Laci atyát 1997-ben ismertük meg, amikor Tatán a kapucinus szerzeteseknél volt a hittanos táborunk. Ő ekkor már kispap volt Esztergomban, de sokszor meglátogatta kapucinus testvéreit, akiknél több évet töltött segítő testvérként a papi hivatás választása (a szemináriumi tanulmányok) előtt. Ugyanazon a napon érkeztünk Ő és mi Tatára. Ismeretlenként fogtunk kezet, és ő mosolyogva azt mondta: "Örülök, hogy megismerhetlek!"  Ezután 7 éven át voltunk együtt a hittanos táborokban. 1997-2003: Tata, Kőszeg, Veszprém, Eger, Pécs, Kecskemét, Esztergom. Miért? Mert Laci atya minden ember szemébe így nézett: "Örülök, hogy megismerhetlek!" Mindegy volt neki, hogy 4 vagy 8 éves, 40 vagy 80 éves. - "Örülök, hogy megismerhetlek!" Így nézett minden embert. Olyan egyszerű, őszinte szeretettel fordult mások felé, amit nem lehet megtanítani. Ez az emberben vagy van, vagy nincs. Vagy az Isten megajándékozta ezzel, vagy nem. Az Ő kedvessége, vidámsága, hite, az Isten ajándéka volt neki is, és mindazoknak akik ismertük őt. Azt írja a Szentírás: "A jóbarát az Isten ajándéka"! Ő az Isten ajándéka volt nekünk és mindannyiunknak, akik barátként, szeretettel gondolunk rá ma is. Biztos vagyok benne, hogy nem csak én gondolom így, aki vele egyidősként lettünk barátai, hanem azok a gyerekek is, akik vele találkoztak, akiknek hittant tanított, akik vele együtt lehettek hittan táborokban. Olyan szeretettel tudott a gyerekkel felé fordulni, amit minden pedagógusnak "infúzióban" kellene adni. Bocsánat ezért a nyersességért, de igaz. Nem kell ide műmosoly, színpadi kedvesség. A gyerek egy dolgot érez igazán: szeret vagy nem. Ez az amit a Laci atya tudott - bár Istentől ajándékba kapta - szeretni a gyerekeket! "Örülök, hogy megismerhetlek!" - ez az, amit a világnak adott. Ha ezeket a sorokat olyan olvassa, aki ismerte őt, azt mondja, - hát igen! Ha olyan, aki nem ismerte, az talán meg sem érti. És milyen érdekes az élet. Éppen azon a napon, amikor Laci atya reggel meghalt (de mi még nem tudtuk), őt emlegettem a lányomnak a kora reggeli órában. (Óvodai gyakorlati napon volt - mert óvó néni lesz - , és másnap a gyerekeket vitték kirándulni.) "Olyan legyél, mint a hittanos táborokban mi voltunk. A Laci atyának sohasem kellett pedagógiai jótanácsokat adni. Könnyű volt vele együtt táborba vinni 70 gyereket, mert mindig arra mondott ő is igent amire én, és arra mondott ő is nemet, amire én. Megvolt bennünk nevelési összhang. "Egy húron pendültünk." Ettől volt jó a tábor. - Az lesz a jó, ha te is találsz olyat, akivel összhangban vagy. Csak így lehet gyerekeket nevelni - összhangban!" Mit mondhatok én ma? Talán soha nem fogok még egy olyan embert találni az életemben, mint Laci atya. Örülök, hogy megismerhettelek!   Kedves hittanosok! Bár sok év eltelt a hittanos táborok óta, mégis biztos vagyok benne, hogy mindegyikőtök emlékében a Laci atyával töltött napok elfelejthetetlenek. Nem azért mert hű.., vagy ha.... Hanem azért, mert egyszerűen békében, örömben éreztünk magunkat amikor vele voltunk. A hitnek azt a mélységét tudta átadni nekünk, amit szeretetnek nevezünk. Tudom, ma ti mind, akik hittan táborba voltatok velünk, őszinte szeretettel gondoltok rá és jóemlékeket őriztek róla a szívetekben. Mi lehet enne az oka? Hogyan lehet valakire csak szeretettel gondolni? Ennek csak egy oka lehet: a szeretett személyt Istent hozta közénk! Mert az a szeretet, ami békét teremt több évi táborozásokon át, az a szeretet, ami őrzi az emléket több éven át - csak az Istentől eredhet. Laci atya szeretete belénk oltódott, és remélem ez az oltás elkísér bennetek egy életen át. Sose felejtsétek el azt a jókedvet, békét, hitet, amit tőle kaptunk! Most mondhatnám - így búcsúzunk tőle. De nem! Mi katolikusok nem búcsúzunk! Mi hiszünk a Hiszek egy imádságunkban mondott "szentek közösségében". Szeretetből imádkozunk, hogy Isten fogadja be örök szeretetébe, a Mennyország boldogságába Őket, akiket szeretünk, és kérjük imádkozzanak a Mennyországban értünk mindazok, akik szeretnek minket, kérjük őrizzék lépteinket, hogy az Isten felé vezető úton járjunk. A szeretet az egyetlen, ami összeköti a mennyet a földdel. A szeretet örök.   Istenem, te a tiszta szívű embereket szereted. Kérünk fogadd be a Laci atyát a Te Országodba! Add neki a Te szereteted! Ő, aki jókedvet, hitet, szeretet hozott közénk, kérünk legyen a Te kegyelmedből a szentek boldog mennyei társaságának tagja! Laci atya! Az Isten szeretete ragyogjon fel előtted! Legyél szívbéli jóbarátunk odafentről is! Imádkozz értünk, segíts nekünk, hogy a mi utunk is Jóisten örömébe vezessen!                                                                                                                        Szolgáló hittan szerkesztője: Jh.Betti Kapcsolódó Szolgáló oldal: Hittanos táborok