, bocsásd meg minden vétkemet! Nézd, milyen sokan vannak ellenségeim, milyen ádáz gyűlölettel gyűlölnek engem! Oltalmazz és szabadíts meg engem, ne hagyd, hogy megszégyenüljek, hiszen benned remélek! Álljanak mellém az ártatlanok és az igazak, mert beléd vetem bizalmamat. Szabadítsd meg Isten, Izraelt minden szorongatásából! 1Tessz 3,12 - 4,2 Titeket pedig gyarapítson, és tegyen gazdaggá a szeretetben egymás és mindenki iránt, ahogyan mi szeretünk titeket, s így szívetek erős legyen, feddhetetlen és szent Istenünk és Atyánk előtt, amikor Urunk, Jézus eljön minden szentjével. Ámen. Egyébként, testvérek, az Úr Jézusban kérünk és intünk titeket arra, amit tőlünk tanultatok, hogy hogyan kell élnetek és Isten kedvében járnotok. Éljetek is úgy, hogy előrehaladásotok mind nagyobb legyen. Hiszen ismeritek a parancsokat, amelyeket az Úr Jézus által adunk nektek. Lk 21,25-28.34-36 Jelek lesznek akkor a napban, a holdban és a csillagokban, és a földön a népek kétségbeesett rettegése a tenger zúgása és háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, és annak várásától, ami a földkerekséggel történik, mert az egek erői megrendülnek. Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel [Dán 7,13]. Mikor pedig ezek elkezdődnek, húzzátok ki magatokat és emeljétek fel a fejeteket, mert közel van a ti megváltástok.'' Vigyázzatok hát magatokra, hogy el ne nehezedjen szívetek a tobzódásban és részegségben, s az élet gondjai között, és az a nap meg ne lepjen titeket hirtelen. Mert mint a csapda, úgy fog lecsapni mindazokra, akik az egész föld színén laknak. Virrasszatok tehát, és minden időben imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhassatok az Emberfia előtt.''

L I T U R G I A

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

LELKISÉGI GONDOLATOK

Homilia: 2009 2006 2003 - Forrás

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

HOMILIA 2009

Az adventnek van üdvösségtörténeti múltja, liturgikus arca és története. Összességében mégis legjobban az ragadja meg, aki a hangulatát képes érzékelni. A mai vasárnapon idézett szentírási részletek alapján ezt a hangulatot igyekszem megidézni. Ebben segítenek az alábbi versek és irodalmi utalások.

Az olvasmányhoz (Jer 33,14–16)
A remény tárgyai a prófétai jövendölésben: jog, igazság, szabadság és biztonság. Mindezt az Úr ígéri és ajándékozza. Mit tegyen érte az ember? Hiába várom azt a korszakot, amikor ezek az értékek úgy állnak, mint az Alpok, a Kárpátok vagy a Himalája. Nem, ezek virágok, törékeny virágok, és a világ, egyéni életem számomra egy kiskert, ahol nekem kell a magját mindezeknek elültetni, ahol nekem kell ezeket plántálni. A magot és a növekedést adja az Úr. Ezek olyanok, mint Saint-Exupéry Kis Hercegének rózsája, melyet búrával is véd, ha kell. Elültetem életem kiskertjébe a jog, az igazság, a szabadság, a biztonság magjait, és nemcsak várom, de már látom előre, hogyan fognak virágozni. Elhervadnak? Újra ültetem a legközelebbi tavaszon, holnap. A remény ad erőt ehhez, és már mintegy előre meg is jeleníti a virágot. Minden tettünkhöz a remény ad erőt. Az üdvösség története egy véget nem érő Advent, a remény újra felkelő napja, a természet körhintájának tavasza. Az élet, emberi életünk „prototípusa” (bocsánat, de nem találok megfelelő magyar szót ide) az advent. Megerősít ebben:
Csokonai Vitéz Mihály (Menzini)
Régen elsűlyedtem volna még / A kegyetlen tenger mélyében,
Hanemha az édes reménység / Űlt volna szívem rejtekében.
Ki vígasztalván engemet, / Megtartatta vélem életemet.
Ő gondolatim javával / Együtt nővén felfelé,
Az örömnek zőld ágával / Lelkem árnyékozta bé.
És ha elmém derűlt egét / Béborítja terhes felhő,
Azonnal belérepűl ő, / S eloszlatja fergetegét.
Néha kívánságimat is / Megelőzi s hozzám így kiált:
Mit félsz száz zűrzavartól is, / Állhatatos szíved mivé vált?
Meglátod, hogy csendes szellők / Fogják fúni vitorládat,
S mint hív pajtásid, még ők / Révpartra viszik gályádat.
Vezetőid lésznek magok / A tindarusi csillagok,
És kedvező fényekkel / Derítik útadat fel.
Vígan fog piros hintaján / Kijönni az ég ajtaján
Hozzád a szép hajnal is, / Felhozza kedves fényével,
Mosolygó tekintetével / A te békességed is.
A szentleckéhez (1Tessz 3,12–4,2)
Pál apostol rokonnak érezte azokat, akik vele együtt hittek Krisztusban. Krisztus rokonnak érezte azokat, akik „teljesítik mennyei Atyám parancsát”, a szeretet mindenkire sugárzó parancsát. Petőfi, nem is baj, hogy más stílusban, ugyanarról énekel:
Búcsú Kunszentmiklóstól
(részlet)
Kiskunsági Szentmiklósnak
Ifju népe!
Benyitottál a szivemnek
Közepébe;
Hej, pedig e szivközép, ez
Szentek szente,
Nem sok ember fordult meg még –
Fordult meg még eddig benne.
De kinek meg helyet adtam
Egyszer itt benn,
Az ugyan ki soha többé
Nem megy innen.
Ezután úgy nézzetek hát
A szemembe:
Rabok vagytok mindörökre –
Mindörökre a szivembe'!
Hát közöttetek, ha újra
Visszatérek,
Lesz emléke e barátság
Ünnepének?
Ünnep volt ez, a barátság
Szép ünnepje,
Nem is hiszem, hogy valaki –
Hogy valaki elfeledje.
(Petőfi Sándor)
Az evangéliumhoz (Lk 21,25–28,34–36)
Milyen pokoli kín az, ha elnehezedik a szív az élet gondjaiban! Pedig de sokszor megtörténik! De jó, ha valaki képes kialudni a léleknek ezt a nyomott állapotát, és új hajnalra ébredve újjászületni! Lehet ez valakinél végleges állapot? Értelmezhetjük úgy az Úr figyelmeztetését arról a napról, mely lecsaphat, mint a tőr a madárra? Értelmezhetjük úgy, hogy az a nap fényképezőgép egy kézben, mely abban az állapotban megörökíthet? Jaj, ne! Nehogy úgy kelljen megjelenni az Úr színe előtt!

Wass Albert is ismerte a hangulatok életet meghatározó szerepét és erejét. Hagyaték c. könyvében írja (Diákkorában öngyilkos akart lenni. Egy diáklány megszólította, kedves volt hozzá, s ő elállt akkor az öngyilkosságtól. Találkozásaim a halállal fejezetcím alatt olvasható. Ebből idézek.):

„De így, ezen keresztül láttam meg, hogy az élet mennyire érzések és hangulatok dolga. Azon a napon semmi sem változott a valóságban. Minden úgy maradt, mint azelőtt. Gondjaim, bajaim a maguk reális formájában továbbra is vállamat nyomták. Mindössze annyi történt, hogy egy leány, akit alig ismertem addig, azt hazudta, hogy szeret. S én, bár nem éreztem szerelmet iránta, elhittem ezt, mert jólesett elhinni. Érzéseim és hangulataim feloldódtak, az egyedüllét érzete megszűnt, valakinek testét és lelkét magam mellett tudtam, s ettől a tudattól a környező világ sötét színei megenyhültek.
Azóta tudom, hogy az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosnak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk.
Pénz, pálya, siker, munka: az élet értelmének elbírálásakor alig is jönnek számba. Az érzés az, ami megtölti az embert, jóval és rosszal, széppel és csúnyával. S az érzések felszínén páraként lebeg a hangulat, s váltakozó színeit rávetíti mindenre, ami körülöttünk van. Gondolatainkra is, szavainkra, beszédünk ritmusára, mindenre, ami belőlünk való. És így magára a világra is. Mert igaz, hogy minden, ami van, idegen tőlünk, egyforma rideg anyagiság s túlél bennünket, embereket. De amilyennek látjuk azt, ami van: az belőlünk való.”
Krisztus tudta, hogy a földi lét átmeneti. Ami a földi létben jog, igazság, szabadság, ami tökéletes, szép, az átmegy egy magasabb dimenzióba, amit Ő úgy nevezett, hogy Isten országa. Voltak, vannak, akik ezt értik. Ezek az Isten igaz egyházának tagjai. Ezek a megvilágosodottak. Ezek ilyeneket mondanak: "egyetlen igaz gondolat többet ér, mint az egész világ." (Keresztes Szent János)
Buzgán József

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2006

A világ vége
A természettudósok egyre többet beszélnek az anyagi világ pusztulásáról. Egyesek szerint a Föld hőmérséklete lehűl és megdermed az élet. Mások szerint minden energia hővé alakul és bekövetkezik a „hőhalál”. További fenyegető bajok: a nyersanyagtartalékok kimerülése, környezetszennyeződés. Nem is szólva arról, hogy az emberiség olyan energiák birtokába jutott, amelyekkel szétrobbanthatja a földgolyót.

A kinyilatkoztatás is beszél az anyagi világ végéről, a történelem lezárásáról és úgy állítja be, hogy ezen keresztül személyes Isten jön ítéletet tartani a világ fölött. Advent 1. vasárnapja ezt állítja elénk.

I. A világ vége a két tábor számára
Lukács az emberiséget két nagy táborra osztja: népek…, az emberek; illetve Krisztus tanítványai.
1. Az emberek: magukon kívül lesznek az aggodalomtól. Kétségbeesés, rettegés szállja meg őket. Megdermednek a rémülettől.
2. Krisztus tanítványai: örvendező várakozással néznek elébe. Felegyenesedhetnek. Az Emberfia eljövetele véget vet az Egyház szorongatott helyzetének.

II. Félelmetes, vagy örvendetes lesz-e az ítélet napja?
Jézus első érkezése Betlehembe nem keltett félelmet. De a végítéletre érkező Emberfia másként jön, mint karácsony éjszakáján. Michelangelo Utolsó ítéletén félelmetes az ítélő Bíró képe. Legalábbis a gonoszok számára. Rossz sorsuk lesz azoknak, akik konkoly voltak az emberiség vetésében: összeszedik, kévébe kötik és elégetik. (Mt 13,30) Akik elmulasztották az irgalmasság cselekedeteit: örök tűz vár: „Távozzatok átkozottak…” (Mt 25,41). De akik felkészülten várták az Úr visszatértét: asztalhoz ülhetnek. (Lk 12,37)

III. Tanácsok Krisztus tanítványai számára
Kerülni: 1. A tobzódást. Amikor túlzásba viszünk valamit, az a tobzódás. Munkában: kerüljük a túlterhelést, elcsigázódást. Szórakozásban: éjszakába nyúló tévézés, számítógép-narkózis, házibulik hajnalig. Étkezésben: középpontban az evés-ivás. Adventhez szerény böjt is tartozik.
2. A mámort. Amikor a földi élvezeteket halmozzuk. Utcai plakát hirdeti: Mikulás éjszakáján hajnali kettőig tartó táncmulatság a kultúrteremben. Mi köze ennek a gyermek bensőséges Mikulás-várásához?
3. Az élet gondjait. Kerülni a túlzott aggodalmaskodásban való elmerülést. Főként a karácsonyi vásárlási láz őrületét mérsékelni! Paul Roth verse: „Mentsétek meg a karácsonyt!”
Gyakorolni: 1. A készületet. Szorongató érzés, amikor a diák kénytelen bevallani: „Tanár úr, nem készültem!” Még borzasztóbb érettségi előtt rájönni: nem vagyok felkészülve. Legtragikusabb az élet végén rájönni: nem állok készen a számadásra. Mert itt már nincs kisegítő kérdés, sem pótvizsga. Osztályismétlésre sincs lehetőség!
2. A virrasztást. A virrasztás nem azonos az álmatlansággal. Nem azt akarja Jézus, hogy forgolódjunk nyitott szemmel a párnán. Hanem, hogy éberek legyünk mint a kapuőrök, akiket nem tud meglepni a tolvaj. Cserkészjelszó: „Légy résen!” Mire? Minden jó megtételére… hibáid kerülésére… a kísértések legyőzésére.
3. Az imádkozást. Sok templomban karácsony előtt lelkigyakorlatot tartanak. Ha meg tudjuk oldani, vegyünk részt rajta. De mindenképpen biztosítsunk adventben elmélyedt órákat, imádságos perceket.

Lukács számára a fenyegető jelek is vigasztaló üzenetté válnak. Felcsillantják a reményt, hogy ez a történelem megújul. A Célnál Isten vár. A kereszténynek nem az a feladata, hogy elmeneküljön a szorongattatás elől, hanem hogy dolgozzék a világ megjavításán. A pesszimistáknak köztünk nincs helyük, mert az Úr közel van. Feladatainkat a családban és a társadalomban lendületesen kell végeznünk, mert az Úr közel van. Az őskeresztények nem féltek ettől a naptól. Várakozással néztek Krisztus eljövetelére: „A mi hazánk az égben van. Onnan várjuk Üdvözítő Urunkat” (Fil 3,20). Szent Pál szavaira emlékezzünk: „Testvérek! Örüljetek szüntelenül az Úrban! Ismét mondom: örüljetek! Tapasztalja meg minden ember a ti jóságtokat, mert az Úr közel van.” (Fil 4,4), Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír

á lelkiségi gondolatok

HOMILIA 2003

1. „A világ fiai a maguk nemében okosabbak a világosság fiainál” (Lk 16,8). Jézus mondását méltán vonatkoztathatjuk a karácsonyi készület idején a céltudatos és előrelátó kereskedelemre. Az Ikea áruházlánc reklámújságja már október 20-án megtalálható volt a fővárosi lakosság levélszekrényében. Ünnepi programajánlatában szerepelt egy adventi ünnep – november 22-23-ai dátummal –, ami még nem is volt adventi időszak. A világ fiai okosak: egy héttel megtoldották az adventi időszakot. A világ fiai okosak, mert van célkitűzésük és a cél mellé megfelelő eszközöket – reklámot, programokat – rendelnek.
Mit csinálunk mi, a világosság fiai? Hagyjuk magunkat a reklám mézesmadzagja által önállótlan bábfiguraként mozgatni? Vagy az adventi idő valódi tartalmának megfelelő lelki célt és lelki programot tűzünk ki magunknak? Mit tartunk fontosabbnak a karácsonyi készületben: az ajándék beszerzését, vagy a lelki ajándékok elnyerését? Kire hallgatunk: a reklámokra, vagy Jézusra, aki a mai evangéliumban a lelki készületre figyelmeztetve mondja:
2. „El ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban!”</> (Lk 21,34).
Mindenki tudja, hogy az alkohol hatására mennyire el tud nehezedni a fej, átvitt értelemben a szív is. A szenvedély teljesen meg tudja változtatni a szív érzéseit, ki tudja vetkőztetni az embert emberi méltóságából. De Jézus kijelentése szerint az evilági gondok is okozhatják a szív elnehezedését.
A megélhetési nehézségek, a munkahely elvesztésének fenyegetése, a gyermeknevelésben előforduló kudarcok és tehetetlenségek, a munkahelyi környezetben előforduló rosszindulatú fecsegés és gáncsoskodás – ez mind okozhatja a szív elnehezedését. Az elnehezedett szívű ember lelkileg könnyen elcsügged, elfásul. Istennel való kapcsolata is lazul; ennek jele, amikor egyre ritkábban járul a szentségekhez (gyónás, szentáldozás), elhanyagolja a vasárnapi szentmisét, az imádságot.
Az elnehezült szívű keresztény – Szent Josemaria Escrivá példájával élve (Ut, 991) – hasonlít ahhoz a madárhoz, amelynek szárnya csupa sár: nem tud repülni. Égi napsugárra van szükség ahhoz, hogy lerázhassa a szárnyaira tapadt sarat.
3. „Virrasszatok és imádkozzatok szüntelenül” (Lk 21,36) – ajánlja Jézus. Igen, az imádság az az égi napsugár, mely leszárítja a madár szárnyáról a sarat. Az imádság az, ami meg tudja szabadítani az elnehezült szívű embert a lélek ólomterheitől. Az imádság az, amely fel tudja szítani az Istenbe vetett bizalmat és az iránta való szeretetet.
Virrasztani és imádkozni! Ez a mi adventi lelki programunk. Amikor a szülők virrasztanak beteg gyermekük fölött, amikor virrasztva várják az éjszaka hazatérő fiatalt, amikor virrasztva dolgoznak a családért – ezt szeretetből teszik. De amikor imádkozom, azt is hasonló virrasztó szeretettel tegyem, s akkor majd újra szárnyalni tud a lélek.
Jézus maga adja meg az adventi programunkat és célkitűzésünket: virrasszatok és imádkozzatok! Ha az adventi gyertyagyújtást együtt végezzük a családtagokkal; ha úgy megyek a szentmisére, mintha az utolsó vacsorára mennék; ha úgy megyek gyónni, mintha az eleven Krisztus elé térdelnék; ha a napi imáimat szeretettel végzem –, nos, akkor fog sikerülni adventi programom. Akkor egy lelki harmóniával, szárnyaló lélekkel fogom megünnepelni karácsony ünnepét. Ámen.

Verőcei Gábor/MK

á lelkiségi gondolatok

LELKISÉGI GONDOLATOK

á lelkiségi gondolatok